Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-28 / 13. szám
Irta: Uardiner M. Uay, a Cambridge, Mass. Christ Church rektora Az eh mit néhány és folyamán olyanméretü támadásoknak voltunk tanúi az amerikai szabadság, türelmes- ség és igazságosság hagyományai ellen, aminőre, véleményem szerint nem volt még eddig példa hazánk történetében. A támadásoknak, magától értetődőieg velejárója volt a gyanakvás, félelem, ellenségeskedés fokozódása, a köz- erkcics és közszellem tragikus leromlása. Egyetemeinket, iskoláinkat, melyekre mi amerikaiak mindig joggal voltunk büszkék úgy támadták meg, hogy maga a közoktatás fogalma, sőt az iskolázott emberek maguk is gyanakvás tárgyaivá váltak. Bostonban például egy nyilvános gyűlésen nemrég ily kijelentés hangott el: “Ebben az országban egy dologtól kell csak félnünk: az iskolázott embertől!” . . A presbiteriánus egyház talán a legelső volt az országban, amely felismerte a demokráciánk alapját képző szabadság ellen irányuló veszély komolyságát. Az egyház kormánvzctestülete körlevelet küldött ki a tag-egyházakhoz, melyben rámutatnak arra, hogy |“egyes kongresszusi vizsgálóbizottságok határozottan az inkvizíció jellegét öltötték magukra, össze- kavarták a különvéleményhez való jogot az árulással. Behatoltak a lelkiismeret és a magánitélőképesség szentélyébe, melybe pedig egyedül a Gondviselőnek van joga betekinteni. . .” Nyilván a kongresszusi vizsgálóbizottságok működésétől bátorítva, egyes, önmaguktól kinevezett ‘felvigyázók’, besúgók, behatolnak könyvtárainkba s elő akarják Írni az amerikai nagyközönségnek, hogy milyen könyvet olvashat. Mások tanítókat és lelkészeket bélyegeznek meg ‘felforgatók’-ként pletykaszerü kijelentések alapján. Ismét mások azon vannak, hogy befolyásuk alá kerítsék, vagy egyszerűen megvásárolják a hírszolgálat ama eszközeit, melyek révén még szélesebb körökben tudnák terjeszteni gyanusitgatásaikat. Példaként megemlítem a Houston, Tex.-i könyvtár esetét, ahol egy ily csoport kidobatta Einstein Relativitás elmélet-ét, mivel Einstein a hitlerizmus alatti tapasztalatai alapján a kongresszusi vizsgálattal való szembeszállás javasolt. Ki akarták dobni Chaucer Canterbury meséit is mivel azt a müvet Rockwell Kent illusztrálta, akinek politikai nézeteivel az illetők nem ro(Ugyanilyen alapon távolították el a könyvtárból az amerikai irodalom egyik halhatatlan mestermüvét, Melville Moby Dick-ét. De mindez csak kezdet volt. Felbátorodva a nagyközönség kezdeti közönyétől, ezek a személyek az úgynevezett “Minute Women” tagjai aztán teljesen magukra vállalták annak megállapítását, hogy mit olvashat Houston népe és mit nem. Ezen az alapon áztán 600 más könyvet is kidobtak a könyvtárból. Ekkorára azonban magához tért közönyéből Houston népe. Megindult a tiltakozás, melynek következtében a jelképes könyvégetés is megszűnt. Hogy véglegesen-e vagy "sem, az az amerikai nép további magatartásától függ. — Szerk.) ★ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VI- No. 13. Thursd^^Mfocfr 28, 1957 NEW YORK, N. Y.____________ 15* Az indiai parlament zsúfolt alsóházában Nehru hindu minisztereinek isméi javaslatot tett arra nézve, hogy Eisenhower elnök és a szovjet vezetők személyes tárgyalások keretében kíséreljék meg megoldani a jelen eg legveszedelmesebb nemzetközi problémát, a kczépkeleti kérdést Külpolitikai beszámolójá-* ban Nehru megismételte ellenzését mindenféle katonai szerződésekkel szemben. Az ilyen szerződések fokozzák a feszültséget és súlyosbítják a háborús légkört. Hangoztatta, hogy ő nemcsak a nyuga-1 ti hatalmak katonai paktumait ellenzi, hanem a kommunista országokét is, Mind amellett különösen visszatet- [ sző számára a bagdadi pák-1 tum, mivel annak tagja Pa-1 kisztán is és igy a hideg há- ! ború India közvetlen határá- i ra jutott el. A szuezi válság megoldásának lehetőségéről reményteljesen nyilatkozott Mr. Nehrn. | Sokkalta kevésbé optimista a j középkeleti helyzet kérdésben. A bermudai konferencia Nehru eredetileg jobbnak alálta a szovjet javaslatot a j helyzet megoldására, mely : szerint az összes nagyhalai- j mák távo-ltavtanák magukat l a középkeleti arab államok ügyeibe való beavatkozástól, j Ezzel szemben kezdetben el- j knezíe az Eisenhower doktrínát a gazdasági és katonai ámogatásra. Most azonban úgy nyilatkozott Nehru, hogy mindkét javaslatnak vannak érdemes részletei, melyeket közvetlen tárgyalás után lehetne legjobban megállapítani és felhasználni. Ezért javasolja a személyes konferenciát Eisenhower és a szovjet vezetők között. Négy napos fontos konferenciát tartott Bermuda szigetén Eisenhower elnök és McMillan angol miniszterei- j nők. A nyugati világ két vezető j állama legmagasabbrangu ál- ■ !am, illetve kormányfőinek [ j találkozója a katonai készü-í lődések ossz ehangolásának j jegyében folyt le. Gazdasági j vonatkozású problémák meg- j : oldása igen szerény szerepet! [játszott a konferencián. A konferenciáról kiadott | nyilatkozat hangoztatja a NATO fontosságát. Az Egye- j sült Államok ezentúl részt vesz a Bagdadi Szövetség ka- jtonai bizottságában. Amerika | Anglia rendelkezésére fog bo- [csájtani egy bizonyos számú | irányítható r a kétalöveget, ! amelyek képesek atombom j bát vinni. De ezek az US tör- í [vények élteimében egyelőre j | amerikai felügyelet alatt ma- j : radnak Angliában, j Az Egyesült Államok kormánya Ígéretet tesz, hog,y ! ! ezentúl az atom és hidrogén ' bombák kipróbálását ug' [fogják intézni, hogy minél ki- j sebb legyen a veszélyes ki.su gárzás. Hajlandó lesz megengedni, hogy ezeken a próbá kon a szovjet kormány képviselője is jelen legyen, fel téve, hogy a szovjet megengedi amerikai megfigyelők jelenlétét aszovjet próbákon. Politikai körökben az Ang- j liának adandó irányítható lövegek tartják a bermudai konferencia 1 e g n a gyobb j “eredményé”-nek- Ez értei-1 mezés szerint a világ békéjét | és a “szabad világ”-ot jelenleg főleg a nukleáris bombák és az azokat rendeltetési helyükre szállítani képes repülőgépek és irányitó készülékek biztosítják. Ha Angliának is lesz ezekből, az “elrettentő fegyverekéből (deterrent weapons) akkor a béke anlánánl biztosabb lesz. Mennél nagyobb lesz a rettentés, annál nagyobb lesz a béke. Ez a lép§s egyben “gazdasági” támogatást is jelent Angliának. John Bull ugyanis már kezdi nagyon nyögni a katonai kötelezettségeit úgy Európában, mint Angliában. Az amerikai és angol vezetők ezekben az irányítható lövegekben találták rneg a megoldást John Bull problémáira. Úgy gondolják, hogyha Angliának is lesz bőségesen az irányítható lövegek- ből (guided missiles) akkor lényegesen leszállíthatja haderejét úgy Európában mint Ázsiában anélkül, hogy katonai hatékonysága, illetve ‘elrettentési képessége’ csökkenne. Szeretnénk mindebben valami reménytkeltőt, a béke alapvető biztosítása kiinduló pontját látni. Bármennyire erőlködünk is, képtelenek vagyunk ilyesmit felfedezni! benne. A történelem annyiszor ismételt tanulsága az, hogy fegyverkezési versenyek eddig még mindig háborúra vezettek. (Folytatás a 16-ik oldalon) ALTALANOS SZTRÁJK KÉSZÜL ANGLIAIAK 70 angol hajógyár munkásai sztrájkolnak Árzuhanás a londoni tőzsdén A mi hazánk azért volt képes az Amerikába érkező különböző fajú és nemzetiségű tömegeket békés nagy testvériségbe egyesíteni, mivel hagyományszerüen tiszteltük az egyén jogait, türelmesek voltunk a vélemények különbségeivel szemben, ragaszkodtunk az igazsághoz és igazságossághoz. “Az a királyság, amely megoszlik belülről, képtelen lesz fennállni”. Nincs középút az igazság és hazugság között. A célunk, a szabad társadalom fenntartása, nem jogosít fel bennünket gonosz módszerek alkalmazására. Nem nyerhetjük meg az igazságért és szabadságért vívott harcunkat hazugság, rágalmazás, féligazság, gvanusitgatás alkalmazásával. Készen kell mindnyájunknak lenni, hogy felsorakozzunk az igazság oldalán. “Minden egyén vagy nemzet életében eljön egyszer áz a perc, amidőn az igazság és hamisság közötti küzdelemben oldalt kell választania a jó vagy a gonosz mellett...” -Itt az ideje annak, hogy valamennyien feloldjuk magunkat a félelem béklyójából és habozás nélkül az igazság oldalára álljunk, tudva, hogy ha hazánk meghason- lik önmagával, képtelen lesz fennmaradni és hogy az igazságért vívott küzdelemben “aki nincs velem, ellenem van és aki nem gyűjt velem, szét fog szóródni. . . ” Március 16-án, szombaton délben 12 órakor tervszerűen megkezdődött az angol hajó- épitőipar sztrájkja. Megállt a munka a világ számos fontos hajógyárában, Uiverpool- ban, Birminghamban, Southamptonban, Glasgowban és környékén, Belfastban, Bristolban, -New Castleban és a Themze torkolatában. Több hajóépítő központban és kikötőben munkásnagygyülések egyhangú határozattal száz százalékos támogatást Ígértek a sztráj kólóknak, hangoztatva, hogy a munkásságnak nincs más választása, szerint szünetel minden munA Daily Telegraph becslése ka 70 hajógyárban, ahol körükéiül ötmillió tonna űrtartalom hajók állnak építés vagy javítás alatt. Az építésben beállott kése- • delemokozta kár valószínűleg több millió fontra rag majd. Jóval több mint 300 hajót építenek jelenleg, közöttük 63 sürgősen szükséges óriási olajtartály-hajót, ^melynek összes űrtartalma meghaladja az egymillió tonnát. A News Chronicle pénzügyi tudósitó jelenti: Pénteken délután 3 órától kezdve a hajóépítő sztrájk fenyegetésének súlyosbodása következtében az összes tőzsdei árfolyamok zuhanni kezdtek. A sztrájk a világpiacokra is kihat. Olyan nagy meny- nyiségben adtak el külföldön angol fontot, hogy az Angol Bank kénytelen volt ismét hozzányúlni az arany és dollártartalékokhoz. Mint aa^AFprijelenti, McLeod angol munkaügyi miniszter hosszasan tanácskozott Mac Millannel a hajóépítők sztrájkjáról és arról a konfliktusról, amely az egész brit gépipart fenyegeti. j A kormány visszaütő- sitotta a munkások követelését A kormányközegek visz> szautasitották a munkásoki követelését, ami azt jelenti, hogy a közlekedési munkások is minden valószínűség szerint csatlakoznak a sztráko- lókhoz. A vasutasoknak 3 százalékos béreemelést ajánlottak. A 370,000 vasutas viszont 10 százalékot követel. Az utóbbi hírek szerint 5 százalékos béremelésben kiegyeztek s | igy a vasutasok nem sztráj« kolnak. A vasutasok szakszervezetének országos végrehajtó bi- [zottsága rendkívüli gyűlést hivott össze, melyre a kor- ! (Folytatás a 16-ik oldalon j x' ' ríLr Nehru uj békejavaslata
