Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-21 / 12. szám

March 21, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 GALILEI Németh László drámájának tanulságai a Katona József Színházban Németh László drámájáról, a Galileiről nehéz elemző bírálatot Írni. Mivel Németh Lászlóban a kitűnő művész mindig is párosult az Írót önma­gában is megfigyelő, ellenőrző kritikussal, sok fontos kérdésben be kell érnünk azzal, hogy ön­vallomására támaszkodjunk. Miféle darab a Galilei, mit akart mondani ve­le a szerző, mennyiben a mi korunk drámája ez, értékesek-e, kellenek-e nekünk a tanulságai? A Galilei az igazságszerelet drámája, az igaz­ságszeretet által felidézett tragikumé. “Én az ember leghatalmasabb, legmélyebben gyökerező közösségi ösztönének — Írja a szerző —, amely­ben magát a legteljesebben tudja megtagadni, az igazságszeretetet, az igazság kimondásának el­lenállhatatlan kényszerét tartom. Az igazság: a közösség érdeke, hisz ez az a lámpás, amelynek a fényénél helyes irányba tud menni. Ezt a lám­pást azonban nehéz, veszedelmes feltartani...” Miféle igazságról, miféle meggyőződésről van itt szó? Kétségtelen, hogy a haladás eszméinek igaz­ságáról. Galilei, a darab hőse egyike a legna­gyobb szellemi úttörőknek, akiket ismert az em­beriség. Két sor határmesgyéjén áll, körülvéve a régi világ kanonizált előitéleitöl, hazug és ár­talmas érdekek hálójában; de igaz felismerések­kel, amelyekben maga is egy eljövendő uj kor zálogát érzi, s amelyek kimondását, bár tudja, mily veszedelmes ez, nem tudja, megtagadni. Éppúgy, mint Németh László történelmi drámái­nak több más hőse — például Széchenyi, a döb- lini fogoly, vagy Húsz János — Galilei is a ha­ladásért vállal üldöztetést és áldozatot. Nem vélt, hanem a történelem által is bizonyított igazság az, amelynek ösztönzése, vonzása ráveszi arra, hogy papírra vesse elméletét a föld forgásáról. Mint ahogy Németh László tanulmánya is mondja, ez a tan, az égi mechanika leírása csak kitérő volt a nagy fizikus munkásságában. Gali­leinek, a pályája vége felé járó agg tudósnak, sokkal inkább érdeke lett volna, hogy többi, ki- terjedtebb kutatásainak eredményét vesse papír­ra. Mégis az égi mechanikához nyúl, mégis ezzel foglalkozik. Már csak azért is, mert az egyház megtiltotta a földforgás tanának hirdetését, Ko­pernikusz elégetésével rettentett vissza minden­kit ettől a veszedelmes tantól. Mint megszokás- szerüen hivő katolikus, külsőleg tiszteletben tart­ja a pápai tilalmat, de mihelyt alkalom kínálko­zik rá (midőn egykori tanítványát és tisztelőjét választják pápává), megpróbálja kifejteni az ér­veit, rábírni az egyházat a tilalom visszavonásá­ra. így születik meg a mü a Két nagy világrend­szerről, amely körül aztán az öreg Galilei drámá­ja elkezdődik). A darab ezt a kálváriát jeleníti meg, Galilei harcát a küzdelemre akarva-akarat- lanul megidézett régi világ hatalmasaival. Rolconszenvünk, fájdalmas részvétünk mind­végig. Galilei mellett van, mert érezzük, látjuk: egyedül ő itt a nagy ember, ő itt az igazság. De Németh László realizmusa éppen azzal győz a színdarabban, hogy Galilei ellenségei sem egysze­rűen csak latrok, ők sem egyszerűen csak gonosz­tevők. A színpadon mindenki úgy érzi, hogy ne­ki igenis igaza van. Az eleinte még hivőként ha­dakozó, érvelő Galilei alakja épp azzal teljese­dik ki, magában Galileiben is épp azzal mutako- zik meg teljes vértezetében a harcos igazságsZe- retet, hogy eltöpreng rajta: hátha ellenségeinek igazuk van abban, amit állítanak, hátha — való­ban — gyógyíthatatlan sebet ütött az egyházon, amelynek sorsa rájuk, az őt megkinzó, megalázó bíborosokra bízatott. A Galilei az igazságsjerető ember tragikus meghurcoltatásáról, az igazság kimondásának belső kényszeréről szól. De nem jelentéktelen' a másik mondanivalója sem. Az, hogy mily nehéz meglátni, mily nehéz felismerni az igazságot. Galilei a darabban arról beszél, hogy úgy kell gondolkodnunk “mintha századok tartanák raj­tunk a pillantásukat”. Németh László is ezzel a messzetekintő figyelemmel irta meg a drámát. Az emberi természetre, az emberi társadalomra jellemzőt kutatta és testesítette meg a dráma alakjaiban. Nem pillanatnyi aktualitásra töreke­dett, azzal az igénnyel irta meg a müvét, hogy mondanivalója ma is, holnap is érvényes le­gyen. Hogy újra meg újra elgondolkoztasson bennünket: milyen viszonyban vagyunk az igaz­sággal? S a nézőknek időről időre felelniük kell erre. Nem a darab a hibás, hogy ez a feltett kér­dés ma szégyent is ébreszt, hogy Galilei dogma­tikus vádlói, kegyetlen üldözői olyan emberekre is emlékeztetnek, akjk a mi sorainkból kerültek ki. “Szívesen vennék látcsövet, amelyben olyan századba látni, ahol az igazság meglátásával vé­get ér a tudós dolga, s az igazságnak, hogy él­hessen. nem kell hazudnia” — mondja a darab­ban Galilei. Mi ilyen világot akarunk, ilyenné akarjuk változtatni ezt a századot. Magunkat tagadnánk meg, ha nem néznénk szembe az igaz­sággal, ha nem szívlelnénk meg Németh László színdarabjának tanulságait. Rudnay Gyula emlékére •/ J 1878—1957 Január elején meghalt Budapesten Rudnay Gyula, századunk egyik legnagyobb festőművé­sze. Rudnay Gyulát a Felvidék adta a magyar mű­vészetnek. Az Északi-Kárpátok erdőboritotta bércei alól indult, hogy a végét nem tudó alföl­di róna szerelmese legyen, hogy második hazára találjon a szelíd lankáju somogyi dombok völ­gyében. Ifjú fejjel éveket tölt Münchenben, megjárja Rómát, elzarándokol a modern művészet Mekká­jába, Párizsba is. Ezután csakhamar megtér sző­kébb pátriájába. Hívták a zord és kedves hegyek, amelyeknek képe sok év múltán is feléled vász­nain, a régmúlt magyarok világát megelevenítő kompozíciók regényes háttereként. De hazavá­gyódásának fő táplálója a benne már korán hit­vallása mélyült felismerés: “A mi művészetünk alapja csak e föld és e föld népének kultúrája lehet.” Ez a hitvallás térmette gyönyörű képeinek hosszú sorát. Testet öltött bennük, hogy megsok­szorozva önmagát, soha nem múló erővel sugá­rozza nézőnek és tanítványnak a nemzeti műve­lődés egyetemes érvényű tanítását.-A hazai föld szeretete hajtja országos barangolásra a fárad­hatatlanul munkálkodó festőt, érteti meg vele a tiszatáji síkság igazán csak magyar szemnek megnyíló szépségét. Alig van festő, akit meg ne ihletett volna a táglelkü ég alatt lapuló tanyák képe, a csodás, költők megénekelte gémeskutas tájék. Markó Károly magával vitte emlékképét a messzi Itáliá­ba, megfestette Mészöly, még az olimposziakról álmodozó Lotz Károly is. De úgy, ahogy Rudnay Vitte ecsetjére, csak kevesen tudták életrehivni. Szomorú, napperzselte rögökké szikesedik vász­nán a föld, kutágasának karja vénemberesen meggörbed. az itatóvályu görcsös oldalát meg­szikkassza a csak sarjut tenyésző aszály. Itt tompán fénylő égbolt, másutt sűrűsödő, viharter­hes felhők, mélyre ágyazott Világos és sötét szín­foltok uralják képeit; a fényhatások drámai el­lentétében valami fenyegető feszültség búvik meg. Ez a betső feszültség a föld erőterének a táj­ba vetített megrázó és felemelő tragikuma. Rud­nay sohasem kívülről, a csak motívumot, színe­ket kereső festő szemével látja a tájat, hanem a fosztogató úrtól, hajcsártól, a szeszélyesen ke­gyetlen természettől ezer éve taposott magyar paraszt leikével közelit hozzá. A föld népének minden buját, keservét, lefojtott és mindig ki­törni kész lázadását is beleírja a tájíképek ba­rázdáiba, az erdőszélek sürü lombozatába. S akinek képes beszéd az ő tájfestményeinek mondanivalója, méginkább olvashat alakos ábrá­zolásaiból. Parasztjai és munkásemberei alól szinte eltűnt a föld, az ugar látóhatára mélyen lesüllyedt alakjainak körvonalai óriásivá növe­kednek a kép nagyobb részét kitöltő égboltoza­ton. Többnyire tétlen, szomorú tekintetű szegény embereket fest; testük megkínzott, sovány. Meg­fáradtak, de meg nem törtek az ő parasztjai, a Uj jégkorszak küszöbén?... “Földünk most két jégkorszak között van. Az eljegesedés újbóli megindulása néhány évszáza­don belül várható” — vélik Ewing és Donn amerikai tudósok. Elméletük szerint nem külső hatások vagy természeti katasztrófák indítják el hatalmas területek eljegesedését, vagy vetnek véget a jégkorszakoknak, hanem a föld belsejé­ben lezajló folyamatok. Például, ha a föld kérge a belsejéhez képest elcsúszik, ez az Északi- és Déli-sarkot is elmozdítja helyükről. A hideg idő újabb területekre terjeszti ki uralmát. Ha azon­ban ellenkező irányban vándorolnak a sarkok: a meleg éghajlat jut nagyobb térhez a szárazföl­deken. Európában megközelitöen London—Köln— Krakkó-—Kijev vonaláig terjedt az utolsó jég­korszak déli határa. Jégtakarója olyan vastag volt, hogy még az Alpokat is beborította. A tudomány eddig leginkább elfogadott állás­pontja szerint a váltakozó eljegesedést és felme­legedést a földpálva-elemekben bekövetkező vál­tozások idézik elő. Ezeket a változásokat viszont Naprendszerünk bolygói okózzák, s ennek tulaj­donítható, hogy a földet időnként több vagy ke­vesebb napsugárzás éri. A két áfnerikai tudós azonban belső földtani okokra vezeti vissza az éghajlati változásokat, uj vitát nyitva a jégkorszakok amúgy is sok tu­dományos vihart támasztó kérdésében. • A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! százados sanyargatásokat megtűrt, de elnyübe­tétien fajtájú nép képviselői. Szenvedélyes hangvételű kompozíciók soroza­tát készítette az első világháború menekültjei­ről. E kompozíciókban lobog fel legmagasabbra a magyarsággal való együttérzésének tüze, itt közelíti meg leginkább az előd Munkácsynak és a kortárs Tornyainak az övével rokon művésze­tét. A magyar portréfestészetet számos megka­pna n szép ábrázolással gazdagítja. Ezeknek is legszebbje az asszonyáról készült Csipkekendős nő, amely finom színeinek harmóniájával, az áb­rázolt lelkivilágának mély költőiségével egyike a. legkitűnőbb magyar arcmásoknak. Emberi és művészi magatartása, a néphez és a hazához minden áron való hűsége pedig örök időkre példaképe lehet a magyar kultúra mun­kásainak. A SZÉLRÓZSA címmel, március 8-án, a nők napján mutatták be Berlinben a békedijjal ki­tüntetett Joris Ivens filmrendező uj filmjét, amelyet a Nemzetközi Nőszövetség támogatásá­val Brazíliában, a Szovjetunióban, Olaszország­ban, Franciaországban és Kínában forgatott. A film öt bátor, nagyszerű asszony sorsát mutatja be. , ; (§)(©)(§)(§)(§)(§)(©)(©)(§)©)(§)©)(§)(§) A LAP ÉRDEKÉBEN!!! Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁRCIUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldaloti megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be háti-alékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 10th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent égy munkáslapnak ha "sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. Név: .................................................................................... IZ........................I

Next

/
Thumbnails
Contents