Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-21 / 12. szám
I 12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 21, 1957 !l!llllllll!ll!lllllllllll!lllll[||lllllllllllllllliiillíllllllll!llllllllllllllllllillll!IIIH A tudomány A MEGHŰLÉSES BETEGSÉGEKRŐL ÉS MEGELŐZÉSÉRŐL Az emberi szervezet a nemkívánatos lehűlést, de meg a fölmelegedést, is többféle uton-módon hárítja el, hogy megőrizze, fenntartsa a 98 F. fok körüli belső testmelegét. Az ilyen önszabályozó jelenségek közül a legfigyelemreméltóbb az az állandó változás, ahogyan a test felszínén az erek tágassága, a rajtuk átáramló vér meny- nyisége változik. A vér a testüregekben — a hasüregben és a mellüregben — fölmelegszik, és a Jest felszínén a bőrben a környezettel — rendszerint a levegővel — érintkezve lehűl. Ha test fölhevül, a bőr erei kitágulnak, a bőr kipirul, és melegét a környező levegőnek adja át. Ha ellenben a környező hideg túlságosan sok meleget von el tőle, vagyis ha a test, lehűl, a bőr erei össze- íhuzódnak, a bőr elsápad, hűvös lesz. A szervezetben állandó a melegtermelés. Az anyagcsere, vagyis a tápanyagok átalakítása és elégetése s az izommunka hőt termel. A test felszíne ugyanakkor a meleget leadja testtájak szerint változó mértékben aszerint, ahogyan a szél fuj, a hideg fémet megérintjük, amennyire a nap süti a bőrünket, vagy amilyen vízbe mártjuk testünket vagy valamely testrészünket. A meleg termelésének és leadásának szüntelen változása és a változás mértéke az erek tágasságának folyamatos és összehangolt szabályozását kívánja meg. Mi látja el e bonyolult szabályozást? Az idegrendszer. A felszín állapotát jelső jelentést az idegrendszer központjához — az agyhoz és a gerincvelőhöz — a hőérző idegrostok juttatják el. A központ az érmozgató idegek utján szabályozza azután az egyes területek és tájékok ereinek tágasságát. Az erek tágasságának szabályozása tehát a szervezet hőháztartásának szolgálatában áll, az állandó testhőmérséklet fenntartása érdekében. Olykor azonban a szabályozás zavart okoz, és betegségek előidézőjévé válik. A láb lehűlésekor az orrnyálkahártya vérszegény lesz és fogékony a fertőzésre, aminek egyébként ellenáll. A leggyakoribb ilyen fertőzés a nátha. E betegséget általában minden évben egyszer-kétszer mindany- nyian elszenvedjük. Mik a tünetei? Facsaró érzés az orrban, tüsszentés és könnyezés, gyakran fejfájás, rossz közérzet, néha egy kis hőemelkedés. Mindezt azonban — kevésbé nyomasztó közérzettel — napokon át az orrnak előbb hig, majd sűrűbb váladékozása követi. A nátha tehát olyan betegség, amelyben része van mind a lehűlésnek, mind a fertőzésnek. Kórokozója azonban — kivált a “náthaszezonban”, ősszel és tavasszal — szinte mindenütt jelen van, mégsem mindenki náthás mindig. A nátha létrejöttében a meghűlésé a főszerep. Vannak emberek, akik minduntalan megfáznak, némelyek náthája ősztől tavaszig tart. Mások viszont csak nagyritkán vagy egyáltalán nem fáznak meg: az ilyenek ellenállása a hüléssel szemben biztosabb, mig a gyakran náthásoké bizonytalan. Az ellenállás elsősorban az edzettségen múlik, de nagymértékben változik a tápláltság, az általános testi kondíció meg az idegállapot szerint is. Annál hamarabb hiil ki valamelyik testtáj, minél kevésbé szokott hozzá a lehűléshez, vagyis minél kevésbé “edzett”. A testnek, különöskép a lábaknak a lehűléshez való rendszeres, fokozatos szoktatása a legjbbb mód arra, hogy megelőzzük a htilést. Szabadtéri sport, különösen a téli sportok, séta a friss levegőn, kirándulások edzik a testet, és fokozzák ellenállását a meghűléssel szemben. A “helyi” edzésre vonatkozólag egyes kutatók vizsgálatot végeztek, és a következő edzési módszert találták a leghatásosabbnak : Este lefekvés előtt mindkét lábfejet bokáig hideg vízben kell áztatni. A viz hőfokát fokozatosan csökkenteni kell, mégpedig az alábbi előírás szerint. Óvodás korú gyermekek 80—77 F. fokos vízzel kezdjék az edzést. A hőmérsékletet fokozatosan csökkentjük 60 fokra. Fiatal iskolás gyermekek 70—77 fokú vízzel kezdjék a szoktatást, ési a viz hőmérsékletét fokozatosan csökkentsék' 60 fokig. Idősebb gyermekek és felnőttek kezdjék az edzést kb. 60 fokos vizzel, majd, szokjanak rá,a 40—38 fokos vagy akár hidegebb vízben való lábáztatásra is. A viz hőmérsékletét ajánlatos másodnaponként 1—1 fokkal csökkenteni. Az edzés időtarta*> ma egy-egy alkalommal 1—3 perc. Ha egy meghatározott hőmérsékletig eljutottunk, amelyen túl a hidegebb viz már kellemetlen érzést vált ki, az áztatásokat ezen a hőmérsékleten folytassuk. Mind a viz hőmérsékletének meghatározásában, mind az időtartamban tekintettel kell lenni az egyéni adottságokra és érzékenységre. Áztatás után a bokát és a lábfejet alaposan szárazra kell törölni, és utána erélyesen megdörzsölni, amig kipirul a bőr. A siker megkívánja, hogy az edzést naponta végezzük, és egyetlen napot se hagyjunk ki. A kúra időtartama 4—6 hét, majd némi szünet után megismételhető. Az orr-garatüreg edzésére reggel és este mosakodás előtt öblítsük ki a torkunkat. Az edzést 82 fokos vizzel ajánlatos kezdeni, s azután a viz hőmérsékletét fokozatosan a vízvezetéki viz hőfokára csökkentjük. Nagyon fontos, hogy az edzés következetesen és megszakítás nélkül folyjék, hiszen már 4—6 hetes megszakítás is nagymértékben csökkenti a hidegingerrel szembeni ellenállást. Az edzés hasznos más hüléses eredetű betegségek — izomcsuz, ideggyulladás, hólyaghurut — ellen is. Igaz ugyan, hogy az edzésre nem mindenki alkalmas fenntartás nélkül, de megfelelő óvatossággal úgyszólván minden egészséges embert lehet edzeni. Nem ajánlatos azonban edzésbe fogni beteg embernek másként, mint állandó és gondos orvosi ellenőrzés alatt. Nagy óvatosságot kíván a gyönge testalkatunk és az öregek edzése is. Persze az edzettség csak viszonylagos érvényű, mert nagyon erős, hirtelen lehülési'e bizony az edzett ember is megfázhat. így hát nincs az az edzettséggel kérkedő, legénykedő ember, akinek ne árthatna meg egy nagyobbfoku, s főleg egyoldalú lehűlés. így bárkinek árthat a léghuzat vagy huzamosabb érintkezés hideg fémtárgyakkal, hideg, nedves' fallal. Erős lehűlést okoz a nedves ruha vagy a nedves bőr, főként ha éppen huzat vagy szél is van. A felhevült, megizzadt és kifáradt ember még inkább hajlamos a meghűlésre. A hüléses betegségek megelőzése végett fontos, hogy a munkahely hőmérséklete megfelelő fokú, egyenletes legyen. Testmozgás közben élénkebb a vérkeringés, jobb a hőszabályozás. Nyugalomban nagyobb a hülés veszélye. Ezért fontos, hogy különösképp a pihenőhelyeken megfelelő hőmérsékletről gondoskodjunk, és meggátoljuk a huzatot. A felső légző utak hurutos állapota, amelyet pornak, ingerlő gázoknak a belélegzése okozhat, ugyancsak hajlamossá tesz a hülésre. Ha védekezünk a por és az ingerlő gázok ellen — a hülés ellen is védekezünk. A túlságosan száraz levegő is ingerli az orr és a) garat nyálkahártyáját, márpedig ez az izgalmi állapot éppen szálláscsi- nálója a hüléses betegségeknek. A hőszabályozásban különlegesen fontos szerepe van az arcnak: ha az arc fölmelegedett, ,a test többi tája is úgy reagál rá, mintha melegben volna. Ezért külön is figyelmet érdemelnek azok a munkahelyek (kemencék, izzó fémmel végzett munka), ahol a dolgozókat sugárzó hő éri. Itt nemcsak az egyoldalú fölmelegedés — illetve lehűlés — ellen kelt védeni a dolgozó embert, hanem arra is gondolnunk kell, hogy ha csak az arcot érik a hősugarak, ez megzavarhatja a hő- ' szabályozást, s bajt okozhat. Ugyancsak fontos szerepe van a hülések megelőzésében a ruházatnak. Öltözékünk ne csak a külső hőmérséklethez alkalmazkodjék, hanem ahhoz is, hogy végzendő munkánk nehéz vagy könnyű lesz-e. Mindig úgy kell öltözködni, hogy a nehezebb munkaszakasz idejére könnyíteni lehessen ruházatunkon. A túlméretezett, túlságosan meleg ruha csak árthat, hiszen alatta megizzad a test, s a testet fedő rétegek a verítéktől átnedvesedve elveszítik hőszigetelő képességüket, s fokozzák a lehűlést. A helyes táplálkozástól is sok függ hüléses betegségek leküzdésében. Ha táplálékunkban elegendő vitamin —, főleg C-vitamin és B-vitamin- csoport — van, ez szintén fokozza a szervezett védettségét a hülés ellen. Sokan ajánlják, hogy ha nem akarunk megfázni — márpedig ki akarna! —, igyunk szeszes italt. Az alkohol valóban megszünteti a fázás érzését, de bóditó erejével megzavarja a hőszabályozást. Tágítja ugyanis a bőr ereit, s ezzel éppenséggel meggátolja a szervezet védekezését a hőveszteség ellen, tehát fokozza a hülés veszélyét. A hülés elleni védekezés legfontosabb szabályait eszerint az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. kerüljük azokat az alkalmakat és helyeket, amelyek lehűléssel, főleg egyoldalú lehűléssel járnak; 2. kerüljük az olyan állapotot, amely fokozottan hajlamossá teszi a szervezetet a meghűlésre; ilyen a tulfáradás, a fölhevülés, az izzadás, a hiányos és az egyoldalú táplálkozás; 3. józan, mértéktartó, de főként fokozatos edzéssel fölvértezhetjük szervezetünket a hülés elleni védekezésre. A náthával gyakran együtt emlegetik az influenzát, sőt sokoszor össze is tévesztik egymással e két betegséget. Erre az ad alkalmat, hogy az influenza is ugyanazokban az évszakokban a leggyakoribb, amikor a náthának is épp “szezonja” van. Pedig két egészen különböző betegségről van szó. Az influenza járványos fertőző betegség, gyakran okoz szövődményeket, például tüdőgyulladást. Kórokozója hülés nélkül is fertőző, beteggé tesz. Világos tehát, hogy védekezni is másként kell ellene, mint a nátha ellen. Influenzajárvány idején gondosan kerülnünk kell a fertőzés lehetőségét. Lehetőleg minden olyan helytől maradjunk távol, ahol sok ember gyűlik össze. A betegség cseppfertőzés alakjában terjed, vagyis azok a parányi nyálcseppek viszik tovább, amelyek tüsz- szentéskor, köhögéskor, beszéd közben kerülnek a levegőbe. Ezért mindig, de kivált járványos időben ügyeljünk arra, hogy csak zsebbkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk, s ne beszéljünk másnak az arcába. Az influenza ellen is viszonylagos védelmet nyújt minden, ami a szervezet általános állapotát javítja,, tehát a jó táplálkozás és a friss levegőn tartózkodás. De mert a betegség erősen fertőz, elsőrendű kötelességünk, hogy betegen ne menjünk emberek közé, ne terjesszük a fertőzést. A tizenkilencedik század magyar festői Ez a gyönyörű kivitelű 11 és fél ines széles, 15 és fél incs magas*diszkótéses mii díszére válhat minden otthonnak. Pogány Ö. Gábor angol- nyelvű előszavában rövid ismertetést nyújt azokról.a hires magyar festőművészekről, akiknek 36 gyönyörű festménye, eredeti színezésben megtalálható ebben a kötetben. A képek eredetije a budapesti Szépművészeti Múzeumban vaniMinden egyes képet be lehet rámázni. Benczúr Gyula ragyogó színezésű festménye: Hunyadi László búcsúja, vagy Munkácsy Mihály: Siralomházban, vagy Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nője, vagy a Majális c. festmény gyönyörű pipacsmezején szórakozó fiatalok, Bihari Sándor: Cigány a biró előtt c. festménye, vagy Hollósy Simon: Kukoricafosztás-a (mely ifjúkorunk téli estéit juttatja eszünkbe), mind megannyi remekmű a sok más gyönyörű festménnyel együtt, melyet most beszerezhet* a Magyar Könyvesboltban, 130 E. 16th Street alatt, 9 dollár beküldése ellenében. MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre a ,19-ik század magyar festményei c. kötetet. Mellékelve: .......................................................... Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... imliillilllllllllllllllllllw világából (
