Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-14 / 11. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 14, 1957 r A A tudomány világából AZ ALKOHOL ÉS A NIKOTIN HATASA A SZERVEZETRE Árt-e s mennyire árt a szervezetnek az alkohol meg a nikotin? — kérdezgetik és vitatgatják szinte naponta. A válasz korántsem olyan egyszerű, mint maga a kérdés. Elöljáróban idézhetjük Paracelsus mester hires mondását: “Minden anyag mérges, s nincsen anyag méreghatás nélkül.” Eszerint általában a mennyiség dönti el, hogy valamely anyag mikor hat méregként. Ez köztudomás szerint a mindennapi táplálkozásunkban nélkülözhetetlen konyhasóra is áll. S ha még a só is méreg nagy mennyiségben fogyasztva, hogyne volna méreg az alkohol és a nikotin! A mai élet rendkívül megterheli az embert; a nyugtalanság, a lárma, a közlekedési veszedelmek, a mindennapi kenyérért kifejtett sok megerőltetés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az ember fokozott idegérzékenységét igyekszik valamilyen bóditó vagy nyugtató szerrel csillapítani. Ehhez kapcsolódik a kérdés, hogy voltaképpen miként hat az alkohol vagy a nikotin a szervezetre ? Az alkohol a legrégibb és a legelterjedtebb élvezeti ital. Az emberek milliárdjai élvezik jótékony, vidító, viszonylag ártalmatlan hatásait. De az is tagadhatatlan, hogy már az ősidőkben is sokan visszaéltek vele. Mértéktelenül fogyasztották, s elharapódzott a vészes alkoholizmus. Hogyan hat a szervezetre az alkohol? A szervezetbe kerülő alkohol jó része már a gyomorból felszívódhat, és a véren át a szervekbe, egyebek köpött az agy velőbe is eljut. Ott a sejtek felületén levő, lipoidnak nevezett, zsirszerü anyagokat oldja. Ezzel lehetővé válik, hogy az idegsejtekbe is benyomuljon. Ilyenkor lelki (pszichikai) hatásokat kelt. Először az agykéreg ama központjai csökkentik működésűket, amelyek a kritika elbírálásokat végzik. Ezáltal számos körülmény barátságosabb megvilágításba kerül, és terveink végrehajtása könnyebbnek tűnik. A gátlások elmaradása következtében gyorsul a szellemi tevékenység, a hangulat emelkedik, az idegek feszültsége csökken, az életkedv növekedik. Ezt a kellemes közérzeti állapotot az orvosok alkoholos eufóriának nevezik. Az alkohol hatása a szervezetre nem attól függ, hogy mennyit fogyasztott belőle az italozó ember, hanem attól, hogy a vérben milyen töménységben található. A töménység fokát sok körülmény befolyásolja: az ital fajtája és szeszfoka s az italozás közben fogyasztott ételek minősége és mennyisége. Mindez jelentősen hat a felszívódás mértékére. Nem közömbös azonban még a vér mennyisége sem. Mivel egy nagy termetű embernek több a vére, mint a kis termetűnek, az előbbinél nagyobb mennyiségű szesz váltja ki az azonos hatást. Mig az eufóriás állapot gyakran többé-kevésbé érdektelen, máskor, kivált városban, szoros összefüggésben van számtalan közlekedési balesettel. Az alkohol hatása alatt álló járművezető például eufóriájában képességeit túlbecsüli, a veszedelmet viszont alábecsüli. Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy roppant nehéz a vér alkoholtartalmának megengedett szintjéről beszélni, vagyis arról a határról, amelyen túl már veszélyeztetett a kormányzás biztonsága. Tévedés volna azt hinni, hogy a vérben a szesz ivása után jelentős mennyiségű alkohol található. Az egy százaléknak mindössze a töredékértékei mutathatók ki, s még ezen belül is óriásiak a hatáskülönbségek. Ha a vérben kimutatott alkohol- tartalom nem haladja meg a 0,05 százalékot, akikor még semmiféle tünet nem észlelhető. Az alkoholhatás megnyilvánulása a 0.1 százalék körül ingadozik. Hanem 0.15 százaléknál már mindenkin észrevehető a szesz hatása. Nagyfokú a részegség 0.2—0.3 százaléknál, 0.4 százalékon pedig már beáll az eszméletlenség. Ha a vérben még ennél is nagyobb az alkohol töménysége, mondjuk 0.5—0.9 százalék, akkor már megbénul a légzőközpont. Ez szerencsére csak különleges körülmények között fordulhat elő. Ez ugyanis oly nagy mennyiségű — 1—1.2 liter—, magas alkohol tartalmú ital ivásának következménye, melynek elfogyasztására a már korábban beálló öntudatlanság miatt általában nem kerülhet sor. Hosszú időn át fogyasztott tömény szeszesitalok ivása már súlyos elváltozásokat okoz, megtámadja a májat, máj zsugorodást idéz elő, csökkenti a vér festékanyag-tartalmát. Az izomerő fokozódása is csak átmeneti, mert hamarosan éppen az ellenkezője következik be, azonkívül a kellemes melegérzés is csak rövid ideig tart, mert az alkohol-fogyasztó a testhőjének a bőrön keresztül való fokozott elvesztése miatt éppenséggel fázni kezd. Ha az alkoholfogyasztás mértékletes, s nem erős töménységű italok kerülnek a szervezetbe, nem okoz komoly zavarokat. Tagadhatatlan: a szerény mennyiségben fogyasztott bor vagy sör étvágygerjesztő hatású. Sőt egy pohár vörösbor erősen zsíros étel fogyasztása után hasznos is, mert serkenti a gyomornedvelválasztást, és igy megkönnyíti az emésztés folyamatait. Az alkohol tartalmú italoknak kalorikus tápanyaguk van. Az alkohol a szervezetben elég, és jó fűtőanyagul szolgál. Egy liter könnyű asztali bor kalóriaértéke körülbelül annyi, mint húsz deka kenyéré. Kevés alkohol jótékonyan hat a közérzetre, azért szoktak az orvosok némely betegnek egy kis pohár tokaji aszút rendelni. Sajnos nehéz megállapítani azt a határt, amelyen túl már alkoholizmusról beszélünk. Nemcsak az számit itt, hogy ki mennyit iszik. .Számit az is, hogy ki miért iszik. Gyakran mélyebben fekvő lelki zavarokkal magyarázható az ivás; a le- szoktatás ilyenkor nagyon nehéz. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a nagy sörivók és a nagy borivók többnyire nem is az alkohol kellemes hatásáért, hanem a folyadékmennyiség felvételének vélt szükségessége miatt ismétlik meg mindennapi itókájukat. Egy szó mint száz: meg kel! különböztetnünk a beteges alkoholizmust és az észszerű alkoholélvezetet. A szakértők általában egy tanácsot adnak: lehetőleg kerüljük a tömény szeszek fogyasztását, s ha ilyen kerül elénk, kívánatos megfelelőképpen hígítanunk ásványvízzel, szódával. A mérsékelt fogyasztás — egy pohár sör vagy bor — az egészséges embernek nemigen árthat. A. dohányzás veszélyei Merőben másképp kell bírálnunk a dohányzás kérdését. Az alkoholizmus gyakran forrása, alapja lehet a bűnözésnek is. A nikotin élvezése ilyen szempontból nem jön számításba. Az alkohol ugyanis az agykéreg központjának működését károsan befolyásolja, a nikotin ellenben főleg az akaratunktól függetlenül működő, úgynevezett vegetativ idegrendszerre hat. A nikotinnal különösképp csínján kell bánnunk, mivel szerfölött károsan hat a vérerekre. Állatkiséidetek során a kis madarak nyomban elpusztulnak, ha a csőrük elé egy nikotinoldattal megnedvesitett üvegpálcát tartunk. A galamb csőrére cseppentett egyetlen csöpp nikotinoldat hatására az elengedett madár néhány másodpercnyi repülés után holtan zuhan le. Nem egy esetről olvashatunk, hogy valaki hetvenkedésből, fogadásból megevett egy szivart, és bizony belehalt. Az állatok közül a legérzékenyebbek egyike a pióca. Ha erős dohányos vérét szívja, görcsök között elpusztul. Ezért alkalmas nikotinkimutatásra is, mivel izma már 1:4,000,000 higitásu nikotinoldatra is összehuzó- dik. A nikotin, amely a dohányt alkaloidája, elsősorban a szívizmot és a szív ingerületvezető rendszerét támadja meg. Azonkivül különösen érzékenyek vele szemben a hajszálerek; ezeket görcsös összehúzódásra készteti. Ennek viszont az a következménye, hogy a vérkeringés meglassul, a vérnyomás pedig emelkedik. Elősegíti ezt még az is, hogy a nikotin egy belsőelválasztásu mirigyre hat, nevezetesen a mellékvesére, s azt hormonjának, az adrenalinnak elválasztására serkenti. Az adrenalin ugyancsak élénkitően hat a szívműködésre, szűkíti az ereket s igy növeli a vérnyomást. Egyszersmind csökkenti a fáradságérzést. Nem egy dohányos éppen ezt a kedvező hatását szereti hangoztatni. Dohányzás közben a nyállal nikotin kerül a gyomorba és a bélbe, következésképp csökken az étvágy. Ugyanakkor a nikotin serkenti a bélmozgást, ezért a kezdő dohányos gyakran hasmenést kap; de sok dohányos éppen a cigarettát használja hashajtóként. A dohány füstjében azonban nemcsak nikotin van, hanem még más mérgező anyag is, igy pi- ridin, kéksav, szédioxid, ammónia. Hogy ezek az anyagok milyen hatást fejtenek ki, elsősorban attól függ, hogy a dohányzó a füstöt a tüdőre szivja-e vagy sem. A tüdőre szíváskor ugyanis ez anyagoknak hatszorosát-tizszeresét veszi fel a szervezet, összehasonlítva azzal a mennyiséggel amely akkor kerül belé, amikor a füst nem jut el a tüdőbe. A modern vizsgálatok valószínűsítik azt a föltevést is, hogy az erős dohányzás előmozdítja a tüdőrák keletkezését. Szerencsére a dohány égésekor a nikotin jelentős része tönkremegy. A dohányzás voltaképpen száraz desztillálásnak tekinthető, amikor is a szárazanyag illékonnyá válik. Ilyenkor a nikotin 25 százaléka tönkremegy, körülbelül 30 százaléka pedig a füsttel eltávozik. így a szíváskor csupán 45 százaléka halad át a dohányon keresztül, közben azonban ennek is jó része kicsapódik a hideg dohányfelületén, voltaképpen tehát a dohány nikotintartalmából csak 10—15 százalék ér a szájba, majd a tüdőbe. Éppen ezért fontos, hogy a cigarettát vagy a szivart ne szívjuk el egészen rövid csikkig, mert akkor nagyon rövid darabon csapódik ki a nikotin, sőt a kicsapódott megint dióvá válva töményebben kerül a szájba. A cigarettaszivás mind Európában, mind Amerikában állandóan növekszik, s ez bizony elgon- dolkozásra késztető jelenség. Persze vannak ellenérvek : hogy erősen dohányos asszonyok számos egészséges gyermeket szülnek, vagy hogy nem egy állandóan dohányzó vagy pipázó férfi a 100 év körüli kort is megérte! Ezek azonban kivételek! A mértéktelenség e téren is fontos; erre figyelmeztetni kell. A szerény mértékű dohányzás ártalmait az egészséges szervezet közömbösítheti, de a lánc-cigarettázás, amikor egyik követi a másikat, mindenképp káros, és az életet is megrövidíti. Melyik az ártalmasabb: az alkohol vagy a nikotin? — kérdezgetik. Nehéz rá válaszolni, hiszen az egyik rosszat kell a másik rosszal szembeállítanunk. Mintha az ördögöt Belzebubbal akarnék kiűzni. Hát egyik szenvedélynek se váljunk szolgájává! Küzdjünk mindkettő ellen, mihelyt meghaladja azt a mértéket, amely az egészségre már ártalmas. Kétségtelenül az a leghelyesebb — bár nem népszerű — tanács (s a tanácsadók sem mindig tartják be), hogy mondjunk le az alkoholról is és a nikotinról is. Tangl Harald BAJT OKOZOTT A KOBALT Egv Hartford, Conn.-i munkás, aki véletlen- ségből kobalt radioaktív kisugárzásának lett kitéve, 200,000 dolláros pert indított a Connecticut Light and Power részvénytársaság ellen, amennyiben veszélyeztetve érzi annak lehetőségét, hogy valaha boldog házas életet élhessen. Benjamin M. Zawacki 37 éves norwichi villanyszerelő, agglegény kártérítést kér, mert a radioaktiv kisugárzás következtében veszélyben van a “jövő nemzedéke”. Általános egészségi állapota, kedélye “teljesen tönkrement’’ — mondta. Zawacki egy évvel ezelőtt a társaság devoni üzemének építésénél dolgozott. Egy kobaltot tartalmazó henger eltűnt és egész éjjelen át keresték azt. “A Geiger counter”-ral való keresés megmutatta, hogy a henger az ő automobiljában volt. Egy kis zsinegre volt szükség munkájában, ott látott lógni a közelben egy darabot és felhasználta annak egy részét. A zsineg másik végén függött a kobaltot tartalmazó henger. Fogalma sem lévén arról mit tartalmaz, minden további nélkül zsebébe tette. A MAGYAR NÉP ÉLNI FOG Az altmii megható, érzésteljes, rövid kis verset Do- say Antonia kedves olvasónk Budapesten élő nővére Papess Mária irta: “És felkel a nap városunk lelett A vérző sebeket gyógyítják' munkás kezek Virágba borul az erdő és a rét Újjászületve élni fog a viharvert magyar nép”. Papess Mária, Budapest
