Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-14 / 11. szám

.2 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztősé« és kiadóhivataJ: 130 East ISUi Street New York 3, N. Y'. — Telefon: AL 4-0337 t—■— —.—■- - TÁMADÁS SAJTÓNK EUER (Folytatás az első oldalról) Az sem véletlenség, hogy a Walter képviselő által kiszemelt lapok az élén álltak a bevándorolt amerikai polgárság és az amerikai nép jelenté­keny része által mélységesen elitéit Walter-Mc- Carran-törvény visszavonására irányuló mozga­lomnak. Ez a törvényhozás, amely faji alapon szabályozza a bevándorlást és amelynek emberte­lenségét hazánk vezető személyiségei elitélték, melynek visszavonására 1952-ben maga Eisen­hower tett ígéretet, egy maroknyi reakciós, a Waiterek, Eastlandok ellenzése következtében még mindig törvénykönyveinkben maradt. Wal­ter nyilván ugv érzi, hogy ilyen meghurcolással terrorizálni tudja nemcsak e sajtót, hanem min­denkit, aki ellenzi az ő törvényhozási elképzelé­seit. A másik valószínű célja ennek a sok tekintet­ben példátlan támadásnak1 lapunk és az egész haladó szellemű sajtó ellen, hogy ebben az am úgyis súlyos nemzetközi helyzetben fokozza a hisztériát azzal, hogy e sajtót “külföldi ügy- nök”-ségnek, külföldi propaganda szervnek bé­lyegezhesse meg. A Magyar Szó és az azt megelőző haladó szel­lemű munkássajtó termékek működése, politikai álláspontja, fenntartásának! minden részlete nyitott könyv az amerikai magyar munkásság előtt. »!«! 55 év óta az amerikai magyar dolgozók s az egész amerikai nép jólétének, demokratikus jo­gainak biztosítása, s ennek főeszközeként a szak- szervezeti mozgalom épitése volt legfőbb célunk. E sajtót szocialista világnézetű munkások ala­pították és tartották fenn és lapunk ezt tük­rözte vissza. Tiszteltük, ápoltuk az amerikai de­mokratikus hagyományokat ép úgy mint szülő­hazánk kultúráját, irodalmát. Támogattuk a feudalizmus és fasizmus elnyomása alatt szen­vedő óhazai véreinket 44 éven keresztül és min­den erkölcsi támogatást megadtunk nekik ami­óta kivívták szabadságukat és uj fejezetet nyi­tottak történelmükben. Sajtónk fennállása óta amerikai magyar mun­kások lapja volt, szerkesztését az általuk, kivá­lasztott, helybenhagyott és támogatott ameri­kai magyarok végezték. Lapunk szerkesztésébe soha senki másnak, semmilyen külföldi vagy belföldi szervnek, egyénnek beleszólása, szerepe, irányítása nem volt. Ha sajtónk az elmúlt 55 év folyamán nem tükrözte volna vissza az ol­vasótábor túlnyomó többségének véleményét, meggyőződését, ha politikai álláspontját nem tették volna magukévá, a sajtó 48 órán Iveiül megszűnt volna létezni! Nincs egyetlen más magyar újság, amely ügyeit oly rendszeresen és a nyilvánosság oly mé­retű bevonása mellett eszközölte volna, mint la­punk. Évente országos és kerületi konferenciák tucatjait, százait tartottuk, amelyek mindig nyitva voltak nemcsak építőink, olvasóink, ha­nem minden jóakaratai érdeklődő előtt. A la­punk fenntartását lehetővé tevő adományokat évtizedek óla nyilvánosan nyugtázzuk! Ha az Atnerikaellenes Bizottság most élve, vagy visszaélve a kongresszus mandátumával “vizsgálni” akarja e lap működését, melyet s melynek elődeit 55 éven át nyíltan szerkesztet­tünk, az amerikai postán küldtük szét, akkor nyilván nem információk szerzése a céljuk, hi­szen lapunkra vonatkozó minden információ úgy a cikkek lefordításával, mint adóvallomá­sainkból, stib. ismert előttük:. Ez a bizottság, mi­ként azt a már az amerikai közvélemény egyi’e nagyobb hányada kezdi felismerni, a szerkesz­tők behívásával elsősorban ki akarja pellengé- rezni őket. Amikor feddhetetlen előéletű amerikai polgá­rokat, kik történetesen az amerikai hadsereg becsülettel dboesájtotí veteránjai is, az “ame­§§ 80LLÁIT KERESETT IE GYERMEKE ÉHE3VHALT — Clevelandi riport — Robert Brown otthonában egy szegre akasztva a falon függnek a házbérről kiállított nyugták, három évre visszamenőleg. “Pontosan fizettem a házbért, legalább igy hajlék van fejünk felett, mondta Mrs. Brown, a 29 éves anya.” A házban egyetlen tojásnyi élelmiszer van. A hűtőszekrény ott áll üresen, igaz, hogy elrom­lott és úgy sem működik. Soha nincs elég ahhoz, hogy gyermekeit meg­etesse. A 17 hónapos csecsemő Terry meghalt, éhség, tüdőgyulladás és félig megfázás követ­keztében. A gyermek halálának körülményei végre kény- szeritették a rendőrséget, hogy vizsgálatot indít­son a Brown család ügyében. A család feje Ro­bert Brown, 36 esztendős, lakásuk cime 237 E. 38-ik ucca. A család négy apró szobában lakik egy üzlethelyiség mögött és kilátásuk egy sze­méttel telt keskeny sikátor. Ruházatuk javarészben ami rajtuk van. öreg a bútorzatuk, nincs egyetlen használható villany- f elszereléslük. A konyha falán a házbér nyugtákon kívül egy “szerencse patkó” lóg. “Gondolom jobb lesz, ha leveszem” mondta Mrs. Brown, “nem sok szerencsét hozott részünk­re.” i Nem érti mit történt Terryvel, aki már a har­madik ikerpár egyike volt. “Tudom, hogy nem kapott rendes étkezést, de azt hittem elég volt ahoz, hogy éhen ne haljon.” A 17 hónapos fiúcs­ka mndössze 10 és fél fontot nyomott.” Mit csi­náljak, ha nincs több pénzünk ételre.” Állandóan dolgozott a férj “Férjem 65 dollárt keres minden héten. A legjobbat tesszük, amit tehetünk. Házbérünk 65 dollár volt havonta. Öt dollárt fizetünk két gyer­mek ellátásáért és 10 dollárt férjem első házas­ságából született gyermek eltartásáért A többi mind gáz és villany és ételre megy.” Brown Ro­bert az Eberhard gyártelep munkása és a cég rendes, megbízható munkásnak minősiti. Mrs. Brown, néhány órára kénytelen volt el­hagyni a házat. Mikor hazajött Terryt sírva ta­lálta, hideg volt és a gyermek arca fel volt da­gadva. Azonnal kórházba vitte. Brownék a három éves iker-testvért átadták a népjóléti hivatalnak, mikor a bíróság elé idézték őket 1955-ben, a gyermekek elhanyagolásáért. kaellenes cselekményeket” vizsgáló bizottság elé hívják, ez magába véve meghurcolás s durva meg- sértésa az alkotmány első pontjában biztosított sajtó és véleményszabadságnak. De nemcsak ezt akarják. Ez az infámis inkvizi- ciós bizottság több mint két évtizedes áldatlan történelme bizonyítja, hogy egyik legfőbb cél­juk az, hogy raff inált jogászkérdésekkel tőrbe­csalják áldozataikat, hogy tőlük, becsületes ame­rikai munkások neveit követeljék. Az ilyenmó­don nyilvánosságra hozott nevek viselőinek meg­élhetése, jövője, családjaik nyugodt élete yeszé- lyeztetve van. 1 Nem hisszük, hogy a beidézettek hajlandók eszközeivé válni ennek a demokrácieJlenes, és munkásellenes, embertelen törekvésnek. Élni fognak az amerikai alkotmány I. és V. szakaszá­ban biztosított jogokkal. Meg vágj unk győződ­ve, hogy lapunk olvasói, de az ossz magva rság széles rétegei is meg fogják érteni magatartásuk mélységesen demokratikus mivoltát. Mi tiszteljük az amerikai alkotmányt, a kép­viselőházi bizottságok jogait. De ha már min­denáron vizsgálni akarnak, akkor volna nekik ép elegendő demokráciaellenes, amerikaellenes cselekményt vizsgálni. A déli államokban dü­höngő terror millió és millió amerikai polgár jo­gát tapossa sárba, százak életét veszélyezteti. Kinek a jogait veszélyezteti a mi lapunk, kinek életét fenyegetjük mi? Mért nem azokat vizs­gálják a kongresszusi vizsgálók? A munkához való jog mögött sötét szakszervezetellenes erők húzódnak meg, akik 17 riiillió szervezett mun­kás keserves küzdelmekkel kivívott jogát akar­ják megsemmisíteni. Mért nem vizsgálják azo­kat? A mi lapunk mindenkor építője volt a szak- szervezeteknek, nálunk nincs mit vizsgálniok. Mért nem vizsgáljak azokat, akik 13 millió be­vándorolt polgárt sértenek meg az év minden egyes napján, akik lehetetlenné teszik sok száz­Terry ikertestvére Theresa, egy nagynéniénél van. A többi hat a szülőkkel van. Segítenek a jó szomszédok Szegény kis Terry tragikus halála kellett ah­hoz, hogy Brownék nyomorúságos élete az embe­rek szeme elé kerüljön. A jószivii clevelandiak délelőtt 11-től kezdve este későig hordták az en­nivalót az ínségben levő család részére. Ruhá­kat is hoztak az egész család részére. Három ágy s előkerült valakitől a gyermekek részére, akiknek nem volt hová feküdniük. Az egyik lá­togató jó karban levő tűzhelyt is ígért, a meglevő rossz állapotban levő helyére. “Mióta élek ennyi ennivalót nem láttam egy­szerre!” — mondta könnyein keresztül Mrs. Brown. “Soha se hittem volna, hogy ilyen jók az; emberek”, tette hozzá. “Kályhát is ígértek már, hogy a hideg lakást fűteni tudjuk”, mondotta Mrs, Brown. Még a temetkezési vállalat is segít most A szegény kis éhen halt Terry temetését is jó emberek tervezték. A temetkezési vállalat ingyen végzi a szertartást, ami bizony igen nagy segít­ség a szegény családnak, mert a temetés rende­sen nagyon költséges, még azoknak is, akiknek van valamijük. “Egész bucsujárás van nálunk, a város minden részéről jönnek hozzánk az emberek, nem is tu­dom, hogyan találják meg ezt az eldugott he­lyet,” mondta hálásan Mrs. Brown. ^ég több profil Chryslernek 1957 első három hónapjában 34.505,000 dollár profitot sajtolt ki a Chrysler társaság munká­saiból. Ugyanakkor a munkások száma 20,000- rel kevesebb, viszont a termelés kétszeresre emelkedett a “speed-up” és automation követ­keztében. L.L. Colbert elnök 1956-ban 250,000 dolláros fizetést húzott, ahhoz még 249,000 dollárt ka­pott a jó munkájáért! K. T. Teller igazgató, aki visszavonult, 107,708 dollárt kapott és egész életére évi 75,000 dolláros nyugdiját húz. 21 más igazgató fizetése évi 80,000 dolláron felül van. A Chrysler munkások is sokat kaptak, 9 cent órabér emelést 1956-ban. Chrysler közben di­csekszik, hogy olyan jól szervezett termelésük van, értsd “speed-up”, hogy a tavalyi heti 17 ezer autós termelést heti 32,000-re fokozták. ezer arra érdemes személynek az országba való bevándorlást. A mi lapunk az első perctől, Tru­man vétójától kezdve követelte a McCarran- Walter-törvény visszavonását. Talán ép ezért tá­madtak meg most minket? És mindenekföiött mi azt mondjuk, hogy Ame­rikának nem lehet más politikája, mint békepo­litikája. A hidrogénbombás világban csak a bé­kés együttélés megoldás, minden más kataszt­rofális illúzió, mely hazánk és a világ végpusz­tulására vezet. Ezt az álláspontunkat, nyíltan, fen nhangon hirdettük és hirdetjük. Ezért táma­dott meg bennünket a legsötétebb reakció. Ha ez a céljuk, nem hisszük, hogy sikerülni fog nekik. Mindent el fogunk követni, hogy az amerikai nép megértse, hogy ez a támadás, bár közvetlenül bennünket ért, nem mi ellenünk irányul főként, Hiszen végeredményben mik va­gyunk mi ? Egy viszonylag kicsiny nemzetiségi csoport még kisebb haladó szellemű tábora. Raj­tunk keresztül az amerikai alkotmám ra, az ame­rikai nép szólásszabadságára akarnak halálos csapást mérni. Az amerikai nép ép úgy mint a magyarság iránti kötelességünknek tartjuk e kísérletnek ellenállni. Meg vagyunk győződve, hogy olvasótá­borunk velünk lesz a súlyos harcban. Tudjuk, meg fogják érteni azt is, hogy ez a harc költsé­ges lesz. A legjobb esetben is nagyok lesznek a jogtanácsosi költségek, és esetleg hosszú liti- gációval állhatunk szemben. Arra kérjük azokat az olvasóinkat, akik velünk akarnak lenni e küz­delemben, és azt hisszük, hogy ez csaknem valar menny iüket magábafoglalja, mutassák meg együttérzésüket, megértésüket, és.a lapunk támo­gatására szánt hozzájárulásaikat haladék nélkül juttassák el hozzánk. Az ő támogatásukkal tud­juk, hogy győzni fogunk. A Magyar Szó szerkesztősége AMERIKAI MAGVAK SZÓ............... __________________March 14, 1957

Next

/
Thumbnails
Contents