Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-14 / 11. szám
.2 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztősé« és kiadóhivataJ: 130 East ISUi Street New York 3, N. Y'. — Telefon: AL 4-0337 t—■— —.—■- - TÁMADÁS SAJTÓNK EUER (Folytatás az első oldalról) Az sem véletlenség, hogy a Walter képviselő által kiszemelt lapok az élén álltak a bevándorolt amerikai polgárság és az amerikai nép jelentékeny része által mélységesen elitéit Walter-Mc- Carran-törvény visszavonására irányuló mozgalomnak. Ez a törvényhozás, amely faji alapon szabályozza a bevándorlást és amelynek embertelenségét hazánk vezető személyiségei elitélték, melynek visszavonására 1952-ben maga Eisenhower tett ígéretet, egy maroknyi reakciós, a Waiterek, Eastlandok ellenzése következtében még mindig törvénykönyveinkben maradt. Walter nyilván ugv érzi, hogy ilyen meghurcolással terrorizálni tudja nemcsak e sajtót, hanem mindenkit, aki ellenzi az ő törvényhozási elképzeléseit. A másik valószínű célja ennek a sok tekintetben példátlan támadásnak1 lapunk és az egész haladó szellemű sajtó ellen, hogy ebben az am úgyis súlyos nemzetközi helyzetben fokozza a hisztériát azzal, hogy e sajtót “külföldi ügy- nök”-ségnek, külföldi propaganda szervnek bélyegezhesse meg. A Magyar Szó és az azt megelőző haladó szellemű munkássajtó termékek működése, politikai álláspontja, fenntartásának! minden részlete nyitott könyv az amerikai magyar munkásság előtt. »!«! 55 év óta az amerikai magyar dolgozók s az egész amerikai nép jólétének, demokratikus jogainak biztosítása, s ennek főeszközeként a szak- szervezeti mozgalom épitése volt legfőbb célunk. E sajtót szocialista világnézetű munkások alapították és tartották fenn és lapunk ezt tükrözte vissza. Tiszteltük, ápoltuk az amerikai demokratikus hagyományokat ép úgy mint szülőhazánk kultúráját, irodalmát. Támogattuk a feudalizmus és fasizmus elnyomása alatt szenvedő óhazai véreinket 44 éven keresztül és minden erkölcsi támogatást megadtunk nekik amióta kivívták szabadságukat és uj fejezetet nyitottak történelmükben. Sajtónk fennállása óta amerikai magyar munkások lapja volt, szerkesztését az általuk, kiválasztott, helybenhagyott és támogatott amerikai magyarok végezték. Lapunk szerkesztésébe soha senki másnak, semmilyen külföldi vagy belföldi szervnek, egyénnek beleszólása, szerepe, irányítása nem volt. Ha sajtónk az elmúlt 55 év folyamán nem tükrözte volna vissza az olvasótábor túlnyomó többségének véleményét, meggyőződését, ha politikai álláspontját nem tették volna magukévá, a sajtó 48 órán Iveiül megszűnt volna létezni! Nincs egyetlen más magyar újság, amely ügyeit oly rendszeresen és a nyilvánosság oly méretű bevonása mellett eszközölte volna, mint lapunk. Évente országos és kerületi konferenciák tucatjait, százait tartottuk, amelyek mindig nyitva voltak nemcsak építőink, olvasóink, hanem minden jóakaratai érdeklődő előtt. A lapunk fenntartását lehetővé tevő adományokat évtizedek óla nyilvánosan nyugtázzuk! Ha az Atnerikaellenes Bizottság most élve, vagy visszaélve a kongresszus mandátumával “vizsgálni” akarja e lap működését, melyet s melynek elődeit 55 éven át nyíltan szerkesztettünk, az amerikai postán küldtük szét, akkor nyilván nem információk szerzése a céljuk, hiszen lapunkra vonatkozó minden információ úgy a cikkek lefordításával, mint adóvallomásainkból, stib. ismert előttük:. Ez a bizottság, miként azt a már az amerikai közvélemény egyi’e nagyobb hányada kezdi felismerni, a szerkesztők behívásával elsősorban ki akarja pellengé- rezni őket. Amikor feddhetetlen előéletű amerikai polgárokat, kik történetesen az amerikai hadsereg becsülettel dboesájtotí veteránjai is, az “ame§§ 80LLÁIT KERESETT IE GYERMEKE ÉHE3VHALT — Clevelandi riport — Robert Brown otthonában egy szegre akasztva a falon függnek a házbérről kiállított nyugták, három évre visszamenőleg. “Pontosan fizettem a házbért, legalább igy hajlék van fejünk felett, mondta Mrs. Brown, a 29 éves anya.” A házban egyetlen tojásnyi élelmiszer van. A hűtőszekrény ott áll üresen, igaz, hogy elromlott és úgy sem működik. Soha nincs elég ahhoz, hogy gyermekeit megetesse. A 17 hónapos csecsemő Terry meghalt, éhség, tüdőgyulladás és félig megfázás következtében. A gyermek halálának körülményei végre kény- szeritették a rendőrséget, hogy vizsgálatot indítson a Brown család ügyében. A család feje Robert Brown, 36 esztendős, lakásuk cime 237 E. 38-ik ucca. A család négy apró szobában lakik egy üzlethelyiség mögött és kilátásuk egy szeméttel telt keskeny sikátor. Ruházatuk javarészben ami rajtuk van. öreg a bútorzatuk, nincs egyetlen használható villany- f elszereléslük. A konyha falán a házbér nyugtákon kívül egy “szerencse patkó” lóg. “Gondolom jobb lesz, ha leveszem” mondta Mrs. Brown, “nem sok szerencsét hozott részünkre.” i Nem érti mit történt Terryvel, aki már a harmadik ikerpár egyike volt. “Tudom, hogy nem kapott rendes étkezést, de azt hittem elég volt ahoz, hogy éhen ne haljon.” A 17 hónapos fiúcska mndössze 10 és fél fontot nyomott.” Mit csináljak, ha nincs több pénzünk ételre.” Állandóan dolgozott a férj “Férjem 65 dollárt keres minden héten. A legjobbat tesszük, amit tehetünk. Házbérünk 65 dollár volt havonta. Öt dollárt fizetünk két gyermek ellátásáért és 10 dollárt férjem első házasságából született gyermek eltartásáért A többi mind gáz és villany és ételre megy.” Brown Robert az Eberhard gyártelep munkása és a cég rendes, megbízható munkásnak minősiti. Mrs. Brown, néhány órára kénytelen volt elhagyni a házat. Mikor hazajött Terryt sírva találta, hideg volt és a gyermek arca fel volt dagadva. Azonnal kórházba vitte. Brownék a három éves iker-testvért átadták a népjóléti hivatalnak, mikor a bíróság elé idézték őket 1955-ben, a gyermekek elhanyagolásáért. kaellenes cselekményeket” vizsgáló bizottság elé hívják, ez magába véve meghurcolás s durva meg- sértésa az alkotmány első pontjában biztosított sajtó és véleményszabadságnak. De nemcsak ezt akarják. Ez az infámis inkvizi- ciós bizottság több mint két évtizedes áldatlan történelme bizonyítja, hogy egyik legfőbb céljuk az, hogy raff inált jogászkérdésekkel tőrbecsalják áldozataikat, hogy tőlük, becsületes amerikai munkások neveit követeljék. Az ilyenmódon nyilvánosságra hozott nevek viselőinek megélhetése, jövője, családjaik nyugodt élete yeszé- lyeztetve van. 1 Nem hisszük, hogy a beidézettek hajlandók eszközeivé válni ennek a demokrácieJlenes, és munkásellenes, embertelen törekvésnek. Élni fognak az amerikai alkotmány I. és V. szakaszában biztosított jogokkal. Meg vágj unk győződve, hogy lapunk olvasói, de az ossz magva rság széles rétegei is meg fogják érteni magatartásuk mélységesen demokratikus mivoltát. Mi tiszteljük az amerikai alkotmányt, a képviselőházi bizottságok jogait. De ha már mindenáron vizsgálni akarnak, akkor volna nekik ép elegendő demokráciaellenes, amerikaellenes cselekményt vizsgálni. A déli államokban dühöngő terror millió és millió amerikai polgár jogát tapossa sárba, százak életét veszélyezteti. Kinek a jogait veszélyezteti a mi lapunk, kinek életét fenyegetjük mi? Mért nem azokat vizsgálják a kongresszusi vizsgálók? A munkához való jog mögött sötét szakszervezetellenes erők húzódnak meg, akik 17 riiillió szervezett munkás keserves küzdelmekkel kivívott jogát akarják megsemmisíteni. Mért nem vizsgálják azokat? A mi lapunk mindenkor építője volt a szak- szervezeteknek, nálunk nincs mit vizsgálniok. Mért nem vizsgáljak azokat, akik 13 millió bevándorolt polgárt sértenek meg az év minden egyes napján, akik lehetetlenné teszik sok százTerry ikertestvére Theresa, egy nagynéniénél van. A többi hat a szülőkkel van. Segítenek a jó szomszédok Szegény kis Terry tragikus halála kellett ahhoz, hogy Brownék nyomorúságos élete az emberek szeme elé kerüljön. A jószivii clevelandiak délelőtt 11-től kezdve este későig hordták az ennivalót az ínségben levő család részére. Ruhákat is hoztak az egész család részére. Három ágy s előkerült valakitől a gyermekek részére, akiknek nem volt hová feküdniük. Az egyik látogató jó karban levő tűzhelyt is ígért, a meglevő rossz állapotban levő helyére. “Mióta élek ennyi ennivalót nem láttam egyszerre!” — mondta könnyein keresztül Mrs. Brown. “Soha se hittem volna, hogy ilyen jók az; emberek”, tette hozzá. “Kályhát is ígértek már, hogy a hideg lakást fűteni tudjuk”, mondotta Mrs, Brown. Még a temetkezési vállalat is segít most A szegény kis éhen halt Terry temetését is jó emberek tervezték. A temetkezési vállalat ingyen végzi a szertartást, ami bizony igen nagy segítség a szegény családnak, mert a temetés rendesen nagyon költséges, még azoknak is, akiknek van valamijük. “Egész bucsujárás van nálunk, a város minden részéről jönnek hozzánk az emberek, nem is tudom, hogyan találják meg ezt az eldugott helyet,” mondta hálásan Mrs. Brown. ^ég több profil Chryslernek 1957 első három hónapjában 34.505,000 dollár profitot sajtolt ki a Chrysler társaság munkásaiból. Ugyanakkor a munkások száma 20,000- rel kevesebb, viszont a termelés kétszeresre emelkedett a “speed-up” és automation következtében. L.L. Colbert elnök 1956-ban 250,000 dolláros fizetést húzott, ahhoz még 249,000 dollárt kapott a jó munkájáért! K. T. Teller igazgató, aki visszavonult, 107,708 dollárt kapott és egész életére évi 75,000 dolláros nyugdiját húz. 21 más igazgató fizetése évi 80,000 dolláron felül van. A Chrysler munkások is sokat kaptak, 9 cent órabér emelést 1956-ban. Chrysler közben dicsekszik, hogy olyan jól szervezett termelésük van, értsd “speed-up”, hogy a tavalyi heti 17 ezer autós termelést heti 32,000-re fokozták. ezer arra érdemes személynek az országba való bevándorlást. A mi lapunk az első perctől, Truman vétójától kezdve követelte a McCarran- Walter-törvény visszavonását. Talán ép ezért támadtak meg most minket? És mindenekföiött mi azt mondjuk, hogy Amerikának nem lehet más politikája, mint békepolitikája. A hidrogénbombás világban csak a békés együttélés megoldás, minden más katasztrofális illúzió, mely hazánk és a világ végpusztulására vezet. Ezt az álláspontunkat, nyíltan, fen nhangon hirdettük és hirdetjük. Ezért támadott meg bennünket a legsötétebb reakció. Ha ez a céljuk, nem hisszük, hogy sikerülni fog nekik. Mindent el fogunk követni, hogy az amerikai nép megértse, hogy ez a támadás, bár közvetlenül bennünket ért, nem mi ellenünk irányul főként, Hiszen végeredményben mik vagyunk mi ? Egy viszonylag kicsiny nemzetiségi csoport még kisebb haladó szellemű tábora. Rajtunk keresztül az amerikai alkotmám ra, az amerikai nép szólásszabadságára akarnak halálos csapást mérni. Az amerikai nép ép úgy mint a magyarság iránti kötelességünknek tartjuk e kísérletnek ellenállni. Meg vagyunk győződve, hogy olvasótáborunk velünk lesz a súlyos harcban. Tudjuk, meg fogják érteni azt is, hogy ez a harc költséges lesz. A legjobb esetben is nagyok lesznek a jogtanácsosi költségek, és esetleg hosszú liti- gációval állhatunk szemben. Arra kérjük azokat az olvasóinkat, akik velünk akarnak lenni e küzdelemben, és azt hisszük, hogy ez csaknem valar menny iüket magábafoglalja, mutassák meg együttérzésüket, megértésüket, és.a lapunk támogatására szánt hozzájárulásaikat haladék nélkül juttassák el hozzánk. Az ő támogatásukkal tudjuk, hogy győzni fogunk. A Magyar Szó szerkesztősége AMERIKAI MAGVAK SZÓ............... __________________March 14, 1957
