Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-14 / 11. szám
Éljen Március ldmJ ^ 7 l"87 J Olvassa @1 példátlan kedvezményünk résztéléit a 12-ik oldalon. 1848 Irta: Petőfi Sándor Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga! . . . Megvirradt, felébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugara Komor fényt vet a világra; E pirulás: vér, harag és szégyen A felébredt nemzetek szemében. Szégyeneljük szolgaságunk éjét, Zsarnokok, rátok száll haragunk, S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattomhan Megcsapolták sziveinket. Hogy kioltsák életünket, De maradt még a népeknek vére, Annyi ami fölkiált az égre. Áll a tenger nagy elbámultában. Áll a tenger, és a föld mozog. Emelkednek a száraz hullámok. Emelkednek rémes torlaszok. Reng a gálya . . . Vitorlája Iszaposán összetépve A kormányos szive képe, Aki eszét vesztve áll magában, Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagy világ. Ahány kéz. Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt? . . . hah, Eltépett lánc s eltört korona. Tüzbe véle! . . . No de mégse, Régiségek közé zárjuk, De nevüket Írjuk rájuk. Különben majd a késon-születtek Nem tudnák, hogy ezek mik lehettek. Nagy idők. Beteljesült az írás Jósolatja: egy nyáj, egy akol. Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentőn lakói. Régi szentek Jlind elestek, Földult szobraik kövébiil Uj dicső szentegyház épül. A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap! Támadás sajtónk ellen Az Amerikaellenes Bizottság elnöke beidézett több mint 30 progresszív amerikai irót, újságírót, könyvkiadót, közöttük lapunk vezetőit. Amikor e sorok olvasóink elé jutnak, lapunk vezető munkatársai, a Nők Világa .szerkesztője és több más newyorki haladó szellemű magyar, a Walter-féle inkvizíció előtt fognak állni, haladó szellemű meggyőződésük, a magyarnyelvű munkássajtóval kapcsolatos működésük miatt. A képviselőház “Amerikaellenes Cselekményeket Vizsgáló Bizottságáénak elnöke, a McCarran-Walter törvény társszerzője, Walter képviselő március 14-ikére beidézte valami 70 más progresszív lap szerkesztőjével, Írókkal, könyvkiadókkal egyetemben Rosner Sándort, Deák Zoltánt, Gyarmaty Katót s több más newyorki magyart. A Magyar Szó szerkesztősége az Amerikaellenes bizottság e lépését a sajtósza- jbadság, a munkásság, a bevándoroltak és a demokrácia elleni támadásnak tekinti. !Nem tartjuk véletlenségnek ' azt, hogy párhuzamban történik a szakszervezetek szét- rombolására irányuló “Right to Work” mozgalom térhódításával, a raketeerek leleple- j zése ürügye alatt az egész szakszervezeti mozgalom disz- kreditálásra irányuló szenátusi vizsgálattal. i (Folytatás a 7-ik oldalon) MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY A Magyar Szó olvasói és barátai vasárnap március 17-ikén délután 2 órai kezdettel, •rnneplik meg Március Idusát a bronxi Magyar Házban. — Ünnepi program. — Beléptidij nincsen. . i V» Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of Marcn 2, 1379, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VJ. No- 1 Í. March 14, 1057 NEW YORK, N. Y. 15* Az amerikai magyarság minden rétege — a Habsburg család maroknyi hívei kivételévei — egyforma, mélységes tisztelettel, büszkeséggel tekint 1848 Március Idusa emlékére. Az érzelem e közössége és azonossága egyike a legszorosabb kapcsolatoknak, amely az óhazából messze idegenbe vctődöít félmilliós magyarság nagy testvéri táborát mindenkor egymáshoz fűzte, vagy kellett volna, hogy fűzze Amerikában. Ez a nap, ez a dátum nem-« ___________________________________________________ csuk ciuuaK a jeiitepe sza- : murikra, hogy a mohácsi tra-! gédia óta függetlenségét el-! vesztett magyar népünk önerejéből — bár az alkalom-: mai csak rövid időre—visszaszerezte függetlenségét, hanem annak is, hogy az állam és a nemzet anyagi, gazdasági életét lehetővé tevő réteg, az életet adó parasztság a nemzet egyenrangú, politikai jogokkal rendelkező szerves részévé vált. Ősapáink jobbágyságból j szabad emberré válása késői unokáik szivét ellenállhatat-: lan erővel vonzza egymáshoz,! bárhova vetette is őket időközben a sors. Ezért közös ünnepe minden igaz, becsüle- i tes, gondolkozó magyarnak Március Idusa. Ezért tisztelte és tiszteli e napot a hala- dószellemü amerikai magyarság is, melynek többsége az 1848-ban jobbágyságból ugyan felszabadult, de gazda-: ságilag tovább is zsellérsorsban maradt paraszt, vagy paraszti sorsból városi prole-; tárrá vált magyar leszármazottja. 1957-ben — mondanunk sem kell — különleges uj jelentőségekkel patinásod ott Március Idusát ünnepel a haladó szellemű amerikai magyarság. Egy olyan történelmi dátumot, melyről az elmúlt 12 esztendő bebizonyította, hogy mellőzésével vagy aláértékel ésével nem lehet igazi magyar egységet teremteni, nem lehet vagy legalább is szükségtelenül nehez uj Magyarországot építeni. Egy olyan dátumot, amely jelképévé vált nemcsak a magyar függetlenségnek, a magyar nép legszebb erényeinek, hanem annak a fenkölt helynek, melyet a nemzeti hagyományok tiszteletének kell elfoglalni a szocializmust építők s a szocializmusban hívők szivében ! Még akkor is, ha ma már megértjük, mint ahogy meg kell értenünk, hogy “Petőfi szavánál ran szükség jobb szóra Mindent meglátóra, mindent felrugóra...” (Ady: A márciusi naphoz) Petőfi szavánál természetesen van szükség jobb és fő-, leg újabb szóra. De ez nem jelenti azt, hogy Petőfi és a többi márciusi hősök Kossuth, Jókai szavát emlékét el lehet halványítani! Olyan Március Idusát ünnepiünk az idén, amelyet egyre bátrabban, egyre nyíltabban igyekszik magának kisajátítani a reakció, a magyar nép ama ellenségeinek leszármazottjai késői ügynökei, akik ellen Petőfi lánglelke minden erejével hadakozott. Azok politikai utódai, akikre Petőfi eként utalt: Hol az ellen, kérdezed, ne kérdezd, $ Mindenütt van ahová tekintesz, f S legnagyobb és legveszélyesebb az, ) Ki mint testvér simul kebleinkhez. £ Köztünk van a legnagyobb ellenség, ) A cudar, az áruló testvérek f S egy közülük százakat ront el, mint £ A pohár bort egy cseppnyi méreg”. f Petőfi: A nemzethez J Folytatás a 15-ik oldalon)
