Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-21 / 8. szám

February 21, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ NINCS PROSPERITÁS AZ ÖREGEK RÉSZÉRE Az amerikai munkás kulcskérdései Nagyon alacsony jövedelme van a 65 éven fe­lüli 14 millió amerikainak. Egyre több a 65 éven felüliek száma, de azok részére Amerika nem a bőség országa. Egy részüknek kevesebb, mint ezer dollár évi jövedelmen kell tengődnie. Har­minchat százaléknak pedig semmi jövedelme sin­csen! 38 százalékuk jövedelme 1,000 dolláron alul van, 11 százalék 1,000—-2,000 és csak 15 százalék­nak magasabb 2,000 dollárnál az évi jövedelme. A jövedelem 38 százaléka az aggkori társadal­mi biztosításból ered. 30 százalékuk dolgozik, vagy feleségük dolgozik. 20 százalék segélyen él, 12 százalék megtakarított pénzéből, vagy biztosí­tásból él, 3 százalék aggmenházban vagy kórház­ban van. A fentiek azt jelentik, hogy a 14 millió idős polgár nagyrésze a létminimumon aluli életszín­vonalon kénytelen tengődni, ami igen sajnálatos a gazdag Amerikára nézve. A 65 éven felüliek közel egvharmada krónikus beteg és képtelen vol­na dolgozni még akkor is, ha volna munkára le­hetősége. A fentieket a népjóléti hivatal állapította meg. Azt is nyilvánosságra hozták, bogy a kórházat igénylők három-ötödé bírt csak valamit is fizetni kórházi ellátásáért. A helyzet tükre Ez a helyzet visszatükrözi teljes gazdasági és társadalmi rendszerünk fonákságát, igazságta­lanságát. A “Twentieth Century Fund’’ égisze alatt dol­gozó rendkívüli bizottság programot javasol, mely megoldaná az öreg polgárok problémáját. A szervezett munkásság reméli, hogy ez a program létre jön, mert jónak találják. Ez azt jelentené, hogy amellett, hogy felemel­nék a mostani társadalmibiztositás összegét, ezt kiterjesztenék minden egyes munkásra. A kongresszus kijelölne egy tanácsadó bizottságot, mely a munkásokat, a munkáltatókat és a népet általában képviselné és széleskörű program anya­gi alapját állítaná fel, amellett dolgoznának az infláció megállításán és kezükbe vennék a privát nyugdíjalapok befektetéseit. A munkáltatók és a szakszervezetek segíthet­nének abban is, hogy több alkalmat adnának munkára az idősebb munkásoknak és nem foglal­nának olyan merev álláspontot a nyugdíjba kül­déssel. Manapság, amikor a vásárló végig megy egy hatalmas “Supermarket”-en és itt is, ott is kihúz egy csomagot, legtöbbször eszébe se jut, hogy megnézze mennyi a súlya. Már pedig ha ezt nem figyeli meg, igen könnyen becsapják az árucikkek súlyával. A megfigyelő hamar észreveszi, hogy a csoma­gok nagysága igen különböző, még ha egyformán néznek is ki, tartalmuk 3—20 százalék között is váltakozik. A kannák is egyre kisebbednek, mert állító­lag könnyebb kezelni őket. Könnyebb a kezelése vagy nem, azt nem tudjuk, de minél kisebb a kanna tartalma, aránylag annyival drágább un­ciánként. 303-as, 20 unciás kannát a 2-es számú, 16 un- ciás kanna helyettesíti. A nagy 2'-’ számú kannák már majdnem teljesen eltűntek az üzlet polcai­ról, pedig valaha nagyon népszerű volt. Ha össze­hasonlítjuk a kettőt rájövünk, hogy a nagy kan­na 30 százalékkal olcsóbb, mint a 16 unciás, ez­ért már érdemes egy kis maradékot is megenni. Arra se adjunk semmit, ha a kanna úgy néz ki, mint a 303-as. Van egy valamivel kisebb kan­na is a*300-as, ami csak 151- unciányi élelmiszert tartalmaz. Még ha összetesszük is, nehéz észre­venni a különbséget. A “Federal Food. Drug and Cosmetic” törvény tiltja a félrevezetést a csomagolásnál. Ilyen pél­dául a jó vastag vaníliás üveg, amely ugv néz ki, mint a két unciás, de vastag üveg és belül csak egy unciának van helye. A legismertebb árucik­kek is hasonlóképpen vannak csomagolva, úgy, A bizottság azt állítja, hogy a 65 éven felüliek száma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a nép, illetve a születések, létszáma, a magasabb nyugdíj dacára kevesebb lesz a teher a nép nya­kán általánosságban. A munkásnők is nagy sze­repet játszanak ebben a megállapításban, mert minden egyes dolgozó nő leszállítja a nem-dolgo­zók számát és amellett befizet a nyugdij-alapra. Némely nagyüzem már enged a merevségből a nyugdíjba küldésekre vonatkozólag és megen­gedik az idősebb munkásoknak, hogy továbbra is dolgozzanak. Iparunk termelőképessége arány­talanul nagyobb, mint az idős munkások szaporo­dása. Ami azt jelenti, hogy százalékarányban ki­sebb az összeg, ami az öregek eltartásához szük­séges, még ha többet nyújtunk is részükre. Amellett, hogy minél függetlenebb lehessen va­laki idős korában a következőket ajánljuk: Aki csak teheti szakmát tanuljon munkája mellett, mert a szakmunkást inkább megtartják 60 éves korán felül is. Próbáljon beosztással élni és valamit félretenni, amikor csak tud, jó a bizto­sítás is. Minél kevesebbet vásároljon hitelbe, ha nem nagyon fiatal valaki. Ismerje meg a társadalmi­biztositás szabályait és lehetőségeit és kérje azonnal járandóságát vagy érdeklődjön, hogy mi a helyzete e tekintetben. Ha lehet vegyen egész­ségügyi biztosítást. Csatlakozzon a nyugdíjalap­hoz, ha van ilyen lehetőség munkahelyén. A munkás helyzete Ha munkanélkül van valaki, a fentiek csak bosszanthatják. Miből takarékoskodjon, a sem­miből? Hogyan vegyen egészségügyi biztosítást? Sajnos erre nem adhatunk választ, de egyet ak­kor is megtehetünk. Segíthetjük a szakszervezeti mozgalmat abban, hogy jobb társadalmibiztosi- tásért harcoljanak minden egyes munkás részé­re. . . Segítsék az uniókat abban, hogy nyugdíj, kórház, egészségügyi alapot szerezzenek minden egyes munkás részére, ahol ez még nincsen meg, vagyis a munkások legnagyobb részére. Soha se felejtse el senki, hogy magától nem jön az meg. Dolgozni, sőt erősen dolgozni kell érte, hogy eze­ket kicsikarja a munkásság. A munkásnők is vegyenek részt ebben, a válto­zás őket is érinti, nekik is jobb nyugodtabb lesz életük, hogy ha tudják azt, hogy életük alkonyát befényesiti a biztos nyugodt megélhetőség le­hetősége. hogy a kis különbséget észre sem veszi a vásrló- közönség legnagyobb része. A TÖRVÉNY SZERINT A CSOMAGON FEL KELL TÜNTETNI A CSOMAGOLT MENNYI­SÉGET. IGEN SOKSZOR VALÓSÁGGAL KU­TATNI KELL A CSOMAGON, HOGY FELFE­DEZZÜK EZT A NYOMTATÁST. JOBB VOLNA, HA A TÖRVÉNY AZT IS MEGKÖVETELNÉ, HOGY LÁTHATÓ NAGY BETŰKKEL TÜNTES­SÉK FEL A CSOMAG MENNYISÉGÉT. ÉS MINDIG UGYANOTT, AZAZ FELTŰNŐ HE­LYEN KÖVETELNÉK A SÚLY FELTÜNTE­TÉSÉT. Nézzünk csak meg egy közismert gyártmányú mogyoró vajat. (Peanut Butter) All unciás üve­gen pontosan úgy néz ki, mint a 12 unciásé és ára is pontosan annyi, azaz 35 cent. A lekvár­áraknál is a legtöbb 12 unciás üveg, de vigyázat, mert 10 unciás is elég akad ugyanazért az árért. Az egyik paradicsomlé csomagoló részvénytár­saság elnöke nemrégen szép beszédben figyelmez­tette az újságokat és folyóiratokat, hogy a kö­zönséget nem lehet soká becsapni hamis hirde­tésekkel, illetve nem lehet őket saját érdekeik ellen felhasználni örökké. A humoros a dologban az, hogy ennek az üzlet­embernek cége 15 ounce-os kannákért ugyanany- nyit számit, mint más cégek — 16 ounce—ért! Nem hisszük, hogy részleteznünk kell olvasóink­nak, mekkora extra profitot jelent úgy a gyáros­nak, mint a nagykereskedőnek, amidőn egy-egy (Folytatás az első oldalról) Meddig lesznek képesek ezt az iramot fenntar­tani? A munkásmozgalom feladata az, hogy vala­milyen megoldást találjon a dolgozók érdekében. A szakszervezet felelőssége nem szűnik meg az­által, “hogy biztosítja a munkaalkalmat a mun­kásnak, ami legtöbb esetben nem egvébb mint alkalom ideje és ereje, egészsége felőrlésére. És mégis mi a helyzet jelenleg? Nagyon soki szakszervezet a túlórázást mint értékes vívmányt tekinti és nem egy esetben bizonyos szakszerve­zetek behatolnak más szakszervezet terére, hogy “elhódítsák” annak területét a saját tagjaik szil- mára s hogy azoknak hosszabb munkaidőt “nyer­jenek” természetesen másfélszeres vagy dupla órabérrel. Régente a munkásság a prosperitás ideje alatt a munkanap rövidítéséért küzdött. Most ép el­lenkezőleg, egyre több munkás kapkod a hosz- szabb munkanap után, a túlórázás “elnyerésé­ért.” Ha szembenézünk a tényekkel, azt látjuk, hogy a munkásság jelentékeny rétege — beszéljünk egészen nyíltan — halálra dolgozza magát. Ma­gitól érthetödőleg nem egy nap, vagy nem egy hét alatt ölik meg magukat, hanem a túlfeszí­tett iramú munkával, a túlórázással, az extra jövedelemért való viaskodással évekkel rövidítik meg életüket. Itt az ideje, hogy a mi szakszervezetünk, az, ILWU megsértse, hogy ez nem igazi munkásprog- ram. nem jó szakszervezeti program. Lehet, hogy nincs meg a válasz e bonyolult kérdésre. Itt az ideje, hogy úgy az egyes munkások, mint a szakszervezetek végezzenek számvetést, mérjék; meg mit nyernek ezzel a szédületes hajszával. Nagyon sok munkás meg fogja érteni, hogy az, amit nyer nincs arányban az árral, amit verej­tékben, kimerültségben fizet érte. 40 BILLIÓ DOLLÁR ATOMFEDEZÉKRE 20—40 billió dollárjába kerülne Amerika né­pének az atom fedezékek építése az országos költségvetési hivatal szerint. Robert E. Merriam, a hivatal helyettes igaz­gatója szerint a Fehér Ház még haboz a védel­mi programnak kongresszus elé való terjesztése kérdésében. A hatalmas költség a habozás egyik oka. Chet Hojifield kaliforniai demokrata képvise­lő csoportja törvényjavaslatot tervez a tömeges fedezékek építésére. Olyan építkezéseket tervez, mely a lakosság legnagyobb részének elég volna. E törvényjavaslat egyben miniszteri rangra emelné a polgári védelem vezetőjét. Holifield azt állítja, hogy szakértők vélemé­nye szerint megfelelő védelmi fedezékek nélkül 75—100 millió amerikai egy éjjelen át elpusztul­hatna ellenséges támadás következtében. kannában akár csak fél vagy negyed unciával kevesebb árut adnak a vevőnek. Drága a fagyasztott étel Az adófizetők érdekeit szolgálná az is, ha az állam mikor dicséri a nyers, fagyasztott cikkek nagyszerűségét és könnyű használatát, ugyan­csak megmagyarázná, hogy milyen rendkívül drágák azok. A fagyasztott gulyásnak való hús 93 cent fon­tonként, akkor mikor ugyanabban az üzletben a rendes csontnélküli hús fontját 69 centért vásá­rolhatja a fogyasztó. A fagyasztott steak fontja egy dollár 4 cent volt akkor, mikor a szépen vágott friss steak fontját 89 centért árulták. A bárányhusnál még rosszabb helyzetet találtak, az árkülönbség a friss és fagyasztott között 90 cent volt fonton­ként. Tehát, ha jó is a hirtelenül fagyasztott áru minősége, túlságosan nagy árat fizet érte a kö­zönség ahhoz, hogy gazdaságosnak mondhatnák a vásárlását. Hogyan csalják a közönséget a kannák nagyságának csökkentésével A mindennapi megélhetés kérdéseiről ________5.

Next

/
Thumbnails
Contents