Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-21 / 8. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 21, 1957 j i ■„ l y?.i /J.. JecjuiAsjeJc a A&ftoé $& Jr Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiad0hivataJ: 130 East I6th Street New York 3, N. Y. oé|||||^d84 Washington születésnapján Február 22-ikén ünnepli Amerika népe a “Nemzet Atyja”, az Egyesült Államok függetlenségi harca lánglelkü vezetőjének, a köztársaság első elnökének születésnapját. Washington egyike a világtörténelem ama legnagyobbjainak, akik megértve a társadalmi és gazdasági változások szükségességét és élére állva az e változások végrehajtására a cselekvés mezejére lépő tömegeknek, előrevitték az emberiség ügyét. Mint katona, mint hadvezér Washington egyike volt a történelem legnagyobbjainak, mint államférfin ép oly kiváló. De .minden elvitathatatlan nagysága ellenére nem tudta kivonni magát osztálya érdekköréből. A liberális Jeffersonnal szemben pályafutása végén a konzervatív, tőkés elemek fő képviselőjét, Hamiltont támogatta. Haladó szellemű emberek úgy tisztelhetik meg emlékét méltóképen, ha tanulmányozzuk élete, kora történelmét. Hasznos tanulságot tartalmaz és nem egy érdekes párhuzamot korunk problémáival. AZ EGYENLŐSÉG ESZMÉJÉNEK MEGGY ALÁZÓI A sajtó beszámolt arról — a mi lapunk is meg- irta —, hogy az amerikai Vöröskereszt Griinther tábornokot, a NATO volt főparancsnokát választotta meg elnöknek. A Vöröskereszt vezetősége ez alkalommal elhatározta, hogy házat vásárol elnökének. Fontos, hogy közel legyen hivatalához. Amolyan “Fehér Ház” lenne az a nagy humanitáriánus intézmény jelenlegi és jövőbeli elnökei használatára. Találtak is egy szép házat a divatos Spring Valley nevű negyedben 70,000 dollárért, ami nem túl magas ár ily jellegű családi házért Washingtonban. A vásárlási szerződést megkötötték és már éppen a foglalópénz átadásánál tartottak, amidőn a háztulajdonos ügyvédje váratlanul bejelentette, hogy “sajnáljuk, nem adhatjuk el önöknek a házat!” A Vöröskereszt vezetősége meghökkent. Grün- ther tábornagy meghökkent. Hogy-hogy? A Vöröskereszt elnöke, a NATO volt főparancsnoka, Eisenhower elnök személyes jóbarátja esetében nehézségek merüljenek fel egy ház eladásával kapcsolatban? Mi van emögött? Az ügyre felfigyelt a helybeli sajtó, a félig- meddig liberális Washington Post és kiküldte képviseljét nézzen bele a dologba, mi megy itt végbe. A riporter megtekintette az adásvételi szerződést és természetesen ott találta benne a szégyenletes kikötést — ami általános a legtöbb washingtoni ingatlaneladási szerződésben, hogy “ez a ház nem adható el, illetve nem vásárolható meg olyan o^emélyek által, akik ereiben NÉGER, ZSIDÓ, HÉBER, PERZSA vagy SZÍRIÁI vér csörgedezik.” Kiderült, hogy a Vöröskereszt vezetősége nem volt hajlandó aláírni ezt a szégyenletes feltételt, mii-e az ingatlanforgalmi iroda képviselője semmisnek minősítette az egyezményt. Griinther tábornok katolikus vallásu fehér. De előfordulhat a jövőben az, hogy a Vörös Kereszt elnökévé négert, zsidót vagy más “feketelistázott” csoporthoz tartozó személyt választanak meg. A Vöröskereszt vezetőségét elismerés illeti meg azért, hogy nem irta alá a szégyenletes okmányt. De a gőgös faji fensőbbségi elmélet mily förtelmes mocsaráról lebbenti fel ez a megdöbbentő eset a fátylat hazánk és a ‘szabad világ” fővárosában még mindig elterjedt hitleri őrületről! Profit és hazaffság Az olajipar története elhalványítaná a hires kalóz történeteket, Long John Silver és Kidd kapitány zsákmányai csak kismiskák ahhoz képest, amit az olajtársaságok bezsebelnek. Beszélnek is róla a szenátusban, de mit ér csupán a szóeregetés, ha semmiféle cselekvés nem követi. Mindjárt a háborút követő időkben a szenátus bizottsága a kartellek kivizsgálásánál felfedezett olyan dolgokat az olajbárókról, hogy ahhoz képest a hirhedt gengszter Diliinger tisztességes ember volt. A kartellek szövevényes fonálai visszavezettek a német I. G. Farben tröszthöz, mint ahogyan mindegyik kartell oda vezet és olyan becstelen üzleti intrikát tár fel, amelyeket az átlagos amerikai alig képes elhinni. Az ügy az árulás határán mozgott, de azért soha nem került törvényre a dolog. Az egyik legnagyobb olajtársaságunk, amely szoros összeköttetésben állt a Farben vállalattal, jobb mii-gummit volt képes előállítani, sőt a meglevő anyagot is képes volt jobbra csinálni mindjárt a háború kezdetén, amikor sok más anyaggal együtt a gummit fontos hadianyagnak nyilvánították. Igaz, hogy a társaság már akkor készítette a mügummit, de az uj sokkal jobb volt, és amellett olcsóbb is, gyorsabb is volt gyártása, tehát nagyon elősegítette volna a háború folyamatát. De háború ide, háború oda. amikor profitról volt szó, e cég nemismert tréfát s még kevésbé patriotizmust. Az amerikai olajtársaság és a német Farben-cég kölcsönösen megegyeztek, hogy az idő nem alkalmas arra és nem volna okos dolog az uj cikket bemutatni. Ami azt jelentette, hogy az ádáz harcok allatt, amig amerikai vér folyt, a német nagyüzem képes volt az amerikaira hatni, hogy visszatartsa azt a felfedezését, ami nagyban elősegítette volna Amerika győzelmét. Ez az olaj társaság közben nagyban kapta a dicséretet a kormánytól, hogy milyen jó hazafi és mennyire segitik a háborút nagyszerű kooperációjukkal, mindez az idő alatt, amikor amerikai anyák gyermekeit halomra lőtte a német fegyver. Ez az olajtársaság a valóságban áruló volt és az egész háború alatt rendszeres árulást követett el. Ez az áruló társaság ma is folytatja üzletét, m;. is egyike a világ legnagyobb vállalatainak. Most megint megvizsgálják könyveit és csúnya történetéről majd ismét szó esik. Biztosan lesznek majd ajánlatok is. Bizonyos, hogy a népet is bántani fogja egy ideig. De mit érnek az ajánlatok, a nép is igen gyorsan felejt és ha valóban nem csinálnak valamit, csak beszélnek, ez az óriási cég továbbra is felül marad mint a kormány feletti hatalom. Déli fajvédők vád alá akarják helyezni a Legfelsőbb Törvényszék ha) tagját Marvin Griffin georgiai kormányzó csatlósai határozati javaslatot nyújtottak be Georgia állam törvényhozó testületé elé, melyben javasolják a Legfelsó'bb Bíróság hat főbírójának vád alá helyezését! William O. Dauglas és Hugo L. Black ellen azt a “vádat” emelik, hogy jutalmat és értékes dolgokat fogadtak el “Kommunista Front” szervezetektől, mialatt a legfelsőbb bíróság tagjaiként szolgáltak. Felix Frankfurter ellen az a vádjuk, hogy tagja a “National Committee for Advancement of Colored People” védelmi bizottságának. Warren főbiró és Tom Clark ellen is emeltek vádat. Azt nem emlitik, hogy a legfelsőbb bíróság faji megkülönböztetés elleni döntése miatt emelték a vádat, de mindenki tudja, hogy tulajdonképpen ez a fáj a délieknek. A jutalom amiről beszélnek William O. Dauglas főbiró részére a “Sidney Hillman Award”, melyet a CIO adott a főbírónak mint az egyéni szabadság egyik legkövetkezetesebb védelmezőjének. A főbírókat “nagy bűnökkel és rossz magaviselettel” vádolják. Újabb hoszarkányhajsza indul? John Marshall Butler marylandi republikánus szenátor újra a kongresszus elé terjesztette törvényjavaslatát, mely olyan hatalmat adna a kormány kezébe, hogy minden egyes munkást kitilthatnának bármilyen iparból a legkisebb gyanú alapján. Butler ilyen törvényjavaslatot már 1954-ben is beterjesztett, A szenátus el is fogadta, de so- diasem emelték törvénnyé. E törvényjavaslattal mint annak idején a1 szakszervezetek megmutatták, valóságos rendőrállamot létesítenének, mert a “hüségprogram” égisze alatt, minden gyár, repülőtér, telefon központ, kikötő, rakpart, vasútállomás, szállítási vállalat, rádió és televízió állomáson dolgozó munkás is elbocsátható lenne. A munkásnak semmi joga nem volna kérdőre vonni vádlóját. Szabotázs, kémkedés vagy felforgatás vádja vagy csupán gyanúja alatt a munkáltatók megszabadulhatnának minden jó szakszervezeti munkástól. Ä SÍP a függetlenség melleit A múlt héten lezárult országos konvención az amerikai kommunisták delegátusai amellett döntöttek, hogy ezentúl “az amerikai osztályharc és demokratikus hagyományok követelményeinek megfelelően” fogják a tudományos szocializmus elveit értelmezni, alkalmazni és fejleszteni. Az idevonatkozó határozati javaslat többek között megállapítja: “ A marxizmus-leninizmus a társadalmi fejlődés egyetemes és tényleges törvényeinek tudományos elemzése. Minden ország munkásosztálya tapasztalatainak általánosítása és miként minden másfajta tudomány, ez is nemzetközi jellegű. “Jobban meg kell találnunk, hogy miként vonjuk ki eme elmélet gazdag tárházából azt, ami általános érvényű és összekapcsoljuk azt az amerikai munkásosztály tapasztalataival a szocializmusért folytatott küzdelem folyamán. Amikor ezt tesszük a pártnak kíilömbséget kell tenni marxi teória ama kibővítései közöt, melyek minden országra érvényesek és azok közöt, melyek csupán egyik vagy másik ország különleges jellegzeteségeinek visszatükrözései.” Horthy Miklós halála Horthy Miklós nevéhez nemcsak a magyar történelem, hanem a világtörténelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. 25 esztendővel hosszabbította meg a msgyar feudális földesúri rendszer életét, 25 évvel hosz- szabitotta meg a 3 millió földnélküli magyar s az egész magyar nép nyomorát. Politikája elkerülhetetlenül a német imperializmus, nácizmus szövetségesévé tette a magyar nemzetet, melynek csaknem végpusztulás lett a következménye. A világtörténelem úgy fogja nevét emliteni, mint aki elsőnek vezette be a fasizmust Európa szivébe, akitől úgy Mussolini mint Hitler, Gőring, Göbels és Himmler sokat tanultak. Horthy meghalt, de szerte a világon még sok olyan magyar él, akik szeretnék a nevéhez fűződő rendszert visszahozni Magyarországra. És vannak befolyásos támogatóik az úgynevezett “szabad világiban. Nemcsak a magyar nép feladata ezek ellen küzdeni. Életkérdést ez az egész emberiség számára. PÁPAI KITÜNTETÉS XII. Piusz pápa a következő eminens new- yorkiakat tüntette ki a pápai kamarás címével és rangjával a katolikus jótékonyság intézmények támogatásáért: John A. Coleman, a newyorki tőzsde igazgató- tanácsának volt elnöke, jelenleg tőzsdeügynök, Frank M. Folsom, a Radio Corporation of America volt főigazgatója, Harry C. Hagerty, a Metropolitan Life Insurance Co. (vagyon 12 billió dollár) pénzügyi bizottságának elnöke, Joseph B. Lynch ügyvéd, Victor D. Ziminsky, üzletvezetési szakértő.
