Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-23 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 August 23, 1956 ......... ■■ Lugosi Béla élete és halála Los Angelesből jelentik, hogy Lugosi Béla, a világhírű, magyar származású színész, a színpad és a film nagy művésze, 71 éves korában örökre lehunyta szemeit. 1884 október 29-ikén született Magyarországon, Lúgoson, mint előkelő család sarja. Budapesten a színművészeti akadémián végezte tanulmányait s mint színész, már 1900-ban megkezdte pályafutását. 1911-ben már vezető' tagja volt a budapesti Magyar-szinháznk, két évvel később pedig a Nemzeti-színháznak. Sokoldalú színészi tehetség volt. Magyarországon shakespeare-i szerepekkel kezdte, majd három évig klasszikus szerepeket játszott, beleértve Ibsent és másokat. Az első világháborúban mint gyalogsági főhadnagy vett részt. Több mint két évig szolgált a szerb fronton és később Oroszországban. 1921- ben a politikai üldözések elől elhagyta az orszáLUGOSI BÉLA got és Berlinen keresztül Amerikába vándorolt ki. New Yorkban kezdetben magyar színtársulatot szervezett, amelynek igazgatója, rendezője és sztárja ő volt. Majd a Greenwich Village-szin- házban lépett fel elsőizben angol nyelven, mint a “The Red Poppy” cimü darab Fernandója. Ezzel indult meg angolnyelvü szereplése a 'huszas években, egyre nagyobb sikereket aratva, számos darab sok fontos szerepében, de csak 1927- ben ért el országos elismerést a “Dracula” cimü darabban, mint Dracula gróf. Ebben a szerepben aztán két éves országkörüli turnéra ment. Tulajdonképpen ő teremtette rríeg ezt a szerepet, az őrült gróf alakját, aki becsalja áldozatait a magyarországi hegyek közt épült rejtélyes kastélyába, ahol megöli őket. De játszott más szerepekben is. 1944-ben visz- szatért a színpadra is hosszú filmsikerek után. A második világháború évei alatt, dicsősége ormán sem feledkezett meg a magyar népről. 1944- ben a magyar segélymozgalomban és a demokratikus Magyarország megteremtésének előmozdítására alakult mozgalomban mint vezető személyiség aktiv részt vett. Utolsó éveiben súlyos idegbaj vett erőt rajta, de kigyógvitották a los-angelesi kórházban. Betegségének és meggyógyulásának drámai részleteiről az amerikai sajtó is beszámolt. Korai halála váratlanul következett be. Az amerikai magyarság minden rétegében nagy megdöbbenést és mély részvétet ébresztett. A “Magyar Szó” minden tagja megrendülve vette a nagy magyar művész halálhírét és mély fájdalmát fejezi ki miatta. Lugosit a színművészet és a kultúra nagy halottjának tekinti. JOSEPH WOLF megvette a 300-szobás Mayflower hotelt 2 millió dollárért és azonnal bérbeadta 10 millió dollárért 21 évre. A bérbevevő Joseph Levine a Mayflower of Atlantic City Corporation elnöke volt. Vajon milyen cselszövés lehetett »mösrött., hogv a Mavflowarl cWia 2 4irlIV r~ S "■ i\ f -U. rv‘llViC4‘i l’ A győzelem záloga Milyen eszme segítheti győzelemhez a jelöltet? A bányászmunkások havi szaklapja foglalkozott azzal a témával, hogy milyen eszme hirdetése biztosíthatná az elnökjelölteknek a választási győzelmet. Igaz, akkor, amikor a bányászlap vezércikke megjelent, még meg sem kezdték a demokrata párt konvencióját, csak az előkészületeknél tartottak s a bányászlap vezércikke még csak a demokrata elnökjelölt-aspiránsok számára Íródott; a tanács azonban, amelyről szó van benne, olyan természetű, hogy még az általános választások, sőt a republikánus konvenció előtt is megszívlelendő. Ezért tartjuk érdemesnek, hogy olvasóinkkal is megismertessük. A vezércikk alapgondolata az, hogy akár az elnökjelöltségre pályázók, akár majd a konvenciók után fellépő elnökjelöltek igazán csak akkor számíthatnak győzelemre, ha olyasvalamivel jönnek, olyasvalami jóval, amellyel még a legnépszerűbb jelölteket is le lehet verni. Az eddigelé elhangzott ígéreteket, fogadkozásokat, kijelentéseket a vezércikk nem tartja ilyennek. Nem helyesli még Adlai Stevenson mérsékletet hirdető kiállását sem, hiszen 1948-ban ilyesmit hangoztatott a Dewey nevű jelölt is. Elismeri azonban, hogy Stevensonban már.megvolt egy jó eszme csirája, amikor egyszer azt követelte, hogy szüntessék be a hidrogénbomba használatát, a tudósok játékszereként való kísérletezéseket vele, merthogy a rádióaktiv lecsapódások oly rettenetes veszélyekkel fenyegetik az emberiséget. (Erről csak édeskeveset cikkezett a kalmársajtó, sőt maga Stevenson sem hozta elő ismét.) De ez sem volna elégséges egy választási kampány sikerreviteléhez. Az igazi eszme, amelyet meg kellene mondani “nekünk, a népnek”, az, hogy mit fog csinálni az, akit megválasztanak az ország legmagasabb tisztségére. Ha nem is döntő, de legalább pozitív cselekedet volna bejelenteni a Taft-Hartley-törvény eltörlését. A valósághoz eléggé ragaszkodunk, amikor elismerjük, hogy nem ez a legizzóbb kérdés, amelynek segítségével el lehet dönteni az elnöki versenyfutást. Csakhogy a T-H eltörlése a bányászoknak és sok más munkásnak, akik a “munkásságot” alkotják, igen sokat jelent. Hiába füleltünk régóta, hogy bármelyik párt jelöltjétől idevágó kijelentést halljunk. Mi történik, ha kitör a béke? Ez a bányszlap nagy kérdése: arról kell beszélni, hogy mit fogunk csinálni az esetben, ha béke lesz a földön? Tegyük fel, mondja, hogy még a mi időnkben a hidegháborúból — hidegbéke lesz. Gondoltak-e erre a nagy lehetőségre elnökjelölt-aspiránsaink (és elnökjelöltjeink) ? Több mint öt évvel ezelőtt a Ford-munkások- hoz Dearborn, Mioh.-ban beszédet intézett a United Mine Workers elnöke, John L. Lewis, amelyben ezt az egyszerű kérdést felvetette. Lényegében ezt kérdezte: “Mi fog történni, ha teljesen felfegyverkeztünk, felkészültünk a háborúra és látjuk, hogy nincs háború? Alit fogunk csinálni akkor?” Nos, mit fogunk csinálni? Csak azért fogunk-e háborúba menni, ho^y fegyvereinket használjuk is és foglalkoztassuk a népet? Reméljük, nem Túlságosan borzalmas ez a vád ahhoz, hogy bárki fejére olvassuk. Nem is fogjuk ezt tenni. De a múltban folyton vívtak háborúkat, hogy “megmentsék” a nemzetgazdaságokat. Ha tehát félrevetjük ezt a lehetőséget, akkor hát miféle béketervünk van? A gazdasági lanyhulás semmiféle jelét sem kezelte könnyedén a lejáró kormányzat. A szénbányászéit és az autómunkások közti munkanélküliség talán csak egy gyönge pont a közgazdaságban, mondják a republikánusok. Számunkra azonban a munkanélküliek és szeretteik emberi lények s az ő nyomorúságuk könnyen “eljövendő dolgok óriási embriója” lehet. Mi fog történni haderőnk közel kétmillió tagjával és hozzátartozóikkal, ha az Egyesült Államok teljesen vagy részben leszerel? És mi lesz azoknak a munkásnöknek és munkásoknak millióival, akik védelmi üzemekben dolgoznak? Tankmegrendelést hajítani oda Detroitnak, amikor a munkanélküliség nagv, vagy Eisenhower "réréb" b.ármüv ió i*. mínda'Wjá.lL#l < - - r ■. :L * ■ iG--- - 1 e . A kormánynak és a gyárvezetőségeknek le kellene ülni és át kellene beszélni ezt a problémát. Bárki legyen is US elnöke, azt illetné meg leginkább ezeknek s megbeszéléseknek a vezetése. A béke megtervezése pozitív, határozott lépés, amelyet azonnal meg kellene tenni. 1941 óta elég jó időket élünk. Igaz, hogy háborús gazdaságban éltünk egész idő alatt. A Roosevelt-kormány- zat nem oldotta meg a békebeli munkanélküliség kérdését. Közgazdaságunk néhány rését betömtük, de távolról sem valamennyit. Bárki legyen is a jelölt, bármelyik párthoz tartozzék is, saját választási esélyeit gyarapítja csak, ha komoly tervekkel áll elő az eljövendő béke esetére. Ezzel ugyanis enyhítene azon a csaknem elviselhetetlen feszültségen, amely azokat gvötri, akik vergődő iparágakban dolgoznak és akik most tanácstalanul, munka nélkül, “a csöndes kétségbeesés életét” élik. Laosz a semleges táborban (Laosz királysága ezelőtt francia Indokinához tartozott és Vietnamtól délnyugatra terül el. —• Szerk.) v Souvanna Phouma, a Laoszi Királyság miniszterelnöke a közeljövőben Kínába látogat — jelenti a Jomiuri japán lap tudósítója. Phouma miniszterelnök azt mondta a tudósítóknak, hogy Laosz királyi kormánya baráti szerződések megkötésére készül Kínával és a Szovjetunióval. A királyi kormány támogatja a békés egymás mellett élés öt alapelvét és reméli, hogy normális viszonyt teremthet a nagyhatalmakkal, köztük Kínával. A laoszi miniszterelnök a tudósítóval beszélgetve hangsúlyozta, hogy az öt alapelv közül Laosz számára különösen fontos a meg nem támadás és a más országok beltigveibe való be nem avatkozás elve. A királyi kormány kész szembeszállni bármilyen külföldi agresszióval, de fenntartja semlegességét és nem szándékszik semmiféle katonai paktumhoz csatlakozni. ★ Merénylet Moszadik ellen Az Ettelaat cimü teheráni esti lap jelentése szerint ismeretlen egyének behatoltak Moszadik lakásába és meg akarták gyilkolni. Mint ismeretes, a volt iráni miniszterelnököt múlt szombaton bocsátották szabadon, miután háromévi börtönbüntetését letöltötte. A LAP ÉRDEKÉBEN!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. Ha 56—6-nál, tehát ez év júniusánál korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ....................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ .......................) Név: .............................................................................. Cím: ......................................................................----------------------------------------—---------------------------i____- •• ...... - . •
