Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-16 / 33. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 16. 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1: 130 East 16tU Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelo West Side: Wlach Rudolf, lapkezelo | Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fi, Chulay István, lapkezelő. A magyar parlament ülésszakáról Kevés híján évtizedes hagyományhoz lett “hűtlen” legutóbbi ülésszakán a magyar ország- gyűlés. Az évek során Íratlan törvénnyé vált, hogy beszédet, felszólalást csakis előre leirt szöveg alapján lehet elmondani. Ezért nagy feltűnést sőt meglepetést keltett, amikor a Miniszterta­nács beszámolója feletti vita végén Hegedűs András leirt szöveg nélkül — csupán időnként pillantva jegyzeteibe — mondta el válaszbeszé­dét. Dinnyés Lajos képviselő külön is üdvözölte ezt az “újítást”. S a miniszterelnök példája ha­marosan követőkre talált. Az ülésszak harmadik napján Gerő napirend előtt szót kért és ugyan­csak “fejből” mondta el megemlékezését a forint tizedik születésnapja alkalmából. A legfőbb ügyész beszámolója feletti vita végén Non György is leirt szöveg nélkül válaszolt a felszóla­lásokra. Az ilyen módon elmondott beszédek szemmel láthatóan sokkal nagyobb érdeklődést, figyelmet keltettek a képviselők körében. Hiszen az a szónok, aki tekintetével nem a papírlap gé­pelt sorait, hanem a képviselők sorait pásztázza, magától értetődően közvetlenebb kontaktust te­remthet hallgatóságával, nem szólva arról, hogy a rögtönzött beszéd sokszor elevenebb, szihesebb a felolvasásnál. Az uj módszer az ülésszak utolsó napján kez­dett már általánossá válni. Vajdai Lajosné is, mások is kevés ügyet vetettek már az előttük fekvő papírlapokra. A miniszterek jó része ugyancsak saját szavaival válaszolt. Egyes kép­viselők gyakran közbeszólással is kiegészítették, vagy kiigazitottáka szónok szavait. Egy alkalom­mal — éppen Nyers Rezső élelmiszeripari mi­niszter válaszolt a kenyér egyenetlen minősége ügyében benyújtott interpellációra — egy kép­viselő a hátsó padsorokban felugrott helyéről s félbeszakítva a minisztert, megjegyzéseket fű­zött a válaszhoz. Az elnök természetesen figyel­meztette, hogy az ügyrend értelmében felszóla­lásra előzetesen kell jelentkezni. Ez a kis ügyren­di szabálytalanság azonban biztató jelenség. Az­zal biztat, hogy a nép küldöttei ezentúl szenve­délyesebben képviselik majd az országgyűlésben a választók ügyét, anélkül persze, hogy sérte­nék az ügyrend szabályait. ★ A gyakorlat hiánya a parlamenti vitában egyébként is megmutatkozott az interpellációs napon. Kiderült, hogy a képviselők egy része nincs teljesen tisztában az interpelláció lényegé­vel. Ennek tulajdonítható, hogy többen terjdel- mes beszédet tartottak interpelláció cimén, rész­letesen elemezve a népgazdaság ilyen vagy olyan területén elért eredményeket, méltatva a máso­dik ötéves terv célkitűzéseit és igy tovább. Az országgyűlés elnöke több ilyen esetben kénytelen volt megszólaltatni csengőjét, s félbeszakította az interpelláló képviselőt. Mindannyiszor felhív­ta a képviselők figyelmét, hogy az interpelláció nem előadói beszéd, nem is felszólalás, hanem voltaképpen — kérdés. — A képviselő megkér­dezi az illetékes minisztertől: van-e tudomása erről vagy arról a hibáról, s mit kíván tenni an­nak megszüntetésére ?. . . Biztosak vgavunk benne, hogy ez is a szocialis­ta demokratizmus teljes kibontakozásának, a szabad viták, az őszinte meggyőződésen alapuló állásfoglalások korszakának megvalósulását jelzi & magyar parlament életében. [CEHCSI MARCIT IRASftij Régi nóta, mely mindig uj marad A Magyar Szó minden évi konferenciájának egyik és le nem kicsinyelhető pontja a nő kér­dés, a nők aktivitása, a nők í'endkivül fontos te- vénységet, amelyet a Magyar Szó érdekében ki­fejtenek. A Magyar Szó szerkesztősége a konferencia alkalmával kifejezi elismerését és köszönetét az országban szerte — sőt egymástól száz meg száz mérföld távolságban élő munkástársnőinknek, akikethabár csak lélekben is — összehoz és egybeforraszt a Magyar Szó iránti ragaszkodás, megértése annak, hogy erre a lapra milyen nagy szükség van, hogy a Magyar Szó vezetése nélkül mi amerikai magyarok nem láthatnánk, nem is­merhetnénk meg a világ események igazi arcát. Ugyanakkor a konferencia, az együttlét újra fel- lelkesiti, buzdítja nőtáborunkat az újabb és még hatásosabb tevékenységre, amely még sohasem maradt eredmény nélkül. El kell ismernünk, hogy nekünk magyaroknak nagyszerű, felvilágosodott és megértő nőtábo­runk van, amely lépést tart a férfiak tevékeny­ségével, erőt, buzdítást ad annak, sőt, sok he­lyen vezeti azt. És ezt mind a Magyar Szó szer­kesztőségének politikai tisztánlátása teszi lehe­tővé, akik pontosan arra a fájó sebre mutatnak rá, amely a legsürgősebb orvoslást követeli. Ép­pen úgy a külmunkatársak változatos és mindig érdekes cikkei, mint a havonta egyszer megjele­nő Nők Világa, amely lap a férfiak körében is nagy elismerésnek örvend. Igazán büszkék lehe­tünk, hogy szellemi táplálékkal ilyen gazdagon el vagyunk látva. Lehetséges, sőt valószínűnek tartom, hogy más nejnzetiségüeknél is igy van, de ezt nem tu­dom. Ellenben azt at egyet jól tudom, hogy an­golnyelven semilyen felvilágosító irodalom nincs amely a tájékozatlanabb nők gondolkozását a he­lyes irányba terelné és hogy ez égbekiáltóan vét­kes mulasztás. Ennek szükségességét hangoztat­ni, ezt sürgetni .ez az én régi nótám! Megvallom őszintén, én úgy vagyok evvel a kérdéssel, mint aki hall egy szavalatot és észre­veszi, hogy az előadó neim találta meg hozzá a megfelelő hangot, de. ő maga sehogyse tudná el­szavalni s ugyanakkor bírálata helyes. Éppen úgy nem tudnám én megadni az útmutatást egy ilyen lapocskának megindításához. De azt látom, lép­ten nyomon tapasztalom, hogy az idő sürgeti és hogy egy ilyen lapot kitervezni és megindítani már most is egy elkésett súlyos követelmény. És azt is tudom, hogy jóakarattal, összmunkával, bármilyen szerény formában és kivitelben meg­lehetne indítani úgy mint a Nők Világát megin­dította az a kis nőcsoport, amely annak szüksé­gességét felismerte. Az amerikai munkásnők tájékozatlansága két­ségbeejtő! Az eseményeknek őket legközelebb­ről érintő ágaiban is annyira félre vannak vezet­ve, hogy azt nem szabad tovább tétlenül nézni. Maga az a tény, hogy legnagyobb része szakszer­vezet ellenes, még azok is akik tartoznak szak- szervezethez, nem mennek gyűlésre, és nem ol­vassák szakszervezetüknek lapját. Nem értik meg hogy a szakszervezet egész 'létüknek a gerince. Ha valahol szó esik róla, tájékozatlanságukat az­zal takarják, hogy a vezetők csak ülnek ott, sze­dik a nagy fizetést és nem tesznek a munkások érdekében semmit. Ugyanakkor nem gondolnak arra, hogy minél nagyobb számban tömörülnének a szakszervezetbe, a munkástömeg (rank and file) erősödne és a választások alkalmával a tö­meg akarata érvényesülne. Nem tudják, hogy minden törvényt emberek csináltak és emberek meg is tudják változtatni. Ennek megértéséhez mindenesetre tudni kell, hogy az erő, az ország építése a munkások kezében van, az ő vállukon nyugszik, ők áldozzák és áldozták erejüket egy életen át és elég gyakran életüket is azért, hogy a gazdagok gazdagabbak legyenek, a gyárosok és bankárok milliókat harácsolhassanak, bőség­ben tobzódhassanak és azoknak akik, ezt megte­remtették számukra pár cent órabér javításért heteken, hónapokon át sztrájkolni kell — mig az árak emelkíednek az égig. Egy Macy’s sztrájk alkalmával láttam, hogy piketelő nő az ajtónál alig észrevehetően próbált visszatartani egy-egy vevőt, az gúnyos mosollyal nézett végig rajta, durván félretólta és bement az üzletbe. Mennyi lenézést és mennyi tudatlan­ságot fejezett ki az a tekintet...! Azt mondhat­Esnek a farmtermékek árai WASHINGTON. — A földmüvelzsügyi minisz­térium úgy újabb jelentése szerint a mezőgazda- sági termékek árai lefelé irányulnak. Junius kö­zepétől julius közepéig 1 százalékkal estek azok az árak, amelyeket a farmerek kapnak termé­keikért. Ezt megelőzőleg félévig enyhe áremel­kedés volt s még most is 3.28 százalékkal maga­sabbak az 1955 júliusi áraknál, de 24.7 százalék­kal alacsonyabbak az 1951 februári csúcsáraknál. A farmtermékek árait szubvencionáló uj pro­gram, amelyet a kongresszus az elmúlt ülésszak alatt fogadott el, már hasznára válik a nagy­farmereknek, akik közül sokakat sújt a közép­nyugati szárazság. Julius 29-án, egy héttel a határnap lejárta előtt, farmerek megegyeztek, hogy elég föld megművelésétől állnak el a termésfelesleg miatt avégből, hogy a “talajbank” program keretében 165 millió dollár szövetségi kártalanítást kapja­nak. A program lehetővé teszi, hogy 1.2 billió dol­lárt költsenek illetékesek a földek idei megműve­lésének csökkentésére. • A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! nánk erre, hogy “Uram bocsáss meg neki, mert nem tudja mit cselekszik!” És az Ur talán meg is bocsát, de a helyzetének javítását jogosan kö­vetelő munkás nem!! A tudatlanság nagyon so­kat árt a munkásság ügyének! Igen, a tudatlan­ság. Én hiszem, hogy az a nő nem tudja, mi a szakszervezet, nem tudja, hogy azok az ott sétáló férfiak családapák és jobb életet akarnak adni gyermekeiknek, és nem tudja, hogy az a piketelő nő anya, akit várnak gyerekei, hogy kenyeret hozzon a házba és talán a lakbért sem fizette még ki. Nem tudja, hogy amikor Hearns (14- St.) átszervezte üzletét, tucat számra bocsátott el munkásokat, akik húsz éven át hűségesen ta­posták a padlót reggeltől estig, de ezek már nem voltak megfelelők, nem voltak elég fiatalok, és azt sem tudják, hogy a szakszervezet az ilyen merényletek ellen is megvédi őket. (Persze ezek csak kicsi esetek, kicsi sztrájkok.) Ismertem egy nőt, aki soha életében nem dol­gozott és egyszer elkezdett egy üzlet részére sá­lakat horgolni. S egyszer vitába kezdett egy szer- vezett munkás barátnőjével afölött, hogy az 38 dollárt kap hetenként és tagdijat fizet, ő pedig 41 dollárt keresett szakszervezet nélkül. A barát­nő azonnal megértette vele, hogy a 38 dollárt 35 órai munkáért kapta, mig ő naponta 11—12 órát horgolt hat napon át. Egy orvosi várószobában, ahonnan több, orvos szobájába lehet bemenni, egy nő szörnyen felhá­borodott azon, hogy az ő orvosa nő! ő megyen haza, neki nő orvos nem kell, mit tudhat egy nő? Egy nő nem lehet jó orvos! Tessék! Nem hiszi el a saját neméről, hogy képes mindent úgy megta­nulni, mint egy férfi és teljesítőképessége, meg­bízhatósága egyetlen fokkal sem áll a férfiaké alatt. (Kivéve amikor fizikai erőt kell alkalmaz­ni). Egy nő pedig azért szavazott Wagner polgár- mesterre, mert hallotta, hogy az anyai ágról ir származású, mig egy másik azért fog Stevenson- ra szavazni, mert nagyon hasonlít ahhoz a mozi- szinészhez, akibe ő valamikor nagyon szerelmes volt. Egy másik pedig vitába keveredett egy egy- lovas kocsin virágot áruló emberrel afölött, hogy az mikor itatta meg a lovát. Közben körülállták őket és amikor az ember azt mondta neki. hogy menjen vissza ahonnan jött egy másik jólel- kü, állatvédő nő azt tanácsolta, hogy fel kell je­lenteni. Mire az első azt felelte, “Nem ér semmit, már próbáltam, de azok a b. . kommunisták csak ülnek ott az irodákban és várják a fizetés- emelést, de a szegény állatokért nem csinálnak semmit.” Ilyen esetekkel gyakran találkozom és csoda-e, hogy minden idegszálam segítségért kiált?. . . És mindez azért van, mert nincs az olyan nők számára semmi útmutatás, akik kimondottan po­litikai lapot nem vesznek kezükbe, egy olyan íüzetecske (angol nyelven) amelyben a sorok közé lenne Írva mindaz, amit meg kell tanul- niok. AVínek van olyan összeköttetévse, amivel ezt létre lehetne hozni, az siessen, mert az ellen­áramlat nagyon erős és tendenciózusan sodorja a nőket a másik irányba és később még nehezebb lesz visszatéríteni őket. Talán még nem késő!

Next

/
Thumbnails
Contents