Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-16 / 33. szám
August 16, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Munkásmozgalom Ma kezdődik a szuezi konferencia A ma, csütörtökre kitűzött szuezi konferenciára eredetileg 24 nemzetet hivott meg Anglia Londonba, ezek közül azonban Görögország és Egyiptom nem fogadta el a meghívást. A meghívást elfogadó nemzetek közt van India és a Szovjetunió is. Gamal Abdel Nasszer, Egyiptom elnöke, kijelentette, hogy a londoni konferencia “nem illetékes döntések hozatalára.” Ehelyett azt indítványozta, hogy Egyiptom fog összehívni konferenciát, amelyen mindazok az országok vennének részt, amelyeknek hajóik átkelnek a Szuezi csatornán. Tavaly 45 nemzet hajói vették a csatornát igénybe. Nasszer hangsúlyozta, hogy ő nem a Szuezi csatornát államosította, hanem a Szuezi csatorna társaságot. Nem államosította a csatornát azért, mert az mindig is Egyiptom tulajdona volt. Ismételten szavatolta a nemzetközi hajóforgalom szabadságát a csatornán keresztül. Ezzel szemben megvádolta Angliát, hogy hajóinak, repülőgépeinek és csapatainak a Földközi-tengerre való kirendelésével, valamint gazdasági intézkedéseivel a “kollektiv gyarmatosítást” akarja folytatni és veszélyezteti a világbékét. Nasszer elgondolása szerint az általa javasolt konferenciára meghívnák mindazokat a kormányokat, melyeknek elődei 1888-ban aláírták a nemzetközi forgalomnak békében és háborúban egyaránt gyakorolt szabadságára vonatkozó konstantinápolyi egyezményt és a többi meghívott nemzetekkel egyetemben revideálnák az eredeti megállapodást, megerősítenék, aláírnák és ilymódon ismételten szavatolnák a Szuezi csatornán keresztülvonuló nemzetközi hajózás szabadságát, majd beiktatnák az Egyesült Nemzetek titkárságánál és közzétennék. “Az ajtó továbbra is nyitva maradna. hogy más nemzetek is csatlakozhatnak hozzá. amikor akarnak,” mondotta Nasszer. Hiába minden. Anglia nagyszabású légifolyosót nyitott meg közben a Közép-Keletre szállítandó csapatai számára, hogy kiépítse esetleges fegyveres hadműveleteit Egyiptom ellen. A hét folyamán ötezer katonát akar cipruszi és maltai hadibázisaira juttatni. * Vasárnap Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter tanácskozásra hivott a Fehér Házba huszonkét szenátort és képviselőt, köztük kilenc demokratát, hogy a Közép-Keleten a szuezi válság következtében fenyegető háborús veszélyről tanácskozzanak. A meghívottak közül többnek katonai repülőgépen ott kellett hagynia a chicagói konvenciós bizottságot, hogy a megbeszélések után sietve visszarepüljertek. A vezető politikusok tanácskozásairól adtak ugyan ki kommünikét, hangsúlyozva benne, hogy a szuezi válság békés megoldását tekintik célnak, a részvevők azonban nem nyilatkoztak a sajtó képviselői előtt, legfeljebb annyit ismertek be, hogy “na- ' gyón fontos kérdésekről” volt szó a megvitatás alatt. A konferencia 1 óra és húsz percig tartott. ' A kommüniké szerint a részvevők belátták a csatornán átvonuló forgalom szabadságának fontosságát s mivel huszonkét nemzet elfogadta a londoni konferenciára szóló meghívást, remélik, hogy “alkalmuk lesz békés és méltányos megoldást találni.” Józan ésszel csak csodálkozni lehet, hogy miért ez a háborús hangulat, ha mindkét fél biztosítani akarja a nemzetközi hajózás szabadságát. Csodálkozni lehet azon is, hogy ezt a kérdést miért nem vitték azonnal az Egyesült Nemzetek elé, amikor a helyzet tisztázásának az az egyetlen logikus kerete és miért nem került ez szóba a Fehér Házban lefolyt tanácskozáson sem. Anglia háborús készülődései arra vallanak, hogy a UN kikerülésével, fegyveres utón akarja (vagy azzal ijesztget) elintézni a kérdést a londoni konferencia leple alatt. A UN alapokmánya rendelkezései megsértésének határán mozog Anglia fegyveres készülődése s ezt a londoni konferenciával is csak palástolják. Nem szerződésekről, elvekről és igazságról van szó, hanem arról, hogy a hajózás eddig is nemzetközi és szabad volt, de a profit angol és francia magánérdekeltségek zsebébe vándorolt, ezután is nemzetközi és szabad marad, de a profit a jogos tulajdonos, Egyiptom zsebébe fog vándorolni. Ezért csörteti a kardot az angol érdekeltség. Nasszer még azt a vádat is megcáfolta, hogy Egyiptom a nyugatnak az arab világban fekvő olajforrásait is “nemzetközisiteni” igyekszik a- nyugat megtorló intézkedéseire válaszul. Az tény, hogy a nyolc arab állam delegátusai a kairói konferencián a múlt héten bejelentették határozatukat, amelynek értelmében “támogatVégefért az alumínium-sztrájk Az acélmunkások szakszervezete és az Aluminium Company of America egy hároméves munkaszerződést Írtak alá, amelynek értelmében a munkások három évig nem sztrájkolhatnak. Ezzel véget is ért az a kilencnapos sztrájk, amely az acélmunkások és az acélvállalatok közt kötött megállapodás után tört ki azért, mert az alumi- niumüzemek nem voltak hajlandók az acélegyezményt magukra vállalni. Múlt héten csütörtökön reggel egy három óra Az országos négervédelmi szervezet, a NAACP, harcol tagjai gazdasági ostromzáfa, a terror és emberpusztitás ellen. * Amint már jelentettük, most olyan lépés ellen küszködik, amely pénzbírságokkal akarja megbénítani működését vagy pedig törvényen kívül helyezi Alabamában. A néger nép küzdelmét minden nemzetiségi csoportnak, igy a magyarnak is, úgy kell tekinteni, mint saját ügyét. A szervezet inkább megkockáztatott egy 100 ezer dolláros pénzbírságot, semmint kiszolgáltassa 14,566 alabamai tagjának nevét egy montgo- mery-i törvényszéknek. Amikor a törvényszék rendeletének való engedelmességet megtagadta, Iloy Wilkins ügyvezető titkár kijelentette: “Nyugodt lélekkel nem kockáztathatjuk meg. hogy kitegyük hii tagjainkat gazdasági nyomásnak, személyes fenyegetéseknek és erőszakoskodásoknak csak azért, mert tagjai a négervédelmi szervezetnek.” Üldözik a néger szervezetet A NAACP elleni jogi hajsza junius elsején kezdődött, amikor az alabamai államügyész, John Patterson pert indított, hogy tiltsák el a négervédelmi szervezet működését az államban az autóbuszbojkottban és Autherine Lucy ügyében való szereplése miatt, valamint azért, amiért nem iktatta be magát a nyilvántartóba, mint nem az államon belül létező szervezet. A szervezet ügyvédei azt válaszolták, hogy a NAACP csakugyan newyorki szervezet, de mint nem haszon végett működő vállalatnak nem kell nyilvántartatnia magát az alabamai törvények értelmében. Ennek ellenére is, mondta a NAACP, hajlandó nyilvántartásra bejegyeztetni magát és minden tekintetben engedelmeskedni az állami rendszabályoknak. Patterson azonban visszutasitotta ezt az ajánlatot, követelte a.NAACP összes irományait, beleértve az Autherine Lucy ügyében folytatott levelezést, a városi és állami autóbuszokban gyakorolt faji elkülönítés elleni peROWLAND R. HUGHES, a U. S. költségvetési hivatal "-igazgatója, elrendelte, hogy az állami ügynökségek vonuljanak vissza a privátcégekkel való versenytől az állami szerződések elnyerése terén. — Végre is azért pénzelték a nagyvállalkozók a mostani kormányzat beválasztását, hogy ők csinálják a nagy profitokat, nem pedig hogy az állam takarékoskodjék szükségleteinek beszerzése terén. • EGY ORSZÁGNAK föltétien szüksége van minél fejlettebb nehéz iparra, hogy szabadságát megvédhesse. — Nehru ják Egyiptom minden intézkedését, amelyet a csatorna körüli vita során tenni fog.” Nehru kertelés nélkül helyesli Egyiptom magatartását, a szovjet kertelés nélkül helyteleníti a londoni konferencia célkitűzését, noha résztvesz a megbeszéléseken. Minden esetre biztosra vehető. hogy a londoni konferencia egy lépéssel közelebb fog vinni a jelenleg zavaros helyzet tisztázásához. Jobbra vagy balra. hosszat tartó ülés kerl?tében az Alcoa és a szak- szervezet megbízottai kidolgozták az egyezmény végleges részleteit és aztán mindkét részről aláírták a Roosevelt-hotelben. A paktumot aztán a szakszervezeti tagság elé terjesztették. A megállapodás hasonló ahhoz, amelyet au acélmunkások és az acélgyárak kötöttek. Egy béremeléseket és egyéb kedvezményeket magá- banfoglaló megállapodás ez, amely 45.6 centes emeléssel ér fel három éven keresztül. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az aluminiummunkás átlagos bére 1959-ben 2.88 dollár lesz. rek iratait és a szervezet tisztviselőinek és tagjainak teljes ^névsorát. Walter B. Jones biró mind e követeléseknek helyt adott, kihallgatást rendelt el rendeletének jogossága körül julius 25-ikére, de julius 24-ikét jelölte meg határnapnak, amikor az irományokat be kell szolgáltatni. Julius 25-ikén a kihallgatás alatt Robert L. Carter, a NAACP védőügyvédje, az államügyészt a tanuk padjára ültet-, te és azt kérdezte tőle, alávetik-e majd a NAA- CP-tagokat üldözéseknek és ellenkezik-e az alabamai törvényekkel, hogy emberek a faji megkülönböztetés ellen harcoljanak. Nem adja ki a névsort Jones biró leintette Cartert, kijelentette, hogy az államügyész ezekre a kérdésekre nem tartozik válaszolni, még több időt ajánlott fel a NAACP- nak az irományok összeszedésére, amire Carter azt felelte: “A NAACP ragaszkodik törvényes álláspontjához, az irományokat pedig nem szolgáltatja ki.” A biró ezt a kijelentést a szervezet “szemérmetlen tiszteletlenség”-ének minősítette, 10,009 dolláros pénzbírsággal sújtotta és bejelentette, hogy ha 5 napon belül nem fizetik ki, a büntetést 100,000 dollárra fogja felemelni. A határidő, julius 30-a, közeledtével, az alabamai védőügyvédek felajánlották, hogy az összes irományokat kiszolgáltatják, kivéve a tagsági névsort. A törvényszék ezt az ajánlatot elutasította. Newr Yorkban Thurgood Marshall, jogi főtanácsos, és más NAACP-főtisztviselők sietve összegyűltek vakációikról s azokat a vezetőségi tagokat, akik nem tudtak eljönni, telefonon kérdezték meg a teendők felől. Ugv határoztak, hogy a névlistát nem szabad kiadni. Jones bírót ismét felkérték, függessze fel a pénzbírságot mindaddig, amig fellebbezés folytán majd a legfelsőbb törvényszék dönt, tekintve, hogy okmányokkal tudják bizonyítani, hogy megtorló eljárásokat foganatosítanak a NAACP ismert tagjai ellen. Amikor a biró ezt a végső felfolyamodást is visszavetette, a négervédelmi szervezet arra kérte fel a legfelsőbb törvényszéket, függessze fel a pénzbírság végrehajtását addig, amig a fellebbezési iratot elkészítik. Az alabamai legfelsőbb törvényszék ezt a kérést elüta- sitotta. Lassú tűzön A NAACP-nak van vagy húsz napja, hogy fellebbezését felterjessze a tiszteletlenségi vád ellen. Közben azonban nem szegülhet ellen, hogy alabamai hivatalos helyiségeit lezárják. Jelenleg érvényben van már a működésének megszüntetésére vonatkozó ideiglenes tiltó végzés. Ha a pénzbírságot nem fizeti le és ha a legfelsőbb törvényszék továbbra is fenntartja a bíróság döntését, a tiltó végzés állandóvá változik és a NAACP-t törvényen kívül helyezik Alabamában. Mivel a szervezet bejegyzett cég, nem lehet szó tisztviselőinek bebörtönözéséről a jelenleg folyó perben. Az a mesterkedés, hogy a tagsági listát követelik s annak megtagadása tiszteletlenségi ítéletet idéz elő, már bevált a múltban haladószellemii szervezetek üldözésénél. Némely esetben a szervezetek tisztviselői inkább börtönbe mentek, semmint a névlistákat kiszolgáltassák, de azok az eljárások egyének ellen irányultak, nem szervezetek ellen. A NÉGERVÉDELMI SZERVEZET HARCA ALABAMÁBAN
