Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-16 / 33. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 16, 1956 ax. Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok Kon György főügyész jelentése a politikai perek fölüivizsgálafáról A magyar képviselőház múlt héten megnyílt ülésszaka felé nagy érdeklődéssel fordult a világ­sajtó nyilván azért, hogy megtudják, miféle uj utakra, milyen uj célok felé törekszik az uj ma­gyar kormány. Nagyfontosságu és érdekes beszé­dek hangzottak el s mint már jelentettük, újra bevezették az interpelláció rendszerét abban a konstruktív formában, amelyre a népi demokrá­ciákban szükség van. Az elhangzott beszédek és beszámolók sorában az adott világpolitikai körül­mények közt talán Non Györgynek, a magyar »épköztársaság legfőbb ügyészének napirend sze­rinti beszámolója keltette a legnagyobb érdeklő­dést. Rövid kivonatát például még a “St. Louis Post-Dispatch” is közölte. Non György beszámolójában voltaképpen benne van az a válasz, amelyet egy-két hónappal ez­előtt sürgetett szerkesztőségünk a politikai el­ítéltek ügyének felülvizsgálásával kapcsolatban s amelyért annak idején kanadai testvérlapunk jóakaratu ellenvetéssel élt a “Magyar Szó”-val szemben. Non György fontos beszámolójának rö­vidre fogott kivonatai az alábbiakban olvasha­tók: — 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedé­sek 4,184 személyt érintettek. Egyidejűleg meg­szűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség köz­reműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végre­hajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23,000 személy került szabadlábra. A továbbiakban hangoztatta: az ügyészi szer­vezet elsőrendű kötelessége, hogy a polgárok al­kotmány biztosította jogai felett éberen őrköd­jék, hogy e jogok valóban minden területen ér­vényesüljenek, nem cstipán formálisan, mint a burzsoá államokban. Majd igy folytatta: — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határo­zata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgá­latára. A vizsgálat fényt derített a korábbi állam- védelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai hiróság 1953 decemberében hozott Ítéletében roegállapitotta: — idézem -— “Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatal­mukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes Irányban ferdítették el az állam büntetőpolitiká- ját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik ki­elégítése érdekében éveken keresztül óriási mér­tékben fosztogatták s pazarolták a társadalmi tu­lajdont.” Ezután megkezdődött azoknak az ügyek nek felülvizsgálata, amelyekben az elitéit volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűn­cselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elitéltek hosszú évek szenve­dése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet tár­sadalmunkban. — Az államrend elleni izgatások száma is csök­kent — folytatta. — Világosan elkülönítjük azo­kat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hi­bákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól, akik­nek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokrá­ciához s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesz­nek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályoz­zák építő munkánkat. Az ilyen rosszhiszemű, el­lenséges elemeket természetesen bíróság elé állít­juk. — Az igazságszolgáltatás törvénvességének nagyfontosságu biztositéka a tárgyalás nyilvá­nossága és az igy is érvényesülő társadalmi el­lenőrzés. Ezzel a lehetőséggel sem éltünk teljes mértékben. A társadalom ellenőrzésének valódi kiszélesedését és hatékonyságát akkor fogjuk biztosítani, amikor — s hozzá teszem, minél ha­marabb — megvalósítjuk a bíráknak a válasz, tását és a bírák rendszeres beszámolóit választók előtt, ahogy azt alkotmányunk és a Központi Ve­zetőségünk legutóbbi határozata megköveteli. Beszéde befejező részében a többi között eze­ket mondotta: — Rendszerünk nem tűri a törvénysértést, az önkényt. Ezért volt nálunk szükségszerű folya­mat a törvénysértések, leleplezése, a hibák kija­vítása. Nekünk vannak biztosítékaink, hogy azok a törvénysértések, amelyeket annyira fájlalunk és elitélünk, sohasem fognak megismétlődni. ß francia sajtó bírálja az nemzetközi értekezlet tervezett összetételét PÁRIZS, aug. 3. — A francia sajtó vezető he­lyen ismerteti a három nyugati hatalom londoni deklarációját. A lapok egy része bíráljá a nem­zetközi értekezlet tervezett összetételét. A Le Monde például “furcsa jelenségnek tartja”, hogy Jugoszláviát, ezt a földközi-tengeri hatalmat és Lengyelországot, amelynek kereskedelmi flottája jelentős mértékben használja a szuezi viziutat, nem hívták meg. Feltűnő Izráel meghívásának elmaradása is. A Le Monde szerint nyilvánvalóan azért tekintettek el Izráel meghívásától, hogy kí­méljék az arab államok érzékenységét. A lap úgy véli azonban, 'hogy ez helytelen meggondolás volt. A londoni értekezleten kidolgozták a Szuezi- csatorna nemzetközi igazgatására vonatkozó ter­vezetet is. Az ellenőrző szervben körülbelül tíz ország kép­viselői foglalnának helyet és hatásköre kiterjed­ne a csatorna igazgatására, karbantartására és korszerűsítésére. Ugyancsak ez a szerv szedné be az áthajózásért fizetett dijakat, de külön nye­resége nem volna. A francia lapok megoszlanak a londoni határo­zat értékelésében. A Figaro szerint a nyugati ha- halmak-visszavágása, mindent összevetve, gyen­ge. A Combat erélyre buzdítja a nyugati hatal­makat. Mindenesetre az elmúlt 24 óra mérsékelte a francia jobboldali sajtó hagnemét. így csütör­tökön valamennyi lap címoldalán közölte, hogy a francia földközi-tengeri flotta útra készen áll, a hajóraj tényleges kifutásáról azonban péntek estig nem érkezett jelentés. A haditengerészeti hatóságok közölték: három repülőgép-anyahajó készül arra, hogy a Föld­közi-tenger keleti medencéjébe hajózzon. A haladó Liberation-ban Jean-Maurice Her­mann arról ir, hogy egy értekezlet mindig jobb, mint egy bombázás. Az Humanité kiemeli Raymond Guyot kommu­nista képziselőnek a nemzetgyűlésben mondott szavait: “A munkásosztálynak, a béke minden hívének különös éberséget kell tanúsítania. Fran­ciaország érdeke nem azonos a Szuezi-csatorna Társaság részvényeseinek érdekeivel. Ha a fran­cia flottát Port Said elé kiildenék, ez csak a rész­vényesek milliárdjait védené, nem pedig Fran­ciaország nemzeti becsületét.” ß szovjet-japán tárgyalások első ütése A legelső jelentések szerint julius 31-én a külügyminisztérium épületében újból megkezdőd­tek a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezé­sével foglalkozó szovjet—japán tárgyalások. —: Megtartották az első ülést. Az első ülésen Sepilov és Sigemicu küldöttség- vezetők rövid beszédet mondottak és bemutatták a küldöttségek tagjait. Majd a felek ismertették a Szovjetunió és Japán viszonya rendezésével kapcsolatos kérdésekben elfoglalt álláspontjukat. Mindkét fél megállapította, hogy az 1955 junius 1-től 1956 március 20-ik Londonban folyt tárgya­lások eredményeként a békeszerződés tervezete cikkelyeinek többségében megállapodtak. .Sepilov, illetve Sigemicu nyilatkozatában ki­fejezte a Szovjetunió, illetve Japán kormányának a szovjet—japán viszony rendezésére irányuló törekvését, továbbá kifejtette álláspontját a békeszerződés azon cikkelyeire nézve, amelyekben még nem állapodtak meg. a többi között a terü­leti kérdésre vonatkozólag. Ezenkívül eszmecsere folyt a büntetésüket töltő japán állampolgárok hazaszállításának kérdéséről. A felek megállapodtak, hogy a következő ülést augusztus 3-án tartják. ■BSflBBSBBBBBBBBBBBBSSBBBBBeBSBflBBBBBSSSB ELfffiNTMONDÁS: Egy hátralékos előfizető: Siroky miniszterelnök beszéde a csehszlovák nemzetgyűlésben Prágai jelentése kszerint V. Siroky minisz­terelnök a nemzetgyűlés most megnyílt üléssza­kának hétfői ülésén kormánynyilatkozatot tett. Beszédében kiemelte azokat á'fontosabb változá­sokat, amelyek a Szovjetunió kezdeményezései révén a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben történtek. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia né­pe maradéktalanul támogatja a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére irányuló törekvést. Csehszlovákia belső helyzetéről szólva a minisz­terelnök rámutatott a nehézipar, de különösen a gépipar elsődleges fejlesztésének szükségességé­re. Ugyanakkor — állapította meg a miniszter- elnök — Csehszlovákia kormánya az egyik leg­fontosabb feladatnak tekinti a mezőgazdaság fel­lendítését. Siroky bejelentette, hogy október 1-től kezdve a munkahetet 46 órára csökkentik a munkabér leszállítása nélkül, a második ötéves terv során pedig bevezetik a hétórás munkanapot. A második ötéves tervben —- mondta Siroky — további komoly feladatokat tűzünk magunk elé az életszínvonal emelésében. 1960-ban az 1955 évihez képest egyharmaddal akarjuk növelni a reálbért. /I jugoszláv mié a magyar országgyűlés üléséről A szerdai belgrádi lapok bő terjedelemben fog­lalkoznak a magyar országgyűlés ülésével. Rész­letesen ismertetik Hegedűs András beszédét. A Borba cikkének ezt a cimet adta: “A magyar kormány megkülönböztetett figvelmet fordít a Jugoszláviával való viszony javítására és fejlesz­tésére.” A Politika közli Hegedűs András fényképét, és jelentésének címében kiemeli: “A magyar kor­mány intézkedéseket foganatosít a törvényesség biztosítására — Hegedűs miniszterelnök ismer­tette a demokratizálás folyamatát. — Bejelen­tette, hogy uj büntető- és választótörvényt hoz­nak és leszerelnek 15,000 katonát.” Az országgyűlés üléséről részletes jelentést közöl a Vjesnik é-s a Vecsernij Novoszti is. ß “National Guardian” elismerő cikke a “Springtime on the Uanube”-ról A “Springtime on the Danube”-ról huszonöt- soros elismerő kritika jelent meg a “National Guardian” augusztus 6-iki számában. A kritika minden egyes szavából kicseng az értékelés és a könyv fontosságának hangsúlyozása. A francia írókról azt Írja, hogy “könyvük bővelkedik kitű­nő részletekben, lélegzetelállító tempóban halad előre, cseveg a kérdésekről és.csak akkor pihen meg, amikor az ország fontos történelmét mond­ja el. Azok számára, akik szeretnek utazni, jobb, mint egy Baedeker. Azok számára, akik ottho­nukban szeretnek ülni, még egy országot tár sze­mük elé.” A “National Guardian” cikkének megjelenése óta amerikai részről több megrendelés érkezett a kiadóhoz az ország különböző részeiből. A cikket a “National Guardian” főszerkesztője, John T. McManus irta. ( rövidek 1 AZT A 18 ACRE TERÜLETET, amelyen a Fe­hér Ház áll, csak 1,000 dollárra becsülik a hiva­talos kormánykönyvvitelben. Ez tulkevés, a ház- bizottság jelenti. A kormány tulajdonában levő földbirtoknak az értéke §107.9 billió értékben van elkönyvelve. ★ 1955 január 21-én a kínai nébkormánv meg­hívta az ott fogva tartott 17 amerikai hadifogoly családját, hogy látogassák meg őket, Dulles úgy határozott, hogy a családtagok nem mehetnek Kínába. BSSSSiaeSBSFéVnffiBBBaPSUESBBlKBiBBIiaHHBBRnBB AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. S- Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada §7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c.

Next

/
Thumbnails
Contents