Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÉT RIPORT A KELETI FŐCSATORNA MEGNYITÁSÁRÓL UJ FOLYÓ SZÜLŐHAZÁNK TÉRKÉPÉN A Hajdúság aszályos földjein, a hortobágyi szikeseken a tikkasztó nyár, a földet tápláló viz hiánya emberemlékezet óta nyomorúságot és nélkülözést jelentett. A Tisza most emberi ktezek és gépek formálta uj mederbe lépett, hogy éltető vizével termővé tegye a tiszántúli vidékek földjét. Bőséges öntözővizet visz Tiszalök, Tiszavas- vári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Hajduszovát, Tetétlen, Földes, Sáp és Bakonszeg vidékeinek. Elkészült a csatorna és ezzel egy mesterséges folyó került hazánk földrajzi térképére. Győzött az ember a természet felett. Tiszalök- től csaknem 100 kilométer hosszúságban épült meg a főcsatorna egészen Bakbnszegig, átlagban 40 méter széles és hajózásra is alkalmas. Teljes szélességben Hajduszovátig épült meg a főcsatorna, Bakonszegnél a Kék-Kállóba torkollik s innen a Berettyóba. Az építkezések során 8,800,000 köbméter földet mozgattak meg, a főcsatorna mentén épített mellékcsatornák létesítésével több mint hárommillió köbméter földet emeltek ki. A főcsatorna fölött 10 vasbeton hid ivei át, ezenkívül többek1 között 10 bujtató, 6 vizkieresztő zsilip épült. A Keleti Főcsatorna 22 városnak és falunak, 90 termelőszövetkezetnek és 10 állami gazdaságnak nyújt éltető vizet. A főcsatorna a 85 kilométer hosszúságban megépülő nyugati főcsatornával — amelyből mintegy 35 kilométeres szakasz már elkészült — együttesen 200,000 hold öntözését biztosit ja hazánknak ezen a legaszályosabb vidékén. A teljes hosszában elkészült Keleti Főcsatornát ünnepélyesen adták át rendeltetésének Bakonszeg község határában, ott, ahol a Tisza vize a Kék-Kállóba ömlik. Érdéi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. — A tiszalöki vízrendszer több mint 200,000 hold öntözését teszi lehetővé, s egyidejűleg a tiszalöki erőmű három turbinaegységgel 55 millió kilowattóra energiát fog termelni. Az öntözött terület bővítése azt jelenti, hogy Magyarország termőterületét) két-három százalékkal növeljük. —A nagy műnek a nagyobb részét már elvégeztük. A munka nehezén azonban még távolról sem vagyunk túl. Még sok! és nehéz erőfeszítést követelnek a műszaki építési munkák és még többet a hasznosítás feladatai. Nem nyugodhatunk meg addig, amig az egész mü teljesen el nem készül, értve ez alatt azt, hogy a 200,000 holdnyi területen sikeres öntözés folyik, a hajózó csatornákat hajózással hasznosítjuk, az erőmű folyamatosan szolgáltatja népgazdaságunknak az olyannyira szükséges árammennyiséget. Ehhez pedig még mindnyájunknak nagyon sokat kell dolgoznunk — mondotta a többi között. Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a csatorna megépülésével az öntözés nyomán sokkal gazdagabb lesz a termés. Ezenkívül olcsó viziuton lehet majd szállítani az öntözött területekről a terményeket. Ezután Bebrits Lajos miniszter a Keleti Főcsatorna építése során kimagasló munkát végzett dolgozóknak átadta a közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést. Felszólalt az ünnepségen Dégen Imre országos vizügyi főigazgató is, aki kitüntetéseket nyújtott át s közölte, hogy a munkák során kimagasló teljesítményt elért épitők között százezer forint jutalmat osztanak szét. Ezután ünnepélyes pillanat következett. A ba- konszegi zsilipeknél lassan megmozdultak a lánccal húzott kerekek és a két nagy zsilip emelkedni kezdett. Pillanatok múlva nagy robajjal, zúgással utat talált magának, s1 a Kék-Kálló, majd a Berettyó partját mosta a Tisza. vize. A csatornaépítők, műszakiak, ünneplő dolgozó parasztok meg- hatódottan álltak néhány pillanatig, aztán taps csattant fel, amely a nagy mü üzembehelyezését köszöntötte. * * i feí|;:Ü A BAKON SZEGI ZSILIPNÉL “Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben . . ” Ki ne ismerné ezeket a sorokat? Arany János jellemzi igy Toldi szülőfaluja, Nagyfalu környékét. Az egykori Nagyfalu, a (mai Tiszakeszi nincsen messze Bakonszegtől, ahol felavatták a Keleti Főcsatornát, hogy ezen a vidéken kizöldüljön végre a fűszálak erdeje. Hogy milyen állapotok voltak errefelé, nem Toldi idejében, hanem még húsz éve is, arról Móricz Zsigmond egyik 1935-ös riportja tájékoztat: “Olyan a mező, mint a kiégett kemence belseje. A fűnek torzsája van csak. Még kiálló száraz fűszál is alig akad, a szegény állatok legelték tövig, s most, ahogy mennek, mennek a ménesek, gulyák, birkanyájak, már nincs mit harapniok, a sós füvek tövét marják, a földet nyalják.“ S most csatornát avatunk ezen a tájon. A vizet ünnepeljük. Fel van lobogózva a bakonszegi országút. Szekerek, teherautók hozzák a környék lakosságát. Mindenki eljött, aki él, s mozog: ezerráncu öreg- anyó tiszta feketében, feje már a föld felé rezeg, de még meg akarta nézni a Tisza és a Kék-Kál- ló patak találkozását; makrapipás cigányvajda, a hasán óralánccal s a vállát verdeső hosszú ha- ÍU kislány, és családok futkározó gyerekhaddal. Gyülekeznek az épitők is: fényes csizmában, a rekkenő hőség ellenére komoly kalappal, a legkomolyabb szövetöltönyükben a parasztlegények, könnyű szandálban, vászonruhában, cipzáras tarka ingben a városból jött munkásfiuk. Szájról szájra jár — főleg az ünnepségre érkezett vendégek ugratására — a véget nem érő, önmagába visszatérői találós kérdés: “Minek a mellékfolyója a Tisza?” “A Kék-Kállóé”. “Hát a Kék-Kálló?” “A Berettyóé”. “És a Berettyó?” “A Körösé”. “És a Körös?” “A Tiszáé”. . . Az ünnepség végén felhúzzák a zsilipet^ Csikorog a csiga-lánc és a Tisza hullámai megütköznek a Kék-Kálló hullámaival. Tajtékozva, ütjük vesztetten örvénylenek a zsilip előtt — de néhány méterrel odébb már simán haladnak együtt, csendesen tükrözve az. eget. ^ — Nagy ,mü fontos állomásához érkeztünk — mondotta ünnepi beszédében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. “Elhoztuk a Tisza vizét Bakonszegig” — mondotta az ünnepség másik szónoka, Gyükér Barna Kossuth-dijas kotrómester. S .bár az avatás alkalmából ötvenegy kitüntetést osztottak M (“S a kormánykitüntetések még ésak -ezután jönnek” — súgta valaki beavatott arccal), nemcsak' azokat ünnepeljük, akiknek munkájával a csatorna végül is kiásatott, s most itt van előttünk, hanem azt a rengeteg gondolatot, erőfeszítést, vitát és tervet is, amely magyar földön a Tisza-szabáíyozás körül immár száz éve, hogy megterem. Hány tervet adtak be, vitattak meg, módosítottak egyedül a Vizügyi Tervező Iroda munkatársai az elmúlt hat-nyolc év alatt! Hány félig szívott cigarettába, mohón felhajtott csésze feketébe, agyonharápdált ceruzába, mennyi idegbe és megint idegbe került, amig eldöntetett, hogy az első vízlépcső helye Tiszalök lesz, a másodiké Tiszabura, a harmadiké valószínűleg Csongrád!. . . A munka elejét már elvégeztük. Majd száz kilométer hosszúságban, bár néhol még nem teljes szélességben megépült a Keleti Főcsatorna. Pedig 1951 nyarán kezdődött és előreláthatólag 1957 végére fejeződik be. Jövőre már épül a Nyugati Főcsatorna medre. A kettőből együttesen, a nagyiváni tározó megépülte után, 200,000 holdat öntöz majd a Tisza. De — miként Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondotta —: “Temérdek még a tennivaló.” Vég- rq kell hajtani azt a hármas célkitűzést, amiért a Keleti és Nyugati Főcsatorna tulajdonképpen létesült: a fejlett öntözéses gazdálkodást, a bel- vizék levezetését és az olcsó viziutakat. Közben halastavak tízezreit kell teremteni a szikesen. Majd a tiszaburai és csongrádi vízlépcső segítségével az egész Tiszát hajózhatóvá tenni. Azután majd a Tisza vízhiányának pótlására talán megalkotni a Duna-Tisza csatornát. Azután pedig. . . De ne soroljuk -tovább. Elég dolog a mi nemzedékünknek. Beletelik néhány ötéves terv. A fő az, hogy a munka megindult, egyik szakasza már elkészült. Ennek jelentőségét túlzás nélkül hasonlíthatjuk a történelmi pillanatéhoz, amikor — éppen száztíz éve — Tiszadobnál Széchenyi István maga tette meg az első kapavágást, hogy a Tiszát végre szabályozhassák. Azután jó száz évig ismét nem történt semmi. Móricz Zsigmond húsz évvel ezelőtt, ezen a tájon járva, igy kiáltott fel: “Mentsétek! meg a füve" két s megmentitek a nemzetet!” S a nemzet szemünk előtt borítja zöldbe a pusztaságot. Ember Mária A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. August 9, 1956 ( RÖVIDEN 1 A WALL STREET JOURNAL azt jövendöli, hogy a Minnesota állam farmerjei között, akik 1952-ben Eisenhowerra szavaztak, minden 5 közül hármat elveszettnek tekinthetnek a republikánusok. ★ A “LOOK” magazin szerint 20 ezer ember eddig 140 millió dollárt adott össze választási kampányköltségekre. Ez átlag 7,000 dollárt jelent minden egyes adakozóra, akik közül nagyon kevés a munkás vagy munkásnő, jegyzi meg a folyóirat. ★ KÜLFÖLDIEK nagyon gyakran zavarba hoznak jó amerikaiakat a következő kérdéssel: “És mi történik akkor, ha az önök Supreme Courtja egy végzést hoz bizonyos ügyben és azt nem tartják be?” ★ “Isten előtt örökös harcra esküdtem a zsarnokság minden formája ellen, az ember gondolkodása fölött.” Thomas Jefferson ★ “Általános világbéke fog létrejönni nem azért, mert az emberek jobbak lesznek, hanem azért, mert egy újabb rendszer, uj tudomány, uj gazdasági szükségesség kényszeríteni fogják a világot az egyetemes békére.” Anatole France "k BÉCSBÖL jelentik, hogy a Szovjetunióba^ levő lengyel müértékeket, köztük több Rembrandt- festményt, visszaküldték Lengyelországnak. ★ NEW YORKBAN egy adószakértő iroda körleveleket küldött gazdag ügyfeleinek, amelyben megmagyarázta, hogy mostanában könnyen nagyon alacsony adót kell fizetniük, ha bevételeiket névleg elosztják feleségük és gyermekeik nevére Azonkívül ők tudják a módját, hogy hogyan lehet részvények utáni osztalék-bevételüket 40— 50 százalékkal többnek kimutatni, mert az utár adóelengedés jár. Ugyanakkor felhívták feleik fi gyeimét arra, hogy 33 különböző tervezetet dolgoztak ki, amelyek szerint nagyszerű törvényes adómegtakarítást érhetnek el. — Mindezek persze nem használnak a közönséges emberek adófizetésének, hanem csakis a gazdagoknak. A közönséges emberek csak segítettek szavazataikká beválasztani olyan embereket, akik ilyen törvényi hoztak. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1959-ig a leg kevesebb 476,000 uj tanteremre lesz szükség a: iskolákban, amelyeknek építése 16 billió dollárba fog kerülni. De honatyáinkat ez nem izgatja. ŐI inkább hadifölszerelésekre akarnak még nagyobi összegeket költeni dacára, hogy hadügyminiszterünk azon panaszkodik, hogy már is annyi pén; áll rendelkezésére, hogy nem tudja mit -csináljor vele. ★ AZ AMERIKAI részvénytársaságok haszon j: 1952 óta 36 százalékkal emelkedett. A farmerei jövedelme 27 százalékkal esett. A munkabérei 9 százalékkal emelkedtek, de ez igen kevés tény leges életszínvonal emelkedést jelentett a munká soknak, mivel az általuk vásárolt életszükséglet cikkek árai sokkalta nagyobb mértékben emel kedtek. ★ ÉSZAK-AMER1KÁBAN termelték a viláj olajkészletének 64 százalékát, a második világba ború előtt. Most annak csak 47 százalékát terme lik. ★ A FÖLD népessége naponta 90 ezer lélekke szaporodik. Ha ez még soká igy tart, csak, álló hely marad. ★ A VAK is tisztán látja .amit megért, A leg. jobb látó sincs tisztában avval, amit meg nen ért. ★ CHARLOTTE, N. C.-ban B. Childs 24 éves ember jelentette-, hogy ő a kommunista párt tagja de az FBI-nak végez titkos munkát és tudja hogy a 31 éves Odis R. Reavis tagja a pártnak Mr. Reavis kijelentette, hogy ő igenis tagja r KP-nek az FBI megbízásából és már tudtára i, adta az FBI-nak, hogy a 24 éves B. Childs kom munista párttag.
