Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 9, 1956 <----------------------------------------------------------A Olvadóin!? irjd! . . . N_________________________________r Vascsöves betyárok Tisztelt Szerkesztőség! Megáll az ember esze, ha elgondolja a megszöktetett magyar repülőgép esetét. Pár napra a szökés után a “Szabadság” nevű clevelandi lap azt irta, hogy amikor a repülőgép Győrhöz ért, az egyik! utas felállt és azt mondta: “Nini, ez itt Győr!” Ez volt a megbeszélt jel és minden szökevény vasruddal fejbe vágta a mellette ülő utastársát, akit nem ismert, de erre azért volt szükség, mert titkos ügynököt véltek az utasok között. így irt a “Szabadság” julius 16-án és mi, clevelandi magyar munkások, azt szeretnénk tudni, hogy ha nem a “Szabadság” volt az értelmi szerzője a szökésnek, akkor honnan vette ezeket a pontos adatokat mindjárt az események után? Azután jön a julius 19.-i lapszámban, hogy Szobonya beszél a hőssel, meghívj^ Amerikába, lefizeti az Amerikába jövő repülőjegy árát és biztosítja a hősnek a megélhetést. Vájjon ez a minden lében kanál Szobonya a saját üzletében akarjft-e alkalmazni a hőst? Mert Clevelandban van elég utonállás és rablás ezek nélkül is és már inkább csak a jótevőjét verje majd fejbe, mint megint ártatlan embereket. Julius 22-én, vasárnap Szappanos a magyar rádió-óráján már arra szólította a rádióhallgatóságot, hogy adakozzanak, mert még háromezer dollárra van szükség, hogy minden vascsöves idejöjjön-. No, de Szappanost nem kell félteni, mert ő az édesapjával is összemérte már erejét West Virginiában! Vajon ezekután a clevelandi becsületes munkások elgondolják-e, hogy milyen kifizető üzlet is a szökés? Mikor te, meg én jfóttünk Amerikába egy kis motyóval a hónunk alatt, nekünk meg kellett fizetni a hajójegyet, vasútjegyet, amire a pénzt rendszerint kölcsön kellett kérni és jaj, de keserves volt azt visszafizetni! De még akkor nem tudtuk, hogy csak fejbe kell verned embertársadat és máris hős vagy, ingyen utazol, stb. Egy clevelandi olvasó ★ Védi Sztálint Tisztelt Szerkesztőség! Már többször olvastam az újságokban, köztük a Magyar Szóban, a szovjet KP titkárának, Krus- csovnak az elhalt Sztálinról szóló vádjait, melyeket a mai napig sem tudok — különösen egyes részeit — elhinni. Micsoda dolog lehordani egy olyan embert, aki több jót tett, vagy három évtizeden át, kormányzásával az orosz népnek, mint az összes bárók és hercegek együttvéve több száz és ezer éven át, mig azok ültek az orosz .nép nyakán. Nehéz elhinni a vádakat Sztálinról azoknak, akik annak idején olvastuk az újságokat, köztük a Magyar Jövőt, majd a Magyar Szót és figyelemmel kisértük Sztálin munkáját. Azt az országot két világháború dúlta fel, ramhalmazzá és temetővé téve. Előbb Vilmos német császár hadserege Ferenc Jóska katonáival együtt, azután a Kerenski-féle menseviki belső forradalom, mely valami három évig tartott. Amit a német és magyar katonaság el nem pusztított, az elpusztult a forradalom alatt. Azután vége lett a forradalomnak, Lenin pártja győzött; Lenin halála után Sztálin lett az ország vezetője és igy azt a sok pusztítást is neki kellett rend- tehoznia. De még félig sém építették fel az országot romjaiból, amikor jött Hitler a barbár ráci hordákkal s Horthy Miklós nyilas katonáival, akik ismét temetővé tették Oroszországot. Amerre mentek, nem maradt sem' város, sem gyár. Mindezekről olvashattunk itt Amerikában az újságokban, nem én találtam ki. Amikor vége lett a második világégésnek, Sztálinnak, mint az ország vezetőjének, újból volt min törni a fejét az ország helyrehozása és felépítése miatt. Reá az ország első efnberére hárult a legnagyobb feladat és felelősség, hogyan dolgozzanak a kiszabott ötéves tervek alatt. Hozzáfogtak az építkezéshez, a munkák egymást érték, helyrehozta az országot, sőt nemcsak helyrehozta, hanem világraszóló dolgok valósultak meg Sztálin vezetése alatt, amiről mindenki tud, tehát nem kell felsorolnom. Hruscsov vádjai szerint Sztálin hibákat is elkövetett, többek között, hogy az ország több vezetőjét és katonatisztjét kivégertette. Ennek nagyon komoly oka lehetett, mivel — mint az újságok is írták1 abban pz időben, — azok titokban a meglévő szovjet rendszer ellen dolgoztak, vagyis forradalommal akarták a rendszert meg- dönteni, ami egyet jelent a hazaárulással. Haza- árulókra pedig halálbüntetés vár nemcsak Oroszországban, hanem minden más országban is. Nehéz elhinni, hogy magas állásban lévő tanult embereket csak úgy semmiért kivégezzenek akár Oroszországban, akár Magyarországban, ahol az uj rendszer alatt minden épkézláb emberre szükség van. De könnyű, amikor minden fel van építve, Sztálint vádolni most, amikor fnár nem él és nem tud a vádakra válaszolni. Kár volt a világ szájába kürtölni akármilyen hibákat is követett el, kár volt egy olyan ember nevét beszennyezni, akinek még halala után is sokat köszönhet a szovjet nép. Hol lenne ma Oroszország, ha Sztálin nem intézkedett volna vasakarattal, ha mindenkire ráhagyta volna, hogy azt csináljon, amit akar? Már régen megsemmisítették volna a mai rendszerüket, amiért olyan sokan véreztek az első világháború utáni forradalomban. Most azután majd meglátják, akik ezután élni fognak, hogy mivel lesznek jobbak a mai szovjet vezetők. S. F. * Tisztelt Szerkesztőség! Én is szeretnék a Sztálin-kérdéshez hozzászólni, mint olyan, aki több mint két évtizeden át tevékenykedtem a kanadai magyar mozgalom minden ágában és éppen ezért nem tudom a kérdést szó nélkül hagyni. Volt-e, vagy van-e a párton belül olyan széleskörű demokrácia, mint amilyennek kellene lenni? Szerintem nincs és nem is volt, s az egyéni kultusz ezért alakulhatott ki úgy Sztálin, mint mások esetében. Amint én láttam, a magasabb fórumon lévők mindig olyan egyénekkel szerették magukat körülvenni, akik az ő elgondolásaikat minden gondolkozás és ellentmondás nélkül elfogadták, akár jó, akár rossz, s nem sziveden látva a kérdésekhez való hozzászólást, különösen az esetleges kritikát, sajnos az ilyesmi azután megszokottá válik és az esetleges hibák elkövetését sem lehet ezen oknál fogva kivizsgálni. Szerintem, ha a párton bellii olyan széles volna a demokrácia, hogy bárkit is felelősségre lehet vonni az elkövetett hibáért, legyen az bárki és bármilyen állásban, akkor az egyéni kultusz eltűnne. Szerintem a Hruscsov (avagy legyen az az egész szovjet vezetőség) által Sztálinra szórt bűnökért a felelősség nem csak Sztálint illeti, különösen nem a halála után, amikor már semilyen vád ellen nem tud védekezni. Kruscsov és a többiek miért nem hozták a kérdést napvilágra, amig Sztálin élt? Azzal védekeznek, hogy nem lehetett. Holott nem Sztálin ellen kellett volna harcolniok, hanem a párton belüli demokráciáért, mert hogy a proletárdiktatúra kifelé diktatúra, azt mindenki tudja, dehogy a párton belül is diktatúra uralkodott, vagy uralkodik, azt nem mindenki tudja és éppen ezért nehéz a kérdést megérteni. Szerény véleményem szerint Kruscsov és az egész jelenlegi szovjet vezetőség olyan mértékben bűnös a Sztálin által elkövetett hibákért, mint maga Sztálin, mert a párton belüli demokráciára olyan nagy szükség van, mint a világ dolgozóinak a felszabadításra. Hogy Sztálint a történelemből kitöröljék, ehhez hosszú időre van szükség, mert Sztálin nemcsak hibákat követett el, hanem sok jót is. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ami ma a szovjet népnek van, azt a Sztálin javára Írjuk, de Sztálin kivette a részét a jótettekből és nézetem szerint az egyéni kultusz ellen anélkül is lehetett volna harcolni, hogy egy halottat, akit mint hőst ismert & világ, (nemcsak az orosz nép) ennyire meghurcoljanak. Kanadai olvasó ★ Tisztelt Szerkesztőség! Ha érdemesnek tartják közölni, én is szeretnék hozzászólni a Sztálin-, illetve Kruscsov-ügyhöz. A magyar közmondás szerint: “Ne szólj szám, nem fáj fejem” és a biblia szerint: “Ne ítélj, hogy ne ítéltessél”, de mivel a halottat kritizáló Kruscsov olyan sok port vert fel, nem tudom megállni szó nélkül, remélve, hogy a véleménynyilvánítás nem lesz rágalom. Véleményem szerint olyan embereknek, mint Kruscsov sokszor kellene újjászületni, hogy a tudásnak és emberi jóságnak arra a magaslatára emelkedehessenek, mint Marx, Engels, Lenin és Sztálin. Nem nagy jellemre vall, ha valaki ugv próbál kitűnni, hogy nagy elődjének emlékét próbálja bemocskolni. Tudjuk, hogy az ember nem tökéletes és nem is tud tökéletes munkát végezni, sem egyénileg, sem csoportosan, ha tehát észre tudjuk venni, hogy elődeink tévedtek, akkor nekünk már köny- nyebb a megkezdett munkán javítani, mint amilyen a kezdeményezés volt. Az eddigi vitákból az a tapasztalatom, hogy Lenin halála előtt ajánlotta, hogy jobb központi titkárt válasszanak, mint Sztálin, de mivel nem említette, hogy ki lenne az, arra kell következtetni, hogy ő sem talált az akkoriak közül Sztálinnál jobbat. Hogy Sztálin vezetése alatt történtek igazságtalanságok, én abban látom Sztálin “gyengeségét”, hogy nem tudott elég észt önteni a Krus- csov-féle emberek fejébe, de elitélni még a gyengeségeiért sem lenne szabad. Például más országokban is elég gyakran megtörténik (még nálunk is), hogy alsóbbfoku bíróságok igazságtalanul Ítélkeznek, megkerülve, kijátszva a törvényeket és elgátolva a fellebbezési lehetőségeket, s még sem jut eszünkbe a hibákért a királyt, vagy az elnököt okolni vagy mocskolni, vagy ha okolunk is valakit, az még nem hozza a hibákat helyre. Végül meglepett a munkássajtó kezdetbeni állásfoglalása ebben az ügyben, amikor még a polgári sajtó is kihangsúlyozta, hogy a jelentés nem hiteles és a mi sajtónk hangosabb lett, mint ők és úgy nézett ki (akarva, nem akarva), hogy Kruscsovnak segítünk port verni. Azt hiszem, nehéz lenne megállapítani, hogy a hidegháború mennyiünkön milyen méretű nyomot hagyott eddig is! A világszabadság és béke reményében, tisztelettel: Egy kanadai farmer Vita az ételhamisifásró! Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni Sz. F. munkástárs leveléhez, melyben azt írja, hogy le a salátával, éljen a sonka! Örvendek, hogy Sz. F. munkástársnak olyan jó gyomra van, hogy négyszer—ötször is eszik sonkát naponta. Marának, munkástárs, úgyszólván vasgyomra van 76 éves korára. Úgy értem leveléből, hogy még soha beteg nem volt, doktorhoz sem járt. Ez mind arra vall, hogy kitűnő egészségnek örvend. Gondolom, hogy még nem tudja, hogy itt Amerikában a víztől kezdve mindenféle étel vegyileg meg van másítva. Az ön jó sonkája is kétféle vegyi anyaggal van ellátva. Már Chicagóban beleoltanak a sonkába bizonyos vegyszert, a nevét nem tudom. Ezt azért teszik, hogy a sonka meg ne romoljon, amig eladásra kerül. Én 31 évig voltam füszerüzletben és minden héten bementem a Swift & Co.-hoz bevásárolni Dover, N. J.-ben. Ott láttam, hogy a vasúti kocsikból zsákokba csomagolt sárgás-barna anyagot visznek le. Kérdem a munkástól, hogy mi van a zsákban, mire ő azt mondta, hogy “acid”. Kérdem, hát az minek itt? A felelet az volt, hogy füstölik vele a sonkát. Tehát egy bizonyos vegyi szerrel füstölik. Ez már a második mérgezés. Mikor már megfőtt a sonka, akkor elmarad róla az a bizonyos rossz szag, amit a gyanús vegyszer okozott. Sz. F. munkástárs még a nevét sem irta ki, pedig ezekért nincs mit félteni a nevét. Ha Kaliforniában lakik, jöjjön el hozzám, hogy személyesen megismerkedhessünk. A jó gyomrával hosszú életet élhet, de ne félejtse el, hogy az egyoldalú étkezés hovatovább megbosszulja magát. Ha salátát is enne minden nap egyszer, akkor elélhetne 150 évig, vagy tovább. A főtt ételekben nem található a 16 féle vitamin és mineral, amik életünk és egészségünk fenntartói. Én 85 éves leszek novemberben. Tisztelettel: Kun Tamás 3107 Bellevue Ave., Los Angeles,'Cal. FIATALOK csak egyszer vagyunk, azután már okosnak kell lenni, hogy kitaláljunk elfogadható kifogásokat elkövetett esztelenségeinkért. ★ EGY taxi-soffőr feladta munkáját, mert nem tudta kiállani, hogy emberek a háta mögött beszéljenek.
