Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-09 / 32. szám

August 9, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 A Szuezi-csatorna története A mult század hetvenes éveiig az Európából a kelet-ázsiai vizekre tartó hajóknak meg kellett kerülniük Afrikát. Most? Le Havre-ból a Perzsa­öböl partján fekvő Kuweitbe és vissza csak 14,800 kilométert tesz meg a hajó a csatornán ke­resztül, minthogy a Földközi-tengerről közvet­lenül a Vörös-tengerbe jut. Afrikát körülkerülve 21,300 kilométert kellene megtennie. Ez tehát 40 százalékos nyereség. Már a fáraók megépítették. . . A csatorna gondolatát nem a fejlődő kapita­lizmus kora vetette föl, s nem is egyetlen ember agyából pattant ki; a természet szinte maga kí­nálta fel. A csatornát egyébként már a fáraók megépítették a rabszolgatársadalom munkamód­szereivel. Csak a későbbi századok gazdasági ha­nyatlásának korában temette be a sivatag ho­mokja az árkot. Később a gazdasági érzékű V. Sixtus pápának, majd Richelieu bíborosnak, a francia hatalmi politika képviselőjének agyában merült fel a csatorna gondolata. Napóleont is foglalkoztatta az ügy, mert úgy gondolta, hogy csak az Ázsiába vezető legrövidebb tengeri ut megvalósításával foszthatja meg Angliát gazdag­sága forrásától, Indiától. Lepére vezetésével mér­nököket, tudósokat küldött ki, hogy a kérdést a helyszínen tanulmányozzák. A bizottság azonban helytelen eredményre jutott. Úgy találta, hogy a két tenger szintje között 10 méter különbség van. Ennek legyőzése pedig elviselhetetlenül meg­drágította volna az építkezést. A franciák később sem hagyták elaludni a ter­vet, s 1846-ban megalakult egy tanulmányozó bi­zottság, angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével. Az angol-francia ellentétek ugyan késleltették a bizottság munkáját, mégis már egy évtizeden belül figyelemre méltó ered­ményeket értek el, jó földtani fölvételeket készí­tettek. Megállapították, hogy Napoleon mérnökei vaskosan tévedtek. Tisztázták, hogy a Vörös­tenger partján fekvő Szuezből kiindulva zsinór- egyenes vezetéssel, a legrövidebb útvonalon, zsi­lip nélküli csatornát lehet építeni. A tervet Neg- relli, a hires osztrák vízépítő mérnök dolgozta ki, s a. csatorna építése ezt a tervet követte. Les- seps Ferdinánd, a csatorna majdani megépitője, egyetlen tollvonással sem járult a tervhez. Lesseps abban az időben, amikor a csatorna tudományos felderítése folyt, Egyiptomban kon­zulként működött. Megszerezte az alkirály fiá­nak, Szaidnák a barátságát, s amikor az trónra került, megragadta a nagyszerű alkomat. A nemzetközi bizottság francia csoportját fondorla­tosán kijátszotta, még előleget is kicsikart tőle, s aztán 1854-ben megszerezte —■ de a maga ne­vére — az építési engedélyt. így jutott kezébe a társulat egész irattára, benne a csatorna ter­ve is. Csakhogy Egyiptom akkoriban a török szul­tán fennhatósága alatt állt, a Portán pedig Ang­lia befolyása túlságosan erős volt. Anglia min­dent elkövetett, hogy a csatorna építését akadá­lyozza. A terv mégsem hiúsult meg. A hatalmára féltékeny Szaidot Konstantinápoly ellenzése ma­kaccsá tette, s ezért minden erejével támogatta ifjúkori barátját. Lesseps bízott a francia kor­mány támogatásában, tudta azt is, hogy a szul­tán is helyesli a tervet, bár kezét megköti Ang­lia. De főleg az a tudat fűtötte, hogy a csatorna immár halaszthatatlan szükséglete a fejlődő vi­lágkereskedelemnek. Lelkesedésével megmozgat­ta a francia kispolgárságot, s a négyszázezer da­rab 500 frank névértékű részvényt hamarosan eladta. Szaid alkirály 60,000 részvényt jegyzett, hogy családjának lefolyását biztosítsa. A pénz birtokában és a szultán hozzájárulása nélkül Les­seps 1859. április 29-én megtette az első kapavá­gást az uj kikötő helyén, és a majdani várost Szaid kikötőjének, Port-Szaidnak nevezte el. Lapáttal és puszta kézzel Lesseps embertelen módszerekkel végeztette a munkálatokat. Kezdetben még gépekről sem gon­doskodott, hiszen számításait a rabszolgamunká­ra alapozta: az egyiptomi szegényparasztok in­gyenes munkaerejének igénybevételére kötött szerződést az egyiptomi' alkirállyal. A király 25- ezer jobbágynak ingyenes munkaerejét biztosí­totta. A kézi erejű munka körülményei alig kü­lönböztek a fáraók korának munkaviszonyaitól. A fellahok vaslapáttal emelték ki a homokot a földből. Ivóvízben, élelemben hiányt szenvedtek, a csillagos égbolt borított tetőt a táborukra, amelynek falai is levegőből voltak. Mintegy negy­venezren pusztultak el; de az elhullottak helyé­be újabbak érkeztek, hogy mindig teljes legyen a létszám. A csatornával párhuzamosan édesvízi csatornát is ástak. Itt a fellahok — mellig víz­ben állva — puszta kézzel emelték ki az iszap­göröngyöket. 1862. november 18-án a világ minden részé­ből összehívott vendégek előtt a megnyitott zsi­lipen a Földközi-tenger vize beáramlott a Tim- sah-tóba. Port-Szaidhoz hasonlóan uj város épí­tését kezdték meg a tó partján. Ez lett Izmaila. Kevéssel később az édesvizü csatorna is elkészült. Csakhogy újabb akadályok merültek föl. 1863- ban meghalt a nagy pártfogó, és utódja, Izmail, az angol propaganda hatására megszüntette a robotmunkát. Most a világ minden részéből to­boroztak munkaerőt. Ezek munkája meg sem kö­zelítette a sivatai éghajlathoz szokott, türel­mes fellahok teljesítményét. Az idegen munká­sok már nem érték be a kézi szerszámokkal; gé­peket, darukat kellett beszerezni, a részvénytőke pedig kimer ülőben volt. A tetejében még a kole­ra is sok áldozatot szedett 1865-ben. Lesseps nagynehezen úrrá lett a nehézségeken, s végre tiz évi munka után, 1869. november 17-én a vi­lág minden részéből összegyűlt előkelőségek je­lenlétében megindult a csatornán a más-más zászlók alatt haladó 77 hajó. Csak Anglia nem küldte el az uralkodó család egyetlen tagját sem. Csupán konstantinápolyi nagy követe jelent meg az ünnepségen. A hármas sorban vonuló 77 ünnepi hajó mö­gött jókora távolságban egy szerény kereskedel­mi hajó haladt, Szuezbe irányított szállitmány- nyal. Az első áruszállító hajó a csatornán! A ha­jón brit lobogó lengett. A neve: “Hawk”, azaz Sólyom. Ez a név jelképezte a csatorna és Egyip­tom jövendő sorsát. 1882—1956: a csatorna angol megszállása Lesseps sok mindennel számolt, de eggyel nem: Izmai! alkirály pazarlásával. Izmail kölcsö­nökre szorult, és ekkor Anglia megjelent a po­rondon. Kölcsönöket adott, kölcsönöket garantált. 1875-ben Egyiptomot a pénzügyi bukás fenyeget- te.Ekkor ütött Anglia órája: az újabb hitelt megtagadta, majd tőzsdei manőverrel lenyomta a csatornarészvények árfolyamát. A khedive szo­rultságában alapitó részvényeit is fölajánlotta Disraelinek. A brit miniszterelnök a parlament megkérdezése nélkül 4 miliő fontért megvásárol­ta a részvénycsomagot, és ezzel megszerezte a részvény többséget. Egyiptom sorsa ezzel hozzá­kapcsolódott a brit világbirodalomhoz, s tulaj­donképpen Anglia gyarmatává vált. Gyors ütemben következtek a további lépések: 1878-ban Anglia megszállta Ciprust, s ezzel el­lenőrzése alá vonta a csatorna földközi-tengeri bejáratát. 1877-ben Egyiptomot nemzetközi pénz- ) ügyi ellenőrzés alá helyezték; ezt. Anglia irányí­totta. Alexandriában az angol-gyűlölet nyílt ki­törésre vezetett. Válaszul 1882. november 19-én angol csapatok szálltak partra Port-Szaidban, s igy a csatorna semlegessége is megszűnt. Egyip­tom elvesztette függetlenségét, a csatorna angol hajózási ut lett. A Lesseps alapította részvény- társaságban Anglia játszott a primhegedün. A társaság a legzsirosabb hasznot az olasz- abesszin háború idején vágta zsebre. A Népszö­vetségben kimondották ugyan a támadó Olasz­ország blokádját, de ugyanakkor átengedték az olasz hadihajókat, a fegyvert és katonát szállí­tó gőzösöket. Negyedmillió olasz katona és tö­méntelen hadianyag haladt át a csatornán. Olasz­ország a csatorna használatáért másfél mi)lió fontot fizetett. Az arab függetlenségi törekvések arra kénv- szeritették 1936-ban Angliát, hogy Egyiptommal uj szerződést kössön. Ebben papíron biztosítot­ták Egyiptom függetlenségét. A városokból ki­vonták az angol helyőrségeket, de a csatorna öve­zetében továbbra is ott állomásozott a megszál­ló hadsereg. Egyiptom továbbra is függő hely­zetben maradt. Megalázó helyzetéből a nemzeti forradalom győzelme vezette ki. Az 1954. julius 17-én kötött szerződésben Anglia kötelezettséget vállalt, hogy csapatait a csatorna övezetéből 20 hónap elteltével kivonja. Milyen is a Szuezi-csatorna? A Szuezi-csatorna állandóan épül és bővül, hogy a mind nagyobb hajók és a növekvő forga­lom kívánalmainak megfelelhessen. Itt a terep nem akadály: a csatorna csaknem sima homok- sivatagon halad át. Bármikor ki lehet szélesíteni TUDÓSOK 1916. julius 15-én halt meg Ilja Iljics Mecsnyi­kov orosz biológus és orvos, a korszerű biológia egyik megalapítója (szül. 1845-ben). Kutatásai nagymértékben hozzájárultak a zoológia, az embriológia, a patológia, az antropológia és a darwinizmus fejlődéséhez. A zoológiát a gyűrűs- férgek és á szivókás ázalékállatkák uj fajainak leírásával gazdagította, s biológiai módszereket dolgozott ki a mezőgazdaságra kártékony rova­rok elleni védekezésre. Kutatásai során megálla­pította a különböző állatcsoportok embrionális fejlődésének általános törvényszerűségét, kimu­tatta genetikai rokonságukat és eredetük egysé­gét. Ezzel nagymértékben hozzájárult Darwin elméletének alkotó továbbfejlesztéséhez. Mecs- nyikov és Kovalevszkij voltak az evolúciós emb­riológia megalapítói. Munkássága során megfi­gyelte, hogy a vérben levő fehérvérsejtek beke­belezik és elpusztítják az idegen anyagokat és baktériumokat. Ezzel felfedezte a fagocitőzist. ★ 1921. julius 16-án halt meg Gabriel Lippmann francia vegyész (szül. 1845-ben). Tanulmányait a párizsi École Normale-ban, majd Heidelbergben (Kirchhoffnál) és Berlinben (Helmholtz mellett) végezte. 1882-ben a párizsi Sorbonne-on a fizika tanára lett. Legfontosabb tanulmányai az elek- trokapillaritásra, vagyis arra a kapcsolatra vo­natkoznak, amely az elektromosság és a kapil- laritás között van. Az elektrokapillaritás méré­sére igen érzékeny eszközt szerkesztett. Legis­mertebb kutatásai a fénytan körében mozognak; 1908-ban színes fényképezési módszeréért meg­kapta a fizikai Nobel-dijat. Feltalálta a coelosta- tot és az uranografot. ★ 1849. julius 23-án határozta meg Hyppolite- Louis Fizeau francia fizikus Suresne és Mont- Martre (Franciaország) között a fény terjedési sebességét földi fényforrás esetére. Fizeau mód­szere a mérés tárgyául szolgáló fényhatás perio­dikus megszakításából állott. Fizeau egyébként Breguet-vel együtt megállapította, hogy a fény vízben lassabban terjed, mint a levegőben. Kí­sérleteket végzett továbbá a hő- és fénysugarak­ra vonatkozóan. Kitűnő eljárást dolgozott ki a szilárd testek hő okozta tágulásának mérésére. Ha EGY nagy vállalat valamelyik nagy rész­vényesének, vagyis tulajdonosának a dús nyere­ségből bonuszt (rendesen haszon felüli részese­dést) akar adni, e külön bevétel után 70', jöve­delmi adót kellene fizetni. De hát nem azért okosak a nagypénzüek, hogy ilyen kicsiségen túl ne járjon az eszük. Nem bonuszt adnak, mert az bevétel, jövedelem lenne, hanem mondjuk 20,000 dollár ára részvényt kap az illető, mond­juk 150,000 dollárért. Ez után csak 25', adót fizet, mert az nem bevétel, hanem tőkenyereség. A 70 és 25'/ közti különbözetet, vagyis az 50 százalékot US veszíti a fizetetten adóban. Azon­kívül ezáltal a nagyvállalat adója is alacsonyabb osztályba esik, amikor a tőkéjük és ezzel jöve­delmük papíron kevesebb lesz. A Collier’s Maga­zine írja, hogy ha az ilyen és több hasonló, csak gazdagok részére alkotott adókibuvót eltorla­szolnák, US adóbevétele legalább 3 billió dollár­ral emelkedne és hathatósan levághatnák a kis­keresetűek adórátáját. A jövő választáskor gon­doljon erre minden polgár és ne szavazzon azok­ra, akik e helyzetért felelősek'. ♦ A GENERAL MOTORS CO.-nak 100.009 szám­ra vannak részvényesei, de az egész óriási ipari birodalom sorsa fölött való intézkedési hatalom ama 15 nagy részvényes kezei közt van, akik a részvények l/[-ának a tulajdonosai. Ezek fantasz­tikus profitjuk, és az óriási ipari és pénzügyi összeköttetéseik révén bármely percben teljes hatalmat szerezhetnek maguknak bármely nagy- fontosságú ipar, vagy ha érdekeiknek megfelel több nagy üzlet, bank vagy bankok fölött. Ez. oly veszedelmesen nagy monopólisztikus erőt képvisel, amivel bármikor az egész ország sor­sát is irányíthatják. és mélyíteni. Nagy előny, hogy végei tengerre nyílnak. A tulajdonképpeni csatorna 161 kilométer hosszú, ehhez járul a Földközi-tengerbe vezető 9 kilométeres szakasz, úgyhogy a teljes hossza 173 km. (A Panama-csatorna hossza 81 km.) Vécsey Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents