Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-26 / 30. szám
July 26, *1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Olvasóin!? irjcil? • • • ^ ] Az ellenvélemények közléséről Tisztelt Szerkesztőség! Amikor elolvastam a Magyar Szó junius 21- iki számában megjelent “Helyteleníti a kritikát a magyar vízumok ügyben” cimü és egy “Clevelandi vasmunkás” aláirásu levelet, több éjjelen át nem tudtam aludni. Hiszen maguk is nagyon jól tudják, hogy Geréb munkástárs abban a cikkben az amerikai öreg magyarok nagyon régi és nagyon jogos panaszának adott kifejezést. És ime Önök mégis egy teljesen tudatlan ember névtelen levelének minden megjegyzés nélküli közlésével igyekeznek azt agyonütni. Ha az a hires “Clevelandi vasmunkás” olyan nagyon .jól ismeri ezt a dogot, miért nem sorolta fel, hogy az utóbbi években a magyar kormány hány látogatóba készülő öreg amerikai magyarnak adta meg a vízumot? És ha arról nincs tudomása,, hát miért szól hozzá_ Ezzel szemben azt nagyon jól tudjuk, hogy igen sok esetben miként utasították vissza kérvényünket gyakran egy évnél is hosszabb várakozás után. És hogy van az, hogy önök akik szintén nagyon jól tudják ezt a dolgot, lemertek közölni egy ilyen oktalan levelet, bármilyen jóakaratu embertől is jött —wminden megjegyzés nélkül? Én nagyon szeretném, ha az ilyen természetű dolgok alá mindenki odaírná nevét, hogy valami felelősséget vállaljon azért, amit ir, mint teszi például Geréb munkástárs is. Én rövidesen elmegyek Clevelandba és akkor személyesen is bemutatom a “Clevelandi vasmunkásnak”"* a vízumok visszautasítására vonatkozó bizonyítékokat és láthatja, hogy milyen szerencsétlen két-balke- zeséggel kezelik Magyarországon az amerikai öreg-magyarok látogatásának ügyét. És végre megjegyzem, hogy a lapunkra is súlyos következményekkel járhat az, ha az olvasók régi és nagyon jogos panaszát ilyen jámbor, de tudatlan levelekkel akarják elfojtani. Hiszen talán már elérkeztünk ahoz az időhöz, amikor a jogos kritikának helyet kell adni a lapunkban.. Legalább is mit itt úgy véljük. Munkástrási üdvözlettel: Mikita József A Szerkesztőség válasza: Sajnáljuk, hogy Mikita munkástársnak álmatlan éjszakákat okozott a “Clevelandi vasmunkás” levelének lapunkban való közlése, annál is inkább, mert véleményünk szerint nem volt oka az álmataln éjszakákra. Akkor lett volna oka, ha lapunk NEM közölné le bármely olvasónk JÓAKARATU — és ezt Mikita munkástárs is beismeri levelében, hogy a levél jóakaratu volt — ellenvéleményét bármily kérdésben, különösen olyan ügyben, amellyel a lap már nem egy cikkben foglalkozott. Mikita munkástárs leveléből nyilvánvaló, hogy súlyos bántalom érte Óhazai vizumkérvényének megtagadása következtében és ezt annyira lelkére vette, hogy a vízumok kérdésében Geréb munkástárssal más véleményen levő olvasónkat tudatlansággal, “két balkezességgel,” lapunkat pedig a vizumkezelés elleni tiltakozás “agyonüté- sével, elfojtásával” vádolja, sőt “súlyos következ- mények”-re tesz célzást. De mi neih fojtottunk és nem fojtunk el semmilyen vitát, semmilyen tiltakozást. Hiszen pontosan a tény, hogy helyt adtunk, még hozzá feltűnő és nagy helyet adtunk Geréb munkástárs cikkének, bizonyítja azt, hogy a kritikát jogosnak tartjuk, még abban az esetben is, ha nem Írjuk alá a kritika megformulázásának minden részletét. Maga a szerkesztőség még Geréb munkástárs cikke előtt foglalkozott már lapunk hasábjain a vízumok kezelésének nem kielégítő voltával. Ez azonban nem jelenti — és amig a mai szerkesztőség vezeti lapunkat — nem is fogja jelenteni, hogy becsületes ellenvéleményeknek ne adjunk helyet ilyen vagy bármilyen más kérdésben. Mert az lett volna olvasóink véleményének, kritikájának ELFOJTÁSA, ha nem közöltük volna a ‘Clevelandi vasmunkás’ (vagy azt következőleg a múlt héten A. J hasonló értelmű) levelét. Mikita munkástárs attól fél, hogy a “Clevelandi vasmunkás” levele “agyonüti” Geréb cikkét illetve kritikáját. De nem gondolja Mikita munkástárs, hogy az olyan kritika, az olyan véleAz angol Labor Party követelni fogja az Eden- kormánytól, hogy alapvető változást eszközöljön a német kérdéssel kapcsolatos álláspontjában. A Labor Party semlegesített, bár felfegyverzett Németország mellett foglal állást. Ugyanakkor követelik a még mindig fennálló angol hadibázisoknak, mint Gibraltárnak, Máltának, Ciprusznak, Szingapore-nak és Hongkongnak feladását. Ezek már túlságos tehertételek Anglia szempontjából, véli a Labor Party és ebben kétségkívül igazuk van. ★ Dulles ama véleményének adott kifejezést, hogy több ország csökkenteni fogja katonai létszámát. Ez most az általános irányzat a világon, hangoztatta a mi külügyminiszterünk. Emellett az atomfegyverek egyre inkább feleslegessé teszik a nagyszámú katonaságot. Végül pedig a feszültség enyhülése is hozzájárul a fentiekhez. Hogy aztán hogyan kell a feszültséget enyhíteni és a nemzetközi jóviszonyt fokozni, azt a fenti kijelentése utáni napon gyakorlatilag mutatta be a mi külügyminiszterünk. Ahmed Hussein egyiptomi követtel tartott 30 percnyi tárgyalása folyamán tudtul adta neki, hogy Amerika visszavonja eddig fenntartott ajánlatát az aswani gát építésére. Tavaly decemberben Dullesék 54 millió dollárt mény, amelyet egy jóakaratu vasmunkás viszonylag rövid levele agyonüthet, az igen gyenge lábon áll? Minekünk sokkal különb véleményünk van Geréb munkástárs véleményeit illetően, mintsem féltsük azokat olvasóink hozzászólásaitól vagy kritikájától. És nem tételezzük fel, mi több, biztosak vagyunk benne, hogy Geréb munkástárs ép annyira habozás nélkül leközölte volna a clevelandi olvasó levelét, ha történetesen neki kellett volna e kérdésben dönteni, mint mi. Még azt is felrója Mikita munkástárs a levélírónak, hogy “névtelen” levélíró. Ezt a megjegyzést igen csodáljuk. Mikita munkástárs ép oly jól tudja mint mi, hogy a bevándorlási hatóságok és mások is mennyire zaklatják a bevándorolt munkásokat, akik haladószellémü munkásuj- ságot olvasnak. Mi a levélíró nevét csak akkor helyezzük a levél alá, ha az illető felkér bennünket. vagy -— mint Mikita munkástárs esetében — levelének tartalma félreérthetetlenül nyilvánvalóvá teszi, hogy elvárja neve közlését. Történetesen a “Clevelandi vasmunkás” aláírta nevét is, meg a “Clevelandi vasmunkás” jelzést is, de nem lévén biztos, hogy polgár-e vagy sem, jobbnak tartottuk, ha a biztonság kedvéért nem közöljük a nevét. A KURUZSLÓK MELLETT Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni a május 17-én megjelent cikkhez. “ A kruzslók a rákbetegség vámszedői.” Mint látom a cikkíró Ur az orvosszövetségnek az Íródeákja. Cikke elején, mindjárt kijön, hogy rengeteg kárt okoznak. Kinek? Az orvosszövetségnek? A cikkíró nem a szegény betegeket sajnálja, hanem az orvosszövetségbe tömörült ilyenfajta orvosok zsebelt, hogy elesnek a sok száz, meg ézer dollártól. Ezen betegek legtöbbje már ki lett fosztva az utosójától, az orvoszsövetségbe tömörült orvosok jóvoltából. Meg mondták nekik, hogy többet nem tudnak csinálni betegségükkel és végső elkeseredésükben fordultak, vagy fordulnak az említett kuruzslókhoz. Persze ezek nincsenek helybe és sokszor két-háromezer mérfölded távolságba is elmemiek*»az ilyen kuruzslókhoz és legtöbbje visszanyeri egészségét a másik része megkönnyebbül a fájdalomtól és meghosszabbítja életét.' Nézzük meg mennyire sajnálják az orvosi szövetség tagjai a szegény beteget. Néhány hónappal ezelőtt egy javaslat feküdt a szenátus bizottsága előtt. A társadalmi orvosi kezelés kérdéséhez negyvenhét orvost hivtak meg a tárgyalásra. A javaslat elbukott, mert negyvenhét orvos közül negyvenhárom ellene szavazott, mert saját ajánlottak fel e célra. Anglia 15 millió dollárral járult volna az 1,300 millió dollárba kerülő nagyarányú épitkezéshez, mig az amerikai irányítás alatt levő Világbank 200 millió dollárnyi kölcsönt adott volna. Ezt most mind visszavonják. Miért tette Dulles ezt a lépést? Dullesnek kétségkívül nem tetszik az, hogy az egyiptomi kormány keresi a kereskedelmi és üzleti kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Még kevésbé tetszett neki az, hogy Egyiptom elismerte a Kínai Népköztársaságot. Dulles most egy merész sakkhuzásra szánta el magát. Visszavonta az amerikai támogatást arra számítva, hogy a szovjet csak “blöffölt”, amikor segítséget Ígért az óriási épitkezéshez. A póznani eseményekből Dulles nyilvánvalóan azt a következtetést vonta le, hogy a Szovjetunió — és még kevésbé a népi demokráciák — nincsenek abban a helyzetben, hogy egy ily óriási külső építkezésbe belemenjenek. Ha pedig a szovjet visszalépne, akkor Nasser két szék között a földre esne, aminek beláthatatlan következményei lennének. Azaz Dullesék ugyancsak látják a következményeket és a bennük rejlő lehetőségeket: az iránihoz hasonló puccsot Egyiptomban, melynek folyamán eltávolítanák Nassert és helyébe egy olyan ember tennének, akivel úgy Mr. Dulles, mint a Wall Street jobban “megférne”. Érdemes lesz az elkövetkező napok, hetek eseményeit figyelemmel kisérni Egyiptomban. zsebüket nézték először. Három akadt mindössze akinek szive is volt és a javaslat mellett foglalt állást. Már most nézzük meg kik a kuruzslók? Elmondok egy esetet, a kis ötéves Kathy esetét, South Bend Indiánéban. Ez nagy szenzációt vert fel az egész országban, mert az orvos szövetség speciálistái nem tudták megmenteni a haláltól és lemondtak róla. Azt mondták “nem éri meg a karácsonyt”. 1954 juiusban rendeztek neki születésnapot és karácsonyt is. Egy újságíró kérdezte a kisleányt mit szeretne legjobban? Babát, felelte a kisleány. Az országban az újságolvasók 89 százaléka olvasta a nagy szenzációt. Több ezer babát küldtek a kisleánynak az ország minden részéből. Más jószivü ember is akadt, ki elvitte Kathyt az egyik kuruzslóhoz és mi történt? A kuruzsló megmentette az öt éves kisleányt a haláltól. Úgy, hogy megérte nemcsak az 1954-. de az 1955-ik karácsonyt is. Ma iskolába jár és a legjobb egészségnek örvend. Mikor az újságok hiriil hozták, hogy a kis Katyi megmenekült a haláltól csak annyit írtak, hogy meg van mentve, azt is eldugták a lapok belső oldalába, úgy, hogy csak 20 százaléka ha olvasta a közönségnek. Nem akarom az orvos tudományt alábecsülni! ők, azok akik az emberiség életének meghoszabbitásán, betegség esetén megkönnyítésén fáradoznak. De ám azok nem csak fejjel, de szívvel is gondolkoznak. Nem mint az cikkíró ur, ki csak zsebére gondol. B. E, ¥ (A Szerk. megjegyzése. Sohasem hittük volna, hogy fog akadni olvasóink között valaki, aki nyíltan a kuruzslás, illetve, kuruzslók mellett fog felszólalni. Hát ilyen is van köztünk. Nem csekély habozással közöltük e levelét az illetőnek, talán inkább csak elrettentő példának. A levélírója többrendbeli súlyos logikai, azaz gondolkozási hibán keresztül jutott el a kuruzslás helyesléséig. Zavaros gondolatmenete valahogy igy összegezhető : Az orvosok egy része ellenzi a társadalmi orvosi kezelést (social medical care.) Aki ellenzi azt, az önző, gonosz ember. Az orvosok ellenzik a kuruzslást. Tehát a ku- ruzslást gonosz emberek ellenzik! Ennyit a zavaros logikáról, amely elméletben a kuruzslás helyeslésére vezette levélírónkat. Most pedig a konfúziónak gyakorlati forrásáról. Köztudomású, sajnos, hogy még mindig ezrek fordulnak kuruzslókhoz, nemcsak rák, hanem más betegségek esetében. A sok eset közül természetesen előfordulhat, hogy időnkint egy olyan személy is fordul hozzájuk, akinek nem is rákja, hanem más betegsége van, amelyet más orvosok Folytatás a 6 ik oldalon
