Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-26 / 30. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 26, 1956 UJ KORSZAK KEZDETÉN (Folytatás a 2-ik oldalról) mint például F. M. Fourier (1772—1858) hires francia utópista, akinek a terve szerint az em­berek “phalanxokban” laknak, ahol minden per­cüket az előre megszabott terv szerint élik le. Az ilyen téves értelmezésnél misem eshetik távolabb a marxizmus fogalmától. Hiszen Marx életének jelentékeny részét éppen az utópizmus elleni harc töltöte be. Oly eréllvel mutatta ki ezen utópisztukus tervek gyakorlati értéktelen­ségét, hogy attól kezdve senki sem vette azokat komolyan. A marxizmus lényege Éppen ezért aki a marxizmust utópisztikus terv gyanánt említi, az vagy teljesen tudatlan ezen a téren, vagy pedig közönséges féker, aki félre akarja vezetni azt a közönséget, amelyhez szól. A marxizmus ily magyarázata tulajdon­képpen kulcs gyanánt szolgál a fékerek felisme­résére is. A marxizmus alatt több fogalmat is ér­tünk és igy egyetlen mondattal nem lehet meg­határozni. Nagyon leegyszerűsítve a következő magyarázatát adhatjuk: 1) Marx nagyon hamar észrevette, hogy az a fokozatos fejlődési elmélet, amit a Charles Dar­win (1809-1882) neves angol tudós a növények­re és az állatvilágra alkalmazott, érvényes a tár­sadalmi rendszerekre is. Azok is az előző rend­szerekből származnak (születnek), kifejlődnek, megöregszenek és azután elhalnak, hogy helyei­ket átadják a következő rendszernek. Szóval, a társadalmi rendszerek is alá vannak vetve a fej­lődés természet törvényének. A történelem tanúsága szerint a rabszolga- és a hübér- rendszerek már eltűntek, helyeiket el­foglalta a tőkés termelő rendszer és dacára an­nak, hogy a világ egy-harmadán már az is bú­csút mondott, mégis az amerikai nép közinfor- málói azt a hazug hitet igyekeznek berögziteni az emberek agyába, hogy ez a rendszer halha­tatlan, hogy apró csepró' javítgatással örökké megmarad, vagyis nem követi az örökváltózás törvényét. Ezért a szovjet és egyéb kollektiv rendszereket csak esztelen kísérleteknek tün­tetik fel, amelyeknek hamarosan vége szakad, mert megunja az a nép, amelyre ráerőszakolják. 2. ) Marx az aránylag még fiatal tőkés rend­szert vizsgálva felismerte a rendszerben rejlő azon erőket és ellentéteket, amelyek bizonyos Idő múltán avulttá teszik s siettetik a kimúlását. Marx azonban semmiféle szabályt sem adott a tőkés rendszer utódjára vonatkozólag. Azt tar­totta, hogy azt majd az adott viszonyok szabják meg. Csupán azt látta meg már akkor, hogy a következő rendszer majd a kollektiv termelésen alapul., amit tehát csak a munkásosztály való­síthat meg és ennek következtében magával hoz­za majd a (szellemi és fizikai) munkások ural­mát is. Ezért indított meg egy gyakorlati szer­vezet (Internacionálét), hogy a munkásosztály készenálljon a hatalom átvételére. 3. ) Marx adott legtisztább értelmet annak a gondolatnak is, hogy az emberek gazdasági érde­kei nagyméretekben befolyásolják érzelmi és gondolat világukat. Az idevágó irodalom ezt a történelmi materiálizmus néven említi. A technikai fejlődés Marx és követői mindig úgy tartották, hogy a technikai fejlődés magával hozza a termelési rendszer fejlődését is. Viszont a technikai fej­lődés a civilizáció haladásával járó tényező. Azért amint fejlődik a civilizáció, úgy fejlődik a technikai tudás és azzal párhuzamosan a terme­lési rendszer is. Ez amint ez a fejlődés egyszer megindul, azt többé megakasztani nem lehet. Azért a tőkés termelési rendszert még ha akar­nánk sem tudnánk örökössé tenni. Az elmúlását -előidéző erők folytonosan működnek, noha idő­közönként gyorsabban, vagy lassabban hatnak, de azért az elmúlás egyszer csak mégis bekövet­kezik. Az itt elmondottak megértése után most már visszatérhetünk a Sztálin átértékelése okozta problémához. A világsajtó, — beleértve még a baloldali irányzatot is, — azt hirdeti, hogy Kruscsovék leleplezése a sztálinizmus megszüntetését jelen­ti. Ezzel szemben én azt állítom, hogy az a tör­ténelmi dráma, ami Moszkvában az orosz kom­munista párt XX. kongresszusán játszódott le, nem a sztálinizmus, HANEM A LENINIZMUS BESZÜNTETÉSÉT JELENTI. Ne hogy félreértsenek, sietek kijelenteni, hogy ez nem jelenti a Lenin lekicsinylését, mint teszik ezt a Sztálin esetében. A moszkvai kong­resszus ezzel a világot megrázó pathosszal tu­lajdonképpen azt jelentette be, hogy ma már nincs szükség arra, hogy bármely országban is a szocialista kisebbség ragadja magához a ha­talmat és erőszakos módon vezesse be a kol­lektiv termelést. Nincs töfobé szükségé a leninizmusra, mert az már betöltötte hivatását. Nagyon szépen illuszt­rálhatom ez a gondolatot a Mohandas K. Gandhi (1869-1948) esetével, aki egész életét India fel­szabadítására áldozta, amit a primitiv élettel kapcsolatos passzív ellenállásai vélt elérni. Ezt a módszert “gandhizmus” néven emliteték. India felszabadult, a gandhizmust tehát be kellett szüntetni. De ez a tény természetesen nem kicsi­nyíti le Gandhit. És éppenigy a leninizmus fel­adása nem von le semmit Lenin nagyságából. Két rendszer versenye Be kell szüntetni a leninizmust, mert a kollek­tiv termelő rendszer már nemcsak ténnyé, ha­nem már olyan erőssé is lett, hogy fennállása biztosítottnak látszik és további terjedésére már nincs szükség erőszakra. Sőt éppen ellenkezőleg, mamár annyira versenyképes, hogy terjeszkedé­sére már csakis a békés korszak alkalmas, mert csak akkor képes megmutatni, hogy milyen mér­tékben emelhető a néptömegek gazdasági és kul­turális életszínvonala. A leninizmus megszüntetése azt jelenti, hogy . .A leninizmus megszüntetése azt jelenti, hogy a FORRADALMAK KORA LEJÁRT ÉS UJ ÉRA VETTE KEZDETÉT. Ebben az uj érában a régi tőkés termelés és az uj tervezett kollektiv termelő rendszerek nem­csak megférnek egymás mellett (koexisztencia), hanem alkalmat nyernek arra, hogy megmutas­sák melyik a jobb? A “jobb” alatt természete­sen azt értjük, hogy melyik rendszer nyújt majd magasabb életszínvonalat és tökéletesebb sza­badságot, — szóval melyik rendszer viszi köze­lebb az emberiséget a képzeletbeli ideális embe­ri tökélyhez. Az emberiség története valójában a létért fo­lyó küzdelem leírása. Élelemért, ruházatért küz­dőt az ember természettel, környezetével és egy­mással is. A civilizáció fejlődésével legyőzte a környezetét, úrrá lett számos természeti erőnek s korlátozta az egymás közötti háborúkat is. A technikai fejlődés az atomenergia megcsapolásá­val eljutott oda, hogy ma már mindennemű szükségleteinket előállít hatjuk, bőségesen, nincs tehát szükségé sem belső, sem külső háborúkra. Uj korszak A leninizmus megszüntetése tehát azt jelenti, hogy olyan korszakhoz értünk, amelyben nem­csak semmi szüksége sincs a háborúra, de a fegyverek borzalmassága következtében nem szabad, NEM LEHET háborúkat folytatni. Ép­pen azért most már véget kell vetni az őrületes fegyverkezési versenynek! De a tőkés rendszer a belső és külső háború­kon nyugszik. Az uj korszakban meg kell mu­tatnia, hogy háborúk nélkül is fel tudja tartani a prosperitást és nem löki a népmilliókat a nagy nélkülözéseket hozó ipari pangásokba. Vissza a tiszta marxizmushoz! — ez az uj éra jelszava. De a marxizmus alapja a tiszta demok­rácia. Vissza tehát a tiszta, hamisítatlan demokrá ciához úgy a vasfüggönyön innen, mint túl. Hagyják már abba azt az őrületes hajszát, amit a poltikai vélemények nyilvánítása ellen kifejte­nek ! Vissza a tiszta demokráciához! Engedjék sza­badon a politikai foglyokat szerte a világon, — a népköztársaságokban éppénugv, mint az Egye­sült Államokban és a többi tőkés termelő orszá­gokban is. Vessenek már véget mindenütt a bi- gottság uralmának. Félistenekké felépített bál­ványok meg nemzeti hősök nevében ne uralkod­janak rosszindulatú despoták! Vissza a demokráciához! Ne nyomják el a szó­lás-szabadságot, a sajtószabadságot és a gyüle­kezés jogát se itt, se ott, se sehol a világon! Itt az idő, hogy nagyhangú frázisok helyett minden országban adják meg a ki- és beutazás jogát minden becsületes embernek. Ne korlátozzák a különböző nemzetiségű emberek egymással való érintkezését. Vessenek már véget minden nem­zeti és faji megkülönböztetésnek. Ez az uj éra célja. Reméljük, hogy a Sztálin átértékelése ennek az uj korszaknak az érkeztet jelezte. A szerkesztő megjegyzése Bár Geréb munkástárs a fenti érdekes cikké ben hangsúlyozta, hogy benne a saját vélemé nyét adja, mindamellett szükségesnek tartjul egv-két kiegészítő megjegyzés tételét, amelye! nélkül a fenti irás egyik igen fontos, talán leg fontosabb szakasza, a leninizmus meghatározás olyan benyomást hagyna az olvasó gondolatvi lágában, amely, biztosak vagyunk, nem volt Ge réb munkástárs szándéka, A leninizmus meghatározásában Geréb mur kástárs azt állítja, hogy annak lényege az, hog. ha valamely országban a szocialista kisebbség nek alkalma nyílik az állami hatalom megraga dására, akkor annak a kisebbségi csoportnak ke telessége megragadni az alkalmat és bevezetni kollektiv termelést, mert számíthat arra, hogy. a kisebbségből majd többség lesz.” Néhány sorra lejebb Geréb munkástárs e né zetet a blanquizmussal azonosítja. Ha a kulc szó, az ‘alkalom” nincs meghatározva, az való ban blanquizmus. Ez azonban nem egészen helye meghatározása Lenin idevonatkozó központi né zetének. Lenin nem értett egyet Blanqui-val és ner hirdette ezt, hogy a kisebbség minden körűimé nye között igyekezzen a hatalom megragadása ra: Ezt mondta Lenin 1917-ben: “Mi nem va gyünk blanquisták, mi nem helyeseljük az* hogy a hatalmat kisebbség vegye a kezébe! (Lenin Collected Works VI kötet 29 old.) A félreértés e fontos kérdésben, a hatalom át vételének a kérdésében Lenin ama másik nézeté bői fakad, amelyben látszólag ellentmondva fenti nézetének mégis a hatalomnak a kisebbsé: által való átvételéről ir: “Hogy a proletáriátu megnyerje a többséget ELŐSZÖR arra van szűk ség, hogy megdöntse a burzsoáziát és megragad ja az államhatalmat.” (Lenin, Collected Works Vol. XXIV- R- ed. 641 old.) Ezt azonban KIZÁRÓLAG olyan alkalmakr értette és hirdette Lenin, amikor a burzsoázi roppant súlyos válságba jut, amikor az állair aparátus széthull és amikor nincs más módsze a népet a válságból kivezetni. De még itt is hangsúlyozta: “A proletáriátu nem győzhet anélkül, hogy a maga oldalára me ne nyerje a nép többségét.” Lenin: Válási tás az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe. 1919 Somerfield “The Communist Trials” 37 old. A jelenlegi Smith gondolatellenörző törvén} bői fakadó bűnvádi eljárásokban pontosan aí hozzák fel a KP. vezetők ellen, hogy hisznek hatalomnak a kisebbség által való átvételében é a kormány ilyeténvaló erőszakos megdöntésébei Ezért fontosnak tartottuk, hogy lapunk hasál jain, ha akaratlanul is, de ne támasszuk al Brownellék helytelen érvelését. LEVELEK (Folytatás az 5-ik oldalról) tévesen ráknak minősítettek. Hiszen az valóba előfordulhat, hogy a sok százezer orvos, és a so millió orvosi diagnózis között helytelen diagn< zisok betegségmegállapitáSok is előfordulnak. Már most, amikor a kuruzsló egy ilyen “rál beteget” meggyógyít, akkor világrakürtöli, hog “kés nélkül meggyógyított egy rákbeteget. A kuruzslás az emberiség évezredes söt( múltjának maradványa. Manapság modem n hába öltöztetik, de mégiscsak a sötétség marat ványa. Mondanunk sem kell, hogy mi nem védjük i amerikai orvosok egy részének üzleti módszerei különösen a leggazdagabb orvosok, az America Medical Society önző klikkjeit. Aki figyelemm olvassa lapunkat, az jól tudja, hogy gyakran í élesen Ítéljük el őket. De ennek a sötét bandának etikáját, önzésé politikai maradiságát összekeverni a modern o vostudomány kétségkívül hatalmas fejlődésév. az a legsúlyosabb tévedés, öntudatos ember n széről pedig egyenesen vétkes könnyelműség. | OLASZORSZÁGBAN Nápolyban az idei mii ta vásáron, US kiállításán az atomenergia mii dennapi békés célokra való használatának lebt tőségeit mutatták be. ★ j Egybillióötszázmillió papír egy dolláros va forgalomban, az Egyesült Államokban. ★ AMERIKÁBAN kétszer annyi fagylaltot f? gyasztanak most, mint 35 évvelezelött.

Next

/
Thumbnails
Contents