Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-26 / 30. szám
July 26, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Rákosi Mátyás lemondó levele HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rév. s A. László B. u., i'i, M. A birő viseljen tiszta tógát! Nagy szívességet tenne nekem az az olvasó, aki — az enyémnél jobb emlékező tehetséggel bírván — ki tudná mutatni, hogy a mi külügyi hivatalunk “megütközésének és megdöbbenésének” adott-e hangot. 1., az angol gyarmati hatóságoknak a ciprusz- szigeti hazafiak ellen alkalmazott kegyetlenkedéseivel kapcsolatiban; 2., az algieri, marokkói, tuniszi függetlenségi harcosoknak a francia haderők által történt tömeges lemészárlása felett, vagy 3., a fegyvertelenül tüntető guatemalai egyetemi diákság oktalan lekaszabolása nyomán. Amennyire én ismerem a tényeket, a “szabad világnak” ez az önkinevezett lelkiismerete: a Dulles-vezette külügyi hivatal a fiiben lapuló dinnyénél is némábban hallgat valahányszor a “szabad világnak’ csúfolt csoportosulás egy-egy tagállama bűnös a rabnépek felszabadulási törekvéseinek véres elnyomásában, sőt — legalább egy esetben: a guatemalai reakciós lázadás dolgában — ez a külügyi hivatal volt az értelmi szerzője, fegyveres támogatója és finánszirozó- ja annak az ellenforradalomnak, amely a kis államuk a törvényes, ALKOTMÁNYOS, progresz- sziv kormányzatát távozásra kénvszeritette és egy fasiszta-klikket erőszakolt a nép nyakára... Dehogy is emelte volna fel Washington a szavát ez ellen a Franco-mintára megszervezett, testvérgyilkos lázadás ellen; inkább nyíltan elismerést követelt azért a szerintem nagyon is árnyékos szerepért, amelyet .ebben a szomorú drámában játszott. . . Pedig milyen szép is volna, ha Dulles barátunk minden esetben — tehát Ciprusz, Marokkó, Algier, Tunisz és Guatemala tragédiájával kapcsolatban is — felemelné “ünnepélyesen tiltakozó” szavát; akkor a “szabad világnak” valamint a “nem szabad világnak a népei egy kissé komolyabban vennék és talán meg is szívlelnék legutóbbi “megdöbbenését,” amelynek a poznani szerencsétlen kimenetelű zendülés nyomán adott kifejezést. De ki az a bolond, aki elhiszi Dulles- nek, hogy az ő érzékeny szivének egy pár tucat lengyel munkás halála jobban fáj, mint a “szabad világbeli” partnerei által másvilágra küldött hazafiak százainak és ezreinek a kimúlása ?! Ha minden erkölcsi-súlyát és tekintélyét latbavetve, Washington épolv erélyesen és ünnepélyesen tiltakozott volna a “barátai” által elkövetett brutalitások ellen, akkor az egész világ kalaple- véve ünnepelné Dullest és az őt oly nagyon megbecsülő Eisenhowert az ő emberséges, igazságos, pártatlan irányvonalukért, de az, aki néma marad, amikor a barátai százszor bűnösek, viszont torkaszakadtából ordít, amikor az “ellenséges” egyszer vétkes hasonló kilengésben, az végképen elveszítette erkölcsi befolyását és tekintélyét a világ közvéleménye előtt. Aki nem egyenlő mér- tékkely mér, annak nincs joga a biró székében ülni. Aki pedig vétkes véres összeütközések felidézésében — már pedig Dulles nem is tagadja, hogy a guatemalai véres testvérháboruért az ő politikája volt felelős—, annak a VÁDLOTTAK PADJÁN, nem pedig az itélőszékben a helye! Az egyik Dulles vezetése alatt álló külügyi hivatalnak, valamint a másik Dulles irányítása alat álló Központi Kémszervezetnek a guatemalai lázadás előkészítésében és támogatásában va- luó részvételéről beszélve, egyáltalán nem volna meglepő, ha hamarosan kiderülne, hogy a poznani zendülés terve is ebben a két testvéragyban született meg. Ha sikerrel járt volna, ezért is “kreditet” követelnének maguknak, mint tették Guatemala esetében. De mert nem sikerült, nagyszerényen be kell érniök egy álmalaszttal teljes, szemforgató, farizeus nyilatkozattal, ami azonban senkit az égvilágon nem képes megtéveszteni. A poznani tragédiával kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatot minden erkölcsi hatásától.és az őszinteség leghalványabb látszatától is megfosztja az köztudomású tény, hogy a sokkal súlyosabb kimenetelű “szabad világbeli” brutalitásokat Washington a hallgatásával jóváhagyta és guatemalai fasiszta lázadást pedig egyenesen kezdeményezte és támogatta. Aki ítélni akar, annak tiszta, makulátlan tógát kell viselni! Mr. Dulles tógája pedig nem vaAlant közöljük némi rövidítéssel Rákosi Mátyás lemondó levelének és nyilatkozatának szövegét. Mivel e soraink Írásakor az eredeti magyar szöveg még nem volt birtokunkban, ennélfogva a New York Times-ban megjelent angol szöveget fordítottuk vissza magyarra. “Kérem a Központi Bizottságot, hogy méhtsen fel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Első Titkárának és a Politikai Bizottság tagjának tisztsége alól. “Kérelmem egyik oka az, hogy már túlhaladtam a 64-ik évet és két óv óta egyre súlyosbodó betegségem megakadályoz abban, hogy kötelességemnek eleget tegyek, mint a Központi Bizottság első titkára. Ezenfelül a személyi kultusszal és a szocialista törvényességgel kapcsolatban elkövetett hibáim megnehezítik pártunk vezetőségének azt, hogy minden figyelmet az előttünk álló feladatokra Rákosi Mátyás. összpontosítsa. Amikor megbízatásom alóli felmentésemet kérem, pártunk, dolgozó népünk és a szocializmus ügyét kívánom szolgálni. . . “Az elmúlt két év folyamán az elvtársak gyakran észrevették, hogy nem voltam oly gyakran a tömegek között, a műhelyekben. Ebben igazuk volt. De azt nem tudták, hogy ennek ok^ egészségem leromlása volt. Egészségi állapotom kfez- dett hatással lenni munkám minőségére és menv- nyiségére, ami egy ily fontos állásban csak árthat a pártnak. Ezt akartam mondani egészségi állapotomról. Ami a személy kultusszal és a szocialista törvényességgel kapcsolatban elkövetett tévedéseimet illeti, azokat ismételten beismertem a Központi Bizottság 1953 juniüsi ülésén és az azt követő időszakban és ezzel kapcsolatban nyilvánosan is kritizáltam azokat. A Szovjet Kommunista Párt 20. kongresszusa és Hruscsov elvtárs jelentése'óta megértettem, hogy e hibák súlya és következményei súlyosabbak, mint ahogy hittem és a kár, ami ezek következtében pártunkat érte, sokkal komolyabb, mint korábban gondoltam. “Ezek a tévedések komplikálták pártunk munkáját, csökkentették pártunk és népi demokráciánk vonzóerejét és gátolták a pártélet le'hini színvonalának fejlesztését, a kollektiv vezetést, az építő kritikát és önkritikát, a párt és az államügyek demokratizálását, a dolgozó tömegek kezdeményező és alkotóerejét. És végül pedig, ezek a tévedések széles céltáblát szolgáltattak ellenségeink támadásainak. A hibák összessége, amiket a pártmunka legfontosabb állásában elkövettem, komolyan kockára tette szocialista fejlődésünket. “E hibák helyrehozásánál messzebbre kellett volna mennem. Ha a rehabilitáció csak késéssel lami vakítóan fehér.. . “Ne Ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.!” (Máté 7:1.) (A szerkesztőség megjegyzése: Rev. Gross fenti rovata ötödik szakasza ama megállapításával, hogy a guatemalai fasiszta lázadásnak “ez (mármint Dullesé) a külügyi hivatal volt fegyveres támogatója és finanszírozója.” — nem értünk egyet. A mi State Departmentiink (és minden más ország külügyminisztériuma) ügyel arra, hogy a piszkos munkákat mással végeztesse, hogy a pro- tokolt betartsák, hogy kesztyűjük és ‘tógá’-juk ‘tisztán’ maradjon. Az értelmi szerzőség kérdése — más lapra tartozik! haladt előre és néha meg is állt, ha tavaly bizonyos fokú csökkenés volt a személyi kultusz kiküszöbölésében, ha a kritika és önkritika és a kollektiv vezetés csak lassan fejlődött, ha a szek- táriánizmus, a dogmatikus nézetek és módszerek elleni küzdelmet nem folytattuk elég határozottan, mindezekért, engem, mint a párt első titkárát komoly felelősség terhel. “Tisztelt Központi Bizottság, több mint negyven éve vagyok a szocialista mozgalom aktiv katonája. Tanúja voltam annak, amikor pártunk első lépéseit tette, résztvettem a Magyar Tanács- köztársaság harcaiban, a Horthy terror elleni kemény küzdelemben. “A börtönben töltött hosszú évek után megértem a napot, amelyen a hatalmas Szovjetunió felszabadította hazánkat és ott voltam az élcsapatban, amidőn a magyar kommunisták kitartó, kemény harcok közepette győzelemre vitték a szocializmus nagy ügyét hazánkban. Bízok abban, hogy pártunk a dolgozó néppel karöltve és most már egyhangúan a 20. kongresszus szellemében, minden nehézségeket leküzdve s harcban roeg- edzve, tovább fog haladni a demokrácia és szocialista épités utján a jobb jövő felé.” Helyteleníti SCruscsov álláspontját Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy én is hozzászóljak ehhez a világkürtöléshez, amit Hruscsov elkövet. Mikor Sztálin még életben volt, az ideszököttek és csatlósaik háborúra uszító és munkásgyülőlő lap- jában^olvastam, a női rovatban, hogy Hitler drága gyémántokkal és brilliánsokkal ékesített botját őrzik és hogy nemsokára Sztálin botja is odakerül. Abban az időben nem tartottam érdemesnek válszolni rá. Meg voltam róla győződve, hogy Sztálin botja soha sem fog odakerülni. Most csak azért teszek említést erről, hogy az a tisztelt hölgy, aki annak idején irta örömében nehogy szívrohamot kapjon, amiért most Hruscsov áruba vetette Sztálin botját. Majd a világ munkásnépének lesz’ rá gondja, hogy oda ne kerüljön. Hruscsov is meg fogja kapni ami megilleti. Sztálin volt az első ember a világ történetében, aki a forradalommal a cári uralom alól felszabadult népét és országát megőrizte az egész világgal szemben és most Hruscsov tönkre akarja tenni. Tisztelettel: Clevelandi öreg Munkás Ha az igazságot tudni akarja, a “Magyar Szó”-ban olvashatja! TEGYEN EGY SZÍVESSÉGET NEKÜNK! Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. Ha 56—6-nál, tehát ez év júniusánál korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy Ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátrékát, vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX HŐSNEK, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ .....................) Név: ..................................................•................................ Cim: .........................................................................., _______________________________________________
