Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-19 / 29. szám
July 19. 1956. AMERIKAI MAGYAR SZÓ a szovjet társadalmi rend mind újabb és újabb sikereit. A szocializmus győzelme ellenséges környezetben levő és a külső támadás állandó veszélyének kitett országunkban világtörténelmi jelentőségű hőstett volt, amelyet a szovjet nép vitt véghez. A gazdaságilag elmaradott ország az első ötéves tervekben a nép és a párt megfeszített, hősi erőfeszítései eredményeképpen gigászi ugrást tett előre gazdasági és kulturális fejlődésében. A szocialista épités sikerei alapján emelkedett a dolgozók életszínvonala, egyszersmindenkorra megszűnt a munkanélküliség. Az országban mélyreható kulturális forradalom ment végbe. A szovjet nép rövid idő alatt létrehozta a műszaki értelmiség nagyszámú kádereit, akik a világ technikai haladásának szinvonalára emelkedtek és világviszonylatban az első helyek egyikére juttatták a szovjet tudományt és technikát. A világ dolgozói a Szovjetunió példájából szemléltető módon meggyőződtek arról, hogy a hatalmat kezükbe vevő munkások és parasztok, a tőkések és földesurak nélkül sikeresen építhetik és fejleszthetik a széles néptömegek érdekeit kifejező és védelmező szocialista államokat. J. V. Sztálin, aki hosszú időn át volt a párt központi bizottságának főtitkára, más vezetőkkel együtt tevékenyesn harcolt a lenini útmutatások megvalósításáért, őszinte hive volt a marxizmus—leninizmusnak, mint teoretikus és tekintélyes szervező vezette a párt harcát a troc- kisták, a jobboldali opportunisták, a burzsoá nacionalisták ellen, a kapitalista környezet ármánykodásai ellen. Ebben a politikai és eszmei harcban Sztálin nagy tekintélyre és népszerűségre tett szert. Azonban helytelenül az ő nevével kezdték összekapcsolni összes nagy győzelmeinket. A sikerek, amelyeket a kommunista párt és a szovjetország ért el, a Sztálinhoz címzett dicsőítések megszéditették őt. Ilyen körülmények között kezdett fokozatosan kialakulni Sztálin személyének kultusza. A személyi kultusz fejlődését nagy mértékben előmozdították J. V. Sztálin bizonyos egyéni tulajdonságai, amelynek negativ jellegére már A'. I. Lenin rámutatott. Sztálin aki megmaradt a központi bizottság főtitkárának tisztségében, a Vlagyimir Ujics Lenin halálát követő első időszakban szem előtt tartotta Lenin bíráló megjegyzéseit. Később azonban Sztálin mértéktelenül túlbecsülte a maga érdemeit, szilárdan hitt saját csalhatatlansá- gában. A pártdemokrácia és a szovjet demokrácia egves korlátozásait, amelyek elkerülhetetlenek voltak az osztályellenség és ügynökei ellen vívott kíméletlen harc idején, majd később a német fasiszta területrablók ellen vivott háborúban Sztálin kezdte a pártélet és az állami élet normájává emelni, durván sárba tiporva a vezetés lenini elveit. A központi bizottság üléseit és a pártkongreszusokat rendszertelenül tartották, majd hosszú éveken át nem is hívták össze, Sztálin gyakorlatilag birálhatalanná vált. Sztálin helytelen tétele az osztályharc éleződéséről. A szocialista épités ügyének, a párt- és az állami demokrácia fejlődésének nagy kárt okozott Sztálinnak a tétele, amely szerint egyre jobban és jobban éleződik az osztályharc, amint a Szovjetunió halad előre a szocialimus felé. Ezt a tételt — amely csak az átmeneti időszak bizonyos szakaszaiban volt helyes, amikor a “ki kit győz le” kérdés dőlt el, amikor kemény osztályharc folyt a szocializmus alapjainak felépítéséért — előtérbe helyezték 1937-ben, vagyis olyan időpontban, amikor a szocializmus már győzött országunkban, amikor a kizsákmányoló osztályokat és gazdasági alapjukat felszámolták. Éppen e körülmények között alakult ki egyebek között az állambiztonsági szervek különleges helyzete. E szervek iránt eleinte nagy bizalom nyilvánult, mert a forradalom vívmányainak megvédésében kétségtelen érdemeket szereztek a nép és az ország előtt. Az állambiztonsági szervek hosszú időn keresztül igazolták ezt a bizalmat és különleges helyzetük nem járt semmiféle veszéllyel. A helyzet azután változott meg, amikor a párt és a kormány fölöttük gyakorolt ellenőrzését fokozatosan felváltotta Sztálin személyes ellenőrző tevékenységes, az igazságszolgáltatási normák szokásos alkalmazása helyébe pedig az ő egyéni döntései léptek. Még bonyolultabbá vált a helyzet, amikor Berijának, a nemzetközi imperializmus ügynökének bűnös bandája került az állambiztonsági szervek élére. A szovjet törvényességet súlyosan megsértették és tömeges megtorlásokat követtek el. Ellenséges cselszövések következtében megrágalmaztak és ártatlanul büntetéssel sújtottak sok becsületes kommunistát és pártonkivüli szovjet embert. Felmerülhet a kérdés: miért nem szálltak szembe a többi vezetők nyíltan Sztálinnal és miért nem távolították el őt e vezetésből? A kialakult körülmények között ezt nem lehetett megtenni. A tények kétségtelenül arról tanúskodnak, hogy Sztálin vétkes sok olyan törvénytelenségben, amelyet különösen életének utolsó időszakában követtek el. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet emberek olyan emberként ismerték Sztálint, aki mindig sikra száll a Szovjetunió védelmében az ellenség merényleteivel szemben, harcol a szocializmus ügyéért. Ebben a harcban időnként méltatlan módszereket alkalmazott, megszegte a párt a pártélet lenini elveit és normáit. Ez volt Sztálin tragédiája. Ilyen körülmények között érthetetlen lett volna a nép előtt minden ellene irányuló megmozdulás. És itt egyáltalán nem az egyéni bátorság hiányáról van szó. Világos, hogy bárki, aki ilyen helyzetben szembeszállt volna Sztálinnal, nem részesült volna a nép támogatásában. Sőt, mi több, az akkori körülmények között az ilyesféle szembeszállást úgy értették volna, mint fellépést a szocializmus építésének ügye ellen, mint a párt és az egész állam egységének a kapitalista környezet viszonyai között rendkívül veszélyes aláaknázását. Tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy sok tény és Sztálin sok helytelen intézkedése, különösen a szovjet törvényesség megsértése terén, csupán az utóbbi időben, már Sztálin halála után, főként a Berijabanda leleplezésével és az állambiztonsági szervek pártellenőrzésének megteremtésével kapcsolatban vált ismeretessé. III. Mindannak a bajnak ellenére, amelyet Sztálin személyének kultusza a pártnak és a népnek okozott, a személyi kultusz nem változtathatta s nem változtatta meg társadalmi rendszerünk természetét. Semmilyen személyi kultusz nem változtathatta meg a szocialista állam természetét, amelynek alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a munkásosztály s parasztság szövetsége és a népek barátsága---bár e kultusz komolyan megkárosította a szocialista demokrácia fejlődését, millió alkotó kezdeményezésének fellendülését. Azt gondolni, hogy egv személyiség, még ha olyan nagy volt is, mint Sztálin, megváltoztathatta társadalmi politikai rendszerünket, annyit jelent, mint súlyos ellentmondásba keveredni a tényekkel, a marxismussal, a valósággal, annyit jelent, mint idealizmusba esni. Mint ismeretes, a társadalmi és politikai rendszer természetét az határozza meg, hogy a társadalomban kik birtokolják a termelőeszközöket, hogy melyik osztály kezében van a politikai hatalom. Az egész világ tudja, hogy országunkban az októberi forradalomnak és a szocializmus győzelmének eredményeképpen meghonosodott a szocialista termelési mód és hogy a hatalom már majdnem negyven éve a munkásosztály és a parasztság kezében van. Mint ismeretes a személyi kultusz következtében néhány súlyos hiba történt a párt és a szovjet állam tevékenysége bizony'os ágainak vezetésében, mind a szovjetország belső életét, mind külpolitikáját tekintve. Többek között rá lehet mutatni azokra a komoly hibákra, amelyeket Sztálin a mezőgazdaság vezetésében, a fasiszta hódítók visszaverésére való felkészülésnek a megszervezésében elkövetett, arra a durva önkényességre, amely a legutóbbi időszakban a Jugoszláviával való összeütközést okozta. Ezek a hibák "kárt okoztak a szovjet állam élete egyes oldalai fejlődésének, különösen Sztálin életének utolsó éveiben fékezték a szovjet társadalom fejlődését. Ellenségeink azt állítják, hogy Sztálin személyi kultuszát nem bizonyos múltbeli történelmi feltételek, hanem maga a szovjetrendszer, annak az ő szempontjukból nem demokratikus volta stb. okozta. Az ilyen rágalmazó állításokat megcáfolja a szovjet állam fejlődésének egész története. A szovjetek, mint az államhatalom uj, demokratikus formája, a szabadságharcot vivő nagy néptömegek forradalmi alkotásának ered- #ménveként keletkeztek. A szovjetek az igazi néphatalom szervei voltak és maradnak. Éppen a szovjetrendszer teremtette meg a feltételeket a nép hatalmas alkotó energiájának megnyilvánulásához. Mozgásba hozta a néptömegekben rejlő kimeríthetetlen erőt, embermilliókat vont be az állam öntudatos igazgatásába, a szocializmus építésében való aktiv, alkotó részvételbe. A szov« jet állam rövid töi*ténelmi időszak alatt győzelmesen került ki a legnehezebb megpróbáltatásokból, kiállta a próbát a második világháború tüzében. Mi az igazi demokrácia lényege? Amikor országunkban felszámolták az utolsó kizsákmányoló osztályokat,amikor a szocializmus az egész népgazdaság uralkodó rendszere lett, országunk nemzetközi helyzete pedig gyökeresen megváltozott, a szovjet demokrácia keretei mérhetetlenül kiterjedtek és továbbra is bővülnek. A szovjet demokrácia minden burzsoá demokráciától eltérőleg nemcsak hirdeti, hanem a társadalom minden tagjának kivétel nélkül anyagilag is biztosítja a munkára, a művelődésre és az államügyekben való részvételre való jogot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a lelkiismereti szabadságot, az egvéni képességek szabad kibontakoztatásának reális lehetőségét és minden más demokratikus jogot és szabadságot. A demokrácia lényege nem a formális jegyekben van, hanem abban, hogy a politikai hatalom szolgálja-e, tükrözi-e a valóságban a nép többségének akaratát és létérdekeit, a dolgozók érdekeit. A szovjet állam egész bel- és külpolitikája azt bizonyítja, hogy rendszerünk igazán demokratikus, igazán népi rendszer. A szovjet állam leg- magasabbrendü célja és mindennapos gondoskodásának tárgya a lakosság életszínvonalának minden eszközzel való emelése, a nép békés életének biztosítása. A szovjet demokrácia továbbfejlődését bizonyítják azok az intézkedések, amelyeket a párt és a kormány a szövetséges köztársaságok jogai és hatásköre kiterjesztésének, a törvényesség szigorú megtartásának, a tervezési rendszer helyi kezdeményezést kibontakoztató átszervezésének a helyi szovjetek tevékenysége aktivizálásának, a bírálat és az önbirálat fejlesztésének céljából tett. Az imperialista reakció erői arra törekednek, hogy letéritsék a dolgozókat a saját érdekeikért folytatott harc helyes útjáról, hogy ne bízzanak a béke és a szocializmus ügyének sikerében. Hiábavaló a kapitalista monopóliumok ideológusainak minden fondorlata, a munkásosztály tovább halad a maga utján, amely a szocializmus történelmi vívmányaira vezetett és a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmeire fog vezetni. TÍZMILLIÓ ÉVES emberi csontmaradványokat fedezett fel Olaszországban dr. Helmutt de Terra, a New York-i Columbia-egyetem tanára. A professzor egy közép-olaszországi elhagyott szénbánya lágy szénrétegében bukkant az egyedülálló leletre. Az eddig ismert legrégibb ősemberi maradványok, a jávaiak és a pekingiek ugyanis “mindössze” 300,000 évesek. MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Tudatom, hogy én és ................................................ számítunk ........................................................................ képviseletében a Magyar Szó newyorki lapkonferenciáján résztvenni. Hányán jönnek? ......................................................... Mikor érkeznek? ......................................................... Hány napig számítanak New Yorkban maradni? Szeretné-e a □ United Nations-t meglátogatni? □ Roosevelt sirj át □ Bartók Béla sírját New York más nevezetességét ............. ................................................................. meglátogatni? Név: .................................................................................... Cim: ................................................................•............. A lappal kapcsolatban feltett kérdéseinkre szíveskedjen külön- ivén válaszolni.
