Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-08 / 46. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 8, 1956 A nemzeti katasztrófa mélységéből a békés, boldog jövé “Az nem lehet, hogy ész erő És oly szent akarat, Hiába roskadozzanak Egy átoksuly alatt.” Szózat A magyar kálvária e tragikus óráiban a vérző, «zeiiYeuu magyar nép iránt érzett együttérzésünk mellett valamennyiünk szivében minden más túlszárnyal a reményteljes óhaj, hogy a magyar tragédia ne váljon világtragédiává, hogy a háború, tüzet lokalizálják az államfők, a nepek vezetői, képviselői, békeszerető emberek milliói szerte a világon. ítmeruineietlen következménye volt-e a ma- jgyorszagi — és ami azt illeti a közüteleti kirobbanás — all éves hidegháborúnak, az ‘elszi- getoieai poiitmanaK az "Operation -ekinek ési: íven. a. magvaíországi szocialista rendszer vezetői tévedéseinek és bűneinek? Mindezekre meg fogja aum a történelem a maga válaszát amikor a világrengető esemenyek minden reszlete nyilvános- . a jUí, es leiietségessé válik alapos, tárgyilagos, tudományos elemzésük. De nekünk, haladó szellemű magyaroknak nem lebet addig várnunk. Kifejezésre kell juttatnunk és véleményünkét még akkor is, ha nem ismerjük a tragédia minden részletét, körülményét. Több mint 53 esztendeje kiseri sajtóim figyelemmel az ohazai magyarság eleiét. Ez alatt az Ló esztendő alatt mindenkor az volt vezérelvünk, hegy támogassuk az ottnonmaradt magyar munkásság, parasztság minden jogos igényét, törekvései nenéz sorsa javítására. Hogy ez a sors a Habsburgok, Horthyak alatt nehéz volt, az iránt nincs és nem lehetett egyetlen gondolkozó amerikai magyarnak sem kétségé, hiszen két millió amerikai magyar túlnyomó többségét pontosan ez a nyomor, nélkülözés űzte ki szeretett szülőföldjéről ide Amerikába. Lapunk, mondanunk sem kell mindenkor és kizárólag a toll fegyverével küzdött óhazai véreinkért. A század elején a magyar nép választójogért folytatott harcát támogattuk. Az első világháború előtt igyekeztünk visszatartani népünket attól, hogy a német császár és az osztrák császár érdekében belekeveredjenek a második világháborúba. Örömmel üdvözöltük az első magyar köz- t ársasáig megalakulását majd annak elnyomása «tán sajtónk a Horthy és fasiszta-ellenes küzdelem fő szócsöve lett Magyar-Amerikában. A második világháború és a Szálassy terror borzalmai után örömmel üdvözöltük az uj magyar köztársaságot. Elsők között fő szócsöve letteltitőborut saságot. Elsők között támogattuk, szerveztük a félig elpusztult óhaza népe támogatására indított segélyakciót. Támogattuk Dálnoky Miklós Béla tábornok első fügetlen magyar kormányát, mint- ahogy támogattuk azt a Nagy Ferencéik idejében is. Támogattuk azóta is, mivel tagadhatatlanok voltak a szocialista éptkezés óriási eredményei. Tagadhatatlan volt a csecsemőhalandóság csökkenése, a magyar nép életvárandóságának emelkedése, a kultúra felvirágoztatása. Az olimpiai győzelmek drámai bizonyítékainak tűntek fel nekünk meg az egész világnak az egész magyar népet -átható lelkesedésnek, győzni-akarásnak. Sajnos a hideg háború okozta “vasfüggöny” az utlevéltilalmak, nos és anyagi helyzetünk is lehetetlenné tette, hogy személyes látogatásokkal -ellenőrizzük a Magyarországról jövő híreket, különösen a szép és a jó híreket. Ha voltak kéte- lyek, ha voltak rossz hírek, azt nem vettük komolyan, mert olyankor mindig eszünkbe jutott a ferencjozsefi, a horthy-i és a Szálassi Magyarország és ha az akkori viszonyokat összehasonlitot- kuk, a mai Magyarországgal azt mondtuk, hogy -azért az egy-két hibáért, visszásságért nem fojtunk egy követ fújni a reakcióval. Sajnos ez az •álláspont súlyos tévedésekre, mulasztásokra vehetett. Ezt még azzal sem enyhitetjük, hogy még az Egyesült Nemzetek kimutatásai is következetesen statisztikai adatokkal bizonyították a magyar életszínvonal emelkedését. Ismételjük, nem ismerjük a tragédia okainak minden részletét. De azokról, amelyek ma már .kétségbevonhatatlanok, lelkiismeretbeli és becsü- Jetbe’Ii kötelességünknek tartjuk véleményünk kiflié je.- 'sót. Hibáztatjuk a népi demokrácia vezetőit, hogy a magyarországi állapotokról, csak azokat engedte a külvilágra eljutni, amelyek az eredményekről számoltak be és, hogy a hibák feltárását csak késő és akkor is csak hiányosan kezdte meg. Elitéljük és végzetes bűnnek tekintjük a szovjet csapatok behívását a budapesti diákság és más tüntetők megmozdulásának elnyomására. Ez annak bevallása volt, hogy nem biztak sem a munkásság erejében, sem hadseregükben. Ez esetben pedig a nép önrendelkezési jogának kellett érvényesülni, bármilyen keserves árat kelljen a népnek fizetni ha rosszul választja jövője útját! A magyarországi események legújabb fejleményei. párosulva a nemzetközi helyzet további leromlásával az egész emberiséget olyan helyzetbe juttatta, amelyben az általunk és a béke s haladás minden igaz hívétől évek óta sürgetett békés együttélés intézményesítése az emberiség megmenekülésének nélkülözhetetlen feltételévé vált. Mert akárhogy is alakul Magyarország jövője — s magyar szivünk minden reménységével kívánjuk. hogy szülőhazánk népe végre a nyugalom s béke, jólét haladás révébe juthasson — mit használna a magyar népnek, ha egy hónap vagy Ä TMRLSAÍ Tizenegy" évvel ezelőtt a világ népei — köztük Amerika népe is — a történelem legnagyobb háborúját vívta a fasizmus ellen. A tőkés Amerika együtt harcolt a náci barbarizmus ellen a szocialista Szovjetunióval. A mai napig is minden becsületes ember a világon — tekintet nélkül politikai vagy gazdasági -nézeteire — visszaborzad attól a gondolattól, hogv a fasizmus valahova visszatérjen, legkevésbé Keleteurópába. Hiszen éppen Keleteuró- pában — Magyarországon, Lengyelországban — mentek végbe a fasizmus legszörnyiibb bűntettéi, emberek millióinak gázkamrákban való elégetése, népek, fajok megsemmisitése. A náci fasizmus megsemmisítésében e területeken a szovjet hadsereg nagy, történelmi szerepet töltött be. Az elmúlt hetek tragikus fejleményei folyamán kétségkívül megnövekedett a magyar fasizmus visszatérésének veszélye. A magyar határon kétségkívül számos volt horthysta és nyilas jutott el ismét Magyarországra. Magyarországon feltámadt egy uj klerikális-reakciós párt. A Horthy-féle fehér terror legborzalmasabb kilengéseire emlékeztető gyilkosságok történtek. Erről ma már az egész világsajtó beszámol — ha nem is az első odalakon. Mindamellett progressziveknek nem szabad oly tévedésbe esniök, hogy csak a szovjet hadseregben lássák a fasizmus visszatérése egyetlen meg- akadálvozóját Keleteurópában. A szovjet hadseregnek, mint fentebb említettük nagy s elis- merés rém éltó szerepe volt a hitleri fasizmus leverésében. De attól kezdve, 'hogy a régi rendszer vezetői elmenekültek ezekből az országokból, hogy a dolgozó nép,. a munkásság és parasztság elfoglalta helyét az ország politikai és gazdasági életének irányításában, a fasizmus visszatérte elleni védekezés a dolgozó osztálynak és csakis a dolgozó nép kezébe lett, vagy KELLETT VOLNA hogy helyezve legyen. Finnországból a háború után kiment a szovjet hadsereg és annak ellenére a fasizmus visszatérésének semmi lehetősége sincs. Még Nyugatnémetországban, ahol Wall Street erői ugyancsak támogatták a nemzet legreakciósabb elemeit, a nagytőkéseket, ott sem jutott hatalomra a fasizmus. Ezzel szemben a szociáldemokraták ma az ország legerősebb politikai pártjának tekinthetők. Megközelítőleg ugyanez a helyzet Japánban is, ahol szintén erős a baloldali mozgalom. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az amerikai reakció felforgató tevékenységei, a hires Operation X, a kongresszus által a néni demokráciák belső felforgatására megszavazott 100 milliók, stb. képezték a fasizmus veszélyét Magyarországon. De ha dollárral és centekkel fasizmust lehet csinálni, mért nem csináltak fasizmust Finnországban, Nyugatnémetországban, egy- év múlva Keletnémetország, Lengyelország vagy Kina körül robbanna ki az uj világháború veszélye. Egy uj világégésben mi .sokat szenvedett szülőhazánk, de fogadott hazánk Amerika is ép akkora veszélyben volna mint a világ minden más országa. A hidegháborút, miként múlt heti számunkban külön hangsúlyoztuk, fel kell számolni. Az emberiségnek meg van a technikája, meg van a tudományos felkészültsége ahhoz, hogy minden népnek, minden dolgos embernek jólétet szabadságot. nyugalmat biztosítson, egy oly korszakot, melyben gyorsan behegedhet az elmúlt napokban, hetekben — s évtizedekben — elszenvedett súlyos sebei. Éppenséggel csak az “ész, erő és szent akarat” hiányozna? Ezt nem tudjuk elhinni! Ezért bízunk rendületlen meggyőződéssel, hogy a magyar nemzeti katasztrófa mélységeiből, nemzetközi feszültség vésztjoslóan kavargó vulkánja közeléből az emberiség meg fog indulni, meg kell hogy induljon, a békés, boldog jövő felé, melyben e tragikus hetek emlékei csak lidércnyomásként de feledhetetlen tanulságként fognak élni milliók lelkében. Deák Zoltán Japánban — (vagy ami azt illeti itt Amerikában, hiszen itt aztán nem csak 100 millióval, de akár 100 billióval is dolgozhattak volna?) A történelmi események ilyen analizise nyilvánvalóan zsákutcába viheti a progressziveket. Magyarországon nem a rendszer belső és külső ellenségei idézték fel a fasizmus visszatérte borzalmas lehetőségét, hanem az, hogy a szocialista rendszer 10—11 év alatt képtelen volt magának igazi bázist létesíteni a nép legszélesebb rétegeiben. A szocializmus veszélybe jutott, mert az. egész politikája arra lett alapozva, hogy szocializmust exportálni lehet- egyik országból a másikba. Maga a szovjet kormány is belátta ezzel kapcsolatos hibáit az okt. 30-án kiadott nyilatkozatában. Senkisem állíthatja, hogy a Rákosiék-Gerőék programja, (a földreform, az iparosítás, stb.) nem szolgálta, illetve nem szolgálhatta volna a magvar néo érdekét. De az egész programot felülről diktálták. És még a nép üdvét legjobban szolgáló programot is csak a nép beleegyezésével. részvételével lehet megvalósítani. Ez a mai tragikus korszak legnagyobb leckéje. fííiowland szenéfer - Nixon barátja (A magyarországi tragédia okairól figyelemreméltó cikk jelent meg a newyorki Dailv Worker nov. 7-iki számában. Alant közöljük némi összevonással annak egves részleteit.) WASHINGTON. — “Dobják ki a Szovjet Uniót az Egyesült Nemzetekből” — javasolta Knowland szenátor, —- és szervezzenek meg egy önkéntesekből álló “Szabadságért való kereszteshadjáratot”, ha a Szovjet Unió nem hajlandó Mavvarországból kivonulni. William F. Knowland a republikánusok vezetője, ugyanakkor tagja az Egyesült Államok Egvesült Nemzetekhez küldött delegációiának. Nyilatkozatában azt mondta Knowland szenátor: “a szabadság szeretetét és az érte való harcikészséget nem olthatja el a szovjet vétó”. Ha a Szovjetunió nem hajlandó kivonulni Magyarországról “a kijelölt, meghatározott időn belül” a következő lépéseket ajánlja: 1. “ítéljék el a Szovjetuniót, mint támadót, aki fegyverrel akarja a kommunista zsarnokságot másra erőszakolni. 2. “ Nyújtsanak a U. N-be egv határozati javaslatot, amelynek értelmében zárják ki a Szovjetuniót az Egyesült Nemzetekből. 3. “ Gazdasági megtorlást óhajt a .Szovjetunió és szövetségesei ellen, akik Magyarország ellen támogatják. 4. “ Vonják vissza a szabad nemzetek elismerésüket a Szovjetuniótól. 5. “Nemzetközi önkénteseket szervezzenek a “szabadság kereszteshadjáratára”, mely nem hivatalosan működne, hanem a “Repülő Tigrisek" módjára, akik annak idején Kínát a japánok ellen segítették.
