Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-08 / 46. szám
ft a* Uj, öthatalmi konferenciát a béke megmentéséért! ¥: Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 3952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. V. No. 46 Thursday, November 8, 1956 NEW YORK, N. Y. 15* Eisenhower győzelme Amerika népe óriási szavazattöbbséggel ismét Dwighl E. Eisenhowert választotta meg elnöknek. Ideális szép időjárás uralkodott a választás napján az ország legnagyobb részében, ami kétségkívül hozájárult ahhoz, hogy a szavazók száma minden eddigit felülmúlt és valószínűleg meg fogja közelíteni a 62 milliót. E sorok Írásakor, szerda délelőtt, még nem készült el a végleges számvetés — ez még napokig is eltarthat. Eddig az időpontig az Eisenhowerre leadott szavazatok száma 30 019.000 és Stevenson szavazatoké: 21.900.000 A győzelem Eisenhower személyi győzelme volt. Az ország népe nyilván eltekintett Eisenhower egészségi állapotától és a fennálló s u 1 y o s nemzetközi helyzetre való tekintettel nem akart változást az elnöki hivatalban. Annál kevésbé, mert sem Stevenson, sem a demokrata párt hangadó vezetői nem jöttek elő olyan programmal, mely a nép többsége bizalmát megnyerte volna. Stevenson II-hom- ba kiállása túl bizonytalan, túl sok feltételektől függő és — túl késő volt. Amerika népe mostantól kezdve négy éven keresztül minden nap azzal a reményteljes fohásszal foghat munkához, hogy Eisenhower egészsége és ereje kitartson legalább négy évig. Amerika népe nyilvánvalóan még mindig nem felejtette ei azt, hogy a kort i háborúnak Eisenhower vetett véget és nem 'elejtette el Eisenhower szerepét a genfi négy!, lalmai konferencián a háborús feszültség sajnos túl rövid ideig tartó enyhülésében. Akárcsak 1952-ben, az idén is a választási győzelem Eisenhoweré, nem pedig a republikánus párté volt. Első ízben történt 1900 óta, hogy Amerika népe egy republikánus elnököt kétszer megválasztott, De első Ízben történt az is, hogy az elnökkel egyidőben a MÁSIK pártot juttatták a kongresszusban többségre. E sorok írásakor ugyanis minden iel arra mutat, hogy a szenátusnak 50 DEMOKRATA és 46 REPUBLIKÁNUS tagia lesz az eddigi 49 demokrata és 47 republikánus helyett. A képviselőház összetétele pedig valószinü- leg 230 demokrata és 205 republikánus lesz. New Yorkban Javíts republikánus jelölt győzött a demokrata Wagner fölött a szenátusi versenyben. Figyelelmreméltó, hogy Javíts a választások előtt McCarthy szennyes, vörösfaló támadásának volt a célpontja. Republikánus szenátusi választási győzelmek voltak ezenfelül Marylandijén (Butler) Indiánéban (Capehart) Wisconsinban (Wiley) Connecticutban (Bush.) Kiemelkedő jelentőségű Lausche ohioi demokrata kormányzó győzelme a szenátusi versenyben a republikánus Bender fölött. Pennsylvaniában is esélyesnek látszik a demokrata Clark a republikánus Duff, Illinoisban pedig a demokrata Stengel, az ősreakciós republikánus Dirksen lölött. Idahoban szintén kezet cserélt a szenátusi ülés, amidőn a demokrata Church győzött a republikánusok Langley-je fölött. A kormányzósági választási versenyben jelentőségteljes a demokrata Williams győzelme a republikánus Cobo, Massachussettsben a demokrata Furcoló győzelme. A képviselőházi választási eredmények részletei közül fontosnak tartjuk megemlíteni u demokrata-----liberális Santangelo gőzelmét Marcantonh) egykori kerületében, a newyorki i,S-ik- han a reakciós republikánus Donovan flott. A 20-ikhan Akers, demokrata vizsgálatot követelt Coudert győzelmével kapcsolatban. New York államban 4,315,988 szavazatot kapott Eisenhower, az összes szavazatok csaknem 60 százalékát, mig Stevenson 2.692.228. Wagner 550,000-el többet kapott mint a párt elnökjelöltje, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza Javíts győzelmét — Eisenhower frakkján. A KIROBBANÁS OKA! MAGYARORSZÁGON A newyorki progresszív hetilap, a National Guardian cikke a magyarországi tragédiáról A liberalizáló erők, melyeket a Szovjet Unióban lefolyó XX.-ik pártkongresszus megindított, olyan erővel robbantak ki Magyarországon, melyhez képest a lengyelországi események eltörpülnek. A rossz gazdasági helyzet, a szellemi szabadság elfolytása régen izgatta a kedélyeket, a magyar kommunista pártban is versengés- támadt a hatalomért, egyrészt a hajlithatatlan Rákosi Mátyás, másrészt Nagy Imre között, aki kevesebb súlyt helyezett az iparosításra és nagyobb súlyt fektetett a nép szükségleteinek kérdésére. 1955-ben Rákosi kitúrta Nagyot, a múlt nyáron ő maga is kibukott és Gerő Ernő vette át helyét. Gerő viszont Rákosi jobbkeze volt és az uj irány elfogadása, sőt Titóhoz való látogatásában sem láttak elég garanciát arra, hogy megnyugtassa a kedélyeket, és visszaadja a nép bizalmát benne. Lemondását követelték és Nagy Imrét akarták helyébe. Ez a követelés csúcspontját érte el a lengyelországi események drámai fordulatával. Október 23-án a rendőrség a tüntető tömeg közé lőtt Budapesten, ami teljesen meg- vaditotta a tüntetőket. A szovjet megszálló katonaság megkísérelte a rend helyreállítását, ez viszont lángba borította az egész ország lakosságát. A világsajtó a szovjet elnyomásról A nyugati sajtó napokon keresztül mást se hozott, mint a magyar tüntetők brutális elnyomását a szovjet csapatok által. Budapesttel minden összeköttetés megszakadt és a híreket erősen cenzúrázták. Amint a rádió összeköttetés helyreállt a nyugati újságírók kábeljei végre valamennyire érzékelhető képet nyújtottak a helyzetről. Ovtób“’- °3-án "Budapest uccáin a diákok és munkások ezrei kiabálták, hogy “le Gerővel, Na orv Tűmét akaróik”, a pesti rádióállomás elé v< !<ba Kov<y.R«pt. kiflinek a rádióállomásra és azt követelték, hogy adja le követelésüket. A politikai rendőrség letartóztatta a követeket, amire a tömeg meg akarta ostromolni a rádióállomás épületét. A rendőrségi sortüz megölt egy tüntetőt és többet megsebesített. Gerő megrémülve a vad zavargástól, a szovjet katonák segítségét kérte a rend helyi'eállitá- sára. A KP központi bizottsága Nagy Imrét miniszterelnöknek nevezte ki, de Gerőt megtartotta továbbra is mint a párt első titkárát. Másnap délre úgy nézett ki a dolog, hogy 10 ezer szovjet katona helyreállította a rendet és véget vetett a zavargásoknak. Aznap délután többszáz diák és munkás vonult az országház térre és Gerő eltávolítását követelték. Semmi ellenségeskedés nem látszott a tömeg és a szovjet katonaság között. Szovjet tankisták barátkoztak a felvonulókkal; John Mac Cormack, a New York Times reportere szerint. MacCormack részletesen leírta, hogy három szovjet' tank katonái, kiabáltak a tüntetőknek, hogy “ők nem lőnek a fegyvertelen magyar munkásokra”, sőt a tankjukon vittek egész sereg tüntetőt az Astoria Hoteltől az Országház térre. McCormack saját szemével látta a szovjet katonák nevető arcát, amint integettek a többszázat számláló tömeg felé. Mac Cormack magyarázata arra ami történt a következő: Egy csoport politikai rendőr előrenyomult a téren és sortüzet adott le a tüntetőkre. Az oroszok azt hitték, hogy “rájuk lőnek”, amire ők is tűzzel feleltek. Mire vége lett a tüzelésnek, az Országház tér telve volt halottakkal és sebesültekkel. Mikor hire szaladt a dolognak, Budapest népén leírhatatlan izgalom vett erőt. Kezdetét vette a harc, melyet fokozott az, hogy a katonák közül egyesek átadták fegyvereiket a civileknek. Lázadás tört ki egész Nyu- gat-Magyarországon. A rtép követelése Gyorsan egymásután következtek az események. Nagy Imre kormánya nyilatkozatot adott ki. melyben jelentette, hogy Gerő helyett Kádár János, a volt belügyminiszter lett a párttitkár. Kádárt 1949-ben börtönbe vetették Ráko- siék, mint Titóistát és mindössze hat hónapja* hogy szabadlábra helyezték. Okt. 25-én magyar munkások és diákok röpiratokban nyújtották be követeléseiket. Vádolták a KP és a kormány vezetőit, hogy ‘csupán saját hatalmuk megtartása érdeklik őket”. A röpiratok aláírói azt állították, hogy csupán a “tömegek követelésének, illetve nyomásának engedve tettek néhány tétovázó lépést.” 1 M A röpirat rendkívüli nemzeti kormány megalakulását követelte, melyben a lázadó ifjúság vezetőit is felveszik. Követelték a statárium megszüntetését, a varsói paktum megszüntetését és a szovjet csapatok békés kivonulását Magyarország területéről. Követelték a politikai foglyok szabadpnbocsátását és azok megbüntetését, akik a vérfürdő rendezéséért felelősek voltak. Magyar szociálista államot követeltek, amely valóban demokratikus alapokon nyugszik, továbbá követelték a politikai rendőrség lefegyverzését. A röpirat aláírói “az uj rendkívüli forradalmi magyar kormány és nemzeti védelmi bizottság” voltak. Zavarólag hatott a röpiratban az, hogy Nagy és Kádár nevei is szerepeltek benne, mint a “forradalmi magyar kormány tagjai”. A szemlélők közül azt hiszik némelyek, hogy “Nagy és Kádár felhasználván a lázadóknak a hadsereg iránt érzett tiszteletét, ultimátumot küldtek saját maguknak”, (Írja a N. Y. Times okt. 27-én). “Megnyertétek a harcot” Másnap Nagy miniszterelnök kinyilakoztatta az uj népfronti kormány megalakulását, melyben az 1947-beni miniszterelnök, Tildy Zoltán és a kommunistaellenes Kovács Béla, a kisgazdák pártjának vezetője is szerepelt. E kormány rendkívüli gyűlésén Nagy amnesztiát ajánlott minden lázadónak, a szovjet katonaság kivonulását ajánlotta, amint megszervezik az uj magyar rendőrséget. Korai megegyezést ajánlott a Szovjet Unióval, melynek értelmében teljes egyenlőség alapján tárgyalnának, az uj független Magyarországgal. (Folytatás a 4-ik oldalon) 1 1 " 1 »" ■ Egyes szám ára 15 cent
