Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-01 / 45. szám
November 1, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Vessenek véget a hidegháborúnak mielőtt tángralobbantják vele az egész világot! VONJÁK KI A SZOVJET HADAKAT MAGYARORSZÁGRÓL ÉS KELET EURÓPÁBÓL, A NATO-HA DÁK AT NYUGAT-EURÓPÁBÓL, ÁZSIÁBÓL ÉS AFRIKÁBÓL! A MAGYAR TRAGÉDIA A UN ELŐTT a valódi megvilágításban látja és abbanhagvj; elnyomó törekvéseit.” Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország delegátusainak javaslatára a Magyarországban végbemenő belső harcok ügyét napirendre tűzték a Biztonsági Tanácsban. Az ügyet a vasárnap délután 4-re összehívott rendkívüli ülésen tárgyalták. Alant közöljük Amerika, a Szovjetunió és Magyarország képviselői nyilatkozatának néhány fontos részletét: Sobolev szovjet delegátus nyilatkozatából Az intézkedés, melyet a magyar kormány szükségesnek tartott, hogy megállítsa a kriminális fasiszták által sugalmazott fegyveres felkelést a törvényes magyar kormány ellen, valamint a rend helyreállításának érdekében, a magyar kormány megváltoztathatatlan joga, csak úgy, mint bármelyik független uralkodó kormány joga. A magyar kormány a népi demokrácia védelmében, kényszerítve volt fegyveres erőkhöz folyamodni, hogy az ellenforradalmi felkelést elnyomja. A Szovjetunióhoz fordult segítségért. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány saját belső hatásköréhez tartozó jogai szerint cselekedett és az Egyesült Nemzetek, beleértve a Biztonsági Tanács, nem jogosultak arra, hogy beleavatkozzanak a magyar kormány belügveibe. .Azt állítják, hogy a fasiszták ellen történt intézkedések megsértik azokat a jogokat, amelyeket a békeszerződés garantált. Ez szemmellátha- tóan a tények elferdítése. A népek akarata, mondják az oroszok A békeszerződés aláírása óta, éveken keresztül, a fennálló helyzet alapján mely a demkratizáló- dás felé haladt, olyan rendszer fejlődött ki Magyarországon, mely a magyar dolgozó nép akaratát fejezi ki, szociálista társadalmat építenek. E rendszer alapja a magyar dolgozó nép akaratának a szabad, demokratikus kifejezése, történelmi sikereket értek el az uj rendszerért folyó küzdelemben. Bizonyos körök magukra vették, hogy mindezeknek véget vessenek. Nem az első eset a kapitalista országok részéről. E kísérletezések az Egyesült Államok bizonyos köreinek óhajait tükrözik vissza, akik segítik az ellenforradalmi erőket Magyarországon belül és kívül egyaránt, hogy visszahozzák a kapitalista rendszert, hogy megfosszák a magyar népet attól, hogy a fasizmus elleni küzdelmük gyümölcsét is élvezhessék. Nyilvánvaló, hogy voltak és vannak nehézségek Magyarországon. Vannak meg nem oldott problémák Magyarországon különböző okok mi- att,olyan dolgok, melyek ha nem is mindegyik, de majdnem mindegyik országban megvannak. A magyar népnek megvan a hatalma ahhoz, hogy leküzdje ezeket a nehézségeket, hogy tovább haladjon a szocializmus felé. Az ellenforradalmi erők felhasználták e nehézségeket. a kormány és pártkörök hibáit, hogy a munkásság, parasztság és intelligencia bizonyos rétegei között viszályt idézzenek elő. Az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország képviselői nagyon is jól tudják, hogy a széleskörű demokratikus szabadságjogokat, melyet alkotmányukban is kinyilatkoztattak, fenntartották Magyarországon. E koholmányok szerzői rágalmazással óhajtják igazolni saját beavatkozásukat Magyarország és a többi népi demokráciák belügveibe. A Biztonsági Tanácsra tukmálták e hamis állítások megvizsgálását, melyek szerint Magyarországon az emberi jogokat megsértették. Az Egyesült Államok, Angolország és Franciaország el akarják terelni a világ figyelmét a tények valódi állásáról, a népek szabadságmozgalmának kegyetlen elnyomásáról mindenütt az egész világon, ahol nemzeti önállóságért harcolnak. . . Algéria népeinek harcát, akik hazájuk függetlenségéért régóta harcban állnak, mindenki ismeri. Megkérdezhettük Pierson Dixon úrtól, hogy Anglia miért nem tűri még a legelemibb emberi jogok gyakorlását sem Cyprus szigetén, miért tiporja el hadseregével a ciprusi hazafiak minden jogos törekvését. Eszünkbe juthatnak a nemrégen történt singapuri események. Látható, hogy a gyönyörű frázisok a népek jogainak védelméről, a béke megvédésének szükségességéről, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország részéről mindössze propaganda célt szolgálnak, hogy befolyásolják ezekkel Amerika szavazóit. Henry Cabot Lodge Jr. beszéde Az Egyesült Államokról elhangzott megjegyzésekre azt mondhatom, hogy a következőket tudom hazámról: “Először is soha helytelen dolgot nem cselekedett ebben az ügyben. “Másodszor senki a világon soha el nem volt nyomva az Egyesült Államok által. “Harmadszor Amerika népe mély és természetes szimpátiával viseltetik a magyar nép és a többi nép iránt, akik szabadságukért harcolnak. “Negyedszer rokon- szén vezünk velük, mert igen sok amerikainak elődjei jöttek az elnyomott orszáHENRY CABOT LODGE gokból, szimpatizálunk, mert az amerikai nép feltétlenül hitte, hogy a függetlenségi nyilatkozat, mely hazánkat létrehozta. Ábrahám Lincoln szavai szerint “Nemcsak hazánk népének adott szabadságot, de reményt hozott az egész világ népének a jövőre.” “ötödször elnök ur, az Egyesült Államoknak semmi vágya sincs arra. hogy saját életfilozófiáját más országokra tukmálja. Ha segítjük azokat akik függetlenségükért harcolnak, ezt a segítséget megadjuk, mint ahogyan mindig adunk segítséget, minden utógondolat nélkül.” Idézni óhajtom Dulles külügyminiszter beszédét, amennyiben említés történt beszédjéről. “A fogoly népeknek nem lesz soha okuk kételkedni abban, hogy felajánlott barátaik vagyunk, akik osztozkodnak törekvésükben. Tudniok kell, hogy osztozhatnak bőségünkben, ameddig gazdasági nehézségeiket áthidalják, ami elengedhetetlen, miután termelőeszközeiket átformálják népük szolgálatára, kizsákmányoló uraik helyett. Nem tesszük függővé segítségünket attól, hogy milyen irányú társadalmi formát vesznek fel ezek az országok. “Hadd tisztázzam a következőket, hogy kétség ne férjen hozzájuk: “Az Egyesült Államok semmiféle önző érdekből nem óhajtja a csatlós államok függetlenségét. Meghamisithatatlan kívánságunk, hogy ezek a népek, akikből nemzeti életünk származik, visszakapják önállóságukat és saját kívánságuknak megfelelő kormányt választhassanak. “Nem várjuk e nemzetektől, hogy katonai szövetségeseink legyenek Barátokat látunk bennük, mint egy uj, barátságos és nem széjjelválasztott Európa részeit, biztosra vesszük, hogy ha visszanyerik függetlenségüket, nagy nyomást gyakorol a helyzet stabilizálására és a béke helyreállítására egész Európában, nyugaton és keleten.” “Reméljük tehát és ezt teljes őszinteséggel mondom. Elnök ur, hogy a Szovjetunió mindezt A Magyar Népköztársaság képviselőjének nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormányának tudó mására jutott, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, október 28-ára rendkívüli ülést tervez, az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország sugallatára, hogy a magyarországi esemé nyékét megtárgyalják. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköz- társaság kormánya hangsúlyozza, hogy az 1956 október 22-én kezdődő eseményekkel kapcsolatos intézkedések kizárólag a Magyar Népköztársaság belső ügyeihez tartoznak és mint olyanok nem esnek az Egyesült Nemzetek hatáskörébe. A Magyar Népköztársaság kormánya ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy az előző napok eseményéi, mint magyar belügyi kérdések nincsenek semmiféle hatással a nemzetközi békére és biztonságra és nem veszélyeztetik az Egyesült Nemzetek “Charter”-ének 7-ik paragrafusának második cikkét, mely a következő: Az Egyesült Nemzetek alapokmányában (charter) semmi olyan nincsen ami felhatalmazná az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan dolgokba avatkozzanak, amelyek bármely ország belügyéi- be tartoznak, természetszerűleg nem követelhetik egyetlen tagtól sem. hogy az ilyen dolgokat eléjük vigye megtárgyalásra, a jelenlegi alapokmány szerint. Az előbbiek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya tiltakozik napirendre tevése ellen az olyan ügynek, amelyek tisztára Magyarország belügveit képezik, miután ezek tárgyalása megsértené a Magyar Népköztársaságot, mint független államot és nyilvánvalóan ellentétbe jönne az Egyesült Nemzetek lefektetett alapelveivel. Győr, ahol a nép tojással és tejjel traktálta az oroszokat A magyarországi roppant társadalmi földrengésnek sok, a történelemben eddig példátlan mozzanata, jelensége volt. Nem a legérdeketelenebb az hogy miközben Budapesten a szovjet hadsereg, utólag beismert tragikus intézkedés következtéién a nép ellen volt felhasználva, addig néhány kilométerre a fővárostól, az ugyancsak felkelt nép, a szovjet katonaság osztagai számára élelmiszert vittek, hogy Isten őrizzen meg ne éhezzenek. Erről számol be a New York Times tudósitójának Homer Bigartnak, Győrött, okt. 29-ikén keltezett tudósítása, melyből az alantiakat hoz zuk: “Az ebben az ipari városban állomásozó kicsiny szovjet helyőrség kivonult egy közeli erdőbe és lehetővé tette a népnek, hogy annyit kiabáljanak a Nagy kormány ellen, amennyit akarnak és hogy követeljék a szabad választásokat. “Az oroszok néhány nappal ezelőtt otthagyták barakkjaikat, anélkül, hogy valaki kénvszeritét- te volna őket. Most ott élnek az orosz tisztek is sátrakban családjukkal gyermekeikkel. Nem volt fegyveres összecsapás. A város népe azzal mutatja ki háláját, hogy tojá.st és tejet visznek n< - kik “És bár Győrött is antikommunista a hangulat, a helybeli nemzeti bizottság felszólította a oroszokat szíveskedjenek visszafáradni a városba, a barakkokba, mert hát hideg és nedves'aa erdő. Aztán, amikor eljön az ideje, akkor távozzanak.” AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7. a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. tta inaitt soíe'.oirar t nea áit, ik .A net is aÖk, l■n r •1. 1tt. l, i- n ii Ó X '> i é 9 3 C 1 7 i r i r