Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-26 / 44. szám

A TRAGIKUS ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓK JELENTÉSEI ALAPJÁN bővitették ki: Dunát Ferenc, Kádár János, Lo­son czy Géza, Lukács György, Miinnich Ferenc és Nagy Imre. Nagy Imre megválasztása után rádióbeszédet intézett a néphez, melyben bejelentette az ost­romállapotot, ugyanakkor pedig a népet a kor­mány és a szocialista vívmányok védelmére szólí­totta fel. “A kormány ostromállapotot hirdetett ki az egész ország területére — hangzik Nagy Imr« nyilatkozata — minden olyan cselekmény ellen, melynek célja a népköztársaság megdöntése. A következő bűncselekmények halállal büntetendők: Lázadás, lázadás szitás, összeesküvés, gyilkosság, orvgyilkosság, gyújtogatás, robbanóanyagok használata, közönség elleni büntettek, erőszak al­kalmazása hivatalos vagy magánszemélyek ellen és fegyvertartás.” Az éjszaka folyamán a budapesti rádió állandó felszólításokat adott le, melyben a lazadókat fegy­verletételre szólította fel. Két határidőt adtak, íroiytatás a 2-ik oldalon) Hétfő, október 22 A szovjet csapatok kivonását és Mindszenty kardinális szabadonbocsájtását követelték a hét végén, nvilt gyűlésen Győrött. A gyűlést a győri Jókai Színházban tartották. A Gvör—Mosonmegyei Hírlap szerint “ez volt az első teljesen nyílt és szabad nvilvános vita" 1948 óta. Az angol Reuters hírszolgálat szerint Budapes­ten az egyetemi diákok követelték, hogy Nagy Imre legyen ismét a miniszterelnök. Rokonszen- vüket fejtették ki “az önállóságért harcoló len­gyel elvtársaknak.” A győri gyűlésen Háy Gyula, Kossuth-dijas iró elnökölt. “Jugoszláviának sikerült megőriznie teljes füg­getlenségét — mondotta Háy. Lengyelország és Kina külön utón fejlesztik a nemzeti sajátosságu­kon épülő szocializmust. Nekünk is ezt kell tenni ebben az országban.” Ami a szovjet bázisok eltávolítását illeti, mon­dotta továbbá Iláy, annak az uj, független bél­és külpolitika egy részének kell lennie. Remélte, hogy a belgrádi tanácskozások után ez gyorsan fog menni. Ami Mindszenty kiszabadítását^ illeti, kijelen­tette, hogy ő ugyan nem hisz a vallásban, de elle­ne van a hatósági beavatkozásnak az egyház ügyeibe. Kedd, október 23 Egész délután diákok, irodai munkások, fiata­lok, sőt katonák vonultak végig Budapest utcáin követelve, hogy Nagy Imre vegye át a miniszter- elnökséget. Ezt a követelést később más követe­lésekkel bővitették ki: Rákosi Mátyás megbünte­tése, a szovjet csapatok kivonása az országból, stb. (A délután folyamán a Belgrádban Titóékkal tanácskozó magyar kormánydelegáció visszaérke­zett a fővárosba.) Este Gerő Ernő rádióbeszédet intézett a nép­hez. melyben ellenezte azt, hogy Magyarország meglazítsa kapcsolatait a Szovjetunióval. Habár a tűntelek nem léptek fel nyíltan a kom­munizmus ellen, hangoztatta Gerő Ernő a rádió­beszédben. azok egy része, akik a tüntetést szer­vezték, polgári és nem szocialista demokráciát akarnak létesíteni Magyarországon. Majd így íolvtatta: “A mi elhatározásunk az. hogy megmaradunk a szocialista demokrácia mellett. Meg kell azt vé­denünk. Ellenezzük azokat, akik a magyar fia­talságot a szocializmus elleni tüntetésre akarják felhasználni.” Estefelé a tüntetők egy része a rádióállomás elé vonult. Némelyek be akartak hatolni az ál­lomásra. A rendőrök az ezt követő kavarodásban! előbb könnygázbombát dobtak a tüntetők közé, eloszlatásukra. Később lövöldözés fejlődött ki. Egy tüntető meghalt, többen megsebesültek. Kitör a lázadás Világraszóló, tragikus események színhelye volt szülőhazánk fővárosa, Budapest és számos más magyarországi város az elmúlt napokban, októ­ber 23-, 24- és 25-én. Olyan előzmények után és olyan események következtében, amely­nek okaival és részleteivel e sorok írásakor még nem vagyunk teljesen tisz­tában, a szó legteljesebb értelmében lángbaborult szülőhazánk világszép fővárosa Budapest, ágyuk dörögtek, tankok dübörögtek a főváros utcáin, hadirepülőgépek tüzelése söpört végig a városon. Utcáin magyar vér folyt, magyar diákok, munkások — és a régi rendet visszaállítani kívánó személyek vére. • Miután lapunk e heti rendes kiadása kedd délben került zárásra, ab* ban a tragikus eseményekről nem történhetett említés. Hogy olvasótábo­runk a jövő hét csütörtökéig is tájékoztatva legyen a lezajlott nagy esemé­nyekről, a Magyar Szó szerkesztősége és kiadóhivatala elhatározta e rend­kívüli kiadás megjelentetését. Hisszük, hogy olvasótáborunk és az egész amerikai magyarság értékelni fogja ebbeli elhatározásainkat. Ezt követőleg utcai harcok fejlődtek ki a város különböző részeiben. Az éjszaka folyamán a Magyar Dolgozók Párt­ra központi vezetősége rendkívüli ülésre ült össze, amelyen elhatározták, hogy Nagy Imre vegye át a miniszterelnökséget. Hegedűs pedig, az addigi miniszterelnök, helyettes miniszterelnök legyen. A Politikai Bizottságot a következő uj tagokkal Tisztelettel: A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act^afc March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. V. No. 44. Friday, October 26, 1966 NEW YORK. N. Y. T.4* .......................................-&uZ............ EXTRA Mi történt Magyarországon?

Next

/
Thumbnails
Contents