Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-05 / 27. szám
0 _________________AMERIKAI MAGYAR SZŐ____________________________________Julius 12,^1956 I AHOGYAN ÉN LÁTOM - 1 _____ írja: EHN --------------KEY WEST Florida és az ország legdélibb városa: Key West és mulasztást követ el az, aki miami-i tartózkodása alatt nem látogatja meg ezt a szigetet. Bár régebben két ízben volt alkalmam Key West-re látogatni, ezt az alkalmat sem akartam elmulasztani. Három régi newyorki barat tai saságában kerestük fel a “kékes-zöld tengei e gyöngyét” és amit láttunk, megérte az egynapos ut fáradalmait. Miami-ból az 1-es számú autóut vezet del tele, először szárazföldön, azután a keskeny foldnyel- vet és szigeteket összekötő hidakon. A leghosz- szabb ilyen hid hét mérföld. A 157 merfoldes ut végig keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Mexikói-öböl között vezet. A tenger itt többnyire sima és szine a kék és zöld minden elképzelhető árnyalata között váltakozik. ^ , Key West ma a régi Spanyolország, Kuba es a modern Egyesült Államok jellegét viseli magan. A várost ezen az 5 mérföld hosszú és 2 mei- föld széles korai-szigeten hajótörött matrózok es utasok alapították. Sokáig erről a szigetről indultak zsákmányoló útjukra a spanyol kalózok, akik akkor Cayo Hueso-nak nevezték búvóhelyüket A jelenlegi kikötőt fontos amerikai tengei e- szeti bázisnak tekintik, de a jelenleginél sokkal fontosabb volt a polgárháború folyamán es 1898- ban, amikor a Spanyolországgal folytatott háború alatt az amerikai tengerészet észak-atlanti osztaga itt összpontosult. A régi, európai stilusu, New Orleans-ra is emlékeztető házak, a pálmákkal szegélyezett utcák, a tropikus növényekkel dús kertek és a bársonyos tengerpart a turisták százait csábítják állandóan a szigetre. A kikötőben állandóan a halászhajók százai horgonyoznak. A környékbeli vizek a halászok “paradicsoma”, mert a Floridában található 600 fajta különböző hal legnagyobbjai itt akadnak horogra, — koztuk a hatalmas repülő halak és tarpónok. A teknosbeka- halászok itt állítják közszemlére sok száz fontos példányaikat és a szivárvány minden színében játszó'óriási tengeri kagylók is innen kerülnek piacra. A szivacsért halászó búvárok központja ez és portékáikat itt sokkal olcsóbban árulják, mint az ország bármely más részében. Kev West valamikor a szivargyártás amerikai központja volt. Több, mint 3,000 szivarkészitő munkás élt itt családjával, egészen 1924-ig, amikor egy megszokottnál nagyobb erejű hurrikán feltépte a Pennsylvania vasúttársaság szigetre vezető sínjeit és amig a jelenlegi autóut meg. nem nyílt, a szigettel csak hajók közlekedtek. Kémeim jelentése szerint, a tengeren szállított szivarok veszítenek szárazföldi zamatjukból és ez az oka, hogy a szivargyártás Key West-rol Tampa- ba helyeződött át. Egyben ez az oka, hogy Tampa ma a virágzó floridai városok közé tartozik, viszont Key West az elszegényedett város benyomását kelti, — valószínűleg minden joggal és okkal. „ „ , , Az ut, amely most Miami-ból Homestead-en es Key Largo, Tavernier és Marathon sziget-városokon át vezet, az egyedüli mód Key West megközelítésére. Amennyiben megvalósulásra kerül, nagyon érdekes lesz a tervezett második ut, amely Homestead-en az Everglades National Parkon át Flamingóig, onnan pedig a tengeröböl vizén keresztül Big Pine szigetig fog vezetni, ahol egyesül az 1-es számú, jelenlegi autóúttal. Ha ez a tervezett ut megépül, akkor a Key West- re látogatók nemcsak az Everglades őserdőt és mocsarakat láthatják majd érintetlen eredetiségében, hanem a benne élő állatokat is: alligátort, óriás teknőst, őzet, rókát, pumát; a madarak közül: gémet, pelikánt, Kócsagot, a vörös és rózsaszín flamingót és a hófehér Íbiszt. Ugyanakkor láthatják majd a növények és virágok oly változatát, amely Amerikában söhol máshol nem található olv bőségben és oly szinpompában, mint az Everglades titokzatos ösvényein, ahol még ma is ezrével élnek a floridai ős-indiánok leszármazottai. lenebb: a szerkezet alján egy tömegtársadalom van felbukkanóban.” Csak Ízelítőt akartunk adni a könyvből, melyet senki sem olvashat anélkül, hogy jóval tisztábban ne lássa saját kapcsolatát az országhoz, a világhoz és tulajdon életének valóságaihoz. Amerika igazi urai is visszatükröződik. Ez a müve az ország hatalmasainak és intéményeinek, a nagyvállalatnak, a hadseregnek és az államnak termesze „rajzát ismerteti utolérhetetlen erővel és igazsággal. Ezt 'a könyvet mindenkinek el kell olvasni, aki ^ tisztázni akarja magában kora, és az ország tér- t mészetrajzát. A kritika tekintélyes része, a mu f lesújtó véleményei ellenére, a legnagyobb elis- ^ méréssel fogadta és mélyen meghajtotta lobo- f goját a szerző bámulatos ismeretei, jellemzésé- s nek igazsága és kifejező erejének lenyügző ér- ‘ demei előtt. , t Leghelyesebbnek véljük, ha egyik kritikusának William Miller történettudósnak véleme- f nyét idézzük. Miller többek! közt a következő- ^ képpen nyilatkozik róla: f “Mills fejtegetéseinek magvában az a gondolat « található, hogy a hagyományos amerikai intéz- - ménvek maguk többé már nem alkotják az ame- j rikai élet központját. ‘Családok, templomok és iskolák alkalmazkodnak a modern élethez, kormányok, hadseregek és nagyvállalatok alakítják azt.’ Ma már, mondja, a nagytőke, a katonai kaszt és az államgépezet hozza a döntéseket anélkül, hogy a polgárságot megkérdeznék, anélkül, hogy valaki ellenőrizné; s gyakran a legnagyobb titokban. Valóban, távol attól, hogj a felvilágosítás és megvitatás eszközei lennének, a sajtó, a televízió és más közvetítő szervek inkább csak elszigetelik, elvonják a polgárságot azoknak* a problémáknak tekintetbevételetol, amelyek pedig életbenmaradását magát érintik. A hirességak reklámozásának minden csillogása csak arra szolgál, hogy megvakitsa a hallgatóságot az életét irányító uj erők megismerése helvett. Továbbá távol attól, hogy egymást ellenőrző tényezőkként hassanak, mint a felsobb- ségért nvilt versenyben álló s egymást ellensúlyozó hatalmak, ez a három érett és túlsúlyba jutott intézmény (mármint a nagytőke, katonai kaszt és az államgépezet) jellegzetesen a legfelsőbb körökből válogatja ki vezetőit kicserélhető alkatrészek módjára, tábornokokat a politikában és az üzleti életben, üzletembereket a kormányban és a diplomáciai állasokban, politikusokat, mint nagyvá llalati vezetőembereket, és igy tovább. “Mivel ez ágazatok mindegyike egybeesik a többivel, mivel a döntések a maguk következményeivel egyre inkább totálissá válnak, e három hatalmi ágazat mindegyikében olvan emberek vezetnek — hadurak, nagyvállalati mágnások, politikai igazgatóságok _akik egyre közelebb jönnek egymáshoz, hogy Amerika hatalmi előkelőségét alkossák. Washington tragédiája “Mills idézi James Restont, a “N. Y. Times” ■ washingtoni szerkesztőségének vezetőjét,^ aki - 1950 április 10-én a következőt irta: ‘A hivatalos : Washington tragédiája az, hogy többé már nem . az a régi hit táplálja, amelyen épült. Ragaszkodik a rossz dolgokhoz és elvagdossa magátol, ami állandó. Hitet hirdet, de nem hisz. Tudja még a régi szavakat, de a melódiájukat mar elfelejtette. Ideológiai háborúba bonyolódott anélkül, hogy képes lenne saját ideológiáján megfogalmazni. Elitéli az atheista ellenség materializmusát, de felmagasztalja saját materializmusát’. Az ilyen embereknek sürgető szükségük van konzervatív hagyományokra, magas állásuk és óriási hatalmuk törvénvesitésére. De az értelmiségiek, amint erre Mills rámutat egyik gondolkozásra késztető fejezetében, akik — ők tudják, mért — iparkodnak ilyen hagyományokat kifőzni, kénytelenek másfelé keresni mintáikat. Az eredmény az, hogy a hatalmasok nem jutnak szentesítéshez és a szentesitőknek nincs hatalmuk. Amazok, akik ‘meztelenül és önkényesen megjelennek most a világ előtt, szentesítés nélkül dolgoznak, az utóbbiak pedig csakis önmagukat szentesitik.” A szerző az amerikai nép rétegeződéséről máshelyütt a következőket Írja: ‘A modern amerikai társadalom legfelsőbb része fokozatosan egységessé válik, és gyakran szándékosan egymásmellé rendeződni látszik: a tetején láthatók a hatalom felbukkant előkelői. A középső rétegek a megrekedt, kiegyensúlyozó erőknek tovasodródó társasága: a középső rész nem kapcsolja össze a felsőrészt az alsóval. Ennek a «.ai- sadalomnak az alsó része politikailag szét van forgácsolva, sőt mint passzív tény is egyre erotKevesen ismerik az amerikai élet igaz valóságait s valljuk be, ez nem is könnyű dplog. Sokan csak newyorki tapasztalataik alapjan vonnak le általánosításokat Amerikára, pedig köz- ' helynek is beillő szólásmondás, hogy New York nem Amerika. Nem könnyű dolog ismerni Amerikát, meYt ebben az országban voltaképpen sok állam van és más az északig más a déli vagy középnyugati vagy nyugati országrész éghajlata, szokásai, jellemvonásai. Az amerikai életnek ezer arca van s ezek az arcok nemcsak államonként, hanem legtöbbször városonként is változnak. A sokféleség sorában ott van az is, hogy Amerika arculata szinte évtizedenként is változik. Az egymásután következő korszakok Amerikája más és más. És főként ott van a történeti múlt • • Amerikája és napjaink Amerikája. E sokféleségben a zűrzavart fokozza e különféle Amerikák értelmezése, a pártpolitikai és a sajtó beállítása és magyarázata, az osztálytagozódásból következő megítélések közötti óriási, gyakran hom- lokegyenes't ellenkező eltérések. Bátran állíthatjuk tehát, hogy ember legyen a talpán az, aki azt meri állítani, hogy tiszta képe van Amerikáról, az amerikai életről, életmódról, szokásokról, intézményekről és emberekről. Azt azonban már mindenki tapasztalta, hogy más az, amit; Amerikáról általában véve mondanak az emberek, más az, amit az amerikai pio- paganda hiresztel önmagáról, más az a kép, amelyet Amerika Hangja vagy a Free Europe terjeszt Amerikáról, és más a valóságos, az igazi Amerika, a tapasztalati Amerika. Másképpen beszél erről az országról az, aki ittszületett, és másképpen az, aki bevándorolt stb. De még az az ember is, aki százával olvasott könyveket Amerikáról, meggyőződhetett róla, hogy a sok-sok olvasmányból leszűrt kép tele van ellentmondásokkal és homállyal. A legtapasztaltabb ember ismeretei is fogyatékosak azoknak az adatoknak és ismereteknek irtózatos tömegéhez képest, amellyel rendekeznie kellene, hogv teljes és világos képet alkothasson magának erről a csaknem' világrész nagyságú országról. És mégis valamennyien érezzük az igazságot és valóságot, de aligha érjük el azt a magasságot és teljességet, hogy ezt a valóságot akár csak megközelítőleg is ki tudjuk lejezni vagy össze tudjuk foglalni. Éppen ezért a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot egy mostanában megjelent könyv, amelynek cime “The Power Elite” (A hatalom előkelői). Irójf csak részben ismert a nagyközönség előtt: C. Wright Mills, a Columbia egyetem szociológiai, társadalomtudományi profesz- ezora, aki ebben a könyvében megdöbbentően valóságos képet és elemzést ad, mondjuk, Amerika uralkodó osztályának kiválasztottjairól, elitjéről, de úgy, hogy abban az egész amerikai élei A BOUND BROOK-i TÓTH zenekar, New Jersey magyarságának értékelt és közmegbecsülésnek örvendő zenészei. Hegedűik húrjain hétről hétre felcsendülnek a régi és az uj magyar nóták, hogy kellemessé tegyék a pihenést megérdemlő magyarok ünnepi összejöveteleit. A zenekar tiszteletére a Bound Broo- ki Magyar Othon julius 22-ikén puly- kaebédet rendez, amelyre ezúton is meghívják New Jersey és New York magyarságát.
