Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-11 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZ6 Thursday Oct. 11, 1950 ' I ........in. ■ ... I ............... I—............................. ........................ A szuezi mérgezett csizma r 4 VÁLASZTÁSI ARINA S_________________________________r I A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY MICHIGAN-BEN Az egész Amerikában Michigan állam a leghatásosabb élő cáfolata a republikánusok központi jelszavának: “Prosperitás békében”, mert a munkanélküliek száma itt megközelíti a 300,000-et! A republikánusok választási kampánya nehezen mozog. Cobo, detroiti polgármester, a republikánusok kormányzójelöltje, csak viszonylag kicsiny közönséget vonz, üzletembereket, közép- farmereket. Nixont eleinte nem is merték meghívni Detroitba, féltek, hogy a közönség sok ‘'kérdést” fog intézni hozzá. Ezzel szemben nagy tömegek hallgatják Williams demokrata kormányzót és Kefauvert, amidőn a múlt héten végigjárta az államot. Nagy dilemmában vannak a republikánusok Eisenhower idehozatalát illetőleg is. Cobonak nagy szüksége volna az elnök támogatására, de a párt vezetősége attól tart, hogy nem tölti meg a Cadillac Square-t, amelyet a szakszervezetek mindig megtöltetnek demokrata jelöltek gyűléseire. Ez pedig lélektanilag katasztrofálissá válhat a republikánusok helybeli esélyeire. Érdekes egy másik dolog is. Williams a demokrata kormányzó és újbóli jelölt, a kampány elején úgy közelítette meg a Detroitban igen számottevő lengyel tömegeket, hogy ő támogatja a “felszabaditási politikát” már mint Lengyelországnak a népi demokráciából való “felszabadítását”.' \ De a demokrata politikusok észrevették, hogy a lengyel közönség nem fogadta túl nagy lelkesedéssel a “felszabaditó” szónoklatokat. Mert azt ma már minden lengyel tudja, akár hive a mai óhazai rendszernek, akár nem, hogy az a felszabadítás, amit a fasiszta emigránsok szeretnének, csak háború utján volna megkísérelhető. És a háborútól retteg minden lengyel, miként ellene van annak minden becsületes amerikai is. Williams kormányzó az utóbbi időben nagyon Jelompitotta a “felszabaditási” szónoklatait! Az UAW és a többi szakszervezetek igen hatásos, házról-házra járó választási munkát végeznek. Bárcsak minél több magyar munkás venne ebben részt! | A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ! NEW JERSEV-BEH A szakszervezeti munkásság sohasem folytatott olyan aktiv politikai munkát ebben az államban, mint az idei választásokra való felkészülés folyamán. Az elmúlt hetekben széleskörű regisztrálási kampányt vezettek le, hogy minden AFL- CIO tag regisztráljon a választásra. Több mint SO,000 olyan CIO tag van, akik nem voltak regisztrálva. Most vasárnap nagy állami választási konferenciát tartanak Newarkon. Több mint 400 CIO lokál készül ezen legalább 4—4 delegátussal résztvenni. Az AFL-CIO és a Politikai Action Committee (PÁC) támogatják a demokraták teljes állami listáját kivéve a hírhedt mccarthysta képviselő- jelöltet a 14-ik kerületben, (Hudson County) James Tumulty-t. ; Kiket támogat a szakszervezeti mozgalom? A 11-ik kerületben Hugh Addoniziót. A 4-ik kerületben Frank Thompsont A 6-ik kerületben Harrison 'Williams-et. ! A 10-ikben Peter Rodino-t. 1 A 13-ikban Alfred Sieminski-t. A 3-ikban Sidney Schiff-et a reakciós jelenlegi képviselővel, Auchinclossal szemben. ♦ Az 5-ikben Francis Foley, a szintén reakciós “big business” Freylinghusennel szemben. A 9-ikben Robert Gruen, demokratát a népelle- nes Frank Osmers, jelenlegi republikánus képviselővel szemben. Az idén nem lesz szenátorválasztás New Jerseyben. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, i A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! Irta: BÓDOG ANDRÁS Itt elmondom azt a nagyon-nagyon régi tréfát, hátha van még emberfia, aki nem ismeri. Már pedig aki nem ismeri, az nem is tudná kellően megítélni, hogy áll „a világ szénája azzal a szuezi csatornával. A történet a régi világból való, amikor 8—10 szegényes vándorszínészből álló színházi társulatok kocsiszínekben és a falu kocsmájának nagytermében játszották el az akkoriban divatos rémdrámákat, teli elrabolt leányzókkal, ördögi gonosz kalandorokkal és daliás hősökkel, párviadalokkal és harcokkal. A darab végén azért mindig az lett, hogy a gonosztevő elnyerte méltó büntetését a sok viszontagságon átment szerelmespár pedig boldogan egyesült. (Ennél jobbat Hollywood se tudott azóta sem kitalálni). Ebben a kérdéses darabban is éppen igy szólt a történet. A végső jelenetben,, amikor a gonosz vetélytárs már-már győzedelmeskedne a szerencsétlen elrabolt leányzó fölött, az utolsó pillanatban belép a fiatal hős, előkapja pisztolyát és egy jól irányzott lövéssel leteritette ellenfelét. Ámde egyik este az előadáson úgy történt, hogy a hős valahogy elfelejtette magával hozni a színpadra a pisztolyát. Azonban nem azért volt öreg, gyakorlott színész, hogy fel ne találja magát. Odarohant ellenfeléhez és szerepe szerint elkiáll- totta magát: “Most pedig halj meg gonosz!” és magasszáru lovagi csizmája hegyével jól belerúgott a másikba. Ez természetesen “haldokolva” összeesett ahogy a szerep meg is kívánta és ha- lálvonaglásában jó színészhez méltóan, hogy megmentse a helyzetet igy kiáltott fel: “Végem van, meghalok, a csizma hegye meg volt mérgezve. . ” Hátha most valaki hirtelenében megkérdezné; hogy került a mérgezett csizma az asztalra, annak azt válaszolhatom, hogy egy csomó ideig ott játszották ezt a darabot Szuez körül. Csak remélem, hogy mire e sorok megjelennek a darabot véglegesen leveszik a műsorról. Bizony a szuezi történet, egy régimódi színdarabnak beillett volna, ha nem fenyegetett volna azzal a veszedelemmel, hogy a színház is.meg a világ is felgyulladhatott volna bele. Most is csak reménykedhetünk, hogy ez a veszedelem rövidesen elmúlik. Százszor és százszor olvashattuk és hallhattuk angol és francia körökből az érvelést, hogy a szuezi csatorna nemzetközi és az egyiptomi kormány magatartása jogellenes. Nem kell azonban nemzetközi szakértőnek lenni, hogy az ember visszaemlékezzen néhány jelentéktelen körülményre. Például ismert dolog, hogy a század elején az orosz-japán háború idején az északi tengeren állomásozó orosz hajóhad körülkerülte Afrikát, 6 hetes késéssel ért a Csendes Óceán szibériai partjainak védelmére, és pedig azért, mert az angol kormány megtagadta az oroszoknak a szuezi csatorna használatát. Akkor a csatorna nem volt Újraértékelés az amerikai KP-ban (Befejező közlemény) Érvényes és idejét múlt marxista elvek “A tudományos szocializmus elveit először Marx és Engels szegezték le. Ezeket Lenin fejlesztette tovább az imperializmus korában. Később még továbbgazdagitották jelenkori marxisták különféle országokban. Ha hazánk KP-ja által értelmezett marxista-leninista elvek alapjára helyezkedünk sokkal jobban meg kéll tanulnunk a módját, hogyan és miképpen hasznosítsuk ennek az elméletnek gazdag tartalmát, amely egyetemesen érvényes, egybekapcsolva az amerikai munkásosztály különlegse tapasztalataival a szocializmusért vívott küzdelem során az Egyesült Államokban. A pártnak különbséget kell tennie a Lenin által a marxi elmélethez hozzátett adalékai közt, amelyek minden országra érvényesek, és Lenin Írásainak azon különleges oldalai között, amelyek kizárólag az orosz forradalom vagy a szovjet társadalom bizonyos egyedülálló jellegzetes vonásait tükröztetik vissza. “Hasonlóképpen kell majd, hogy a KP merészebben vizsgáljon át bizonyos marxi-lenini tételeket, amelyek érvényesek voltak ugyan egy elmúlt korszakban, viszont időközben idejüket nemzetközi. És az első világháború idején sem volt Szuez nemzetközi a központi hatalmak kereskedelmi hajói számára sem. Amikor pedig a csatorna egyiptomi kezekbe került, a világ mindenféle nációjának szabad volt az ut, kivéve az izraeli hajók számára. De erről a kutya sem ugatott. Pedig ez tényleg a nemzetközi jog és egyezmények ellenére szólt. Amikor azonban az egyiptomi kormány csak annyit tett, hogy a csatorna jövedelmét kívánta felhasználni Egyiptom céljaira és mellesleg a hírek szerint az izraeli hajók átengedését is megkezdte, halálrasebzett oroszlán hangjai hördültek fel az angol, francia és részben az amerikai sajtó berkeiben is. “Végem van, meghalok, az egyiptomi csizma meg van mérgezve. Ez vért kíván...” Nemzetközi jog, nemzetközi egyezmény, a tengerek és hajózás szabadsága az egész világ érdekei és nem utolsósorban a részvényesek osztalékai kerülnek halálos veszedelembe, ha ezt eltűrjük.” És az angol és francia tengeri és szárazföldi haderőket Ciprusba irányították. Az egyiptomiak unosuntiglan hangoztatták, hogy a csatorna közlekedési szabadságát fenntartják és biztosítják, de az érdekelt körök és vezércikkek csak kiabáltak egyre arról, hogy milyen halálos mérget kevertek bele az egyiptomi csizma kenőcsébe, amely rúgással me'gmérgezte a tengerek szabadságát. A szuezi csatorna évi bevétele körülbelül 100 millió dollár. Ebből kb. 39 millió a költség, 17 millió ment Egyiptomnak adókban és járulékokban, a többi osztalék. Aránylag nem is olyan sok. Mégis a hirek szerint Dulles külügyminiszter 500 milliót, tehát több mint tizszerannyit lett volna hajlandó rendelkezésre bocsátani, ha az európai érdekeltek belementek volna, hogy a csatornát bajkottálják. Mert ez volt az egyik terv. A másik terv az volt, hogy a csatorna pilótáit visszahívták, mert ha netán megakadna a forgalom, az isten és ember előtt kellő jog és bizonyíték lett volna arra, hogy Egyiptom nem képes a csatornát fenntartani. Majd úgy lett volna, hogy a “Csatorna Használók Nemzetközi Szövetsége” saját pilótáival kierőszakolja az átkelést (melyet ezideig nem tagadtak meg az egyiptomiak egy hajótól sem) de hátha valahol egy puska elsül és akkor egyenesbe lehetünk egy kis háborúval. De ez sem hangzott nagyon jól, mert végre is az angol, francia és amerikai közvélemény kezdett magára eszmélni a nagy drámai kiabálások ellenére és felfedezte, hogy Nasszer egyiptomi miniszterelnök csizmája se volt jobban megmérgezve, mint azok a csizmák, melyekkel őt akarták megrugdalni! így végül is a szuezi mérgezett csizma a UN asztalára került, mint ahogy már a kezdet kezdetén oda kellett volna hogy kerüljön. Reméljük, hogy ott békés és maradandó elintézést nyer a csizma komédiája, amelyről elmondhatjuk, kicsi hijja, hogy világtragédia nem lett belőle néhány kiérdemesült és kivénült nemzetközi színész jóvoltából. múlhatták és újabb történelmi fejlemények következtében elavulhattak. Mert teljességgel uj és példa nélkül álló problémák bukkannak fel ma, amelyeket Marx, Engels vagy Lenin sohasem tanulmányoztak. Ezek az uj világhelyzetből és annak az összes országokra történő kihatásaiból keletkeznek. “Ez uj fejleményekre válaszképpen már eddig is mélységesen fontos és minőségileg uj elemeket vittek be a marxi elméletbe sok ország marxistái. Például mi és más marxista pártok mint idejét múltat elvetettük Lenin tételét, hogy az imperializmus alatt a háború elkerülhetetlen. Már régóta elvetettük, mint elavultat, Sztálin tételét az elkerülhetetlen erőszakos proletárforradalom állítólagos törvényéről. Ugyanúgy lényegesen módosítjuk az államtól szóló elméletet, amikor hirdetjük a szocializmushoz vezető békés és alkotmányos ösvényt.” AZ EGYIK nagy amerikai üzleti cég évi 20,000 dollár “költségpénzt” fizet alelnökének, amelyről nem kell az illetőnek elszámolást adni. A cég üzleti kiadásként könyveli el és több mint felét 10,400 dollárt visszakapja a kormánytól adó- adómegtéritésben!
