Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-11 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZ6 Thursday Oct. 11, 1950 ' I ........in. ■ ... I ............... I—............................. ........................ A szuezi mérgezett csizma r 4 VÁLASZTÁSI ARINA S_________________________________r I A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY MICHIGAN-BEN Az egész Amerikában Michigan állam a legha­tásosabb élő cáfolata a republikánusok központi jelszavának: “Prosperitás békében”, mert a mun­kanélküliek száma itt megközelíti a 300,000-et! A republikánusok választási kampánya nehe­zen mozog. Cobo, detroiti polgármester, a repub­likánusok kormányzójelöltje, csak viszonylag ki­csiny közönséget vonz, üzletembereket, közép- farmereket. Nixont eleinte nem is merték meg­hívni Detroitba, féltek, hogy a közönség sok ‘'kérdést” fog intézni hozzá. Ezzel szemben nagy tömegek hallgatják Williams demokrata kor­mányzót és Kefauvert, amidőn a múlt héten vé­gigjárta az államot. Nagy dilemmában vannak a republikánusok Eisenhower idehozatalát illetőleg is. Cobonak nagy szüksége volna az elnök támogatására, de a párt vezetősége attól tart, hogy nem tölti meg a Cadillac Square-t, amelyet a szakszerveze­tek mindig megtöltetnek demokrata jelöltek gyű­léseire. Ez pedig lélektanilag katasztrofálissá válhat a republikánusok helybeli esélyeire. Érdekes egy másik dolog is. Williams a demok­rata kormányzó és újbóli jelölt, a kampány ele­jén úgy közelítette meg a Detroitban igen szá­mottevő lengyel tömegeket, hogy ő támogatja a “felszabaditási politikát” már mint Lengyelor­szágnak a népi demokráciából való “felszabadí­tását”.' \ De a demokrata politikusok észrevették, hogy a lengyel közönség nem fogadta túl nagy lelkese­déssel a “felszabaditó” szónoklatokat. Mert azt ma már minden lengyel tudja, akár hive a mai óhazai rendszernek, akár nem, hogy az a fel­szabadítás, amit a fasiszta emigránsok szeretné­nek, csak háború utján volna megkísérelhető. És a háborútól retteg minden lengyel, miként ellene van annak minden becsületes amerikai is. Williams kormányzó az utóbbi időben nagyon Jelompitotta a “felszabaditási” szónoklatait! Az UAW és a többi szakszervezetek igen ha­tásos, házról-házra járó választási munkát vé­geznek. Bárcsak minél több magyar munkás ven­ne ebben részt! | A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ! NEW JERSEV-BEH A szakszervezeti munkásság sohasem folyta­tott olyan aktiv politikai munkát ebben az állam­ban, mint az idei választásokra való felkészülés folyamán. Az elmúlt hetekben széleskörű regisz­trálási kampányt vezettek le, hogy minden AFL- CIO tag regisztráljon a választásra. Több mint SO,000 olyan CIO tag van, akik nem voltak re­gisztrálva. Most vasárnap nagy állami választási konfe­renciát tartanak Newarkon. Több mint 400 CIO lokál készül ezen legalább 4—4 delegátussal résztvenni. Az AFL-CIO és a Politikai Action Committee (PÁC) támogatják a demokraták teljes állami listáját kivéve a hírhedt mccarthysta képviselő- jelöltet a 14-ik kerületben, (Hudson County) James Tumulty-t. ; Kiket támogat a szakszervezeti mozgalom? A 11-ik kerületben Hugh Addoniziót. A 4-ik kerületben Frank Thompsont A 6-ik kerületben Harrison 'Williams-et. ! A 10-ikben Peter Rodino-t. 1 A 13-ikban Alfred Sieminski-t. A 3-ikban Sidney Schiff-et a reakciós jelenlegi képviselővel, Auchinclossal szemben. ♦ Az 5-ikben Francis Foley, a szintén reakciós “big business” Freylinghusennel szemben. A 9-ikben Robert Gruen, demokratát a népelle- nes Frank Osmers, jelenlegi republikánus képvi­selővel szemben. Az idén nem lesz szenátorválasztás New Jer­seyben. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, i A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! Irta: BÓDOG ANDRÁS Itt elmondom azt a nagyon-nagyon régi tré­fát, hátha van még emberfia, aki nem ismeri. Már pedig aki nem ismeri, az nem is tudná kel­lően megítélni, hogy áll „a világ szénája azzal a szuezi csatornával. A történet a régi világból való, amikor 8—10 szegényes vándorszínészből álló színházi társu­latok kocsiszínekben és a falu kocsmájának nagy­termében játszották el az akkoriban divatos rémdrámákat, teli elrabolt leányzókkal, ördögi gonosz kalandorokkal és daliás hősökkel, párvi­adalokkal és harcokkal. A darab végén azért min­dig az lett, hogy a gonosztevő elnyerte méltó büntetését a sok viszontagságon átment szerel­mespár pedig boldogan egyesült. (Ennél jobbat Hollywood se tudott azóta sem kitalálni). Ebben a kérdéses darabban is éppen igy szólt a történet. A végső jelenetben,, amikor a gonosz vetélytárs már-már győzedelmeskedne a szeren­csétlen elrabolt leányzó fölött, az utolsó pillanat­ban belép a fiatal hős, előkapja pisztolyát és egy jól irányzott lövéssel leteritette ellenfelét. Ámde egyik este az előadáson úgy történt, hogy a hős valahogy elfelejtette magával hozni a szín­padra a pisztolyát. Azonban nem azért volt öreg, gyakorlott színész, hogy fel ne találja magát. Odarohant ellenfeléhez és szerepe szerint elkiáll- totta magát: “Most pedig halj meg gonosz!” és magasszáru lovagi csizmája hegyével jól belerú­gott a másikba. Ez természetesen “haldokolva” összeesett ahogy a szerep meg is kívánta és ha- lálvonaglásában jó színészhez méltóan, hogy meg­mentse a helyzetet igy kiáltott fel: “Végem van, meghalok, a csizma hegye meg volt mérgezve. . ” Hátha most valaki hirtelenében megkérdez­né; hogy került a mérgezett csizma az asztalra, annak azt válaszolhatom, hogy egy csomó ideig ott játszották ezt a darabot Szuez körül. Csak remélem, hogy mire e sorok megjelennek a dara­bot véglegesen leveszik a műsorról. Bizony a szuezi történet, egy régimódi színdarabnak be­illett volna, ha nem fenyegetett volna azzal a veszedelemmel, hogy a színház is.meg a világ is felgyulladhatott volna bele. Most is csak remény­kedhetünk, hogy ez a veszedelem rövidesen el­múlik. Százszor és százszor olvashattuk és hallhat­tuk angol és francia körökből az érvelést, hogy a szuezi csatorna nemzetközi és az egyiptomi kormány magatartása jogellenes. Nem kell azon­ban nemzetközi szakértőnek lenni, hogy az em­ber visszaemlékezzen néhány jelentéktelen kö­rülményre. Például ismert dolog, hogy a század elején az orosz-japán háború idején az északi tengeren állomásozó orosz hajóhad körülkerülte Afrikát, 6 hetes késéssel ért a Csendes Óceán szibériai partjainak védelmére, és pedig azért, mert az an­gol kormány megtagadta az oroszoknak a szuezi csatorna használatát. Akkor a csatorna nem volt Újraértékelés az amerikai KP-ban (Befejező közlemény) Érvényes és idejét múlt marxista elvek “A tudományos szocializmus elveit először Marx és Engels szegezték le. Ezeket Lenin fej­lesztette tovább az imperializmus korában. Ké­sőbb még továbbgazdagitották jelenkori marxis­ták különféle országokban. Ha hazánk KP-ja ál­tal értelmezett marxista-leninista elvek alapjára helyezkedünk sokkal jobban meg kéll tanulnunk a módját, hogyan és miképpen hasznosítsuk en­nek az elméletnek gazdag tartalmát, amely egye­temesen érvényes, egybekapcsolva az amerikai munkásosztály különlegse tapasztalataival a szo­cializmusért vívott küzdelem során az Egyesült Államokban. A pártnak különbséget kell tennie a Lenin által a marxi elmélethez hozzátett adalékai közt, amelyek minden országra érvényesek, és Lenin Írásainak azon különleges oldalai között, amelyek kizárólag az orosz forradalom vagy a szovjet társadalom bizonyos egyedülálló jellegze­tes vonásait tükröztetik vissza. “Hasonlóképpen kell majd, hogy a KP meré­szebben vizsgáljon át bizonyos marxi-lenini téte­leket, amelyek érvényesek voltak ugyan egy el­múlt korszakban, viszont időközben idejüket nemzetközi. És az első világháború idején sem volt Szuez nemzetközi a központi hatalmak ke­reskedelmi hajói számára sem. Amikor pedig a csatorna egyiptomi kezekbe került, a világ min­denféle nációjának szabad volt az ut, kivéve az izraeli hajók számára. De erről a kutya sem uga­tott. Pedig ez tényleg a nemzetközi jog és egyez­mények ellenére szólt. Amikor azonban az egyiptomi kormány csak annyit tett, hogy a csatorna jövedelmét kíván­ta felhasználni Egyiptom céljaira és mellesleg a hírek szerint az izraeli hajók átengedését is megkezdte, halálrasebzett oroszlán hangjai hör­dültek fel az angol, francia és részben az ameri­kai sajtó berkeiben is. “Végem van, meghalok, az egyiptomi csizma meg van mérgezve. Ez vért kíván...” Nemzetközi jog, nemzetközi egyez­mény, a tengerek és hajózás szabadsága az egész világ érdekei és nem utolsósorban a rész­vényesek osztalékai kerülnek halálos veszedelem­be, ha ezt eltűrjük.” És az angol és francia ten­geri és szárazföldi haderőket Ciprusba irányí­tották. Az egyiptomiak unosuntiglan hangoztat­ták, hogy a csatorna közlekedési szabadságát fenntartják és biztosítják, de az érdekelt körök és vezércikkek csak kiabáltak egyre arról, hogy mi­lyen halálos mérget kevertek bele az egyiptomi csizma kenőcsébe, amely rúgással me'gmérgezte a tengerek szabadságát. A szuezi csatorna évi bevétele körülbelül 100 millió dollár. Ebből kb. 39 millió a költség, 17 millió ment Egyiptomnak adókban és járulékok­ban, a többi osztalék. Aránylag nem is olyan sok. Mégis a hirek szerint Dulles külügyminisz­ter 500 milliót, tehát több mint tizszerannyit lett volna hajlandó rendelkezésre bocsátani, ha az európai érdekeltek belementek volna, hogy a csa­tornát bajkottálják. Mert ez volt az egyik terv. A másik terv az volt, hogy a csatorna pilótáit visszahívták, mert ha netán megakadna a forga­lom, az isten és ember előtt kellő jog és bizonyí­ték lett volna arra, hogy Egyiptom nem képes a csatornát fenntartani. Majd úgy lett volna, hogy a “Csatorna Használók Nemzetközi Szövet­sége” saját pilótáival kierőszakolja az átkelést (melyet ezideig nem tagadtak meg az egyiptomi­ak egy hajótól sem) de hátha valahol egy puska elsül és akkor egyenesbe lehetünk egy kis hábo­rúval. De ez sem hangzott nagyon jól, mert vég­re is az angol, francia és amerikai közvélemény kezdett magára eszmélni a nagy drámai kiabálá­sok ellenére és felfedezte, hogy Nasszer egyipto­mi miniszterelnök csizmája se volt jobban meg­mérgezve, mint azok a csizmák, melyekkel őt akarták megrugdalni! így végül is a szuezi mérgezett csizma a UN asztalára került, mint ahogy már a kezdet kez­detén oda kellett volna hogy kerüljön. Reméljük, hogy ott békés és maradandó elintézést nyer a csizma komédiája, amelyről elmondhatjuk, ki­csi hijja, hogy világtragédia nem lett belőle né­hány kiérdemesült és kivénült nemzetközi szí­nész jóvoltából. múlhatták és újabb történelmi fejlemények kö­vetkeztében elavulhattak. Mert teljességgel uj és példa nélkül álló problémák bukkannak fel ma, amelyeket Marx, Engels vagy Lenin sohasem tanulmányoztak. Ezek az uj világhelyzetből és annak az összes országokra történő kihatásaiból keletkeznek. “Ez uj fejleményekre válaszképpen már eddig is mélységesen fontos és minőségileg uj elemeket vittek be a marxi elméletbe sok ország marxistái. Például mi és más marxista pártok mint idejét múltat elvetettük Lenin tételét, hogy az impe­rializmus alatt a háború elkerülhetetlen. Már ré­góta elvetettük, mint elavultat, Sztálin tételét az elkerülhetetlen erőszakos proletárforradalom ál­lítólagos törvényéről. Ugyanúgy lényegesen mó­dosítjuk az államtól szóló elméletet, amikor hir­detjük a szocializmushoz vezető békés és alkot­mányos ösvényt.” AZ EGYIK nagy amerikai üzleti cég évi 20,000 dollár “költségpénzt” fizet alelnökének, amelyről nem kell az illetőnek elszámolást adni. A cég üz­leti kiadásként könyveli el és több mint felét 10,400 dollárt visszakapja a kormánytól adó- adómegtéritésben!

Next

/
Thumbnails
Contents