Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-11 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct.' 11, 1956. RÖVIDEN 1 V______________________________________ NEW YORK állam lakosságának 55 százaléka New York városában lakik, de az állami képviselő házban Albanvban, assemiblynek csak 45 százaléka és a szenátusnak 42 százaléka képviseli New York városát. Dacára annak, hogy az állami adók 56 százalékát New York városa fizeti. Ez az egyenlőtlen képviseleti elosztás az oka annak, hogy New York törvényhozásában reakciós republikánusok lehetnek többségben. Ha valaki előtt a fönti nem lenne elég világos, tudni kell, hogy New York városában, nagy többségben vannak szervezet haladottabb gondolkodású emberek. Amig az állam többi részében a lakosság száma kisebb, de nagyobb menv- nyiségben a reakcióihoz huzó gazdagabb népből áll, akinek érdeke, hogy a nép többsége, minél kevesebb képviseletet kapjon. ★ Több helyen alakítanak “Magyar Szó” olvasó köröket. Sok olvasó van, aki szívesen eltöltene eg,v-két kellemes órát baráti körben. Elolvasnák a lap bármely cikkét. Majdnem mind tanulságos. Elbeszélgethetnek róla és látják, hogy mennyivel világosabb értelme lész mint mikor először olvasták. Akiknek kevés idejük van, azoknak a doktor sem Írhatott alkalmasabbat, mint a “Röviden” rovat. Vagy a rovat nélküli rövid cikkecskék. Mindegyiknek külön önálló értelme van. Némelyikben hasábos cikkre való értelem van ha figyelmesen olvassák, anélkül, hogy sok időt venne igénybe. Például New York város aránytalanul kicsi képviselete az állami törvényhozásban. Vagy az általános szabadság és biztonság öszefüggésének rövid értelmezése ★ IGEN kevesen találták olyan nagyszerűen fején a szöget, mint Mrs. Eleanor Roosevelt a televízión. Egy riporter kérdésére, hogy megfelelő-e Eisenhower elnöknek? A következőket felelte: “Mr. Eisenhower egy kitűnő tábornok, aki egy hosszú életen át a legmagasabb fokon lett kiképezve arra, hogy keresztül vigyen elhatározásokat, amelyeket mások dolgoztak ki, vagyis határoztak el, de a legcsekélyebb képzettsége sem volt és nincs arra, hogy ilyen elhatározásokat (decision) ki, vagy elgondolni tudjon.” ár FITCHBURG, Mass.-ban egy közönséges közkatona 15-szobás kastélyt (mansion) bérelt menyasszonya részére. No hát nincs igaza a DP-knek: az a mennyország, ahol ilyesmi történhet. — Csakhogy a közkatonát Edwin J. Gould- nak hívják és Jay Gould a világhírű gazdag vasúti mágnás dédunokája. Arról nem szól a krónika, hogy hány vasúti munkás dolgozott meg keservesen sokszor éhbérért és hány vesztette életét ama vasutak építésénél és kezelésénél, melyek akkora gazdaság összehalmozódást hoztak létre. ★ A MÚLTBAN a kormány költségvetési javaslatai tanulságos és sokszor értékes vitákat szoktak előidézni a kongresszusban. De nem ugv van az mostanában. Az idén a nagy' pénzösszegek megszavazásánál a következők történtek: Az appropriation subcommittee (a költségvetést előkészítő albizottság) demokrata elnöke, aki a javaslatot irta, a ház elé terjeszti azt. Mindenki tapsol. Dicsérik nagyszerű munkájáért a javaslat kidolgozásánál. Azután több más képviselő mind a két pártból a dicsérők kórusához csatlakozik. Megszavazzák a nagy összegeket, amiket a milliomosokból álló adminisztráció kért. így azután egyik párt sem vetheti a másik szemére, hogy az “hamis takarékoskodás” vagy túl sok “szükségtelen pénzfecsérlés volt-e?” Arról gondoskodnak, hogy a nagy pénzüeket érdeklő ügyekben mindig sok fölösleges pénz is álljon az azt intézők rendelkezésére. Iskolák, lakások, kórházak, a nép egészség ügye. Ilyen kicsinységek nem aggasztják őket. Mire készek az ő húsos fazekaik megtöltésével, népjólétre, közoktatás- vagy közegészségre már nem jut pénz. ★ NYUGAT NÉMETORSZÁGBAN a bíróság egy főnököt titkárjának állásába való visszahelyezésére ítélt. Az illetőt azért bocsátotta el, mivel nem akarta abba hagyni szájaszéle pirosra festését! Egy másik bíróság pedig egy másik iroda főnök javára döntött, aki elbocsátotta titkárnőjét, mivel NEM volt hajlandó lipsticket használni. A Földtől 93 millió mértoldnyi távolságban és 20 millió Fahrenheit hőmérséklet mellett a Nap atomjai termelik .állandóan termelik azt az energiát, amely óriási — ember által meg som közelíthető — robbanások formájában a Nap felszínére tör és onnan mint életetadó napsugár ragyog Földünkre. Ezek a természetes atom-robbanások, amelyek minden élő csillag belsejében hasonlóan, de sokszor még a Napénál is hasonlíthatatlanul nagyobb energiatermelés formájában történnek, sugároznak uj erőt az igy felbomló napokból (csillagokból), amelyek a világegyetemet benépesítik. Ma már a saját csillag-szigetvilágunkban is, a Tejut szigetvilágában, mintegy 100 billió csillagnap ismeretes, s több százezer, sőt több milliónyi “fényévnyire” levő más szigetvilágokban is hasonló számú csillagnap sugároz fényt a világegyetembe. Több mint egy billió ily szigetvilágot ismerünk, mindegyikben vagy 100 billió csillaggal. A lassan széthulló csillagnapok hatalmas energiasugárzással járulnak hozzá azokhoz a mérhetetlen gáztömegekhez, amelyekből uj és uj csillagvilágok teremtődnek évbilliók leforgása alatt. Atomrobbanás adja tehát a világegyetem életrendjét. A ciklikus anyagfelbomlás és anyag- teremtődiés képviseli a világegyetem életét. A billiónyi csillag mindegyike egyegv nap s bolygók (mint a mi Földünk) nagyon sok csillagnap körül lehetnek. E bolygók közül legalább egy millión van a valószínűség szerint miénkhez hasonló szerves élet, s talán kultúra is, amely mind az atomrobbanásokból származó sugárzó energia utján nyeri a szerves működéséhez szükséges természeti alapot. Az atomenergiát és a természetes atomrobbanásokat, ezeket a gigantikus kohókban, a napok belsejében, létrejövő anyagbomlásokat és anyag- egyesüléseket, nem lehet tehát kevésre értékelnünk, mert ezek minden életnek előfeltételei. És az emberi elme hatalmas vívmánya az is, hogy nemcsak megélhette az ember a közvetlen nem látható hatalmas atomfolyamatot, hanem kicsiben ő maga is képes atomenergiát létrehozni. Szégyene az embernek az. hogy e ragyogó uj felfedezést még mindig főleg háborúi előkészitő, romboló bombákba építi bele, ahelveti, hogy lelassított és évszázadokon át használható folyamatokban a békés emberi fejlődés és haladó jólét céljaira használná. Még nagyobb szégyen az, hogy a bombák állandó “tökéletesítésével” egybekötött és csaknem rendszeres időközökben megismételt próbarobbantások következtében egyrészt a Föld légkörét mételvezziik meg egyre nagyobb mértékben a felgyülemlő és életet mérgező radiációs anyagokkal és másrészt a jövőben születendő emberek fokozatos degenerációját is okozzuk az emberi ivarsejtek elkorcsositó besugárzásával. Az ember-csinálca atomrobbanások nem 93 millió mérföldnyire, hanem úgyszólván a közvetlen közelünkben történnek. Ha lassú lánc-folyamatokban és vastag ólom- s betonrétegek szigetelésének védelme alatt gyártjuk békés ipari célokra az atomenergiát, akkor gondoskodunk oly természetű szürőhatásról, mint amilyet a Nap esetében a 93 milliós mérföldnyi távolság valamint a földnek védő légköre képvisel. Hirtelen bombarobbanások esetén ily védőhatás nincs. Ez az ember mai atombomba politikájának egvik legnagyobb tragédiája! A mai nemzedékre is szomorú e romboló hatás, de a jövő nemzedékek szellemi és testi jólétét tönkretevő potenciális hatása az A-, H- és egyéb bombapróbáknak felmérhetetlen. Ha tényleg gondolkodó embereknek nevezzük magunkat. minden további emberrombolást és jövőbeni korcsszülött-szaporodást meg kell akadályoznunk. A következő néhány év alatt nemzetközi megjegyezéssel ki kell küszöbölnünk minden atombombát és az atomenergia használatát kellően védett módszerekkel békés célokra kell szorítanunk. Ez természetesen a háború kiküszöbölését is magában foglalja. Mert nem fog megegyezni egymással az ember az atomfegyver eltörlésében, ha nem egyezik meg egyúttal a nemzetek békés együttélésében és a hadi készülődés megszüntetésében is. Ez pedig talán több tisztánlátást és hatalomratörekvés nélküli kooperációt kíván a nemzetek kormányaitól, mint amennyivel a mai hatalomért és anyagi előnyökért versengő érában rendelkeznek. A népeknek maguknak kell igy a kezdeményezést kezükbe venni. Erről majd többet Írunk a következő cikkekben. Itt befejezésül csak össze£ foglaljuk még azokat az atombesugárzási káror kát, amelyeket az emberi ivarsejtek, a jövő nemé zedékelcet képviselő gonádok, szenvednek az atombomba-próbák következtében: Nehogy elfeledjük, dr. A. H. Sturtevant, a California Institute of Technology genetikusa a. következőket írja le mint alaptényeket a bomba- próbák genetikai besugárzásaival kapcsolatban: 1. E nagyenergiáj u besugárzások genetikai mutációkat (jövő-nemzedékbeli eltörölhetetlen változásokat) okoznak, amelyeknek legnagyobb része, legalább is 99.9 százaléka, káros. 2. Az előidézett mutációk sűrűsége egyenesen arányos a besugárzás mennyiségével. Csakr nem teljesen bizonyos, hogy nincs oly “kisméretű” besugárzás (besugárzási küszöb), amelyen alul a besugárzásnak nincs hatása. 3. Az egymást követő besugárzások felhalmozódnak a gonádokban (germ cells). 4. A jövő nemzedékekben a besugárzás kó- vetkeményei maradandók. A károsan megváltoztatott gonádokból születendő nemzedékek e hatást sohasem vesztik el. Nincs “felépülés” vagy megszabadulás az elkorcsosodásból, még' a tizedig vagy századik génerációban sem. amig csak az egész leszármazási ág ki nem hal, 5. (Amint már mondottuk), a mutációk legnagyobb része káros (életellenes): a hatás a következő nemzedékek egyénéinek effektivi- tását nagyon komolyan befolyásolja. Sőt a hatás korai halálra, vagy nagyméretű testi és szellemi defektusokra is vezethet. 6. Már eddig is van bizonyos számú nem-kivánatos gonád-változás a Föld összes népeinél. Az atomproóbákból száitnazó besugárzás ezt csak fokozza. , Ily körülmények közt csakis a béke és haladás meg emberi jólét céljait szolgáló nemzetközi . együttműködés és barátságos nemzetközi konferenciákon létrehozott, jövőt alapitó világprogram mentheti meg az emberiséget az önmaga által' előidézett társadalmi pusztulástól. Ezt a célt, a. pusztulás elkerülést valamint az emberi jobbjövő építését, óhajtja szolgálni az a most induló törekvés, amelyről következő cikkeink fognak beszélni. Az elnöki nyilatkozat helyes szövege Szeptember 27-iki számunkban “Uj korszak küszöbén” cimü cikkünkben az idézőjelek elhagyása következtében nem domborodik ki tisztán, hogy mit mondott az elnök és mit a cikkíró. Azért az elnök e nagyon fontos kijelentését amit szeptember 11-én Washingtonban a “Friendship Group” előtt tett, újból leközöljük: “Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy minden nemzet békét akar, akkor előtérbe nyomul a népeknek egymással való érintkezése —, ha szükséges, esetleg kormányaik mellőzésével is, —hogy nem is egy. hanem ezer meg ezer módot találjanak arra, hogy egymást jobban megismerjék. “Mindazon bombák, amiket készítünk, továbbá a bombázó gépek, a hadihajók és az ágyuk végeredményben csak negativ szolgálatot nyújtanak ; arravalók, hogy időt adjanak arra, hogy másokat megakadályozzunk a háború kezdésében, miután tudjuk, hogy Ml NEM FOGUNK HÁBORÚT KEZDENI. De azokat a billiókat, amiket fegyverkezésre költünk, támogatni kell pozitív, épitő erőkifejtéssel, ami direkt utón vezet bennünket ahhoz, amit mindannyian akarunk: az igazi tartós békéhez. “Azért a vasfüggönyön található minden kis repedést ki kell bőviteniink, hogy közelségünkbe vonjuk Oroszország és a többi ‘vasfüggöny” ország népeit, mert csak ugv tudjuk megmutatni nekik, hogy miként javíthatunk mindkettőnk sorsán.” MANHATTAN, New Yorkban az összes használatban levő Cadillac automobilok egy-harmada üzleti cégek nevén van regisztrálva. így sokkal olcsóbba kerül vásárlásuk és fenntartásuk tulajdonosaiknak, mert ‘üzleti kiadás’-ként könyvelik el és kapják az adóengedményeket értük. Professor M. D. Morandini: AZ ATOMROBBANÁSOK ÉS AZ EMBER! FAJ JÖVŐJE
