Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-11 / 41. szám
Thursday, Oct. 11, 1956. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 MINDEN EGYES SZAVAZAT FONTOS! N ewyorkiak regisztráljanak október 8, hétfő és 12, péntek között naponta délután 3 óra 30'tól este 10 óra 30-ig, Szombaton, október hó 13-án, reggel 7 órától este 10 óra 30-ig. Irta: GERÉIi JÓZSEF Az amerikai .sajtó szokatlan nagy örömmel jelentette, hogy az elnök tudtával és támogatásával a külügyminisztérium számos külföldi országot felszólított 3—3 tagú delegáció küldésére, hogy azok mint az amerikai nép vendégei, figyeljék a választásokat és igy saját szemeikkel lássák a DEMOKRÁCIÁT MŰKÖDÉSBEN (Democracy in action). Ugvlátszik, a nagy örömre az adott okot, hogy a meghívott országok közé felvették az úgynevezett “vasfüggöny” országokat is: a Szovjetuniót, Lengyelországot, Magyarországot, Csehszlovákiát és Romániát. A meghívásnak igazi értelme ez: “Jöjjetek és tanuljatok tőlünk!” — noha ezen szavakat nem is használták. E sorok írásának idején a meghívott országok még nem válaszoltak. Azonban amit mi e meghívással kapcsolatban mondani akarunk érvényes akár eljönnek, vagy elmaradnak a delegációk. Hiszen ennek a meghívásnak úgyis csak kortes jellege van, mert a republikánus adminisztráció mutatni akarja, hogy ime ily módon is terjeszteni igyekszik az amerikai demokráciát. És ha a népköztársaságok nem fogadják el a meghívást, mert azt viszonozni kellene, akkor meg majd azzal állnak elő, hogy ugy-e ti nem meritek megmutatni, hogy miként rendezitek a választásokat?! Kortesbeszédek Én ennek dacára is szép gesztusnak tartom ezt a meghívást, mert elősegíti a népeknek egymásközti érintkezését. Azonban azt már kétségbevonom, hogy az ily delegációk 2—3 heti ittartózko- dás alatt képesek lesznek a jelen elnökválasztás lényegét felismerni, még kevésvé arra, hogy ha- ’zatérve arról igazán hii képet adjanak. Az amerikai elnökválasztások mindig a beszédek (szócsaták) özönét zúdították a választó polgárság fejeire, de soha nem olyan nagy mértékben, mint most. Évekkel ezelőtt az ily korteske- dési hadjárat, csak a kisebb-nagvobb gyűléseken leadott beszédekre és az újsághirdetésekre szorítkozott, amit most a rádió és a televízió segélyével hihetetlen méretekig felduzzasztottak és megdrágítottak. Ma egy-egy TV vagy rádió beszédet millió és millió ember hallgatja és miután a költség is azzal arányosan emelkedik, az ilyen beszédeket a hirdetésekben jártas legjobb szakembereket, vagy e célre alkalmazott (ghost) irók állítják össze, akik telerakják azokat szépenhang- zó frázisokkal, szólamokkal, reménytkeítő Ígéretekkel, — szóval olyasmikkel, amikkel “megfogják” a szavazót, de ugyanakkor elterelik a figyelmüket a szóbanforgó kérdés lényegéről. Egészen természetes, hogy a beszédeket készítő hirdető ügynökségek nem valami nagy hívei az igazságnak. A kívánt hatás elérésére éppenugy túloznak, nagyítanak, ferdítenek, vagy egyenest hazudnak, mint akármelyik kereskedelmi cikk, — pl. a cigaretta, alkohol, automobil, stb. árusításánál, vagy talán még jobban. Hol az igazság? Éppen ezért igazán jóizü humort szolgáltatott a republikánusok ötlete, hogy a demokrata jelöltek ellenőrzésére egy “igazság-osztag”-ot (Truth- squad) szerveztek. Ez az osztag aztán háromheti kampány (korteskedés) után azt jelentette, hogy a demokrata jelöltek beszédeiben már addig is 20 “misstatement”-et (hamis állítást) találtak, mire a demokraták azt felelték, hogy ugyanannyi idő alatt a republikánus vezetők beszédeiben képtelenek voltak 20 “Truth-statement” (igazság) felfedezésére. Mint a bibliai vízözön a szárazföldet, ugv borítja el ez a szóáradat az Egyesült Államok teljes területét. Valójában ember legyen a talpán és azonkívül helyén legyen az esze is annak, aki a szavak e határtalan nagy óceánjából ki tudja hámozni a lényeget. Nagyon kétlem, hogy az amerikai viszonyokat nem ismerő idegen országok küldöttei 2—3 heti megfigyelés után képesek lennének az amerikai elnökválasztás helyes analizálására és értékelésére. Mert nyilvánvaló az is, hogy most nem csupán arról van szó, hogy Eisenhower marad-e az elnök, avagy Adlai Stevenson költözik be helyette a Fehér Házba? Most még az is háttérbe szorul, hogy melyik politikai párt kerül hatalomra? Melyiknek a kezébe kerül a “húsos-fazék”? — mint mondani szokták. A fökérdés De tovább megyek, merem állítani, hogy még az amerikai választók igen nagy része sincs tisztában azzal, hogy vajon ebben az elnökválasztásban mi a legfontosabb kérdés? Mi a lényeg, amit egyik vagy másik jelölt képvisel és igy a győzelme annak az “issue”-nak a diadalát jelenti majd. Sajnos, hogy a magyar nyelvnek erre az “issue” fogalomra nincs teljesen megfelelő szava. Pedig mi (magyarok) már ezer év óta veszekszünk valamilyen kérdés vagy tárgy (issue) felett s közismert dolog, hogy aki a vitáknál, veszekedéseknél (vagy a választásoknál) nem ismeri a lényeget, az nem az eszével, hanem legfeljebb csak a szivét (érzelmeit) követve áll az egyik vagy másik oldalra.. Azért elmondom, hogy szerintem mi a legfontosabb “issue” ennél a választásnál. Lehet, hogy olyasmit hozok felszínre, amire még olyan olvasók sem gondoltak, akik máskülönben ugyanarra a jelöltre szavaznak, akire én is szavazni fogok. Fontos az ily tények ismerete, mert ismerőseinkkel folytatott “korteskedő” beszélgetés közben nem érzelmeinkre, hanem a tényekre hivatkozhatunk. A mililarizmus Szerintem ebben a választásban a legfontosabb kérdés az, hogy vajon a második világháború szülte és azóta egyre növekvő amerikai mililarizmus elérte-e már a csúcspontját? Megindul-e ennek az óriási militarista gépezetnek a fokozatos leépítése, avagy fejlesztik tovább, tovább, amig mint valami szörnyű Frankenstein fogja elpusztítani ennek az országnak a demokráciáját? Ez a kérdések-kérdése! Ez a legfontosabb probléma. Ezt ilyen nyíltan egyik párt sem tárja elénk, hiszen mindkét párt készséggel szavazza meg az egyre növekvő hadi költségvetést. Éppen azért számba kell vennünk azokat a másodrendű kérdéseket, amelyek megszabják a fökérdés sorsát. Ezek a következők: A militarizmus támogatására egy évtized óta állandóan rémitgetik az amerikai népet azzal, hogy valamely képzeletbeli kül- és bel-ellenség akarja megtámadniaz Egyesült Államokat. Ezeknek a megfékezésére kell a nagy hadsereg és az aránytalanul felduzzasztott titkosrendőrség. Ez a választás hivatva lesz eldönteni, hogy vajon ezt a rémitgető mesét folytathat iák-e még tovább is, avagy a lomtárba kell tenni? És ha a lomtárba kell tenni, mert az amerikai nép már nem dől be az ilyen kitalált meséknek, akkor véget kell vetni a biztonság örve alatt elkövetett nagymérvű üldözéseknek is; akkor véget kell vetni annak, hogy a titkosrendőrök rajai zaklassák a polgárokat érdeklődve, hogy-kivel társalognak? Milyen újságokat olvasnak? Milyen színházakba járnak? stb. Mert ha a zaklatás tovább folyik, akkor maholnap már majd megszabják, hogy melyik rádió vagy TV leadást szabad végighallgatni, akárcsak a totalitär államokban tették. . Gazdasági okok Másszóval azt is mondhatjuk, hogy ez a választás fogja eldönteni, hogy a demokrácia védelmének jelszava alatt milyen mértékben fogják ezt az országot totalitär állammá változtatni? Mert útban vagyunk hozzá s a kérdés csupán az, hogy elértük-e már a fordulópontot, vagy sem? Erre a kérdésre ez a választás fog feleletet adni. Nagyon jól tudjuk, hogy ennél a választásnál nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdések is döntés alá kerülnek. A valóság az, hogy igen sok esetben a politikai és gazdasági kérdések eggyé olvadnak. így például a militarizmus kiépítése határtalan nagy jövedelmet hozott egyesek részére, akik most a szó szoros értelmében kezükbe ragadták az ország ügyeinek irányítását olyany- nyira, hogy itt most igazi plutokrata uralmat teremtettek. Ez a választás eldönti azt is, hogy va- jón meddig fejlődik még ez a plutokrata uralom, avagy ki lehet-e venni az állami hatalmat a nagyon gazdagok kezéből? Egy másik fontos issue, amit ez a választás dönt el az, hogy vajon a sok billió közvagyonnal létrehozott atomenergiát át fogják-e adni magánemberek profitjának a növelésére, avagy megma(Lásd vezércikkünket a 8-ik oldalon: “A MAGYAR SZÓ OLVASÓTÁBORA ÉS A VÁLASZTÁSOK”). rad a nép tulajdonában? Ez persze vonatkozik másféle közvagyonra is, amelynek igen nagy részét a plutokrata kormány már szétosztotta a gazdagok vagyonának gyarapítására. Vannak aztán még kisebbrendü dolgok, amelyek felett ugyancsak döntenek a választók anélkül, hogy azokat említenék. így például ez a választás eldöntheti azt a kérdést is, hogy vajon a közeljövőben megalakulhat-e az amerikai Labor Party? A demokrata győzelem nemcsak utat nyitna erre, hanem megváltoztatná a két nagy pártot úgy, hogy a magukat jelenleg “konzerva- tiv”-eknek nevezők, de valójában reakciós elemek mindkét pártból kiválva újabb szervezetet alkotva csoportosulnak. Másodrendű polgárok És végre ez a választás esetleg végetvet a mili- tarizmussal és a plutokratákkal szövetkezett klerikális reakció hatalma további fejlődésének is.1 Ez a szentháromság már annyira kezébe keritet • te az iskolákat, hogy azokban nemcsak azt Írják elő, hogy mit és hogyan tanítsanak, de mindenféle hüségeskükkel zaklatják a tanítókat úgy, hogy megvonják a tanítás eshetőségét azoktól, akik nem mutatnak feltétlen alázatot és behódo- lást. Megszabhatja ez a választás azt is, hogy EGÉSZ AMERIKÁBAN komolyan veszik majd az alkotmányt és a bőr színe, vagy a faji eredet miatt nem különböztetnek meg másod- meg harmadrendű polgárokat. (Ugyan mit szólnak majd azok a delegátusok ha látják hogy egyes déli államokban miként vonják meg a szavazat jogát sok millió ittszületett polgártól csak azért, mert a bőrükben fekete festék rakodik le?) Primitiv társadalmakban azért álltak öss-ze egyes családok és törzsek, hogy államot alkossanak, mert közös erővel jobban tudtak védekezni a közös ellenség ellen. Idővel azonban egyes vezetők magukhoz' ragadták ezt az állami hátaimat és a többiek elnyomására, gazdasági kizsákmányolására használták fel. Ilyenkor aztán a közösség újból összefogott s kisebb-nagvobb kíizdelyem révén korlátozta a vezérek hatalmát. Amerika történetén végigvonul egyes kormányközegeknek az állami hatalommal való visz- szaélése, illetőleg az állami hatalomnak egyes csoportok vagy osztályok elnyomására yaló alkalmazása. Azonban ez a jelenség olyan széleskörű és annyira szemmellátható még soha sem volt, .mint ma. Ez a választás hivatva van azt mondani: .Halt! Eddig és ne tovább! ,i( ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■IHN* AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. EDDIG ÉS NE TOVÁBB! A JELENLEGI ELNÖKVÁLASZTÁSI HADJÁRAT IGAZI LÉNYEGE
