Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-27 / 39. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ "SeptBHÍbér27, 1956 Régi amerikás magyarok “szerencséje”!? _ Tisztelt Szerkesztőség! Szept. 16-án a Kenmore, N. Y.-i rádió Bálint- íéle magyar adásán egy névtelen nagyságos, vagy volt kegyelmes “hontalan” tartott ismeret- terjesztő előadást egy uj magyar filmről, melyet sikerült itt, a szabad világban előállítani. Ebben felvonultatják a hatalmasok, ötven évnek minden küzdelmét és bánatát ami őket érte, amig ide nem értek. Mit lehet ebben a filmben látni? Szerinte benne van I. Ferenc Jóska, (de nincs benne az aradi 13. Petőfi. Táncsics, Kossuth). Azután benne van IV. Károly király. Nincs benne a Piave, ami az olasz fronton elvitt vagy százezer magyart. Azután uram bocsá’: benne van s ezt megláthatja minden vak magyar, hogyan tették tönkre a I9-es magyar proletárok a volt nagy Magyar- országot. Nincs benne a magyar grófok és a románok aradi tárgyalása, ahol a kegyelmesek azt kérték a románoktól, hogy a Magyarországon található nemzetiségeket ne bántsák, csak a magyarokat, azokra úgy húzzák a 25-öt, hogy a magyar olvassa! Nincs benne, hogyan mondtak le az urak 63 vármegyéről, csak azért, hogy a kis Magyarországon továbbra is ők maradjanak a trónon. Nincs benne, hogy Horthy hogyan köpte le a siófoki proletárhalottakat. Azután benne van sok minden, ami a volt nagyságos, méltóságos és kegyelmeseket dicséi'i. Végül benne van a második világháború, amikor a nemes urak megindultak a nagy Magyar- ország visszaszerzésére. De 25 évi kesergés után utat tévesztettek és a Don folyónál keresték a nagy Magyarországot. Nincs benne az a piszkos munka, amit addig csináltak Ukrajnában, amig a Donhoz értek. Fölégetett falvak, megbecstelenitett, azután legyilkolt asszonyok, s nincs benne az a pofon, amit ezért a piszkos munkáért kaptak; nincs benne, hogyan hagyták magukra az urak a parasztot, amikor futni kellett. Benne van, hogy az ázsiai hordák hogyan árasztották el Magyar- országot, s azok hogyan ölelgették a 70—80 éves mamákat. S benne van a vörös rém, amitől ke- gyelmesék annyira beijedtek. Végül a “honfitárs” szerint szeretnék, ha minden öreg amerikás és kanadás magyar megnézné ezt a filmet és látná, hogy mennyivel szerencsésebb, hogy ezt az 50 évet itt töltötte a szabad világban, nyugodtan, amig ők, mármint az urak, küzdöttek, szenvedtek a “hazáért”. S most is itt a sza bad világban küzdenek, de ehhez a küzdelemhez reánk, öreg amerikásokra van szükség, illetve a dollárjainkra. Például itt van ez az óriási küzdelem, amit már jó pár éve elindítottak az urak a “Talpra magyar”-ral egy keresztény napilapért, ahol csak ők simák el az utolsó 12 év fájdalmait. Itt vannak a már bedöglött és ezután bedöglő részvények. s még a néhol meglapuló órák, gyűrűk. Ezek a nemes cél érdekében mind vevőkre várnak tekintve a “nagy célt” és a tudatlanságunkat. Ugv gondolják az urak, hogy mi duplán fogunk adakozni és együtt fogunk velük sírni, ftogv: “Mindent vissza!” Mindezekből mi, öreg amerikások láthatjuk, hogy mi a célja ennek a bandának. S ezt az előadást szept. 22-re hirdetik Tonawanda, N. Y. ban. Egy, aki a Tiszánál védte a hazát Meglátogatták a kópék Kedves Szerkesztő munkástársak! Megáll az ember esze, hogv mire használják fel az adófizetők pénzét. A minap két jól öltözött egyén csengetett be az ajtón. Ajtót nyitok. Na. gondolom, ezek talán azért jönnek, hogy megkérdezzék hogyan élünk 86 dolláros nyugdíjból havonta ketten. Bemutatkoznak: F. B. I. Mit akarnak? — kérdem. Hát uram isten, az 193!-es sztrájkról kezdenek kérdezni és hogy uem akarnak semmi mást, mint hogy ha hazámat szeretem, egy kis együttműködést. Igaz, az1 nem mondták meg, hogy fogadott hazámmal müködjek-e együtt, vagy velük. Most tudniillik, hogy az 1931-es sztrájk nem volt titok, voltak ott állami lovasrendőrök< sárga kutyák, meg a nemzetőrség is egy Ízben ki lett hiva 1922-től 31-ig. A bányászok sokat szenvedtek, éheztek, lerongyolódtak, előbb kisebb sztrájkok voltak, de ezeket leverték. Bizony úgy nézett ki, hogy a bányásznép tehetetlen. Ha valahol sztrájk volt, a sztrájkoló bányász szegényes holmiját felrakták a kompánia truckjára és valamelyik elhagyatott helyen ledobálták. 1931-ben már betelt a pohár, megmozdult a bányásznép, nem törődve életével felvette a harcot a szakszervezetéért, amely bizony sok] vérbe és szenvedésbe került. Egyik kudarcot a másik után szenvedte a bányásznép és ez a véres harc csak akkor fejeződött be, amikor az áldott emlékű Roosevelt elnökünk megadta a jogot a szervezkedésre és elrendelte a kompánia a telepek lebontását és az üzletek becsű kását. Most, 25 esztendő után a legjobb akaratom mellett sem tudnám megmondani azoknak a nevét, akikkel a piketvonaiat jártuk, osztottuk az élelmet és ruhát, amit az ország minden részéből küldtek az éhező, rongyos bányászoknak. Akkor nem is gondoltunk arra, hogy mindezt, mint bűnt fogják a fejünkre olvasni 25 év múlva. Az utcákon gyülésezett a bányásznép, ezrek hallgatták, de ugylátszik ez a két kopó még akkor hátulgombolós nadrágot hordott, nem tud arról. Csak azt tudják, hogy nekik valakit üldözni kell, hogy jólfizetett állásukból ki ne rúgják őket. Én egy vagyok azok közül, akiket csalogatnak, gyere be, nem lesz semmi bajod, csak annyit tegyél: hazudj embertársadra. Dehát ez nekem nem kenyerem. Kitartás velünk! N. N. Ml ÚJSÁG MÁNDGKOK (Részletek egy Mándok, Szabolcs megyéből érkezett levélből, melyet egy olvasónk juttatott el hozzánk közlés végett.) írja kedves sógorom, hogy milyen érdekes lehet az a televíziós rádió, hogy nemcsak hallani, de még látni is. Idehaza még ilyet nem hallottam. Az a másik fajta rádió jobban van, több helyen olyan iparosoknál^ akiknek van jó fizetésük, vagy szövetkezeti embereknél jobban megakad. Kedves sógorom, a kastélyban most traktörállomás van, az udvara már nem virágos, hanem gépekkel, cséplőgépekkel, elevátorokkal van szépen sorban beállítva és szántógépek, kapálógépek, vetőgép, aratógép, tehát mindenféle fajta gép van a traktorállomáson. A kastély pedig iroda, meg legénységi szoba, meg isten tudja hány alkalmazott lakik ott. A tanácsháza ott van, ahol a szolgabiró lakott és hivatala volt, mert már szolgabiró nincs. A régi községháza helyén pedig egészségügyi szoba van, oda hordják a pici gyermekeket vizsgálatra és a terhes anyák is oda mennek. Villany az már van majdnem mindenkinél, az állam részletfizetésre vezette be ott, ahol akarták és ki van szabva mindenkinek, hogy melyik hónapban mennyit kell fizetni. S kérdezi, hogy milyen szövetkezet van itt. A földműves szövetkezetek léteznek és kérdezi, hogy van-e könyvtár. Van, csak abban nem valami jó könyvek vannak, mert nem tartanak mást, mint ponyvaregényeket. Én nem olvasok, mert nincs rá időm, de amikor a fiam itthon van, meg az iskolában is, ő nagyon szeret olvasni. Amikor vakáción volt itthon, nem győzte a könyveket hordani, mert hamar kiolvasta. Isten velük, jó egészséget kívánok: Lajos “Odavarázsolja az emberi...” Tisztelt Szerkesztőség! Mivel két évvel ezelőtt huszonöt évre nekem is szerencsém volt az óhaza jelentős részét megtekinteni és csodás müveit, szépségét látni, most azon csodálkozom, hogy habár a “Tavasz a Du- nán”-t csak félig olvastam el, hogyan tud egy idegen iró olyan ihiven az olvasó elé tárni, hogy szinte olvasás közben újból odavarázsolja az embert, annyira igaz minden betűje. Köszönöm a könyvet és továbbra is jó munkát és egészséget kíván M. Polyoka AKI AZ IGAZSÁGOT AKARJA TUDNI, AZ A “SPRINGTIME ON THE DANUBE”-T OKVETLEN MEG FOGJA RENDELNI! Á panaszos óhazai levelekről Tisztelt Szerkesztőség! Helytelen dolog, hogy olyan dicsérő leveleket közölnek Magyarországról, amit magok találtak ki. Én és a szomszédom számtalan levelet olvasunk magyarországiaktól, amelyek mind tele vannak siró kérésekkel. Nagyon soknak elvette a magyar kormány a kis házát, vagy földjét, amit szüleitől örököltek, vagy ha nem is vették el a kormány ingyen használja azokat. Sokan már átadták az ügyvédeknek, hogy pereljék be a magyar államot, hogy házaik árát térítsék meg nekik. Miért nem írnak maguk ilyen dolgokról? Én nem tartom magukat olyan tudatlanoknak, hogy ilyen dolgok felől nem tudnának. S az volna az igazság, ha úgy a jót, mint a rosszat megírnák mindenfelől, ha már valamiről írni akarnak vagy ne Írjanak se jót, se rosszai. Chicagói olvasó (Pontról pontra válaszolunk chicagói olvasónknak : 1. Soha e lap hasábjain “kitalált” levél Magyarországról nem jelent meg. Olvasóink évente százszámra küldenek be óhazai leveleket, eredeti formájukban, az óhazai bélyegekkel, stb. Mi ezekből közlünk szemelvényeket lapunk hasábjain. Magától értetődőleg olvasóink, főleg a kedvező hangú leveleket küldik nekünk, részben azért, mert leginkább ilyeneket kapnak, részben azért, hogy ellensúlyozzák azt a sok rágalmat, ami a reakciós sajtóban jelenik meg szülőhazánkról. Az is világos, hogy a panaszos leveleket főleg a reakciós sajtót olvasó amerikai magyarok kapják és azok viszont nincsenek velünk levelező viszonyban. .. igen kevés kivétellel. Abbeli törekvésünkben, hogy ellensúlyozzuk a háborús uszítok, a magyar nép ideszökött ellenségeinek rágalmazó hadjáratát Magyarország ellen, lehetséges^ hogy nem alkalmaztunk megfelelő kritikát egyes olyan óhazai eseményekre, jelenségekre, amelyek pedig megérdemelték volna a kritikát. Az országos lapkonferenciánkon is tárgyaltuk e kérdést. Mi nem rösteljük hibáinkat a nyilvánosság előtt beismerni. Azt, hogy súlyos igazságtalanságok törvény- sértések fordultak elő, a magyar kormány is beismerek Hisszük és reméljük, hogy a jogos panaszokat, házak, birtok kérdése terén orvosolni fogják. A Magyar Szó is helyet fog adni minden ily jellegű jogos panasznak. — Szerk.) MOST MÁR KAPHATÓ a világ legjobb angol-magyar és magyar-angol szótára! Végre-valahára egy elsőrangú angol-magyar és magyar-angol szótár OLCSÓ ÁRON! Amerikába érkezett és már kapható a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA által kiadott és több mint 1,000 oldal terjedelmű “ORSZÁGH” angolmagyar és magyar-angol szótár két kötetben, tartós vászonkötésben. Köztudomású, hogy az Amerikában kiadott angol—magyar szótárak csak olcsó s jogositat- lan utánzatai voltak a megbízható, s szakértők által kiadott kiváló óhazai szótáraknak. A nagy “Országh’’-szótárakért ezért ma is 45 dollárt kérnek az amerikai magyar könyvesboltokban. Most azonban megvásárolhatja a kisebb Országh-szó- tárt, amely több mint 25,009 angol szó magyar jelentését és ugyanannyi magyar szó angol értelmét adja a kifejezésekkel együtt. Ragadja meg e rendkívüli alkalmat e kétkötetes, értékes szótár megrendelésére, mert csak igen kevés érkezett belőle, ami valószinüleg rövid idő alatt elfogy és nem tudjuk mikor érkezik újabb szállítmány. A két kötet ára szép, tartós vászonkötésben mindössze 4 dollár. Postaköltség 25 cent. Rendelésre használja az alanti szelvényt: MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 E. 16íh St. New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre Országh László angol—magyar és magyar—angol szótárát két kötetben. Csatolok 4 dollárt az áráért és 25 centet postai és csomagolási költségekre. Név: ..................................................................... Cim: .................................................................... f ..................................... " _ v| 1 Olvasóink iriáh... j I S______________________r ]
