Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-27 / 39. szám
September 27, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ BURMA A második világháború után a brit gyarmat- birodalomból különvált és önállósult Burma, Hát- só-Indiának e legkiterjedtebb országa. 677,500 négyzetkilométer — nagyobb, mint Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária területe együttvéve. A Ráktéritőtől délre a forró égövön terül el, és éghajlatát Elő-Indiáéhoz hasonlóan a mon- szun-szélrendszer szabályozza. A szabálytalan alakú országnak egy keskeny, Thaifölddel (Szi- ám) határos nyúlványa mélyen lenyúlik a Maláj-félszigetre, s megközelíti a 10. szélességi fokot. Hosszú tengerpartja a Bengáli-öböl felé néz, s kívül esik a nagy tengeri világforgalmon. Már ez is bizonyos elszigeteltséget eredményez. Még inkább elkülönítik Burmát a szomszédos országoktól szárazföldi határai. Domborzata bizonyos mértékben a Kárpátmedencére emlékeztet. Központi részét ugyanis egy nagy kiterjedésű medence foglalja el, amely a tenger felé nyitott, és óriási deltában folytatódik. A hegyvidéki peremtájak nehezítik a közlekedést mind nyugati szomszédai (India, Pakisztán), mind a keletiek (Kína, Laosz, Sziám) felé. így, jóllehet földrajzilag Hátsó-Indiához tartozik, a tényleges forgalomban a tenger közelebb hozza Elő-Indiához. India és Kina szomszédságában Burma mintegy átmenetet képez a két klasszikus kulturterület között, noha egyelőre egyetlen szomszéd országgal sem köti össze vasút. A tengeri forgalom könnyebbsége és gazdaságossága révén az indiai hatás pezsgőbben érvényesült, mint a kinai. Mégsem mondható ez a hatás kizárólagosnak. így a burmai Írás az indus Íráson alapszik. A kasztrendszer hiánya élesen megkülönbözteti Indiától. Aminthogy a nők régi, viszonylagos egyenjogúsága a régi kinai közszokástól is merőben eltér. Az észak-burmai hegyvidéken és a San-fenn- sikon sokféle ércet, színes és ritka fémet bányásznak. Legfontosabb a réz-, ón-, wolfram- és ólomérctermelés. A világ egyik legnagyobb ólom- bányája a San-fennsikon van. Világszerte ismert az Északi Hegyvidék mállott kőzeteiben előforduló rubin is, amellyel a régi pagodákat díszítették. A peremtájak gyér lakosságát különféle, ki- sebb-nagyobb törzsek alkotják. Burma lakossága általában igen kevert. Az eredeti negroid lakosság ugyanis északról bevándorló mongolokkal, továbbá nyugati népekkel, dravidákkal és dél felől előrenyomuló maláj törzsekkel élt együtt a történelem folyamán. A peremtájakon egyes nyelvtudósok 100—300 nyelvet és nyelvjárást különböztetnek meg. Az egyes völgykfatlanok, fennsíkok és medencék lakói egymástól elkülönülten fejlődtek. A sokféle törzs az irtásokban többnyire kezdetleges kapás földművelést folytat. A szárazabb fennsíkon a tibetihez hasonló állattenyésztést íiz. Burma 18 milliónyi lakosságát javarészt a túlnyomóan mongol vonásokat viselő burmánok alkotják, akik a központi medencében és a deltaterületeken élnek. Erre a területre esik a gazdasági és szellemi élet súlypontja, s itt a legpezsgőbb az élet lüktetése. Itt tömörül a lakosság is nagyobb városokban. Középső-Burma száraz éghajlatú. Főleg kölest, földi diót, szezámot, kukoricát, gyapotot- és dohányt termelő vidék. Központja Mandalay, az ország egykori fővárosa. Folyami közlekedésén kívül vasút is összeköti a tengerparttal. A 150 ezer lakosú város a hanyatlás képét mutatjn. Alaprajza négyszög alakú. mint általában — kinai hatásra — a régi burmai városoké. Hármas városfal övezi. Amig főváros volt, a külső falakon belül laktak a polgárok, akiknek lakónegyedétől a második városfal elkülönítette a katonák és tisztviselők városrészét. Végül a harmadik fal a legfőbb épületeket és magát a művészi falarag- ványokban s lakkmunkákban ékes királyi palotát kerítette körül. Itt van a fő pagoda is, amelynek többszáz oszlopát diónyi rubinok s más drágakövek díszítik. Egészen más a gazdasági értéke Alsó-Burmá- nak, vagyis a deltaterületnek. A magyar Alföld nagyságával fölérő, nagyon termékeny, felisza- polt síkságot nemcsak a nyári monszun esőt hozó szele látja el bő csapadékkal, hanem az Ira- vádi és a Szittang kilenc folyóága is, s ezenkívül temérdek csatorna teszi lehetővé az öntözést is. A föld egyik legtermékenyebb rizskulturáját látjuk itt, noha a művelés nem a legkorszerűbb. A deltán és a tengerparton összpontosul az ipar és a kereskedelem jórésze. Ide áramlik vi- ziuton és vasúton a feldolgozásra kerülő nyerstermék az ország minden részéből, hogy aztán a kikötővárosokon át külföldre jusson. Vasúton egyelőre még mindig nem érintkezik a szomszédos országokkal; de köz jár müvek számára hihetetlen áldozatok árán mégis megépült a hires burmai ut. E gazdag területre települtek Burma újabb, részben európai tipusu városai, igy Moulmeinen kívül Basszein, Akjab és a főváros, Rangun. A több mint félmilliónyi lakóju Rangun 30 kilométerre fekszik ugyan a tengertől, de egy hajóforgalomra alkalmas folyamág összeköti a Martabani-öböllel. így válhatott Dél-Ázsia egyik jelentős kikötőjévé. Az összefutó folyami utak és vasutak a belső forgalom, ipar és kereskedelem középpontjává teszik. Igen nagy a zarándokforgalma is. A pompás mecsetek és hindu templomok arra vallanak, hogy Elő-India hatása leginkább Rangunban érzik. A fő útvonalak fényes, vidám és pezsgő élete a Városnak csak az egyik arcát mutatja. A külvárosokban és az országban lépten-nvomon segélyért kiált a szegénység. Burma és a rizs Burma természeti adottságai kiválóan kedvezőek a rizs termesztésére. A Ráktéritő mentén fekvő ország, magas hegységeit kivéve, megkapja a kívánt meleget. A nyári monszun pedig csapadékkal is megfelelőképp ellátja. így vált a rizs már régóta Burma legfontosabb növényévé. A termésátlag hektáronként 10—12 mázsa. Mélyen alatta marad a fejlettebb színvonalon termelő Kina vagy Japán átlagainak, s alacsonyabb a fiatal magyar rizs- termelés átlagainál is. A burmai rizs aprószemü, hosszúkás. A világkereskedelemben közepes értékű árunak minősitik. Két fajtát termelnek. Az egyik az úgynevezett enyves rizs. Nyúlóssá, ragacsossá fő, inkább csak sütésre használják. A másik: a keményítős. Főzés után is szemekben marad. Ebből jóval többet termelnek. Étkezésre is ez a hasznosabb. Hogyan termelik Burmában a rizst? Miként Indiában, a Gangesz deltájában, úgy Burmában az Iravadi és a Szalvin folyók deltájában van a rizsföldek nagy része. Itt a folyók vizét még ősrégi, kezdetleges berendezésekkel kiemelik, s elárasztják a földeket. Az egyhangú öntözőcsatornák ezreivel behálózott rizstáblák jellemzik a vidéket. Minthogy a szükséges hőösszeg megvan, az év minden szakában termelhetik a rizst. A rizsszemben az ezüsthártya tartalmazza a legértékesebb táplálóanyagokat és vitaminokat. Amerikában és általában a fehérbőrüek! lakta területeken a lakosság a szép fényesre csiszolt, ettől a hártyától megfosztott rizst szereti. Burmában és általában azokon a területeken, ahol a rizs a lakosság legfőbb tápláléka, a tápláló- anyagoktól megfosztott rizs fogyasztása veszélyes lehet. Betegséget okozhat. Ilyen betegség a hírhedt beriberi. Ezért Burmában a rizst a hántoló malmokban csak pelyvátlanitják. A pely- vátlanitott rizst barnarizsnek nevezik. A rizshántoló ipar az ország egyik legjelentősebb iparága. A csaknem 2,000-et kitevő rizshántolók zöme maradi technikával dolgozik. Modern, főleg a külföldi tőkeérdekeltségek kezében levő malmokat csakis a forgalmasabb kikötőkben találunk, ott, ahol export-célra hántolják a rizst. A rizs jelentőségét a burmai nép életében tükrözi a nép nyelve is. Az ország egyes részein a-z emberek igy köszöntik egymást: “Megetted már a rizsedet?” Embertársuk halálát szemléletesen fejezi ki e szólás-mondás: “Nincs többé rizse.” Az ország területének csak 11 százalékát hasznosítja a mezőgazdaság. E területnek közel kétharmadán, évről évre változtatás nélkül csakis rizst termelnek!. Természeti okok magyarázzák ezt az egyoldalúságot, vagy talán a bur- maiak különös előszeretete a rizs iránt? Egyik sem. A rizs-monokultura Angliának “köszönhető”, amelynek* Burma 1885 és 1948 között gyarmata volt. Az angol cégek monopol helyzetüknél fogva olcsón felvásárolták a burmai rizst, s iparkodtak! a lehető legmagasabb áron a külföldön értékesíteni. “Fényes” üzlet volt ez, hiszen Burma a világ legnagyobb rizsszállitója. Nem is részesítettek benne másokat! Csakis angol cég kaphatott engedélyt exportra. Ugyanakkor ezek a cégek Burmának méregdrágán szállították a többi szükséges mezőgazdasági terméket — valamelyik másik gyarmatukról. A második világháború előtt Burma külkereskedelmi mérlegében bevételének a fele, a háború után pedig mintegy négyötöde a rizsexportból származott. Elgondolhatjuk, mennyit szenvedett Burma népe, menynyire megsínylette az ország egész gazdasági élete, ha olykor valamilyen okból csappant a kereslet a burmai rizs iránt, vagy ha a “túltermelés” és “túlkínálat” miatt még lejjebb szállították az amugyis alacsony árát. Az egyoldalú rizstermesztés nagy megpróbáltatás elé állította Burmát, még függetlenségének 1948-ban történt kivívása után is. Anglia nem volt hajlandó burmai rizst vásárolni. Az Egyesült Államok pedig a maga rizsével dömpingszerűen, vagyis átmenetileg leszorított áron árasztotta el azokat az országokat, amelyeket a múltban Burma látott el. Burma rizsexportja 1938-ban a 7 millió tonnás termelésből 3.4 millió tonna volt. Ez 1953-ban 954 ezer tonnára esett. Burma ma már nem kiszolgáltatottja többé az imperialista érdekeknek. Nem védtelen már a monopoltőkés világpiac szeszélyeivel szemben. A kapitalista világpiac mellett létrejött szocialista világpiac lehetővé teszi, hogy Burma kivédje az ellene irányuló kereskedelmi nyomást. A Szovjetunióval, Kinával, a népi demokratikus országokkal, de még a testvéri Indiával is kötött kereskedelmi egyezmények nyomán, Burma rizskivitele 1955-ben 1.8 millió tonnára emelkedett. vagyis az 1953-as állapothoz képest megkétszereződött. E kivitelnek más szempontból is nagy a jelentősége. A háromnegyed százados angol uralom után Burmában mindössze kétezer ipari üzem van. Ezek is túlnyomórészt ósdi rizshántolók. Burma ipara olyannyira elmaradt, hogy a 20 milliós lakosságú országban mindössze 90 ezer az ipari munkás! ! ! Ma már a szocialista tábor országaiba szállított rizsért Burma mezőgazdaságának és iparának fejlesztéséhez szükséges és a múltban tőle megtagadott berendezéseket kap. Hangsúlyozott jelentőségük van azoknak a gazdasági egyezményeknek, amelyeket a burmai államférfiak tavalyi moszkvai és a szovjet államférfiak burmai látogatása során kötöttek. E szerződések1 végrehajtásával annyira erősödhet Burma, hogy szakítva az egyoldalú rizskultura terhes örökségével, áttérhet más-növények kiterjedtebb termesztésére is. Egyidejűleg korszerűen fejlesztheti energiabázisát, öntözőrendszerét, úthálózatát, és megteremtheti önálló korszerű iparának alapjait. THOMAS EDISON 1860-ban, 13 éves korában újságot,cukorkákat és peanuts-ot árult a Grand Trunk vasút személykocsiaiban, amely Detroit és Port Huron, Mich, közt járt. Akkor Port Huron- ban lakott. A LAP ÉRDEKÉBEN!! . . . Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. Ha 56—6-nál, tehát ez év júniusánál korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy ki3 részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ....................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ .......................) Név: .............................................................................................. Cim: ...................................................................................... 1 1
