Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-05 / 26. szám

Thursday, July 5, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 HASZNOS TUDNI.. Figyelmeztetés a Magyarországra forintot és csomagokat küldőkhöz A “Monimpex” nevű nri- gv** rországi külkereskedelmi vállalat körlevelet küldött az ]KKA csomag’ küldésével foglalkozó amerikai üzleti cé­gekhez azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok az utóbbi időben egyre szigo­rúbban járnak el a forint- csempészőkkel szemben. E körlevélből, amelyet egy amerikai üzletember jutta­tott el hozzánk, az alanti közérdekű részleteket hozr zuk olvasóink tudtára: Külföldön egyes ügynökök forintátutalásra fogadnak el megbízásokat, ami minden esetben a magyar törvények­be, de egyes viszonylatokban a külföldi rendelkezésekbe is ütközik. Számos esetben felhívtuk a megajándékozottak figyel­műét. figyelmeztessék külföl­di rokonaikat, ismerőseiket, hogy minden;nnemii forintát­utalás a magyar törvények szerint tilos, óvakodjanak tehát az ilyen ajándékozási módoktól, különösen akkor, amikor, megvan minden le­hetősége annak, hogy az ajándékozó legális utón és a legelőnyösebb feltételek mel­lett, minden korlátozás nél­kül küldhet ajándékot ma- gy aror szági h ozát art ózó j á­nak. Tudomásunk van arról, hogy ezt a felhívást számta­lan esetben Önök is megtet­ték az ajándékozók felé, saj­nos nem mindig sikerrel, mert a csempészek felhaj tói félrevezető Ígéretekkel gyak­ran eredményesen beszélték rá a jóhiszemű ajándékozót Nemzetközi televízió Még néhány évvel ezelőtt | nemzetközi televízió csak a | feltalálók elképzelésiéljen élt, de két-három éven belül, az 'Egyesült, Államok és az eu- jrópai államok között a p"og- | rammközvetités egészen | rendszeres dolog lesz. Ugyan­akkor lehetségessé válik, hogy a világ bármely orszá­ga csatlakozhassák a televí­ziós lánchoz. Arra azonban még szükség van. hogy a technikusok feltalálják mód jját annak, hogy a televíziós- sugarak a föld görbületéhez alkalmazkodjanak 'Ha egv- jszer ezt az akadályt áthidal­ják, már csak az marad hát­ira, hogy az érdekelt orszá- I gokban a szükséges technikai, berendezéseket felállítsák és olyan programmot állítsanak elő, amelyeket a staféta-állo­mások az egész vlágon ke­resztül továbbíthassanak. Amerikai mérnökök má** kidolgozták a staféta-rend­szer hálózatát. Az ut New Yorkból indul ki, Kanadán, Grőnlandon, Jzlandon és Skótországon keresztül; át­szeli Európát, Délázsiát és Japánt és a Csendes Óceánon felállított közvetítő állomá­sokon keresztül, Kaliforniába • jut el. Az egyes közvetítő ál- ; lomások közti távolság nem : lehet több, mint 300 mér- ' föld, hogy az eredmény kie- ; légitő legyen. A hálózat néhány szakaszát már felállították. Keleden a televízió már működik a Eü- jlöp Szigeteken, Japánban. Thailandban és Ausztráliá­ban és most szerelik fel az 1 indiai, török, iráni, lebanoni ' és egyiptomi állomásokat • Európában már alig van or­szág. ahol televízió—legalább kísérleti alapon — ne müköd­' i nék. Ott már két év óta mű­ködik a. nemzetközi televízió. 1954 júniusában nyolc euró­pai állam létrehozta az Euro- visiont, amelynek segítségé­vel 8 ország lakói kapják egyszerre a programmot. A résztvevő államok: Belgium. Dánia, Franciaország, N.vu- . i gatnémetország, Olaszország ! Németalföld, Svájc és Nagy- ibritánnia. Dánia azonban ’felmondta azóta az egyez- ’ ményt és Ausztria lépett a . helyébe. Ez a hálózat közve- , titette a football bajnokságot . Svájcból, a parlament meg- ( nyitását Londonból, a balet- ( 'tét Brüsszelből, a pápa hus- . véti miséjét a Vatikánból és nemrégen a téli olimpiászt Olaszországból. 1955 év vö- I gén az Eurovision már ha­vonta kétszer adott program- . mot és egves államok közt naponta volt programmcsere. Common Council forintátutalásra. Kérjük önöket, hogy meg­felelő módon tudatosítsák az t ajándékozók körében, hogy milyen veszélyt rejt a forint­átutalás, amellett, hogy az IKKA akción keresztül nem­csak biztonságos, hanem gaz­daságosabb is minden ajáiv dékozás. Csak egy példára hi­vatkozunk a, sok közül, pl. 1 kg. fonalnak IKKA utján történő rendelésénél, ami­kor az ajándékozó 30. dollárt fizet be, — a megajándéko­zott 900-920 forint itteni for­galmi értékű árut kap kéz­hez, — az illegális és veszé­lyes forintátutalás utján pe­dig az ott befizetett 30 dol­lárért, tudomásunk szerint, legjobb esetben 800 forint­hoz jut, nem beszélve arról, hogy pl. a Royal General Agency, torontói cég a leg­utóbbi nagytérjedelmü pro­paganda- felhívásban 30 dol­lárért mindössze 750_ forint kifizetését hirdeti. Fenti tények világosan*bi­zonyítják, hogy úgy az aján­dékozók, mint a megajándé­kozottak becsületes, legális átutalással biztonságos és sokkal előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint az illegális forintátutalásoknál. Reméljük, hogy a fentiek, alapján Önöknek módjukban lesz kellő felvilágosítást nyújtani az ajándékozóknak és egyre kevesebb lesz azok­nak a száma, akiket ilyen és ehhez hasonló félrevezető módon az illegális ‘ügyletek­kel foglalkozó ügynökök meg tudnak károsítani. Vigyázat a csirkevásárlásnái! Legtöbb ember szereti a csirkét. Sült csirke, kirántott csirke, paprikás csirke egy­formán közkedveltségnek ör­vend. Jó lesz azonban, ha gondot fordítunk a csirke vá­sárlásnál, miután a csirke és más baromfi nem részesül ugyanabban az egészségügyi vizsgálatban mint a többi húsfélék. A haszonleső, nem­törődöm elárusítók ezt arra használják fel, hogy beteg, sőt döglött csirkéket adjanak el drága pénzért a fogyasztó közönségnek. Oregon államban különö­sen már oly rossz volt a hely­zet, hogy a húsvágó és fel­dolgozó munkások csirkefel­dolgozó üzemekben sztrájk­kal fenyegetőztek, ha nem hagvják abba a beteg csirkék rendszeres árusítását. Valóban hogyan is történ­het meg az ilyesmi, kérdi a- lelkiismeretes egyén? A vá­lasz egyszerű: mindent sza­bad a haszonért! A beteg csirke elárusitása pedig igen nagy haszonnal jár az eladó­részére, mikor majdnem in­gyen vásárolják és a rendes, egészséges csirke árán adják tovább a fogyasztó közönség­nek, az üzlettulajdonosok. A fontos kérdés inkább az, * ,|j$>gy .hogyan történik az, hogy7 ezt megteheti valaki a. " mai társadalomban ? A ma­gyarázat az, hogy alig vizs­gálják meg a baromfit. Van ugyan a földművelésügyi-mi­nisztérium kötelékében egy bizottság, melynek hatáskö­rébe tartoznak a piacok. Vi­szont ennek az ügynökségnek valóban nincsen semmi, hatal­ma a megvizsgálásokra Csu­pán olyan üzemeket vizsgál­hat, amely kéri a vizsgálatot és hajlandó fizetni is erte. Ennek az eredménye, hogy a baromfi kikészítő iparnak mindössze vagy 20 százaléka kerül bármilyen vizsgálat alá. Ez a vizsgálat is inkább az árusítók érdekeit szolgálja és nem tesz semmit a fo­gyasztó közönség érdekében. A “Food and Drug Admi­nistration” mint szövetségi bizottság az egyedüli, mely­nek jogai vannak arra; hogy a közönség számára veszedel­mes étel vagy orvosság stb. anyagok elárusítóit megbün­tesse. Viszont ennek az ügy­nökségnek nincs elég pénze arra, hogy komoly vizsgála­tokat indíthasson és a fo­gyasztó közönség érdekeit valóban megvédhesse. Törvényjavaslatot nyújtot­tak be a kongresszusba, hogy megoldhassák a fogas kér­dést. A baromfi ipar erre tel­jes erővel a törvényjavaslat ellen támadt, mert nem sze­retnék, ha valóban rendszere­sen vizsgálnák őket. Addig is, amig a törvény hajlandó tenni, valamit a kö­zönség egészsége érdekében, Lármás világban élünk és i í úgy néz ki, hogy egyre zajo- : sabb lesz. Az uccák, a házak, < irodák de különösen a gyárak : zajosak. Az ország minden í részében, kis és nagy gyárak 1 lármája egyre tűrhetetlenebb 1 a munkások fülének. A mun­kások nem is igen tiltakoz- i nak, elfogadják, mint meg- i yáltozhatatlant és valahoyan : meg is szokják. Ha valaki mégis megkér- < dezné, munkájuk közben, mi I a legnehezebb, igen sokan azt | válaszolnák: a lárma elviselé­se. | Legalább 400 olyan foglal jkozás van, melv veszéllve’ jár a munkás hallóképességé­re. Nemcsak a kazánkészítf műhelyek, a hajógyárak, lök j hajtásos repülőgépeket készi jtő gyárak zajosok, de van nak olyan helyek is, ahol ar jéles, magasrezgésü zaj tesz1' tönkre a hallást. A fatelepek 'fűrésze, a textilüzemek kör- í forgásának zaja is ilyen.. Dr. Charles F. Shook, az Owens-Illinois Glass társaság egészségügyi igazgatója, a- egyik országos ipari konfe rencián úgy nyilatkozott hogv “az ipari lárma ma az egyik legnagyobb . egészség ügyi kockázat. Amerika éle­tében.” A tűrhetetlen lárma “Munkája folytán elveszi tette hallását”, ez a megállá pitás nem újkeletű, de csal mostanában veszik figyelem­be a munkásbiztositó társa ságok. Ma már tárgyalják y siketség kérdését azon a- alapon, hogy állandó, részle ges, vagy teljes a siketéség olyan munkásnál, aki hosszú időn keresztül dolgozott fül­siketítő zaj mellett Már az 18-ik században említik a német orvosi meg­állapítások a takácsok siket- ségét; az újság inkább az. hogy egyre nagyobb szám­mal vannak olyanok, akik nem bírják el a fülsikete zajt, mely egyre gyakoribb a gyárakban. Az uj, a gyors gépek lármája egyre tűrhe­tetlenebb. “Valamikor a papirmun kást arról ismerték fel, hogv néhány ujja hiányzott egyik néha mindkét kezéről “mond­ta Paul L. Philips, szakszer­vezett elnök. “Ma már a hal­lókészülékről is megismerhe­tik őket.” Ez valóban komoly problé­ma. mert egyre több és egyre gyorsabb, lármásabb gépeket i használnak. Történelmi szemponttól az, ipari lármát az ipari forra­dalomig vezethetjük vissza. A fonógépek ijesztő lármája nagyban hozzájárult a nők s gyermekek megsüketitésé-1 hez„ mert nagy számmal dol­goztak az uj üzemekben. A villamosságai hajtott gépek egyre nagyobb és nagyobb zajjal működtek. A kazánkovácsok mester­sége régóta hires a. fülsiketí­tő lármájáról. A gőzmozdony felfedezése óta ismerik a. “kazánkovács' fül”-ról szólói megállapítást, mely ’ sikétsó1 í get jelentett. Mint valami elkerülhetet­len rossz, nyugodtak bele, mely munkájukkal, foglalko­zásukkal együtt járt. Nem csoda, ha a kazánkovácsok szakszervezete állt az ipari siketség elleni harc élére. A többi szakszervezet is kezd foglalkozni ezzel a kérdéssel. A siketség miatt már a negyvenes évek óta követel­nek kárpótlást a uniók tagjai számára. Ügyeiket a szakmá­ban szerzett siketséggel kap­csolatban vitték a bíróság elé. 1947-ből jegyezték fel az első ilyen ügyet Milwaukee- ban, ahol az A. O. Smith Corp. egyik munkása kétezer dolláros kárpótlást kapott ítélet utján. Ugyanabban az évben New Yorkban is kárpótlást Ítéltek meg egy lassanként megsike- titett munkás részére. Erre megijedt az ipar és harcolni kezdett, hogy a “Workmen’s Compensation” biztosítás ne legyen érvényes a siketség- re, mert a munkás nem vé­szit munkabért ezzel a sé­rüléssel. 1953-bán a bíróság ugv határozott, hogy a mun­kaközben szenvedett sérülés bármilyen formában is. szá­mit. Még mindig fennmaradt a kérdés, hogy a siketség mi­lyen természetű volt, baleset következménye, vagy pedig apránként lépett fel a lár­ma következtében. így is részleges győzelmet jelentett a szakszervezet számára. 1955-ben a wisconsini tör­vényhozók a foglalkozásból keletkező sérülések sorába iktatták. Delaware és North Carolina a részleges siket- séget is felvette a kártalaní­tandó betegségek sorába, Ok­lahoma pedig bevette az ált a lános ipari balesetek sorá- iba. Ma már Delaware, Mary­land, New Hampshire, Okla­homa és Pennsylvania állam is kiterjesztette a siketség keletkezéséhez számított idő tartamát a kártérítés megál­lapításánál. A következő ál­lamok pedig felemelték a he­ti segély összegét: Alabama, Kalifornia, Colorado, Dela­ware, Georgia, Illinois, India­na, Iowa. Kansas, Kentucky, Maine, Massachusetts, Minne­sota, Montana, Nebraska, North Carolina, North Dako­ta, Ohio, Tennessee, Utah, Vermont. Példátlan jégeső Saskatchewanban Golflabila nagyságú jég­szemek estek Regina vidékén, melynek következtében a vi­dék egy részén teljesen tönkrement a búza vetés. Ma- coun és Midvale közelében 60 négyzetmérföldnyi területet sújtott a példátlan természe­ti csapás. Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tar­talmazó könyv, gyakran hasz­ná'' '""vak és nevek angol Szótára, A könyvet tanító irta. Meg­rendelhető $1.25-ért a Magyar Szó irodájában 130 EAST 16th STfcEET NEW YORK 3, N. Y. A siketség, mint ipari baleset mit tehet a háziasszony hogy megóvja családja egész­ségét? A válasz csak az le hét, hogy nagyra jól nézze ,meg mit vásáról. Olyan cég- [ tői vásárolja baromfiját amely törődik jó hírnévévé .és nem dob akármit vásárló; elé. Ne vegyen csomagolt, fa­gyasztott baromfit. Ha lehet figyeljen arra, hogy USD A ! (US Department of Agricul­ture) bélyeg legyen a barom fin. Ez legalább árirtyit-bizto­sit, hogy a baromfi megfele az egészségügyi követelmé­nyeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents