Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-05 / 26. szám
T 'S AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 5, 1956 Sportvilág *• ß nemes vetélkedés örök szimbóluma Nemcsak az óhaza, hanem a külföld magyarsága is roppant érdeklődéssel tekint az idei Melbourne-i olimpiai versenyek elé. Megísmét’ik-e, vagy éppenséggel felülmulják-e a magyar atléták az 1952-iki olimpiai versenyen elért ragyogó eredményeiket? E kérdésekre felel ragyogó cikk keretében Gál Zoltán budapesti uiságiró a MAGYAR NEMZET egyik legutóbbi számában: Ahogy' lepereg a naptárról egy lap, úgy közeledünk minden négy év legnagyobb sporteseményéhez, az olimpiai játékokhoz, amelyet ez, évben fővárosunktól mintegy tízezer kilométerre, a szubtropikus éghajlatú Ausztráliában rendednek. Az olimpiai játékok négyévenkénti felújításának ősrégi hagyománya van: időszámításunk előtt 884 körül az el isi Iphitos a spártai törvényhozó Likurgussal reorganizálta az olimpiai versenyeket, amelynek két lényeges reformja volt: az istenbéke megállapítása és a játékok négyévenkénti megrendezése. Az istenbéke azt jelentette, hogy az Olimpia — az ünnepség helye — szent és sérthetetlen, fegyveres erővel oda belépni nem szabad és hogy az olimpiai versenvek alatt szünetel a háborúskodás. Ezt a hagyományt a világ népei biven őrizték, hiszen az olimpiai játékok közelebb ho'"/a egymáshoz a nemzeteket, nemes versengésben döntik el, hogy ki az erősebb, gerellyel és nem lándzsával, céllövő pisztollyal és nem atommal, a sporttereken és nem a harc mezején. Az olimpia igy vált a béke és a nemes vetélkedés örök szimbólumává. Fzerötszáz évnek kellett eltelnie, amig megszületett az újkori olimoia eszméje. A modern olimpiák megkezdését «gv lelkes francia sportember, Pierre de Coubertin báró vetette fel és az 1894. junius 16-tól 23-íg Párizsban tartott nemzetközi kongresszuson a megjelent kilenc állam — köztük Oroszország — képviselői kimondották, hogy a sport ápolása és fejlesztése, de különösen a népek közötti kapcsolatok erősítése érdekében az ókori görög olimpiai versenyek mintájára minden negyedik esztendőben más-más államban rendezzenek olimpiai játékokat. A határozat nyomán 1896- ban Hellas klasszikus földjén, Athénben rendezték az első modern olimpiát és mindjárt jutott a dicsőségből a magyar névnek is. A nemrég elhunyt Hajós Alfréd szerzett ott szeretett hazájának hirt és megbecsülést. Két aranyéremmel, két olimpiai bajnoksággal véste be nevét az újkori olimpiák történetének első lapjára. Az újkori olimpiák lángja kétszer lobbant ki a háború mindent elsöprő fergetegében. Az 1912-es stockholmi és az 1936-os berlini olimpia után megszakadt az olimpiász (az olimpiai versenyek évét nevezték igy: négy év == olimpiász). Széjjel szakadtak a szálak és az olimpiai eszme elmerült a háborúk vértengerében. Elmerült a szent antik törvény: az istenbéke. Nem a háború szünetelt az olimpiák idején, hanem h.z olimpiáknak kellett elnémulniok, miként a múzsáknak a véres háborúk alatt. Az eddigi olimpiákon 1264 magyar sportoló vett részt. Hatvan aranyérem került eddig hazánkba. A legbüszkébbek arra a tizenhat aranyéremre vagyunk, amelyet egy olimpiaim Helsinkiben, az egész világ sportközvéleménye őszinte elismerése mellett hódítottunk el 69 nemzet 5867 sportolója között. Elért eredményeink nem csupán a sport iránti érdeklődést növelték, hanem fokozódott az igény a teljesítményekkel szemben is. , A sportközvélemény a nemzetközi viadalokon kimagasló magyar eredményeket, fölényes győzelmeket várt, amelyekkel gyakran szolgáltak is kiváló sportolóink. A magyar sport nagy utat tett meg a legutóbbi olimpia óta. Jelenleg is azt várják versenyzőinktől, hogy a melbuorne-i olimpia az eddiginél nagyobb magyar sikerek színhelye legyen. Várják azért is, mert egyes sportszervezőtekben el is hangzottak felelőtlenül effajta öntelt nyilatkozatok. Ám az elbizakodottság már eddig is több esetben okozott keserű' csalódást. És ha beszélünk — joggal — a magyar sport fejlődéséről, szólnunjc kell arról is, hogy az egész világon rendre megdőlnek a nemzeti rekordok, hogy az ot világrész készülődik a melbourne-i játékokra. Egymás után túlszárnyalják a sportbeli teljesítményeket s ahogy a magyar rekordok adják át helyüket az újnak, a jobbnak, úgy növekednek az egész világ sporteredményei szinte már az emberi teljesítmény végső határáig. Ezért józan tárgyilagossággal kell latolgatnunk az olimpiai esélyeket és minden várható helyezésünket úgy kell értékelnünk, hogy az a legjobbak között született. Soha olyan erős mezőny nem gyűlt össze, mint amilyen Ausztráliában várható. S ezért a helyezéseket sem szabad lebecsülni, hiszen felérhetnek egy helsinki-i első hellyel. A sport úgy töltse be hivatását, hogy a népek összefogó erejévé váljék. Az olimpiai versenyek legyenek egyen- getői a népek, nemzetek közötti békének és legjelentősebb tényezők a sport, a test kultúrájának fejlődésében, hogy az olimpiai játékok Ipihitos és Likurgus szellemében a világ aninden táján törvényre emeljék a békét. HÍREK Jó kilátások A Commerce Department jelentése szerint egyes “gyenge pontok”-tól eltekintve a gazdasági kilátások kedvezőek az év hátralévő részére. Az autóipar számára például a “negyedik legjobb’’ évet jósolják. Ezt a 200,000 munkanélküli michigani autómunkás és családja aligha imá alá. De még a farmerek többsége sem. Kettős légikatasztrófa A repülés történetében -szinte példátlan légikataszt- Jrófa történt az -^arizonai i Grand Canyon zord völgye jfölött Két hatalmas utasszá- j litó gép összeütközött a leve- jgőben és 126 utassal lezu- j hant. Senki nem élte túl a katasztrófát. Mindkét repülőgép Los Angelesben szállt fel. Amerikai monopolisták "é-v/dték a póznani zendülést állítják a szoviet kommunis- - in r>árt vezérei abban a nyilatkozatban, melyben a Sztá- i -••■«ifi kaocoolatos> külföldi kritikára válaszoltak. j A pV •”)_ cjr/^lA-in “fp] Vjprr* »e”-r**:»1; minősítette ezt a vádat. \ : Dzaöns “porv elnvomotf »’é-v ; felgyülemlett keserüsésé”- n°k a következménye, állítják. Atomtelepi robbanás A Pvlvania Electric Products Comosny Lo^c T?,OTid. N. Y.-i tehenén, ahol az atom- enorerjafejiesztő inar számára gyártottak bizonyos fe1 szereléseket, veszélyes jellegű robbanás volt. A gyár kilenc alkalmazottja szenvedett sérülést. Egyideig nagy volt az aggodalom, hogy a felrobbant rádióaktiv anyagok az egész környéket veszélyeztethetik, de a hatóságok kijelentették. hogy aggodalomra nincs ok A robbanás színhelyén dolgozó 225 munkást azonban radiológiai megfigyelés alá helyezték. Az acélsztrájkra való hivatkozással a vasutak máris elbocsájtottak 30.000 munkást. Hogy az igazgatóság közül hánvat küldtek kényszerszabadságra — arról nem szól a krónika. Máskülönben Finepan, a Szövetségi Egyeztető Szolgálat főnöke mára (csütörtök) megbeszélésre hívta össze a szakszervezetek és az ipar képviselőit P i 11 sburghba. hogy az acélsztrájk megoldásáról tárgyaljon velük. Magyar siker A N. Y. Times TV rovat- (írója igen dicséri Ernie Kovács, a szenzációs magyar TV művész uj hétfő esti (8 PM Channel 4) programját. the m NOTEBOOK The following is excerpted from an editorial by Walt Whitman, printed 'on July 28, 1846, in the Brooklyn Daily Eagle, when Whitman was its editor. Let us not think because we are ahead of the tyrannical system of the Old World, that we of the New have no advance to make. Every season, indeed, witnesses a great onward movement, even now. in less than 20 years from this time, we venture to predict, with every assurance of safety, the nation will find. __ boldly promulgated in it midst, and f ÉK supported by numerous and powerful advocates, notions of law, govern- ment, and social custom as different ^8 from the present day as Jefferson’s * to those of past ages. We must be constantly pressing onward—every year throwing the door wider and wider—and carry our experiment of democratic freedom to the very verge of the limit. Here we have planted the standard of freedom, and here we will test the capacities of men for self- government. We will see whether the law of happiness and preservation, acting directly upon each individual, be not a safer dependence than musty charters and prerogatives of tyrants. Doctrines that even now are scarcely breathed—innovations which the fearless hardly dare propose openly—systems of policy that men would speak of at the present day in the low tones of fear for very danger lest they might be scouted as worse than Robespierrian revolutionists (that hackneyed bug - gear theme which has never been presented in its fairness to the people of this Republic) will, in course of time, see the light here, and meet the sanction of popular favor and go into practical play. Nor let us fear that this may result in harm. All that we enjoy of freedom was in the beginning but an experiment. We have been long enough frightened by the phantom of the past—let us dare to know that we are out of leading strings. • In telling about a murder, adultery, drunken misbehavior, tax evasion, American newspapers seldom identify the criminal as an employee of any large corporate advertiser, department store, chain store or, most particularly, any advertising agency. The reader has no grounds for complaint about all this exquisite tact in his paper, because in most instances he does not pay for the publication. The advertiser pays for it. The citizen pays a symbolic lip to get in on a free ride. All he really has to contribute is his response to the advertising pages. You don’t imagine, do you, that your twenty cents pays for the eighteen pages of four-color pictures in Life? Count the full-color advertising pages: in the issue I am looking at they come to forty against eighteen. That should tell you how you rate against the advertiser in Life’s love-life. The existing press is primarily a vending machine. “Freedom of the press” is 90 per cent a beautiful parrot cry by which we seek to identify ourselves with the Founding Fathers. Indeed, it is unfair and irrelevant to criticize this vending machine because it dispenses Coca-Cola instead of truth. Should the American people ever decide that it wants the whole news, it would have to begin paying for the whole magazine or newspaper. Meanwhile we must settle for what we get. • A series of proposals for the co-production of films with France, Austria, Western Germany, the Soviet Union and Yugoslavia are being discussed by Hungaro, the Hungarian film trading company. • The Air Force owns more than 10,000,000 acres— almost as much as New Jersey and Massachusetts together. The Army has more than 7,000,000 acres—larger than Maryland. And the Navy holds more than 4,- 000,000 acres—more than two-thirds the size of Vermont. • Hungary is to take part in the Karlovy Vary international film festival in Czechoslovakia in July and will enter four films. Among them will be “The Abyss”, which was recently shown at the Cannes Festival.
