Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-06 / 36. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 6, 1956 A tudomány 'i:i!!ii!l!l!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll!lllllllll!l!llllllllll!llll^ világából! A megfiatalítás problémája Az emberek képzeletét régóta foglalkoztatja a megfiatalodás gondolata. Minden nép mesevilágában előfordul, hogy a csúf, vén boszorka hirtelen tündérszép lánnyá, a nagyszakállu roskatag aggastyán pedig daliás ifjúvá változik. Goethe világhíres drámájában az öreg Faust doktor Mefisztó csodaitalának hatására megint fiatalember lesz. A középkorban egyesek nemcsak "aranycsinálók” voltak, hanem olyan “életelix- mt”, bájitalt is igyekeztek összekotyvasztani, amely “visszaadja az ifjúságot”. De hogy menynyire hatottak csakugyan e báj italok, arról mélyen hallgat a krónika. S_jninthogy számos varázsló a fejével fizetett a fiatalító «1 járás sikertelensége miatt, a “szakma” jóhirneve ugyancsak régesrég megtépázódott. A szédelgő sarlatánokon kívül persze a tudósok képzeletét is izgatta a megfiatalítás kérdése, kivált a XIX. század vége felé és századunk elején. Abból a megfigyelésből indultak ki, hogy egy bizonyos életkor után csökken a fajfenntartás ösztöne, s ez együtt jár az öregedés több más jelével is. Az emberek: nemre való tekintet nélkül általában az ötödik évtizedtől csökkentebb nemi képességűek, de meg az élettani öregedés folyamata is megindul szervezetükben: a szőrzet őszül, a bőr ráncosodik, az izomerő csökken, a nőknél visszafe.^ődpek a másodlagos nemi jellegek, és igy tovább. Ivarmirigyek néven foglaljuk össze azokat a szerveket, amelyekben az utódok létrehozására szolgáló ivari sejtek (pete, ondószálcsa) kialakulnak: a petefészket és a herét, ősidőktől fogva ismeretes, hogy e szervek nemcsak az utódok létrehozása szempontjából fontosak, hanem hordozójuk egész külső és belső alkatát, testi sajátságait és lelki életét befolyásolják. A serdüléssel és a nemi élet természetes megszűnésével járó változások, a menstruációs jelenségek, az ivarmirigyek eltávolítása (kasztráció) következtében beálló jellegzetes sajátságok) mind közismertek. A kaszt- ráció évezredek óta “divatban” van, és nemcsak embereken végzik, hanem állatokon is, sajátságaik megváltoztatása céljából (kappan, ökör stb). Az ivarmirigyek — tudományos néven goná- dok — belső elválasztásának viszonyait a legutóbbi évtizedekben igen alaposán tanulmányozták. A gonádoknak a többi belső elválasztásu miriggyel való kölcsönös egymásrahatása fontos. Az agyalapi mirigy irányítja, a pajzsmirigy és a mellékvese pedig jelentősen befolyásolja a gonádok működését. Az agyalapi mirigy a hipofízis, az összes belső elválasztásu mirigynek “karmestere”. Ez a babszemnyi szerv 3 lebenyre oszlik. Az elülső lebeny 9 féle hormont termel; köztük találhatók a gonadotrop hormonok és a prolaktin. A gonadotrop hormon a petefészkekre, illetve a herékre hat, s azok működését segíti. Ha hiányzik, akkor e mirigyek tökéletlenül működnek, s ez terméketlenséghez vezet, a másodlagos nemi jellegek pedig ki sem alakulnak. Ivarérett férfiak és nők vérében a gonadotrop hormonok!, ha csak igen kicsiny mennyiségben is, de mindig jelen vannak. A terhesség idején mennyiségük megnövekedik. Ha a vizelettel kiválasztódó gonadotropot nem ivar- erett nőstény egerekbe fecskendezzük, azok petefészke megérlelődik. Ezen alapszik az úgynevezett Aschheim — Zondek terhességi reakció. A prolaktin a terhesek emlőmirigyeiben a tejelválasztást indítja meg, egyszersmind fölébreszti az anyai ösztön sokféle megnyilvánulását (ezek a fiatalok gondozásával és nevelésével függnek össze). Szergej Voronov, Párizsban élt orosz sebész, merész műtétet végzett. Fiatal majom heremirigyeit öregedő emberbe ültette át. A műtét — látszólag — megfiatalító hatású volt. De csakhamar észrevették, hogy az igy elért nemi újjáéledés csupán átmeneti volt, és nem jelentett va* lóságos megfiatalodást. Voronov kísérletei egyébként nem voltak hiábavalók, mert bár célját csak részben érte el, eljárásával kitűnő eredményekhez jutott a juhoknál. Ha a fiatal állat heréjét átültették egy öregbe, ez a gyapjuhozam növekedésével járt. Miért nem vezettek eredményre az eddigi kísérletek? Azért, mert az öregedés nem a nemi mirigyek működésének csökkenése, majd kiesése miatt következik be, hanem fordítva: az öregedésnek az egyik rész jelensége az, hogy csökken a nemi mirigyek tevékenysége. Az ivarmirigyek nem önálló egységként élnek a testben; érthető hát, hogy mint a test szerves alkotó részei, az egész testtel együtt öregszenek. Olyan kutatásokat is végeztek, amelyek már nem közvetlenül a nemi mirigyek megfiatalítására törekedtek, hanem arra, hogy a “kötőszövet" ben lappangó életerő”-t frissítsék föl, s igy kíséreljék meg az élet átlagos tartamának meghosszabbítását és az öregedés késleltetését. Bogom olec szovjet tudós kimutatta, hogy a kötőszövet — amelynek ez ideig csupán összetartó és kitöltő szerepet tulajdonítottak — ugyancsak eleven és tevékeny szövet. Az elhasználódásával járó változások lényeges tényezői ■ az öregedés bekövetkezésének. Bogomolec előállított egy anyagot, amely fokozza a kötőszövet regeneráló működését. Igen érdekes eredményeket ért el vele. Bogomolec eljárása a következő: ha egy állatba friss emberi kötőszövetet ültetett át, az állat szövetének nedveiben ellenanyag termelődött az emberi szövet elleni védekezésül. Az ellenanyagok — ha nagy adagokban használják — a saját fajtájú egyedeket megmérgezik. Szigorúan megszabott kis adagokban, azonban serkentően és kedvezően hatnak az egész kötőszövetre, az anyagcserére s igy az egész szervezetre. Az eredmények biztatóak. De a módszert nehéz széles körben elterjeszteni, mert szerfölött pontos adagolást kíván. Az öregség nem betegség, hanem élettani folyamat. Az öregedés okát a kérdéssel foglalkozó kutatók a legkülönbözőbb tényezőkben látják. Egyes Mutatók megpróbáltak összefüggést találni a magzatok kihordási és kifejlődési ideje meg az élettartam között. Szabálynak tekintették, hogy a rövid kihordási idő és a szervezet gyors kifejlődése rövid élettartammal jár, és fordítva. Mecsnyikov orosz fiziológus a táplálkozási csatornában jelenlevő baktériumok állandó méregtermelésében véli megtalálni az öregedés okait. Schlesinger szerint az évek hosszú során a szövetet’) állandóan kopnak, a hiányok nem pótlódnak elegendően, s az igy keletkező mükö- désbeli és anatómiai eltérések hozzák létre az öregedést. Lepesinszkaja szovjet biológus abból indul ki, hogy minden élő szervezet, igy a protoplazma is, keletkezik, fejlődik, eléri az érettséget, és megöregszik. Az élő protoplazmában az öregedés tüneteit az jellemzi, hogy a fehérje részecskék sűrűsödnek, a protoplazma és a sejtburkok tömörülnek. Ez az anyagcsere csökkenését vonja maga után. Az anyagcsere az az élet jelenség, amelyben az élő anyag környezetével kapcsolatba lép, és segítségével az élőlény környezetéhez alkalmazkodni képes. Az anyagcsere révén jut a szervezet azokhoz az anyagokhoz, amelyekből fölépül, és ez utón nyeri az életfunkciókhoz szükséges energiát. Megszűnésével a protoplazma is bomlásnak indul, szétesik és elpusztul. Az anyagcsere csökkenése az egész szervezet élet- tevékenységében megnyilvánul. A korai öregedés ellen úgy küzdhetünk, hogy feltartóztatjuk a fehérjék megöregedését, tömörülését, és a már meglevő tömörüléseket eloszlatjuk. Lepesinszkaja kísérletei folyamán a vörös vérsejtek burkai szóda hatására tömörületből előbb nagy szemcséjűvé, majd kis szemcséjűvé váltak. Ilyen kísérleteket egész szervezeteken, élő békákon is folytatott. Bőrük alá szódát fecskendezett, és az állatok megfiatalodtak. Kísérletei szerint sorozatos szódabikarbónás fürdők használata idősebb embereknél fölfrissüléssel és fiatalodással járt. Törő Imre magyar akadémikus abból a tényből, hogy az élő anyag életét az anyagcsere — vagyis a környezetével kiépített kapcsolat — biztosítja, azt a következtetést vonja le, hogy az öregedés végeredményben a szervezet és a környezet egységének felbomlása. Sok olyan vegyi folyamatot ismerünk, amelyek az élet során az anyagcserében megváltoznak. Öregkorban a zsimemü anyagok megszaporodnak a fehérjék rovására. Megváltozik az ásványi anyagcsere, s ennek következtében a sejtekben és a sejtek közötti állományban sók csapódnak ki. A fehérjék megváltozásának egyik kisérő jelensége a fokozatos vizvesztés. Ezért válik idős korban ráncossá a bőr, eltűnik az idomok teltsége és kerekdedsége. E jelenségek csupán kísérői mindazon elváltozásnak, amely az élő fehérjében a korral párhuzamosan végbemegy. Végeredményben az anyagcsere felbomlása az a tényező, amely a szervezet öregedését, majd elhalását okozza, vagyis a szervezet és a környezet egységét visszavonulhatatlanul megbontja. Mivel a környezet ingereit a szervezet ideg- rendszere veszi föl, és dolgozza fel, a környezethez való alkalmazkodásban az idegrendszert felépítő élő anyag öregedése a döntő. Minél inkább csökken az alkalmazkodás, annál fokozottabban jelentkeznek a zavarok, az öregedés jelei. Az öregedő szervezet mindinkább alkalmatlanná válik az állandó változások kiegyenlítésére, az egyensúly fenntartására. E folyamatban az agykéreg működése igen nagy jelentőségű. Állatokon végzett kísérletek bizonyítják, hogy az agykéreg fokozott megterhelésével idő előtti öregedést lehet előidézni. Mindebből az következik, hogy a megöregedést meg lehet lassítani, s ez már nemcsak szorosan orvosi, hanem társadalmi feladat is. A táplálkozási viszonyok, a munkafeltételek, a lakáskörülmények megjavulása, a betegségek megelőzése mindmegannyi ut és mód a fiatalság megóvására. Ugylátszik, a fiatalság meghosszabitásának csábitó kérdésében az uj eljárásoktól sem remélhetünk végleges eredményeket. Az orvostudomány egyelőre nem válaszolhat a kérdésre: hogyan lehet az elaggott szervezetet ismét megfiatalítani. Nem is az a feladat, hogy az öregkor meghosszabbitódjék. Az a kívánatos, hogy az aggkori gyengeség késsen, az ifjúság pedig hosszú legyen! , Gonda György GEORGE D. Woods a First Boston Investment Bank elnöke, egy világért nem tud emlékezni ama bankok neveire, amelyeknek igazgatóságában benn van. Egy szenátusi vizsgáló bizottság kérdésére ez volt a felelete. És nem helyezték vád alá a szenátus iránti tiszteletlenségért. A LAP ÉRDEKÉBEN!!77T“* Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. Ha 56—6-nál, tehát ez év júniusánál korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ .....................) Név: .................................................................................... Cim: ..............................................................................
