Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-06 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 6, 1956 in AHOGYAN ÉN LÁTOM... 1=1=^= írja: EÍIN =========== LÁTOGATÁS BROOKLYNBAN A jó öreg Ábrahámmal úgy négy év előtt azon g kerítésen át ismerkedtünk meg, amely a mi kertünket az ő fiának kertjétől választja el. Első Ízben volt Californiában, ahová fia látogatására érkezett Brooklvnból. Az öreg Ábrahám szorgalmas ember volt. Amig fia dolgozott, menye pedig a los-angelesi üzleteket iárta, addig ő furt-faragott. festett, hogy fia házát minél tetszetősebbé tegye. Boldog volt, ha a ker»t.ásen át meglátott és néhány percig elbeszélgetett velünk. Visszautazása előtt látogatásával tisztelt meg bennünket és rövid ismeretségünk emlékére áldomást ivott velünk. Lelkünkre kötötte, hoffv ha egyszer New Yorkba leszünk, okvetlenül látogassuk meg őt brooklyni otthonában. Azt hittük, hogy az öreg Ábrahámmal való barátságunk elutazásával véget ért. Amikor 'szerencsés hazaérkezéséről értesített, megköszöntük figvpim ességét és megint azt hittük, hogy befejeződött a vele való érintkezés, de alaposan tévedtünk. Megindult a levelek és levelező lapok áradata, amelyek mindegvike arról tett tanúságot, hogy az öreg Ábrahám érdemtelenül bár, de nagyon megkedvelt bennünket és egvetlen szíve vagya, hogy valamikor, valahol megint találkozzunk. Az egyik brooklyni levél tele volt panasszal. Elmondta benne, hogy fia és menye feltették őt a newyorki autóbuszra, anélkül, hogy egy-két dollárt, vagy néhány szendvicset adtak volna útra valónak, pedig ő úgy érezte, hogy a ház körűi végzett sok munkájáért ennyit igazán megérdemelt volna. Kiderült, hogy e mostoha elbánás miatt megszakított velük minden összeköttetést. Nyilvánvalóvá vált, hogy amilyen mértékben eltávolodott fiától és családjától, oly mértékben húzódott hozzánk, mert szüksége volt valakire, akire apai szeretetét öntse. Minden levelezőlapra vagy levélre tiz lappal és levéllel válaszolt. Az Ünnepnapokon díszes üdvözlő kártyákat kaptunk tőle és biztosított arról, hogy ha egyszer megint Kaliforniába jöhet, kizárólag a mi kedvünkért, hozzánk fog jönni, mert a fiát, menyét és unokáját látni sem akarja. A hosszútávra nyúlt barátság igy folyt-folydo- gált kiszabott medrébefi, amikor elérkezett a nap, hogy valóra válthattuk a rég várt látogatást. Néhány sorban értesítettük öreg barátunkat, hogy egy bizonyos hétfői napon meglátogatjuk őt brooklyni otthonában, a Grafton Streeten, Pitkin Avenue közelében, hátul a 2-számu lakásban. — A jelzett időben Ábrahám barátunk az utcán várt és kitörő örömmel fogadott. Rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy az egész szomszédságot értesítette a nagy eseményről, mert innen is, onnan is kiváncsi fejek bújtak elő. bogy a kaliforniai látogatókat szemügyre vegyék. A 2-számu hátsó lakás ajtaján nemzetiszinü papírszalagok között két keresztbe helyezett zászló és üdvözlő tábla fogadott bennünket: “Isten hozott, kaliforniai kedves barátaim!” Az ajtón belül, a kis konyhából a szobákba vezető ajtófélfán újabb nemzetiszinü szalagok és ez alkalomra szakavatott cimfestővel elkészíttetett színes tábla várt: “Üdvözlet a Kaliforniából Brook- lynba érkezett kedves barátoknak!” • , ' A jó öreg Ábrahám azután megmutatta kis konyhából és két kis szobából álló földszintes sötét lakását. Az egyik szoba valamikor ebédlő lehetett, mert az asztal még ott állt, rajta leírhatatlan rendetlenségben felhalmozott dobozokkal, ruhaneművel, kalapokkal és miegymással. A második szobában két keskeny ág\ állt; az egyikben Ábrahám aludt, a másik néhány év előtt elhunyt feleségéé volt, — jelenleg leírhatatlan rendetlenségben csaknem plafonig felhalmozódott miegymással. A lakásból nviló összes ablakokat már régerf bedeszkázta Ábrahám. mert egyszer betörtek, bár ellopásra érdemes holmit sehol nem tudtunk felfedezni. A konyhában egy kis asztalon az ablakban elhelyezett fadobozból pillanatok alatt egv üveg pálinka, egy üveg bor és fehér borotvaszappannal borított, zöld levelekkel és piros rózsákkal díszített torta került az asztalra. Áldomást kellett innunk, a tortából kellett ennünk és a boldogságtól repeső jó öreg Ábrahámot hallgatnunk. Közben körülnéztünk a konyhában. Az egyik falon Wagner polgármester és FDR két képmása lógott. A másikon egy kis fa-állványtól jobbra az elhunyt feleség, balra pedig McArthur berámá- zott képe lógott. A faállványon egyéb csecsebecsék társaságában a feleség alsó és felső fogsora . . . Egy félórán át kézitusát kellett folytatnunk a házigazdával, aki a fennmaradt tortát akarta számunkra becsomagolni és minél többet próbált a borból és pálinkából belénk diktálni. Folyton azt nézte, hogy mit adhatna nekünk, holott mindent visszautasítottunk. A végén mégis ránktukmált vagy két tucat itatóspanirt, egy csipeszt, h-i netalán szálkát kéne kihúzni valahonnan és két fehér zsirkövet, amivel azóta sem tudunk mit csinálni. Az elválás megható volt. A jó öreg Ábrahám kilósért az autóig, megveregette mindkettőnk arcát, sőt még a Ford-ot is megsimogatta és biztosított arról, hog^ez volt életének legszebb napja. A történetnek itt még'nincs vége. Folytatását egy másik alkalommal mondom el. *£7834540932871287883494056043982178231728°-» eo ^2 Q ^ ^ 3 * ír in’ Fn'-ci Béla w £>78345109328712878834940560439821782317288* Aroenka ivén büszke a Fülöp-szigetekre. Han- go'm-n hirdeti: Léniátok, mi nem csak Ígértünk szabadságot, meg is adtuk. A Fülöp-szigeteknek van már köztársasági elnöke, sőt szabad választása is van — irni-olvasni-tudás teljes hiányában ! Egv, amerikai írónő — A. N. Keith —•. “Bare Feet in the Palace” cimü könyvében igy irja le a Fülöp-szigeteket: “ ■ .a A Filippino Elnök bevonult palotájába, hogy sütkérezzen kristálycsillárai fényében és pompás kerti ünnepélyeket és fényűző udvari bálokat adieu felcicomázott, gyémántokkal teleaggatott, páváskodó kisszámú kiválasztott alattvalóinak. . . Filippino ül a palotában, de a nagy tömeg számára ott nincs hely. A Filiwvno elnök antik ágya ötezer* dollárba keriilf, mier a százezrek a puszta földön hálnak. Idői* a Filippino “elit”-et a U. S. Johns Hop- kins-^órházban gyógyították államköltségen, mig Manilában kétezer elmebeteget tartanak a légii vommai sávosabb körülmények között kórházakban. ahol még folyó viz sincsen. A rendőrfőnököt erkölcstelen merénylet miatt vád alá helyezték; egy kormányzót gyilkosság vádjával függesztettek fel: a polgármester ellen eljárás folyik vesztegetés és erkölcstelen üzelmek miatt, aki miután bele volt keverve valami lövöldözésbe, fel- fegyverzett, börtönviselt “testőreivel” páncélos autón menekült. A városokban növekszik a koldusok száma, misr a parasztokat tönkreteszik' a profit-éhes földesurak.. . ” Mi oly büszkék vagyunk, hogy a Fülöp-szigete- 1en félszázada terjesztettük a “kultúrát”, sőt amikor McArthur-ral nem tudtunk mit csinálni Washingtonban, (ahol népszerűtlen volt, mert lövet«4! a felvonuló veteránokra) megtisztelő ajándékul elküldtük őt, a Fülöp-szigeteknek. Nemes lelkek vagyunk mi itt Amerikában! Az amerikai gazdálkodás — mondjuk, nem volt .valami bölcs a szigeteken. Lepaktáltunk a gazdagokkal és megerősítettük’ hatalmukat a szegények felett. A mi embereink — hidd el, oh Isién — nem tudták jobban csinálni, hisz otthon is ezt látták. A Fülöp-szigeteken az életnívó alacsonyabb mint nálunk, a mindennapi megélhetés drágább és a munkabérek sokkal alacsonyabbak. A munkássereg egy negyedrésze legtöbbször munka nélkül van. A szigetek exportálnak nyersanyagokat, importálnak kész ipari árut. A legfontosabb gazdasági tényező a mezőgazdaság, de a hasznot a földesurak zsebelik be, nem pedig, akik a földet művelik. A Fülöp-szigeteken az átlagos napi kereset 1953-ban 47ö volt, az U. S.-ben $4.10. Évi átlagjövedelem minden lakosra átszámítva ott $173, az Egyesült Államokban $1,600. Mégis dolgoznak az emberek ilven -éhbérek mellett, mert az is jobb a semminél. Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a “Huk-mozgalom” (állitólág kommunista vezetés alatt) miért oly erős abban az országban. A Huk-mozgalom központja ■ Luzon-szigeten van, pár órányi hajtásra Manilától. Ott a földbirtok távol élő földesurak1 kezén van, kik bérbe adiák a földekei olyanoknak, kiknek egyetlen tőkéjük testi erejük. A bérlőnek a földesurtól kell pénzt kölcsönkérnie, hogy vetőmagot vehessen. Azután jönnek a nehéz idők — vetéstől aratásig. Ha megvan a termés, a bérlőnek meg kell fizetnie a bért — rizsben — plusz a kamatot a kölcsönre, szintén rizsben. A kamat rendszerint olyan magas, hogy a termés nagy része ennek fejében a földesurat illeti, sőt lehet olyan esztendő, amikor a termés nem elegendő erre és a földműves adós marad. A szegény bérlő évről-évre szegényebb lesz, családjának már nem jut rizs, tapioca-gyökérből élnek. aminek alig van tápértéke. Törvény szerint a bérlőtől öOCjmál több nem vehető el. A gyakorlat azt mutatja, hogy a föld- birtokos — különböző címeken — 75%-át a termésnek veszi el a bérlőtől. A Fülöp-szigeteken 25 millió ember él és csak minden tízezredikről mondható hogy a XX. század modern társadalmához tartozik. Tízezer közül 9999 filippino az ős dzsungel árnyékában él, állandó éhség és nélkülözés a házastársa. Túrja a földet, mely sohasem tulajdona, de melyről nem menekülhet — vize pos- hadt, sokszor fertőzött és — ha a tájfun megengedi — néha egy kis rizs is jut neki. Egyetlen kényszerűség törvénye uralkodik felettük : az életfenntartás ösztönének kényszere. Nem hajtja őket semmiféle “izmus” sem, hiába vádoljuk azzal. Félszázada költöttünk pénzt és irányítottuk őket állítólag — ugylátszik nem sok eredmény- nyel! ÉVENTE 45 millió ember tölti el vakációját autón utazva. NYARALÓHELYEKEN a hideg nyár miatt az üzlet oly rossz, hogy a szállodatulajdonosok visz- szalopják az ellopott törülközőkendőket vendégeiktől. * ★ 1847 előtt U. S,.-ben a postaköltséget a levelekre nem a küldő, hanem a kapó fizette ha megkapta azt. Ok!: a leveleket nem mindig kapták meg. MOST MÁR KAPHATÓ a világ bgjchb asigo!*m?par és magyar-angol szótára! Végre-valahára egy elsőrangú angol-magyar és magyar-angol szótár OLCSÓ ÁRON! Ameri- kába érkezett és már kapható a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA által kiadott és több mipt l-r000 oldal terjedelmű “ORSZÁGH” angolmagyar és magyar-angol szótár két kötetben, tartós vászonkötésben. Köztudomású, hogy az Amerikában kiadott angol—magyar szótárak csak olcsó s jogositat- lan utánzatai voltak a megbízható, s szakértők által kiadott kiváló óhazai szótáraknak. A nagy “Országh”-szótárakért ezért ma is 45 dollárt kérnek az amerikai magyar könyvesboltokban. Most azonban megvásárolhatja a kisebb Országh-szó- •tárt, amely több mint 25,009 angol szó magyar jelentését és ugyanannyi magyar szó angol értelmét adja a kifejezésekkel együtt. Ragadja meg e rendkívüli alkalmat e kétkötetes, értékes szótár megrendelésére, mert csak igen kevés érkezett belőle, ami valószínűleg rövid idő alatt elfogy és nem tudjuk mikor érkezik újabb szállítmány. A két kötet ara szép, tartós vászonkötésben mindössze 4 dollár. Postaköltség 25 cent. Rendelésre használja az alanti szelvényt: MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 E. 16th St. New York 3, N. Y. Kérqm küldjék meg címemre Országh László angol—magyar és magyar—angol szótárát két kötetben. Csatolok 4 dollárt az áráért és 25 centet postai $s csomagolási költségekre. Név: ..................«I................................................ Cím: .....................................................................
