Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-06 / 36. szám
September 6, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 "HOGY ÉL AMERIKA?” (BÖHIDEN ] AZ ÖREG farmer panaszkodik papjának a rossz időjárás miatt, amely nagy károkat okozott a termésben. — Azért még- mindig- sok mindenért lehetsz hálás, mondotta a pap. A teremtőnek mindenre volt gondja. Még a. madarak is el vannak látva minden nap ennivalóval. — Igen, az én kukoricámból, szólt mogorván a farmer. ★ NEW JERSEY állam szenátusának bizottsága akadályokat gördített az elé, hogy Bigelow nyugalmazott főbíró elfoglalhassa helyét a Rutgers egyetem kormányzótanácsában, ahova Meyner kormányzó jelölte őt. A nagy bűne az öreg bírónak az volt, hogy védte Lowenstein tanítót, akit “felforgatás”-al vádoltak és tanácsolta, hogy igénybe veheti az 5. alkotmányfüggeléket és nem köteles bizonyos kérdésekre felelni. A szenátus elnöke attól félt, hogy mi történik, ha az egyetemen hasonló eset fordul elő. Hogyan fog Bigelow akkor ítélkezni. S. Mann, - jpl ismert ügyvéd Patersonban kijelentette, hogy Jersey egész szenátusa messze messze áll Bigelow jogi tudománya alatt és az elnök urnák nem kell aggódnia annak képessége miatt. ★ EGYES amerikai politikusok a legravaszabb népbolonditók a világon, de még az ő fogásaik közt is első dijat nyerhet a szédületes bolonditás, amelyet az iskoláknak nyújtandó segélyjavaslat megbuktatásánál elkövettek. A dixiekraták akarták volna, de nem akarták azért, mert attól féltek, hogy ha a szövetségi kormány segíti az iskolákat, evvel több nyomást gyakorolhat rájuk a polgárjogi program betartásában, ők pedig nem akarják magukat zavartatni. Nekik inkább nem kell a segítség, mintsem betartsák a Supreme Court határozatát, amely az ország törvénye. Az északi reakciósok legnagyobb része szintén nem akarja az iskolákat segíteni, de politikai cselfo- gősből rá szavaztak. Ugyanakkor rohantak szavazni Powell képviselő javaslatára, amely szerint csak azok az államok kaptak volna az iskolasegélyből, amelyek bevezetik az iskolákban a fajok egyenjogúsítását. Erre nézve pedig megegyezésük volt a déli dixiekratákkal, hogy ők e P'-mt miatt egv tömegben fognak az iskolasegély ellen szavazni. így azután Powell javaslata nyert, és ez által az egész iskolajavaslat elbukott. A 84. kongresszust az északi reakciósok és a dixiekraták ltígreakeiósabb csoportja uralta közösen. ★ ISKOLA VAGY BÖKtÖN? A fiatal bűnözök elszaporodása ellen a legelső vonalban elégséges és jó iskolák építése volna helyes. De politikusaink nagyobb része mind a két pártban, jó bombák és ágyuk, nem pedig iskolák építésében van érdekelve. Egy harmadik dologról megfeledkeznek. Amig bővelkedve szórják a pénzt hadiszerekre és takarékoskodnak az iskolák építésénél, a megtakarított összegeknek sokszorosát kell uj börtönök építésére adni, hogy azok befogadják az iskolázatlan ifjúságot, akik jobb tudás és nevelt- ség hiányában a bűnözés útjára lépnek. ★ YORK, PA.-ban a Metropolitan Edison Co. egy könyvecskét adott ki, amelynek az a célja, hogy odavonzon kisebb-nagyobb gyárakat. A legfőbb érvük az, hogy York-ban olcsó a munkaerő s a sok munkanélküii szívesen dolgozik bármilyen föltételek mellett is. Persze mikor nyilvánosságra került a dolog, letagadták. Mikor megkérdezték L. O. Bucknert, a Villany Company elnökét, azt felelte a riportereknek, hogy nem hajlandó nyilatkozni. • ŐSZINTESÉG és igazság az alapja minden szellemi nagyságnak. . Confucius • VESZTESÉGBŐL, profit kis adócsalással. Bostonban Mr. A. Sonnabend realestate milliomos tavaly megvette a Botany Mills vállalat részvényeinek többségét, mikor az a tönk szélén állt. Botany a bukás' helyett megvett néhány jól menő szövőgyárat. Egynév alá egyesítve a Botany veszteségét a közös számlára Írták. Vagyis a megvásárolt jól menő gyárak profitja fölszivta Botany milliónyi veszteségeit, ami által azok adójának összege majdnem zéróig esett és Mr. Sonnabend nagy összeget keresett Uncle Sam veszteségén. Ez is egy ok, hogy miért nem lehetett a kiskeresetűek adóját leszállítani, mert abból helyettesítik azt az összeget, amibe a gazdagok számára” engedélyezett kibúvók kerülnek. Csurgóit a nyáluk a “The Ladies Home Journal” olvasóinak, amikor a szeptemberi számban olvasták a gyönyörű leírást egy detroiti munkás családi életéről. Nem mese az, gyermek! A munkásnak még a nevét és címét is megadták: Ronald Kiddynek hívják- van felesége és két gyermeke. A cikk kihangsúlyozza, micsoda meleg szeretet honol ebben a munkáscsaládban, mennyire érdeklődnek a szülők a gyermekek apró-cseprő problémái iránt és mennyire szeretik és tisztelik a gyermekek a szüleiket a kölcsönös szeretet jelében. Amen! A cikk egy sorozatnak alkotja részét. A sorozat cime: “Hogyan él Amerika.” Hát igv, gvö- nyörüeiíl A pasas egy jólfizetett, ritka képzettségű munkás, aki túlórázik is, hogy még többet keressen (csavargép - kezelő), mind énképpen az üzem legjobban fizetett alkalmazottainak cső portjában van. Meg vagyunk győződve, hogy keresetét meg is érdemli. Átlagos havi keresete 525, 32 dollár az adók levonása előtt, 464 dollár az adók levo- násant után. Még a “Ladies Home Journal” sem akarja annyira elszéditeni olvasóit, hogy azt állítaná, hogy ez átlagkereset Amerikában, az ilyen kijelentésért bizonyára az orrára is koppintaná- nak, hanem szépen elismeri, hogy ez a jövedelem — bár szakszervezeti bér — .jóval felette áll az átlagmunkás jövedelmének. Nincs is ebben semmi hiba. AMI jó az országnak, az jó lehet a General Motorsnak, de a General Motors túl nagy ahhoz, hogy az országnak jó legyen. Ezt nem valami álmodozó, utópista csoport, hanem az American Institute of Management állapította meg, amely egy 17 ezer nagyvállalatokban levő vezető egyént (executives) számlál tagjai között. Persze ezek a jó urak nem attól félnek, h’ogy a G. M. fölszivja.az egész autó és a hozzá szükséges többi iparokat, hatalmával veszélyeztetné az ország gazdasági és politikai szabadságát. Amig az ő szabadságuk megvan, addig a máséval nem törődnek. De attól tartanak, hogy a nagy fóka fölfalja az összes fókákat és akkor mivé lesz a “Privat. Enterprise”. Mivel pedig, hogy mindegyik nagy fóka nem lehet, egyik sem akar a föl- falandók közé tartozni. Minden, ami igazságtalanságon alapszik, magában hordja ellentmondásait és előbb-utóbb fölemészti azt. ★ JAPÁNNAK csak 16', -a alkalmas földművelésre. MINDEN 24 órában 90—100 ezer ember születik a világon. MOLNÁR MIHÁLY Nagyon kevés azt mondani, hogy eggyel kevesebben vagyunk. Ez nem fejezi ki azt a vesztesedet, amelv a haladó gondoikozásu emberek sorait érte Molnár Mihály halálával. Elhunyt munkástársunk nagyszerűen egyszerű emberek közé tartozott, amilyenek igen kevesen vannak. Tisztán gondolkodó elmével, tele emberszeretettel, az egész világ összemberiségének szereteté- vel, mindig magától értetődőnek tartotta, hogy ő kiegészitő része minden megmozdulásnak, amely az emberiség jobb, szebb és boldogabb életének kiküzdésében találta létalapját. Sohasem várt hívásra, mindig ott volt ahol a körülmények közt és lehetőségeihez képest valamit tenni lehetett. Sohasem várt köszönetét, vagy dicséretet. Sohasem vágyott kiválóságra. És talán éppen ezért, meg végtelenül szimpatikus egyéniségének kedves hatásával, mindig kiváló volt ez a nagyszerűen egyszerű ember. Nagyon nehéz lesz az ilyen embert helyettesi- teni. És mi, akik ilyennek ismertük, szomorúan zárjuk emlékét szivünkbe. Krausz Béla Az emlitett lap olyannyira belehatol a Kiddy- család életébe, hogy még a havi költségvetését is részletesen bemutatja. Mi ezzel sem akarunk behatóan foglalkozni, csak egy pontot ragadunk ki, ami megragadta figyelmünket. A havi költségvetés adatai közül szemet szúrt t-gv 10 dolláros tétel. Ennyit költ a család havonta “ruházkodásra.” (Templomra 12 dollárt.) 10 dollár ruházkodásra havonta? Az 120 dollár évente. Két felnőtt és két gyermek ruházkodására ez bizony nem sok. Ha az apa csak egy ruhát meg egy télikabátot vásárol egy évben, az kerül bele 120 dollárba, hol van még az anya, és a két klapec? Nagvon-na- g.von szerényen ruházkodhatnak ebből a 120 dollárból, mi tagadás! Pedig aki havonta 525 dollárt keres, arról mást képjel az ember. Mit csinál az a munkás vagy munljáscsalád, amelyik havonta ennek az összegnek a felét vagy egvharmadát keresi? No de nem erről akarunk beszélni. Hanem arról, hogy eszünkbe jutnak reakciós lapok számadatai, amelyekben kimutatják a “vasfüggöny” mögötti munkások- béreit, aztán a ruházati cikkek árait és számolgatni kezdik, hogy egy ottani munkásnak hány hétig vagy hónapig kell dolgoznia egy öltözet ruháért vagy egy pár cipőért és összehasonlítják az amerikai munkás béreit a ruházati cikkek meg egyebek áraival. Néha bizony elijesztő képek alakultak ki az olvasók lelki szemei előtt. És a Kiddy-család költségvetésére gondolva, hiába keres ,ez a munkás annyit és hiába vehetne keresetéből, vagy annak eg.v-egy töredékéből egy rend ruhát vagy egy pár cipőt, ha keresetét — mégha jóval az átla- gonfelüli is — másra kell kiadnia s ruhára havonta az egész családnak mindössze 10 dollár jut! Hát biz-onv ez is elég elijesztő kép! Hátha még hozzátesszük, hogy ha Kiddy ur nem túlórázik, akkor egy centet sem tud megtakarítani havonta. Ha az egyik kisgyerek vagy az asszony megbetegszik, akkor a család máris a tönk szélére jut. A vasfüggönyön túl a viszonylag alacsonyabb bérek és a magasabb árak mellett vannak olyan egészségügyi és más biztosítások, amelyekről minden egyes alkalommal megfeledkeznek azok, akik a bérek és árak összehasonlitgatásával akarnak hitvány propagandahatásokat elérni. TERJESSZÜK A “SPRINGTIME ON THE 0A£ÜJBE”-0T! Minden eladott kötet egy-egv tégla, az amerikai-magyar barátság építéséhez! Ezernyi akadály, nehézség leküzdésével kiadtuk az első és egyetlen könyvet, amely hűséggel, szeretettel ismerteti az amerikai nép előtt magyar szülőhazánk múltját és jelenét. Minden olvasónk maradandó érdemet szerezhet magának, ha hozzájárul egy vagy több kötet eladásához. A könyvből háromezer példányt nyomtattunk. Minden erőnket megfeszítjük, hogy a könyvből amerikai téren minél többet eladjunk. De vállalkozásunk sikere attól függ, hogy fog-e akadni olvasótáborunkban legalább 100 olyan munkástárs, aki vállalkozik 4 (négy) példány - rendelésére, illetve családja tagjai, (gyermekek, unokák, rokonok, stb.) valamint amerikai ismerősei között való terjesztésére. A könyv ára példányonkint $1.50, négy könyv 5 dollárért. Ki jelentkezik elsőnek a “Könyves Gárdá”-ba? Kérem azokat az olvasókat, ak k készek e téren bennünket támogatni, hogy leveleiket, rendeléseiket intézzék közvetlen hozzám. Munkástársi tisztelettel: DEÁK ZOLTÁN Aki segíteni akar, használja az alanti szelvényt: Deák Zoltán 130 East lfith Street New York 3, N. Y. Kedves Deák Munkástárs! Tudatom, hogy énrám is számíthat a “Springtime on the Danube” terjesztésében. Csatolva küldök .............. dollárt .............. példányért. Név: ......................................T............................ Cim: .....................................................................
