Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-30 / 35. szám
I AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 30, 1956-12 1 A tudomány gM világából] Nemrég egy olvasónk levelét közöltük, amelyben az élelmiszerekbe kevert vegyszerek mérgező hatásáról elmélkedett. És ime, ez a nézet, amelyet szinte senki se mert kimondani, csak magán- beszélgetésekben bukkant fel, mint gyanú, egyszerre mint tudományos megállapítás vakító világossággal kerül most a közvélemény elé. A rák- elíeni nemzetközi szövetség szakcsoportja, amely Rómában ülésezett, rák-okozónak minősített egy sejreg vegyszert, melyet az élelmiszergyárosok kevernek árucikkeikbe. Ilyen pótanyagok, amelyeket az Egyesült Államokban és Európában használnak, a színező anyagok, ételsürüsitésre használt műanyagok, édesítők, frissentartásokra használt szerek és effélék között találhatók. De ezeken kívül más pótszereket is felvettek a gyanúsak listájára, mint veszélyeseket, mindaddig, amíg alaposabban ki nem vizsgálják. A részvevők elismerték azt is, hogy az élelmi- szer-pótanyagok és műanyagok csak részét alkotják a környezet-okozta rákos betegségek óriási problémájának, amely a foglalkozással járó rákos megbetegedéseket és a tüdőrákot is magában- foglalja. A gyűlésen negyvenkét rákszakértő volt jelen huszonegy országból. Köztük hét amerikai és négy szovjet tudós. A közös jelentést még be ÉTELVEGYSZEREK RÁKOT OKOZNAK kell nyújtaniuk a rákelleni nemzetközi szövetség vezetőségének jóváhagyása végett, fennáll tehát a lehetőség, hogy módosításokat eszközölnek rajta. A jelentés azt az alapelvet fekteti le, hogy csak akkor szabad használni élelmiszer-pótanvagokat, ha olyan törvény engedélyezi, amelyet a szigorú laboratóriumi vizsgálatok alapján ártalmatlannak nyilvánított anyagok listájának tekintetbevételével hoznak. A jelentésben össze is állítottak listákat az elfogadható, a kétes és a határozottan ártalmas anyagokról. Az ártalmasok listáján szereplő anyagok használatban vannak az Egyesült Államokban és Európában. A legismertebb rákokozó ételszerek A jelentés szerint bizonyos, ásványi olajok és paraffinok, amelyeket tejtartályok (container) borítására használnak, rákot okoznak emberben és kísérleti célokra szolgáló állatokban, óva int a besugárzással fertőtlenített élelmiszerek használata ellen, mert rákos kockázattal járnak, valamint estrogének használata ellen, amelyeket szárnyasok és vágóállatok hizlalására használnak. Különös hévvel támadták az élelmiszereket színező anyagok használatát. A jelentés kimondja, hogy a jelenleg használt színező anyagok valamennyien nem felelnek meg “a biztonság követelményeinek.” Huszonkilenc ilyen színező anyagot sorolnak fel, mint “alkalmatlanokat” vagy “lehetségesen veszélyeseket” azzal a kijelentéssel, hogy semmiképpen sem szabad “hozzátenni azokat embernek vagy állatnak készített ételhez vagy italhoz.” Felsorolnak huszonhárom más szinezö anyagot, amelyekről tüzetes vizsgálat esetleg kimutathatja, hogy kielégitőek. Ezt mondja a tudomány. A józan ész azt diktálná, hogy ezeket a kijelentéseket a leggyorsabban és legalaposabban fontolóra kell venni és intézkedni az emberek további megmérgezésének megelőzésére. Ámde az élelmiszeripar a legnagyobb, a leghatalmasabb ipar. Érdekeltségeinek karjai mindenhova elérnek és ezek a karok jobban ügyelnek a- profitra, mint az emberek életére. A törvényhozók nagy részét is ilyen érdekeltségek küldik a parlamentekbe, vajon mernek-e szót emelni az élelmiszergyárosok érdekei ellen a nép érdekében? Viszont az emberiség vagy lemond a táplálkozásról, mert hiszen minden elképzelhető élelmiszerhez használnak vegyszereket, de akkor éhenhalunk; vagy tovább mérgezzük magunkat megadással, rákkal. Legokosabb hát harcolni igaz, szigorú -törvényekért, amint a tudósok sürgetik, és ecélból megfelelő törvényhozókat kell ültetni a hatalomba. AZ ÜSTÖKÖSÖK Napjainkig mindössze 1.500 üstököst észleltünk, beleértve a periodikusan visszatérő üstökösöket is. Az 1,500-ból mintegy 400-at láttak a távcső feltalálása (1609) előtt. A megfigyelő eszközök fejlődésével párhuzamosan a fölfedezé- sek^száma évről-éyre nő. 1886 óta átlag 6 üstö- Fösf fedezték fel évenként. Közülük átlag 4 “uj”, vagyis eddig még sohasem észlelt üstökös, 2 pedig már észlelt, de éppen visszatérő üstökös. Állandó jellegű részük a mag. A másik, sokkal feltűnőbb és mindig meglevő rész az üstök vagy a kóma, ez az áttetsző, kevésbé fényes, többnyire kör vagy ovális alakú fényfolt. Tulajdonképpen csak ezt figyelhetjük meg; a magot nem láthatjuk. A kómában sokszor látható fényesebb, csillagszerű rész nem a mag, hanem csupán a magból kilépő részecskék sűrűsödése. Mind a szabad szemmel látható, mind a telesz- kopikus üstökösökhöz gyakran hozzá tartozik egy fényes nyúlvány is. Ez a csóva. Ez követi az. üstökösöket, amikor közelednek a Naphoz, és megelőzi a Napot, amikor távolodnak tőle; a csóva tehát az üstökösöknek mindig a Nappal ellentétes oldalán van. Ez arra vall, hogy képződésében döntő szerepe van a Napnak. Hogyan képződik a csóva? , A csóvaképződést a 19. század óta igy képzelik el: A Nap melegének hatására az üstökös szilárd magjából gázok szabadulnak fel. Napsugárzás az úgynevezett sugárnyomás révén oly erélyesen taszítja e felszabadult gázmolekulákat, hogy ezek igyekeznek eltávolodni a Naptól. A sugárnyomás a molekulát akkora erővel taszítja, mint amekkorával a Nap vonzza. Újabban lehetővé vált, hogy a csóva részecskéire ható taszító erőt is mérjük. Ha a csóvák görbültek, a kapott eredmények megegyeznek a sugárnyomásból származó erővel. Egyenes csóvák esetén azonban sokszorosan felülmúlják azt. Másrészt egyenes csóváknál a taszító erő értéke egyik napról a másikra nagymértékben megváltozhat, sőt a csóva különböző részein is más és más lehet. Ezeket a jelenségeket nem magyarázhatjuk meg a sugárnyomással. Az okot a Nap más, változó jellegéi sugárzásának hatásában kell keresnünk. Ilyen a Nap koi'puszkuláris sugárzása, vagyis elektromosan töltött részecskéknek a Napról kiinduló árama. Kiszámítható, hogy a Napról induló elektronok az üstökös kómájába érve akkora nyomást J gyakorolnak a pozitív ionokra, hogy ez teljesen megmagyarázza a föllépő sebességeket és a csórva egyenes voltát. Az elektronokkal ellentétben <a Napról jövő ionok hatása jelentéktelen. így érthető az is, hogy a csóvában főleg ionok vannak, hiszen a kóma semleges molekuláira az elektronok nem fejtenek ki számottevő erőt. E föltevéseket a megfigyelések is alátámasztják, például az, hogy bár az üstökösök abszolút fényessége a Naptól való távolságuktól függ, némelyik üstökös fényessége hirtelenül és váratlanul megerősödik. Megfigyelték, hogy az iistkö- kösöknek e “kitörései” egybeesnek a napfolttevékenység növekedésével. A Schwassmann—Wachmann I. elnevezésű üstökösnek eddig észlelt legerősebb kitörése például egybeesett azzal, hogy egy különösen nagy napfoltcsoport jelent meg á Napnak az üstökös felé eső féltekéjén. Az elméletet mérésekkel is igazolták. Az 1942g jelzésű Whipple-Fedte üstökös csóvájában fellépő gyorsulásokat mérték, mégpedig akkor, amikor az üstökös a Naptól számítva a Földdel egy irányba esett. Ilyenkor a Nap anyagi sugárzásának a Földön mért erejéből az üstököshöz érkező sugárzás erejére következtethetünk. A csóvában egyidejűleg mért sebességek megfelelnek a várt értékeknek, a sebességingadozások megegyeztek a sugárzás erősségének változásaival, sőt a Nap forgásának 25 napos periódusa is jelentkezett. Az elméletnek .a napfizikában is nagy jelentősége van, mert jelezheti a napkorongnak a Földről nem látható részén lezajló napkitöréseket is és a Nap anyagi sugárzásának olyan megnövekedéseit, amelyek nem érik el a Földet. Néhány szó az üstökösmagok szerkezetéről Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy amikor az üstökös közeledik a Naphoz, az üstökös fénye és csóvájának méretei (a csóva 20 millió kilométer hosszúságot is elérhet) növekszenek, hiszen a felszabaduló gáz mennyisége rohamosan nő a napsugarak erősségének növekedésével, és a szétszórt és visszavert fény is nő a Nap közelségével. Egy-egv üstökös tömege nagyon kicsi; sokkal kisebb, mint a Föld tömegének egymilliomod része. A bolygók mozgásában még nem mutattak ki üstökösnek tulajdonítható Vonzó hatást. A szilárd mag is nagyon kicsi. Erre mutat az is, hogy amikor 1910 május 19-én a Halley-íistökös elhaladt a Nap előtt, mag árnyékának nyomát sem láttuk a napkorongon. Az üstökös által letakart felület 200 négyzetkilométernél kisebb volt. Ez körülbelül 16 km-es magátmérőnek felel meg. A Nap közelében való elhaladáskor a szilárd mag felarabolódhat. A Taylor által 1915-ben megfigyelt üstökös ketté, az 1882-ben látott üstökös pedig négy részre oszlott, amikor elhaladt a Nap közelében. De ezenkívül is állandóan válnak le meteoritok az üstökösről. Valószinüleg minden üstököshöz tartozik egy meteorra.!, és minden meteor valamely üstökösből származik. Ebből az következik, hogy a meteorok és az üstökösök anyagi összetétele azonos. De honnét származik hát az a gáztömeg, amely az üstökösök magjából felszabadul, valahányszor a Nap közelében elhaladnak? Mert bár a meteoritok is tartalmaznak gázokat, ha a mag összefüggő, nagy meteorikus test, e gázok csak a felületi rétegekből szabadulhatnak fel, s igy a gyakran visszatérő üstökösök esetében nehezen érthető, honnét származik újra meg újra a csóvaképződéshez szükséges nagy mennyiségű gáz. Nehéz megérteni azt is, hogy hogyan, milyen erők hatására válhatnak le a magról szilárd részek, különösen a Naptól távol. E jelenségeket megmagyarázzák Whipplenek a mag szerkezetére vonatkozó feltevései. Szerinte az üstökös magja jégbe ágyazott meteorikus tömegek halmaza, amely valamikor, a Naptól nagy távolságban igen alacsony hőmérsékleten állt össze. Jégen természetesen nemcsak a viz jegét, hanem a szénmonoxid, az ammónia, a metán és acetilén szilárd halmazállapotú tömegét is értjük. Naphoz közel e jégtömeg felmelegszik, s illé- konyságánál fogva erősen párologni kezd. így szabadul fel a kómát és a csóvát alkotó gáz. A kötőanyag elpárolgása során leválnak a meteorikus tömegek, s igy érthetővé válik a szilárd részek leválása is. Elképzelhető az is, hogy a Naphoz közel a jég párolgása olyan mértékű, hogy a mag részekre szakad. A kóma és a csóva anyagi összetételének vizs-. gálatát a spektroszkópia tette lehetővé, összetételüket valóban sikerült is megállapítani. Az az illúzió, hogy a régi jó idők jobbák voltak, minden bizonnyal az idők kezdetétől keletkeztek. ★ Finnországban a rádiókat most úgy készítik, hogy a hallgató képes legyen úgy a szovjet, mint a nyugati leadásokat élvezni ★ Bogotából jelentik, hogy Colombia az utolsó 12 hónap alatt 5,900,000 zsák kávét exportált. És nálunk mégis drágább lett a kávé. ★ Semmi értelme sincs a vitának a változhatat- lanról, \ ★ Charleston W. Va.-ban a rendőrség biztosan tudja, hogy meleg idők jönnek, mert jelentették, hogy egy családtól ellopták a léghütő-gépjüket. ★ Anglia egyik férfidivatlapja a “Tailor and Cutter”, Tito és Bulganin marshalokat tartja a világ két legjobban öltözött erriberének. ’ '"w» ' ''>• -- -■ -- - ... ..................... ,r-4.
