Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-30 / 35. szám
Angust 30, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ OLVASÓINK HOZZÁSZÓLNAK A LAPKONFERENCIA KÉRDÉSEIHEZ A Sztálin-ügy és az atomháború veszélye Tisztelt Szerkesztőség! Mint kis üzletembernek, aki már évtizedek óta olvassa ezt a lapot, nagyon kevés időm van arra, hogy saját ügyeimen kivül is kezembe vegyem a tollat és megszabjam, hogy a lap, amelyet olvasok, mit Írjon és mit ne írjon. Nincs arra sem időm, hogy a Magyar Szó hasábjain keresztül vitatkozzam az olvasók t ábo- rával, ámbár nem vetem meg, ha valamelyik olvasónk szellemesen fejezi ki érzelmeit. Az építő kritikának mindig hive voltam. A közelgő lapkonferencia alkalmával e levélben is ki akarom fejezni érzelmeimet. Először is helytelennek tartom a Sztálinról irt rágalmakat a Magyar Szó hasábjain, majdnem tultéve a kapitalista szennysajtón is. Ha már a kapitalista sajtó nagyon el kezdte verni a nagy dobot Sztálin ellen, önöknek az lett volna a kötelességük, hogy ezt a nagy fene hangot tompítsák. Tovább menve a kritikával — és ezt jegyezzék meg jól — önök időről-időre hoztak cikkeket az atombombázással kapcsolatban, amelyekben nem kímélték a jobbérzésü egyének érzelmeit félelemgerjesztő leírásokkal. Az ilyen cikkek megírására nagyobb gondot kell fordítani, mert a félelmet gerjesztő cikkek még jobban megfélemlítik az olvasótábor nagy százalékát, különösen a kevésbé iskolázottakat. Ez a félelemgerjesztés okozta itt nálunk a meglevő szervezet széthullását. Rettegnek az atombombás háborútól, pedig én elvárnám a Magyar Szó olvasótáborától, hogy mindenféle mu- mushiresztelésekre ne adjon semmit sem. Én azt mondom, hogy sokkal messzebb vagyunk a háborútól, mint 1950-ben. Hiszen már Sztálin akkor megmondta, hogy ha a kapitalisták még egy másik világháborút provokálnak, akkor a kapitalista rendszernek vége. Én meg mindjárt pontot tettem utána. Öntudatot, bátorítást és műveltséget a népnek'. Hozzanak tudományos cikkeket az atom- és hidrogén hasznosságáról, mint ahogy már hoztak is le lapunkban a közelmúltban. Annak van értéke és hasznossága. Máskülönben én a Magyar Szónak tisztelettel adózok, szeretem a tudománvos cikkeket. F. P. (A szerkesztő válasza: Nem értjük, hogyan nevezheti F. P. munkástárs rágalmaknak a Sztálin újraértékeléséről irt cikkeinket. E cikkek alapját a Szovjetunió jelenlegi vezetőinek a 20. A VILÁG LEGHÍRESEBB MAGYAR SZAKÁCSKÖNYVE Amerikába érkezett és most már kapható a Magyar Könyvesboltban az “Inyesmester Nagy Szakácskönyve” a magyar konyhaművészet receptjeinek legnagyszerűbb gyűjteménye. . Több mint félezer recept, útmutatás van benne a mindennapi magyar ételek elkészítésétől a legfinomabb különlegességekig. A gazdagon illusztrált 522 oldalas könyvben nemcsak a receptek óriási választékát találja az olvasó, hanem rengeteg hasznos tudnivalót a diétáról, a terítésről, a befőzésről, “ami gyorsan készül”, tápanyagok értéke, stb. E nagyszerű könyvből csak korlátolt mennyiség érkezett és nem tudjuk mikor érkezhet uj szállítmány, ezért ajánljuk az azonnali rendelést. Ára szép vászonkötésben csak 4 dollár. Posta- és csomagolási költségre 25 centet kérünk. Rendelésre használja az alanti szelvényt: pártkongresszuson elmondott jelentéseik és megállapításaik képezték. E jelentések nem rágalmazták Sztálint, hacsak egy vezető emberről hosszú ideig elhallgatott, vagy titokban tartott kedvezőtlen tényeket nem mondjuk rágalmaknak. Hruscsov és a többi szovjet vezetők hangsúlyozták azt, hogy Sztálinnak nagy történelmi érdemei vannak a szovjet rendszer megszilárdítása körül. De nyilvánosságra hozták, amit 20 éven át nem lehetett nyilvánosságra hozni, hogy Sztálin részint vélt kényszerből, részben önteltségből súlyos kihágásokat és súlyos politikai tévedéseket követett el. Ezeket a megállapításokat elhallgatni lapunk hasábjain bűnös mulasztás lett volna részünkről. Továbbmenve, F. P. munkástárs helyteleníti azt, hogy az atomháború lehetőségeiről irt cikkeinkkel megfélemlítettük az olvasóinkat. Ha a tények és várható következményeik megírása megfélemlít egyes olvasókat, azért ne minket okozzon F. P. munkástárs, hanem a szóbanforgó tényeket. Vajon azt akarná F. P. munkástárs,* hogy a közmondásos strucc módjára a homokba dugjuk fejünket és igy ne vegyük észre a veszélyes jelenségeket? Mik lapunk legnépszerűbb rovatai? Hogy minél hivebben elégithessk ki és tükröz- tethessük vissza olvasóink kívánságait lapunk összeállításánál, szerkesztőségünk kéridőivet küldött ki néhány héttel ezelőtt olvasóink egy részé- nak, melyben véleményüket kérte ki a lapunkban megjelenő különfajta cikkekkel, rovatokkal kapcsolatban. Ugyanakkor kikérte véleményüket egy magyar nyugdíjas otthon létesítésének helyességéről és arról, hogy gondolnának e egy ily nyugdíjas otthonba való költözésre. E sorok írásakor máris több tucat válasz érkezett be hozzánk. Végső következtetéseket olvasóink kívánságairól és igényeiről, véleményéről természetesen nem lehet 60—70 levél alapján tenni. Mindamellett úgy érezzük, hogy máris kíezd kialakulni bizonyos minta olvasóink magatartásáról. A legnépszerűbb része lapunknak ezek szerint rovatiróink eredeti cikkei, ami természetesen nem meglepetés számunkra, mert tudjuk mennyire értékelik olvasóink Geréb József, Rév. Gross, Dr. Pogány, Eörsi, Márky, Bódog, Dr. Morand ini, Gencsy M. s másik rovatait. A választások 98 százaléka hangsúlyozta, mennyire szeretik a rovat irók cikkeit. Második helyen áll népszerűség tekintetében óhazai hir és riportszolgálatunk, amelyeket kb. 90% tartott fontodnak és értékesnek. Nagyon szeretik olvasóink a nemzetközi esemény ékről, a szocialista és népi demokratikus országokról, valamint a bevándoroltak kérdéseiről foglalkozó Írásainkat. Az angol rovat s a sportrovatunk bizony a lista végén kullog. Nem mutattak az eddig beérkezett válaszok túlságos érdeklődést a magyar egyletekkel való foglalkozásunk, iránt sem. Az eddigi válaszok szerint olvasóink egv-har- mada venné fontolóra amerikai magyar nyug- dijotthónba való költözést, viszont ennél sokkan többen, % részük tartja a tervet helyesnek és létjogosultnak. Szerkesztőségünk, mondanunk sem kell, leg- messzebbmenőleg figyelembe fogja venni úgy az eddig beérkezett, mint az ezután beérkezendő válaszokat lapunk további tervezésében, szerkesztésében. UJ IDŐK SAJTÓ-IGÉNYEI A Los Angelesben megjelenő “A Tény” cimü liberális havilap az alanti cikkben foglalkozott sajtónk országos konferenciájával augusztus 15-iki számában: Amerika magyarajku népe uj igényekkel néz az augusztus végén New Yorkban tartandó sajtó konferencia elé. A Magyar Szó hetilap, Nők Világa és A Tény havilapok olvasóinak képviselőire uj idők felelőssége hárul. Bár az összejövetel főleg a munkások és a haladószellemü polgárság nézeteit fogja hangsúlyozni, Amerika egész magyarságának problémáit és lelkiismeretét fogja tükröztetni. Megbirkozik-e a sajtó értekezlet ama nagy kérdésekkel, amelyek az utóbbi időkben nyugtaLehetett-e nekünk elhallgatni az afpm- és hid- rogénháboru veszélyét, amikor a római pápától; Einstein professzortól, Lord Russelltől, Joliot Cu- rie-től kezdve az egyszerű erftberek százmillióiig mindenki hangoztatta annak veszélyeit ? Nem látja F. P. munkástárs, hogy pontosan az a tény, hogy az emberek százmilliói lettek mozgósítva a világ minden részében tiltakozásul a hidrogén- bombás háború veszélye ellen, tette lehetővé e veszély csökkenését és várható, esetleges teljes, kiküszöbölését? Az atomháború veszélyének agyonhallgatása sajtónk hasábjain,' csak azért, mert egyeseket megfélemlített, szintén bűnös felelőtlenség lett volna részünkről. Nem állítjuk azt, hogy e kérdésekkel kapcsolatban nem követtünk el újságírói, sőt talán politikai hibákat is. Lehet, hogy egyes esetekben túloztunk, túlméreteztünk. Dehát, ki az, aki haragszik ébresztőórájára, mert az talán tulhangos csengetéssel ébresztette fel fontos teendője elvégzésére? Máskülönben, annak ellenére, hogy nem értünk egyet F. P. munkástársunk fenti két megállapításával, mégis épitőszándékunak tartjuk azokat és ezért hálások vagyunk értük.) lanitják, keserítik, biztatgatják az amerikai magyarok ezreit? A világbéke immár kétségtelen hajnalán szabadabb, boldogabb élet kapui nyilnak meg azí egész világon. Magyarországon, az Egyesült Államokban, a szocialista -országokban, mindenütt. De a véres és zsarnoki múlt bűnei kísértenek. Helyesen visszhangozza-e az amerikai magyar sajtó eme világvajudást? Ha igen, akkor úgy az öreg amerikások, mint az újonnan jötték, bizalommal fordulnak a magyar lapokhoz mélákkor is, ha nem értenek egyet véleményeikkel. Politikai felvilágosultságban a haladószellemü magyar sajtó elől jár. De elfogultságban is. Amerikai demokráciánk fogyatékosságait ostorozza, de a szocializmus demokráciájának elfojtására szemet huny. Ta a Desti Szabad Nép m-iltan l a politikai bürokrácia bűneiről, akkor miért tartózkodjon az amerikai Magyar Szó a magyarországi viszonyok őszinte feltárásától? Amerikai életünk megértőbb kezelése is sürgős. Hazánk demokratikus erői, a szervezett munkásság, a néger nép, a felvilágosult egyházi vezetők, a művészek és tudósok ezrei szállnak! porondra nemzetünk jobb, szabadabb élete érdekében. Sajtónk ezt a tünetet ne csak üdvözölje, hanem segítse az erőket a demokrácia együttes vezetésében. _ Ha valaha is, a magyar bevándoroltak és honosított állampolgárok védelme a sajtó elsőrendű feladata. Nemcsak a bevándorlási törvény módosításának szorgalmazásában és a politikai üldözöttek védelmében, hanem az öregedő, de különösen az uj bevándorlók megélhetési lehetőségeinek felkarolásában. Elvárja a mindég áldodzatkész haladószellemü olvasó tábor, hogy a sajtó értekezlet bátor önbi- rálattal oldja meg az idők feladatait. Magyar szívvel, szeretettel, a demokrácia diadalmas jövőjében való hittel üdvözöljük az amerikai magyar sajtó építőit. ★ (A szerkesztőség megjegvése: Hálásak vagyunk az e cikkben kifejezésre juttatott építő- szándékú kritikáért. Valóban kérdéses, hogy meg tudtunk-e birkózni a felmerült és felmerülő rengeteg problémával. Ebbéli hiányosságainkért erős kritika illet bennünket. Szeretnénk azonban olvasóink véleményét arra. nézve, hogy a mi lapunk, a Magyar Szó jár elől Magyar Amerikában ‘elfogultság” terén?) Kereskedelmi egyezmény a Szovjetunió és Indonézia között Dzsakartából jelentik: A Szovjetunió és Indonézia képviselői között folyt tárgyalások eredményeként augusztus 12-én Dzsakartában aláírták az első szovjet—indonéz kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésére és elmélyítésére irányul az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. ____ MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre az Inyesmester Nagy Szakácskönyvét. Csatolva küldök 4 dollárt érte és 25 centet csomagolási és postaköltségekre. Név: ................................................. Cim; ....................................................................
