Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-30 / 35. szám
August 30, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Irodalom ^Művészet __________________________________________________________ * ' AZ ENCYCLOPAEDIA BRITANNICA ÉS A MAGYAR IRODALOM Nemrégiben érkezett Budapestre az Encyclopaedia Britannica uj kiadása. A csaknem két és fél évszázad óta újabb és újabb kiadásokban megjelenő enciklopédia immár nem tekinthető kizárólag angol alkotásnak, hiszen a kiadói impresszum három ország három városát tünteti fel megjelenési helynek: Chicagót, Londont és Torontót. A három ország három városának megjelölése maga is arról tanúskodik, hogv valóban megtörtént az, amiről annakidején több külföldi lap hirt adott: az Encyclopaedia Britannica angol kiadóvállalatának főrészvényesei egy amerikai vállalatnak adták el a világhírű angol enciklopédia kiadásái és terjesztési jogát vagy legalábbis az enciklopédia kiadóvállalatának részvénytöbb ségét. A leghatalmasabb nyugati lexikális mü szerkesztése felett amerikai—angol ellenőrző bizottság működik, amelynek tagjait a chicagói, oxfordi, cambridge-i és londoni egyetem profesz- szorai közül jelölték ki. A megváltozott kiadóvállalat és a megváltozott tudományos kontroli-testület ellenére, az encil^- lopédia kötetein a régi, hagyományos mottót találjuk: “Növeljétek jobban és jobban a tudást, és az gazdagabbá teszi az emberi életet.” Ezzel a mottóval mindenki egyetérthet, de fel kell vetni a kérdést: vajon kellő gondossággal őrködtek- e az enciklopédia szerkesztői és a szerkesztésnek négy egyetem kijelölte ellenőrzői a különböző címszavak anyagának tudományos feldolgozására? A kérdést indokoltan tesszük fel, mert a magyar irodalmat feldolgozó résznél néhány tucat olyan ténybeli tévedéssel, irodalomtörténeti baklövéssel és általában a tudatlanságnak oly nagy fokával találkoztunk, ami valósággal megdöbbentő. Mielőtt ezekre rátérnénk, állapítsuk meg, hogy az Encyclopaedia Britannica lapjain egy B. Mr. jelzésű “szakember” dolgozta fel a magyar irodalom történetét. Ki ez a B. Mr. ? Az enciklopédia munkatársainak szignóit felfedő részben azt olvassuk, hogy B. Mr. nem más, mint Menczer Béla, aki “magyar publicista, történész és irodalmi kritikus. Helyenként a legszemérmetlenebb módon hamisitotta meg a külföld előtt a magyar irodalom történetét. B. Mr. azt Írja, hogy az első világháború előtt Ignotus Pál, akit eredetileg Veigelsberg Hugónak hívtak, volt a Nyugat egyik vezető kritikusa. Nos, Menczer Béla ur, ha tájékozott volna a magyar irodalom történetében, tudhatná, hogy Ignotus Pál nem azonos Tgnotusszal, a Nyugat egykori főszerkesztőjével, akit polgári néven valóban Veigelsberg Hugónak neveztek. Ignotus Pál, Ignotus fia, bizony diák volt még, amikor Ignotus — Ady Endrével, Babits Mihállyal és Osvát Ernővel együtt — a Nyugat-ot szerkesztette. A továbbiakban B. Mr. tudatlanul Hatvány Lajost, a Pesti Napló és az Esztendő egykori szerkesztőjét tünteti fel a Szép Szó szerkesztőjének. Mondanunk sem kell, hogy Hatvány Lajos sohasem volt a Szép Szó szerkesztője. Ami Hatvány Lajost illeti: több Ízben szerepel tévesen Menczer Béla ii'odalomtörténeti fogalmazványában. így az utolsó részben azt ol- irodalmi helyzetével foglalkozó részben azt olvassuk, hogy több neves irót — köztük olyanokat, mint Hatvány, Kassák és Herczeg — “deportáltak”. Köztudomású, hogy a sajnálatos kitelepítések során Hatvány Lajost senki sem “deportálta”. Ellenkezőleg. A magyar népi demokrácia érdemrenddel tüntette ki Hatvány Lajost. Megjelent Igv élt Petőfi cimti nagy müve. Ugyancsak nem “deportálták” Kassák Lajost. Nem telepítették ki Herczeg Ferencet sem. Valótlant állít B. Mr., amikor azt Írja, hogy Herczeg Ferencet 86 éves korában letartóztatták és a 91 éves iró “deportációban“ halt meg. Herczeg. Ferenc élete végéig hűvösvölgyi villájában lakott és memoárjainak befejezésén dolgozott. Egyébként egyik vidéki színházunk már a jövő évadra tervbe vette Herczeg Ferenc Bizánc-ának felújítását. Felháborító Menczer Bélának az az állítása, hogy a 20-ik század elején Rákosi Jenő valósággal uj Kazinczy Ferenc szerepét játszotta! Dühöngjünk? Kacagjunk? Sírjunk? Kazinczy Fe- réncről még a magyar iskolásgyerekek is tudják hogy irodalmi életünk fellendítője, szervezője, az írók lelkesítője volt, mig Rákosi Jenő le akarta dorongolni a magyar irodalom legjobbjait, akiket talmi értékekkel óhajtott helyettesíteni. Rákosi Jenő kitagadta és kiátkozta a 20. század magyar irodalmából Ady Endrét, aki ma már nemcsak a magyar irodalomé, hanem a világirodalomé is. Nincs sok értelme, ha ezekután számon kérjük B. Mr.-től, hogy milyen alapon teszi meg a Nyugat költőit sommásan a francia szimbolisták magyar tanítványainak? Milyen indokolással tekinti az ifjú Illyés Gyulát és az ifjú József Attilát egyszerűen Kassák-tanitványnak ? Miért lát romantikusokat Móra Ferencben és Tömörkény Istvánban? Miért tüntette el Nagy Lajost? Miért nincs egy szava sem olyan mai magyar írókról, mint Benjámin László, Veres péter, Szabó Pál, Zelk Zoltán, Illés Béla és sok más? Helyes, ha B. Mr. és bárki kisérletet tesz a Magyarországon kívüli magyar irodalom ismerJÓNAPOT NÉNIKE Izgalmas, szép és meghökkentő. Szeles nénike betipegett a százkettedik életévébe. — Jónapot Szeles nénike... — Há ?. .. Hangosabban jnondom: — Sokszor gratulálok. . . — Há... Ja!... Köszönöm... Pompás asztal. Bimbós virágok, köröskörül, a , terítő fehér mezején, zöld levelekből díszítés —- olyan az asztal, mint valami tisztás, napsugaras füvei, egészben sütött csirke virít pirosán egy tányéron, magas diótorta barnállik mellette szelíden, eper, cseresznye, két alma csillog s csillan a hasas üvegben a balatonvidéki bor. A nénike fehér virággal befont karosszékben ül és nótázik: Minek a hatökör, hosszú istállóban. .. Ha nincs a szeretőm a gombos ágyamban.. Jaj, de vidám születésnap. Reggel óta dalolgat. — Hol született, Szeles néni? — Há?. . . Hangosabban. — Hol... — Há?... Ja!... Nógrádban. Ha tudom, nyolcvanéves koromban, hogy eddig élek, bizis- ten újra férjhez mentem volna. Mert volt kérőm ... ...Minek a hatökör hosszú istállóban... Olyan a hangja, mintha vékonyka, aléltan öregkopott bársonydarab repedne. ★ Keresgélek az időben. Amikor megszületett, már hat éve Haynau uralkodott Magyarországon és... és... és... — tanúja volt egy évszázadnak, amely alatt kicserélődik egy nemzedék. Tanúja volt? Nem igaz. Mátraszőlős még Nógrádnak sem a közepe. Egy parasztház a falu szélén pedig százszor messzebb van mindentől, mint én, vagy önök a Saturnustól, vagy a Holdtól. Mit tudhatta, teszem azt: kirivágzott egy Tulipán-mozgalom, hogy bojkottálják az osztrák áruL Azt sem, hogy Pesten az ifjak ott álltak a színház bejáratainál, amikor a turini remete hamvait temették és megkérdezték a közönyös, vagy gerinctelen nyárspolgároktól, akik színházjegyüket lobogtatták méltatlankodva: “Uraságod talán idegen?...” Nem tudta, hogy ki volt igazán Tisza István, a dzsentry diktátor, holott faluhelyen is énekelték a gunynótát: — Elül ül a masiniszta. Hátul meg a krumplifejii Tisza Pista. Nem hallott Adyról s a rímekkel vert disznó- fejű nagyurakról, s ha beszéltek is néha Vilmos császár égbeszuró bajuszáról, nem törődtek vele, hogy béna az egyik keze és ezért hiúbb és hetykébb a szokottnál. Nem tudta, hogy nyomtatnak egy Nyugatot és abba Móricz és Kosztolányi ir, hogy felépült a Halászbástya és hogy a Tisza Kálmán téri müintézetben kifütyülték Galli Curcit... $ H & tetésére. A Magyarországon kívül megjelent magyar könyvek — ha irodalmi értékűek és nem sértik a magyar nemzeti szellemet — a magyar irodalom szerves részei. Műfordítási irodalmunkat gazdagítják a külföldön kiadott irodalmi értékű magyar fordítások is. így Békés Gellért és Dallos Patrik nemrég elkészült Uj testamentum - fordítása a magyar irodalom eseményei közé tartozik, tekintet nélkül arra, hogy Rómában készült. De tiltakozunk az ellen, hogy Arnóthy Kriszta ügyes, félponyva-jellegü best-sellerjét, a Wandá-t bárki a magyar irodalom képviselőjének merészelje kikiáltani. Miért dicsőíti B. Mr. amikor a disszidens Írókról emlékezik meg az Encyclopaedia Britannica lapjain, Arnóthy Krisztát és miért hallgatja el Márai Sándort? Ámulunk azon, hogy az Encyclopaedia Britannica szerkesztői módot adtak a nagytekintélyű és nemzetközi elterjedettségü miiben B. Mr.-nek teljes tudatlansága bebizonyítására és az akadálytalan irodalomtörténeti ferdítésre. Sós Endre Csak saját életének tanúja: tizenkét gyereke volt, jórészben meghaltak. Különben is szegény és tanulatlan embernek kis cella á világa, a nénikéé a falusi ház volt, ott Nógrádban, földszag a parfümje, gyereksirás a koncertje, biblia az olvasmánya. Élt a petróleumlámpák korában, eljutott velünk az atomkorszak küszöbére, de már ez sem érdekes számára. Természetes, hogy a husikának jobban örül, mint az atommáglyának. Kétéves korában megütötte magát s az fájt — még száz éve volt fájdalomra. Férjhez ment hajdanában-danában és hány évtizede volt az ifjúságra, öregségre és vénségre. Százkét esztendő! Hányszor kell ezalatt felkelni, hányszor ment szálka az ujjába és hányszor fájt a dereka a kapálástól ... _______________ Jó lenne kihámozni valamit cérna-vékony szavaiból: mennyit gyűjtött az emlékezetnek száz esztendő forrásából és a világ milyen változása ért hozzá? De az emlékezetnek hályogja van már. Csak a nótákat tartotta meg hibátlanul, negyvennégynél több nótája is él, hervadhatatlanul, szövegében, ritmusában, fakult dallamában. Századik esztendeje előtt nem is olyan sok évvel az utcán kóborolt, aprópénzt gyűjtött isten nevében.. . Most park közepén, kastélyban lakik, fehér ágyban, hetenként kétszer Batári doktor ur meghallgatja a szivét és jc hangosan mondja: — Mint a vas, Szeles néni, — mint a vas! Kastély! Örökölt a néni? Gróf Hunyadi József kéthelyi kastélyába költözött, bizony. Ezek a nénikék és bácsikák, akik körülállják a születésnapi asztalt, lakótársai a szociális otthonban. A nénike ágya abban a teremben van, ahol Károly király ur aludt az egyik királypuccs idején. De ennél milliószor érdekesebb, hogy a százkettedik évében tipegő nénike még életében nem szedett gyógyszert. Minek? Benkő Béla, az igazgató úgy véli büszkén és meggyőződéssel, hogy a legjobb életben tartó és életmeghosszabbitó az, hogy itt él gond nélkül és mindig nótázhat. Nézem a nénikét. Pufók kerek az arca, rózsaszínű, A ráncok csak halványan gyülekeznek, mutatóba. Fiatalok irigyelhetnék hchaja sűrűségét. Foga egy sincs, de jólesik a husika mégis, és a borocska is. Még időnként csárdást is táncol — persze a lassított felvétel stílusában: vontatottan engedelmeskedő lábak, tétova derékfordulat. De az ujjaival pattogtat, s a kéz fonnyadt, de nem eres, nem csomós. ★ Két nóta közt a nénike elmereng. Pity, pity, pity. . . igy pityeg a hangja-------- Micsoda szép lány volt ő. .. ne nevessetek... Mennyi kérő. És .egy pici korty a boros pohárból. ., .. .Ha én nékem, ha én nékent száz forintom volna. .. Százkét esztendős mókás kezek emelkednek éí hejehuj áznak!. . . Őrizzétek meg a derűt, nézzetek a napba mosolyogva, legyetek vidámak, hogy sokáig dobogjon a szivetek. Nézem a nénikét. Hát nem jóestét, alkonyt,—» jónapot, jónapot, nénike! ,_J BODú BÉLA:
