Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-30 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ) August 30, 1956 Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok Kasszer hajlandó tárgyalni A Szuez-csatornával kapcsolatos londoni konferencia véget ért, de nem jutottak egységes megállapodásra. A Dulles-javaslatot, amely szerint nemzetközi igazgatói bizottságot állítanak fel, még módosításokkal sem fogadta el a huszonkét tárgyaló nemzet közül négy: India, a Szovjetunió, Indonézia és Ceylon. A tizennyolc nemzet azonban megállapodott, hogy egy öt tagú bizottság* (Ausztrália, Etiópia, Trán, Svédország és USA megbízóttaiból elmegy Kairóba Násszer- hez tárgyalni. Minden azon múlt, hogy Nasszer, aki az első pillanattól fogva ellenezte a konferencia megtartását, hajlandó lesz-e leülni a bizottsággal. A hét elején aztán megjött a hír, hogy Nasz- szer bejelentette: hajlandó tárgyalni a bizottsággal Kairóban, de csak azzal a feltétellel, hogy a bizottság által előterjesztett javaslatok elfogadása nem kötelező rá nézve. Nasszer válaszát Róbert gordon Menzies, ausztráliai miniszterelnökhöz, a látogató bizottság fejéhez intézte, higgadt és barátságos hangon. Máskülönben Nasszer már a mulf héten kijelentette, hogy a Szűezi-csator- nán keresztülmenő nemzetközi hajózási forgalom szabadságát minden garanciával, szerződésileg hajlandó biztosítani. A nagy- és a kishatalmak sem akarnak bevallottan mást, mint e szabadság biztosítását, e tekintetben tehát semmi elvi ellentét nem forog fenn közöttük, hacsak — a profit köri: 1 nem. ★ Légi Incidens Kína határán A távoli országokban előforduló légi incidensek híreiben az a legkínosabb, hogy az olvasónak nincs módjában közelférkőzni az igazsághoz. Gyakran, újabban szerencsére ritkábban, hallunk tiltakozásokat azoknak a távoli országoknak részéről, hogy repülőink légihatársértést követtek el. Ezekre a panaszokra illetékes tényezőink merő tagadással válaszolnak. Különös, hogy ez incidensek idegen országok határszélein történnek s az emberekben felvetődik minduntalan a kérdés: miért kellett repülőinknek oly közeljámi a veszélyes helyekhez? Most itt van a legutóbbi tragikus kínai incidens. Egv amerikai repülőgépet 16-f ;agu legénységével együtt lelőttek. A gép lezuhant a tengerbe, az egész legénység elpusztult. Állítólag némi roncsok mellett egy holttestet is kihalásztak, amelyben golyótól származó fémszilánkot találtak. Az esetről a pekingi rádió azonnal jelentést tett, mondván, hogy a kínai légierő káli tett egy Csang-kaj-sek repülgépben. amely Formcza felé menekült a Sanghajtól délkeletre fekvő szigetek irányából. Még folyik a nyomozás, a kutatás. A State Department kijelentette, hogy addig, amig az összes adatok nincsenek birtokában. vár a tiltakozással. Hír szerint “hírzárlatot” rendeltek el illetékeseink s megtiltották az áldozatul esett legénység rokonaival való beszélgetést az újságíróknak. Miért? Mit titkolnak? Mi a titok? Az emberek gyanakvása hamar felébred. ★ A nyugat-német KP betiltásáról Mint már jelentettük, az Adenauer-kormány által uralt nyugat-német Igefelsőbb törvényszék, betiltotta az ottani kommunista párt működését. A betiltás nagy visszatetszést szült a nyugatnémet és általában az európai közvélemény széles rétegeiben. Fokozottabb mértékben Ítélték azt el a szocialista országokban. Az ezekben kialakult véleményekre jellemző a belgrádi Borbá-ban megAMERIKAI MAGYAR SZÓ AiWished weekly. by- the Hungarian Word, Inc., atm J6th St., New York 3, ,V. Y. — Tel.: AJL 4-439? . «7 * year. Jteeign J'e&iv S5Cbaii y^.ri.. Single cppy 15c.. “• •: H c‘ s' •Vy.;-... ' kr • V ***-..,. • ^ — ,.3i. jelent vezércikk, amelyből az alantiakat idézzük: “Nyugat-Németországban súlyos csapás érte a demokratikus szabadságjogokat.” “Nyugat-Németország belső fejlődésének egyes jelenségei már eddig is elég aggodalomra adtak okot. A hidegháború légköre és Németország ket- téosztottsága kedvező feltételeket teremtett a demokráciaellenes, militarista és revansista erők újjáéledésének számára. Németország Kommunista Pártjának mostani betiltása világos jele annak, hogy Nyugat-Németország belső fejlődése kritikus szakaszába érkezett. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy 1933-ban is a kommunista párt betiltása vezette be az összes demokratikus szabadságjogok felszámolását, a szociáldemokrata párt betiltását, a szakszervezetek elfojtását és azoknak a demokratikus öröknek általános üldözését, amelyek útjában álltak a hitlerista zsarnokságnak.” “Épp ezért- érthetetlen a Német Szociáldemokrata Párt állásfoglalása a perrel kaocsolatban. A szociáldemokraták álláspontja — amely szerint ír kommunista párt betiltása nem volna különösképpen számottevő, mert nem jelent nagy erőt — nem ragadja meg a kérdés lényegét. Nem Németország Kommunista Pártja ereiéről és tömegbefolyásáról. hanem a demokratikus szabadságjogok és a nyugatnémet haladó és demokratikus erők ellen intézett, támadásról van s»ó. A szövetséges nemzetek még a második világháború idején kötelezettséget vállaltak: a háború befejezése után mindent elkövetnek annak érdekében, hogv Németországban ne születhessenek újjá a demokrácia-ellenes erők. Annak idején a belső demokratikus erők elhallgatása teremtette meg ugyanis a lehetőségeket a hitlerista agresszorok számára ahhoz, hogy minden idők legnagyobb katasztrófájába sodorják a világot. Németország háború előtti fejlődésének s különösen a legutóbbi háborúnak tanulságait nem szabad elfelejteni.” “Németország Kommunista Pártjának betiltása kiélezte Nyugat-Németország belpolitikai helyzetét és ez nem szolgálná a német kérdés helyes és békés megoldásának lehetőségeit. Végül a világ demokratikus közvéleményének feltétlenül szem előtt kell tartania azt a rendkívül jellemző tényt, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltása esetén Nyugat-Németország Franco Spanyolországának, ennek az egyetlen európai országnak nyomdokaiba lép, amelyben a kommunista nárt és politikai tevékenysége be van tiltva.” Külföldi érdekeltségek Egyiptomban és a Közép-Keleten Párizsi gazdasági szakértők 400 milliárd francia frankra becsülik az Egyiptomban levő francia érdekeltségek értékét. A francia sajtó szerint Franciaország különösen négy szektorban érdekelt Egyiptomban: Az első szektor a Szuezi-csatorna. Franciaország a részvények 52 százalékával és az alapító részvények nagy többségével rendelkezik. A bank-szektor szintén jelentős, kamatra kibocsátott hitelt képvisel. Egyiptomban a következő nagy hitel- intézetek francia érdekeltségek: a Lyoni Hitelbank, az Országos Leszámítolási Bank, az Ottoman Bank és a Keleti Hitelintézet. A francia biztosítási társaságoknak is vannak érdekeltségeik Egyiptomban. Végül számos francia cég folytat ipari tevékenységet Egyiptom területén. Az a tény, hogy Irak helyeselte a Szuezi-csatorna államosítását, élénk visszhangot keltett Londonban. Irak, a bagdadi szerződés tagja, valóban az angolok kizárólagos vadászterülete vo’t ,az olajtermelésben. London most már attól fél, hogy először államosítják az Irakon áthaladó olajvezetékeket, majd később magukat az olai- mezőket is. A Les Echos cimii párizsi lap ezzel kapcsolatban ismerteti a főbb középkeleti olajlelőhelyek termelési adatait-: A Közép-Kelet 1955-ben a világ olajtermeU- sének 20 százalékát adta (az összesen 705 millió tonnából 163 millió tonnát). Olajtartalékát a világ olaj tartalékának közel kétharmadá ra becsülik. E kétharmadból 54 százalék amerikai társaságok kezében van. A nagy koncessziók a következőképpen oszlanak meg: Amerikai vállalatok: Az Arabian American Oil Co. (A. R. A. M. C. 0.)-nak koncessziója van Szaud i-Arábiának majdnem egész területére. — (1955-ben a termelés 47 millió tonna , volt.) A Bahrein-Petroleum Co. a Rahreinsszigeteken -és ár*----. •" ‘*.'**‘4* 3 . - . -v.-V-'" ;> fi .y. „ s (Az 1955. évi termelés 1.5 millió tonna.) További amerikai vállalatok (Cities Service Co., Richard Oil Corp., American Independent Oil Co., Pacific Western Oil Corp.) különböző más koncessziókkal rendelkeznek, amelyek kisebb jelentőségűek. Vállalatok, amelyekben a részvények döntő többsége az angoloké: A Consortium International Co. lett Iránban az Angol—Iráni Olajtársaság utóda. (Az 1955. évi termelés 16.7 mill'ó tonna.) Az Iraq Petroleum Co. és fiók iái termelik ki az iraki olajat. (Az 1955. évi termelés 33 millió tonna.) A Shell Overseas Fx loraCon-nek koncessziója van Qatar felségvizeire. (1955. évi termelés 5 millió tonna.) Angol—amerikai társaságok: A legjelentősebb a Koweit Oil Co. (Termelés 54 millió tonna 1955- ben.) A részvények fele az Angol—Iráni Olaj- társaságé, a másik fele az amerikai Gulf Exploration Co. vállalaté. Vegyes csoportok: Olajtársaságok Libanonban, Izraelben, Jemenben (itt a helyi kormány és Nyugat-Németország közös vállalata kapott koncessziót az egész területre). Olajvezetékek: A leghosszabb, amelv Szaud- Arábjában van. amerikai társaságok tulajdona. A többi olyan társaság birtokában van. amelyekben a részvénytöbbség az angoloké. ★ Infláció vagv feankprofll? A bankoktól kért kölcsönök kamatlábát a múlt héten felemelték, mert annyira felszaporodott a kölcsönkérések száma és mennyisége, hogy gátat akarnak vetni ezeknek a kölcsönöknek, mondják az illetékesek. A kölcsönzések fokozódása illetékesek szerint arra vall, hogv infláció bontakozik ki. Múlt hét hétfőjén az ország kereskedelmi bankjai 3 % százalékról 4 százalékra emelték a kamatlábat. Ez azonban csak alapráta, amelyet a legnagyobb kölcsönöket kérő szervektől követelnek a bankok. Ezek a szervek aztán még magasabb kamat mellett hiteleznek a fogyasztóknak, földhitelt kérőknek és alkuszoknak. Ez utóbbiaknak egyes bankok már 4 és fél százalékra emelték a kamatot. Csütörtökön Washingtonban a Federal Reserve Board a leszámítolási kamatlábat 2 és háromnegyed százalékról 3%-ra emelte. A federal bankjai ugyanis azok. amelyek a kereskedelmi bankoknak adnak kölcsönöket, hogy kisegítsék őket, hogy eleget tudjanak tenni a hozzájuk forduló) kölesünk érőknek. (1955 áprilisában a “Fed.” rátája csak 1 és fél százalék volt, azóta hatszor emelte.) Miben látják az infláció okait? A fogyasztói cikkek árai emelkedtek az elmúlt hónapokban s fognak emelkedni a jövőben. A munkaszerződések értelmében másfélmillió munkásnak 3—5 c. órabértemelést kell adni. — A mezőgazdasági termékek árai is emelkedtek. A bérek emelkedtek. Uj gyárak és gépek céljaira költött tőkék évű 36 billió dohára emelkedtek, ami 5 billióval több a tavalyinál. Az ipari termelés fokozódik, több munkás dolgozik, ennélfogva több készpénz ömlik a forgalomba. » Ezt a pénzbőséget akarják a bankok megcsapolni a kamatlábak emelésével, de voltaképpen a bankok profitját emelik a nemes célzat palástja alatt. h cipruszi gerillaharcosok Tizenhét hónapja folyik Ciprüsz szigetén a ciprusziak és az angolok gerillahábonija. Két héttel ezelőtt a harcoló cipruszi nacionalisták, akik a szigetet a görög anyaországhoz akarják visszacsatolni, ajánlatot tettek az angol hatóságoknak az ellenségeskedések megszüntetésére, de csak azzal a feltétellel, hogy ha a hazafiak pártján álló Makariosz érseket, akit egy Indiaióceáni szigetre száműztek az angolok, szabadon- bocsátják és ha a Ciprusz jövőjére vonatkozó tárgyalásokat ismét megkezdik. Sir John Harding feldmarsal, a sziget angol kormányzója, az ajánlatot elutasította és helyette a maga feltételeit állította oda: .letenni a fegyvert. — Minthogy a gerillaharcosok ezeket a feltételeket nem fogadják el, tavábbfolyik a harc a hegyek közt. BEJÁRADBAN a mozik .a legtöbb -amerikai íkóoet. mutatnak.,De. a közönség előnyben részésiti 2_____
