Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-16 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada 57 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő Petroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezelő Chicago, Ili.: 1632 Milwaukee A\enue, 2nd fi. Chulay István, lapkezelő. Los Angeles, Calif..' L. A. Magyar Munkás Otthon, 1251 S. St. Andrews Pl. — Pacier Flórián, lapkezelö Ügyvezető: Rosner Sáodor ÜNNEPELJÜK A RÉGI AMERIKÁSOKAT! AZ ORSZÁGOS LAPBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA Az amerikai magyar munkássajtót azok a ma­gyar munkástestvéreink alapították, akik jóval az első világháború előtt, a századfordulót köve­tő évtizedben vándoroltak ki Amerikába. A mai napig ezek a nagyszerű emberek járnak elől jó peiuávar a muriKasmozgalom ügye iránti hűség­ben, sajtónk támogatásában. A mi mozgalmunk, központunk, helyi csoport­jaink időről időre megünneplik egyik vagy má­sik derék munkastársunk évfordulóját. De a dol­gok természetéből adódott, hogy a legjobb eset­ben is az ünneplést oly sokszorosan kiérdemlő nagyszerű, drága magyar testvéreinknek csu­pán egy kicsiny hányadát volt alkalmunk meg­ünnepelni. Az Országos Lapbizottság legutóbbi gyűlésén felvetődött annak a gondolata, hogy itt volna az ideje annak, hogy minden nagyobb magyarlak­ta városban méltó közös ünnepet rendeznénk MINDAZON régi munkástársunk tiszteletére, akik az első világháború előtt érkeztek Ameriká­ba és akik e hosszú, idestova félévszázadnyi idő alatt rendületlenül kitartottak a munkásmozga­lom és annak sajtója mellett. Ezek a régi munkástársak volnának az ilven bankettek ÜNNEPELTJEI, DÍSZVENDÉGEI. Az Országos Lapbizottság vezető tagjaival kép­viseltetné magát a banketten. Úgy érezzük, ezt már rég meg kellett volna tennünk, itt az ideje, hogy ha késő is, de meg­valósítsuk, akár a tavasz folyamán, akár az őszi hónapokban. j>epi>p'---ioní’S BACK j Az amerikai magyarság számára különleges ér- dekességii televíziós esemény volt a múlt hét szerda estéjén a hires “THIS IS YOUR LIFE” cimü programon: Herskovits Béla, a gyönyörű hangú brooklyni magyar főkántor változatos éle­tét és karrierjét mutatták be drámai körülmé­nyek keretében. Ez a program, miként azt a legtöbb, televíziót figyelő amerikai tudja, aból áll, hogy valamely érdekes vagy fontos egyéniség életét régi fény­képek felhasználá­sával, régi barátok, családtagok szere­peltetésével a nagy- közönség elé vetí­tik. Herskovits Béla A NÉPSZAVA CSILLAPÍT Az A. M. Népszava január 31-i vezércikke fog­lalkozik Humphrey pénzügyminiszter minapi ki­jelentésével, hogy az uj esztendő a tavalyihoz képest hanyatló gazdasági év lesz. A vezércikk jelzi, hogy az autógyárak már el is bocsátottak mun­kásokat ezrével. Ha Humphrey pénzügymi­niszter férfias bátorsággal, J ^ kormányember létére, be is 7oh=3jebt ismeri a fenyegető szűk esz­tendőt, az A. M. Népszava nem. Akkor, amikor mun­kásolvasóit fel kellene világositani a fenyegető helyzet tényleges okairól, elkezdi magyarázni, hogy “helyénvaló az óvatosság”, ha egyszer “túl­telítetté vált az amerikai piac”. Dehogy mondaná meg, hogy a piac azért vált túltelítetté, mert a közönség vásárlóereje kicsi vagy hogy a mun­katempó felgyorsításával tömték meg a gyárak raktáraikat, ellenkezőleg: azt állítja, hogy “a kö­zönség vásárlóereje hatalmasan mevnőtt”. ,A közelgő válságot, amelyet illetékesek a hl* dégháboru 'felfokozásával akarnak csökkenteni, az A. M. Népszava természetesnek veszi. “A ‘boom’ nem tarthat örökké”, mondja. “A fák sem nőnek az égig”, fejezi be csattanóan. Ezt tették Hers­kovits főkántorral is. A alkalomra Iz­raelből A m e r i ká­ba hozatták — ter­mészetesen Hersko­vits tudta nélkül — főkántor Izraelben élő és rég nem lá­tót édesanyját, fi­vérét, nővérét, fogadott lányát. Herskovits való­ban meghatottan, könnyes szemekkel ölelte magá­hoz édesanyját, fivéreit, nővéreit. E megható előzmények után megkezdődött Herskovits életének dramatizálása. Megtudtuk a televíziós programból, hogy’ Hers­kovits már négy éves korában muzsikális tehet­ség volt és 20 éves korában a budapesti Dohány utcai zsidó templom főkántorává választották. Nemsokkal azután ugyancsak drámai körülmé­nyek között találkozott azzal a nővel, aki hitvese lett: a “Dódi”-kával. Néhány év múlva a nácizmus szennyes árada­ta borította el Európát és Magyarországot. A náci megszállás után Herskovitsék börtönbe kerültek. Sok hányattatás után őket is felszaba­dította a Vörös Hadsereg. De az igazi megpróbáltatások ideje — a tele­víziós program rendezői szerint — csak ekkor kezdődött Herskovits főkántor számára. Csöbör­ből vödörbe jutott! Kiszabadult a nácik karmaiból, de “uj, min­den eddiginél súlyosabb veszély” árnyéka vető­dött rá. A moszkvai operaház árnyéka! Herskovits Béla elmondta, hogy Budapest fel­szabadítása után a Vörös Hadsereg vezetősége Budapesten fogadást rendezett, amelyre meghív­ták a politikai és ii’odalmi élet minden kiválósá­gát, köztük őt is: a nácik karmaiból kiszabadí­tott zsidó kántort, A fogadáson részt vett Kabalevskij, a világhírű szovjet zeneszerző is, Sosztakovics mellett a szov­jet zenei élet legkiemelkedőbb képviselője. A fo­gadáson a szovjet követ felkérte Herskovitsot, No de mi lesz a munkásokkal, akiket kidobtak az utcára? Attól nem fáj a Népszava feje! Miért is fájna, amikor értelmezése szerint oly sok pénzt kerestek a háború utáni esztendőkben, amennyi csak beléjük fért s ettől “hatalmasan megnőtt a vásárlóerejük”. Mit? Talán még töb­bet akarnak? Vagy éppenséggel azt kívánják, hogy állandóan dolgozzanak és annak rendje és módja szerint továbbra is eltartsák családjaikat és tegyenek eleget számtalan kötelezettségeik­nek? Hohó, komám, ez túlságosan sok, a fák nem nőnek az égig! Ennél az állásfoglalásnál semmi sem mutathat­ná meg világosabban, hogy kiknek az érdekeit óvja a Népszava: a nagyvállalatokét, nem pedig a munkásokét, nem az olvasókét, akik előfizeté­seikkel és támogatásuKkal pénzelik a lapot. Mi egyéb ez, mint saját munkásolvasóinak elárulá­sa? Elégedetlenségüket, esetleges lázadozásukat csillapítja, nyugtatja. Ha elvesztik állásaikat a válságban, ha nincs betevő falatjuk, akkor a Népszava olyan közmondásokkal eteti őket, mint az, hogy “a fák nem nőnek az égig”. De mért nem elmélkedett soha igy a Népszava, hogy énekeljen egy kicsit. Amikor Kabalevszkij meghallotta Herskovits gyönyörű hangját, oda ment hozzá gratulálni és megkérdezte tőle nem A volna-e kedve a moszkvai operaházban felépni! A továbiakat már nem Herskovits Béla adta 1 elő a televízión, hanem Nagy Ferenc, akit ez al- I kálómmal — nőmén est omen —, mint FRANZ ; Nagyot mutatott be a programvezető. Nagy^cN*e~ v ^ Franz, aki akkor miniszterelnök volt, szintén ° „L- vendég volt azon a fogadáson. Nagy Franz el­mondta, hogy ő félfüllel meghallotta amikor Ka­balevszkij meghívta Herskovitsot Moszkvába. Rögtön elhatározta, hogy “megmenti” Herskovit­sot a fenyegető veszélytől. Mert ő tudta, úgy­mond, hogy Kabalevszkij nem annyira a moszk­vai operaházba akarta juttatni Herskovitsot, ha­nem — Szibériába! Nagy Franz azonnal cselekedett. Félrehivtam Herskovitsot — mondta bazsalyog- va a televíziós közönségnek, és ajánlottam neki, hogy meneküljön el Amerikába! Itt aztán megint Herskovits vette át a szót és elmondta, hogy megfogadta Nagy F. tanácsát, mert hát a miniszterelnök mégis csak tudta, hogy mit csinál. Nagy F. összeköttetésbe juttat­ta őt Kovács alezredessel “az amerikai hadsereg hírszerző tisztjével” Kovács alezredes aztán egy amerikai repülőgépen nyugatra szállitatta. így “mentette” meg Nagy Franz, miniszterel­nök Herskovits Bélát attól a nagy veszélytől, hogy a moszkvai operaházban fellépjen és hogy Kabalevszkij barátjává váljon. (Csaknem ugyanazon a napon, amelyen ez a te­levíziós előadás volt, jött a hir Londonból, hogy a British Council, az angol kormány hivatalos kulturális szervezete egyezményt kötött a szov­jet kulturminisztériummal arra vonatkozólag, hogy a londoni és a moszkvai operaház csere elő­adást tartson, azaz a londoni opera Moszkvában, a moszkvai opera Londonban lépjen fel.) Az igazság kedvéért le kell szögeznünk, hogy Herskovits Béla főkántor az egész előadás alatt korrektül viselkedett, nem járult hozzá ahhoz a sötét manőverhez, amelyre bizonyos körök az ő élettörténetét fel akarták használni, s amely­nek célja a hideg háború, az amerikai és a szov­jet nép közötti egyenetlenség fenntartása és fo­kozása volt. Ami azonban Nagy Franzot illeti, olvasóink! és minden amerikai magyar vonja le a maga kö­vetkeztetését. Képzeljenek el egy magyar minisz­terelnököt, aki az újjáépítés nehéz napjaiban, amikor a magyar nép leírhatatlan nehézségek kö­zepette építi újra az elpusztított hazát, az or­szág elhagyására beszél rá egy magyar tehetsé­get. Vájjon ugyanezt tanácsolta-e Nagy Franz a töb­bi magyar művészeknek? a Kodály Zoltánoknak, a tudósoknak, technikusoknak, mérnököknek is ? A Herskovits eset után nagyon érdekes volna a választ tudni e kérdésekre! vagy ami azt illeti, a Szabadság (a sziámi sajtó ikrek) amikor a nagytőke profitj&ról van szó, ami már rég “az égig nőtt”? NOHA Szókratész (470—399 Kr. e.) ókori gö­rög bölcset az ürömfenyő nedvével végezték ki, az amerikai hemlock nedve nem mérges. A 48 állam közül Pennsylvania áll az utolsó helyen az elmebetegek gondozása terén. A leg­több népjóléti, művelődési és egyéb emberbaráti téren is nagyon közel áll a legutolsókhoz. Ha visszajöhetne, ezt találná Benjamin Franklin a University of Pennsylvania alapitója, iskolák és kórházak, valamint egyéb jóléti intézmények szervezője. Meg egy még mindig erős reakciós, republikánus gonosz csoportot, amely semmitől sem riad vissza, hogy a fiatal, liberális, a nép érdekeiért küzdő kormányzó elé minél nagyobb akadályokat gördítsen és lehetetlenné tegye min­den lépését, hogy az államot visszavigye olyan humánus intézmények létesítésének útjára, ami­lyeneket Benjámin Franklin kezdeményezett. 2 ■ ______._________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ_________ February 16, 1956 Hogyan mentette meg Nagy F. a pesti kántort a moszkvai operától a *i* f. ...... t * ... í i •» 1 » t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents