Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-05 / 1. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 5, 1956 Mi tökéletesebb? Az emberi szervezet, vagy a gép “szervezete”? Az ember — természeténél fogva — sokoldalú lény, mig a gép — csak egyetelcn egy, vagy legjobb esetben egy két hasonló tipusu műveletet végez el. A gépnek a maga nemében jobban kell működnie az embernél, hiszen különben nem volna érdemes megalkotni. A gép mintegy erősebbé teszi az embert, meghosszabbítja a kezét, lábát, izmait, érzékszerveit. A gépkocsi gyorsabban fut, mint az emberi láb, a szövőgép jobban sző, mint a kéz. A teleszkóp és a mikroszkóp élesebben lát, mint a szem. l)c hogyan állunk a legbonyolultabb munkával: az emberi agy munkájával? I.ehet-e olyan gépeket alkotni, amelyek mintegy “meghosszabbítják” az ember idegrendszerét? A gép az idegeit munkáját végzi Az agy sej tck és az idegek számtalan, igen bonyolult és rendkívül sokféle feladatot oldanak meg. Így például az idegrendszer egy ik feladata biztosítani az egyensúlyt, vagy azt, hogy az ember meghatározott irányban haladjon. Van-e gép, amely e feladat teljesítésére képes? Igen. Vannak az egyensúlyt biztositó műszerek; a giroszkópok. Vannak az irányt megtartó berendezések: a repülőgépek önműködő irányítói. Mint az a gépekre általában jellemző, ezek a maguk szűk körében túlszárnyalják az embert. Biztosabban vezetik a repülőgépet, gyorsabban reagálnak az eltérésre, pontosabban igazodnak az irányvonalhoz. Az önműködő "pilótának” bonyolult programot lehet előírni, fordulatokkal, emelkedéssel, leszállással; a gép pontosabban és megbízhatóbban hajija végre a programot, mint a legpontosabb ember. De a programot mégiscsak az embernek kell megadnia. Semmilyen gép nem adhat saját magának feladatot. A kormány kerékre ügyelni egyhangú és lá- raszté) munka; szívesen bízzuk a gépre. Szívesen adunk át neki másfajta egyhangú munkákat: a számításokat is. Ebből a célból találták ki a legegyszerűbb számológépeket, logarléceket és számolószerkezeteket. Elek t ron-számológépek De vannak — hogy úgy mondjuk —, ma- gasabbfoku matematikai képzettségű “gépek” is, amelyek differenciál- és integrál-egyenletek megoldására képesek. Ezek az elektronszerkezetek. Mesébe illő gyorsasággal működnek és másodpercenként több százezer műveletet hajtanak végre. Az elektronszerkezetek olyan egyenleteket oldanak meg, amelyekre az ember is képes. Csakhogy az ember ezekkel túlságosan lassan készül el, oly lassan, hogy esetleg a megoldás értelmét veszti időközben. A holnapi időjárás kiszámításához például bonyolult egyenletek megoldására van szükség, amelyeken az ember körülbelül két hétig dolgozik. Természetes, hogy nem volna értelme két heti munkának azért, hogy az ember 13 napos késéssel kapjon eredményt. Ezért az időjárásra vonatkozó számításokat leegyszerűsítették és megközelítő pontosságú egyenletek alapján végezték, amelyek nem adtak elég pontos eredményt. A számolószerkezet két óra alatt kiszámítja a várható időjárást; igy az eredmény idejében megvan és ráadásul pontosabban. Napjainkban a bonyolult számolószerkezetek remek eszközök a kutatók, mérnökök, konstruktőrök kezében. Ma már van olyan elektronszerkezet is, amely más elektronszerkezetek tervezésére képes. A szükséges egyenletek megoldására képes gép tervezésének feladatát azonban természetesen ember adja meg. Mi az a bibliográff Az elektronszerkezetek terén évről évre csodálatos újdonságok jelenek meg. Itt van például a “bibliográf”. Ez a legrövidebb időn belül választ ad arra a kérdésre, hogy a könyvtárban milyen müvek vannak meg a bennünket érdeklő kérdésről. Ehhez persze nagy rlőfcészitő munkára volt szükség. Ki kellett jegvezni mindent a könyvekből és folyóira- ütiJjól. A gép kiválasztja azokat a kartoték- fapokat, amelyeken a keresett kérdések sor- itáma álL ‘ . sV-ÁjC-C- v.-.V Egyébként vannak olyan szerkezetek is, amelyek siíriroznak és megfejtenek bármilyen szöveget. Megadják a kulcsot a rejtjelzett szöveghez. Ezt könnyű megmagyarázni. Az ember nem képes arra, hogy a jelek felcserélésének minden változatát sorravegye a rejtjelzés megoldására. A gép igen gyorsan, milliószámra végigpróbálhatja az összes esehető- ségeket. “Olvasógépet” is szerkesztettek a vakok számára. Ennek segítségével a vak ember rendes könyveket, folyóiratokat, napilapokat is olvashat. A szerkezet fényt vetít a betűkre, elektron-szignálokat fog fel belőlük és szavakat kiejtő gépezetet kapcsol be. Persze a szöveg kiejtése nem betűként, hanem szótagonként történik. A gép egyhangúan, kifejezéstelenül olvas, de mégiscsak olvas! A fordítógép Közeláll ehhez a “fordítógép”. Az első ilyenfajta szerkezet egyszerű műszaki szöveget fordított, szimpla, nyers fordítást adott belőle, de mégiscsak minden szót megfelelő jelentésben adott vissza. Az igy elkészült szöveget már nyugodtan kijavíthatta a hozzáértő szerkesztő anélkül, hoyy az eredeti szöveg nyelvét ismerte volna. Ilyen volt az első fordítógép; most már tökéletesebbek készülnek. Az ember legépeli a szöveget — mondjuk — francia nyelven; néhány másodperc múlva írógépeit magyar nyelvű szöveg jön ki a gépből. Amellett a szerkezet nemcsak szavak visszaadására, de bi- zonyosszámu (egyelőre csak néhány) nyelvtani és mondattani szabály betartására is képes. A gépek szerkezetének még bonyolultabbá tétele révén jevitani lehet a fordítás minőségét, növelni lehet a “szókészletet”, számításba lehet venni a szólásokat, közmondásokat ...........De természetesen a legtökéletesebb gép sem képes lefordítani magyarra Shakespeare szonettjeit, vagy angolra Ady verseit. . Ezeknek a szerkezeteknek tanulmányozásával és elméletével a tudomány uj, néhány esztendős irányzata foglalkozik: a kibernetika. A kibernetikában még sok tisztázatlan kérdés van. Mint rendesen történni szokott, az ál tudósok azonnal belekapaszkodtak minden tisztázatlan és vitás dologba. Egészségtelen, szenzációhajhászó hűhót csaptak a kibernetika körül. Olyan nézeteket terjesztettek, hogy az elektronszerkezetek tanulmányozásával azok törvényszerűségeit át lehet vinni az agyműködés fiziológiájára, a lélektanba, ideggyógyászati);! és a társadalmi tudományokba. Még azt is feltételezték, hogy diplomáciai kérdéseket lehet megoldani elektronszerkezetek segítségével. Az ember csak feladatot ad a gépnek Minden szakember, minden tudományos dolgozó találhat a maga ágazatában olyan műveleteket, amelyeket belátható időn belül gépekre lehet bízni. Elképzelhető, hogy az üzemekben elektronhajtásu gépek egész műhelyeket irányítanak, ellenőrzik az anyag adagolását, a gyártmányok minőségét, számításba veszik a külső, körülményeket és ezektől függően kiszámítják a körzet, műhely, vagy egész vállalat legmegfelelőbb munkarendjét. A gépi számítás természetesen gyorsabb, pontosabb és gazdaságosabb lesz a mostani "emberi” számításnál. Hasonló lesz a helyzet a tudományban is. A csillagászoknak például nagy munkába kerülnek az aprólékos mérések, statisztikai számítások, lassan megy a koordináták megállapítása. Ezeket a műveleteket azonban mind szerkezetekre lehet bízni. Hadd állítsák össze gépek a katalógusokat. Az embereknek marad a legfontosabb: feladatokat adni és levonni a következtetéseket. Az elektronszerkezetek részt vesznek majd a bolygóközi repülésben is. Kiszámítják a távolságot, meghatározzák a rakéták helyzetét a téren, kiszámítják eltérésüket a menetirányról, parancsot továbbítanak a motoroknak &.-sz*i)&puz4kza/sk atuakáját. ..-.íö.. r -v A MAGYAR NÉP T aTÉNETE (Folytatás) Az oligarchák erősödése Sem IV. Bélának a birtokok visszavételére irányuló politikája, sem a tatárjárás nem tudott gátat vetni a nagybirtokosok erősödésének. IV. Béla uralkodásának második felében már ismét kiújult a feudális anarchia. A hatalmas váraikban székelő bárók szinte független kiskirályokká, tartományurakká váltak a maguk területén. Egy részük úgy járt el, mint dl. András-korabeli elődeik: az apa ellen kijátszottak a fiút. A királyi hatalom két-, sőt három kézben oszlott meg. István “ifjabb király” kormányozta Erdélyt és a Tiszántúlt, Béla herceg Horvátországot és Szlavóniát, mig a királynak meg kellett elégednie a fennmaradó területekkel. Mindebből csak a Csákok, Amadék, a németujvári, a brebiri grófok és társaik húztak hasznot, mert a bárók ellen egyik uralkodó sem lépett fel. Az ország ismét pártharcok, belhá- boruk szintere lett. IV. Béla, hogy a kunokat magához kösse, örökösét kun hercegnővel jegyezte el. Ez a kötelék most visszájára fordult: a kunok, az “ifjabb király” mellé állva, nem a központi hatalmat, hanem az anarchia erőit támo- ! gatták. Az utolsó árpádok Apja és öccse halálával V. István (1270—1272) ismét egy kézben egyesítette a királyi hatalmat. Fia és leánya számára a francia eredető Anjou-dinasztiából szerzett há; - zastársat. Az Anjouk a pápaság segítségével szerezték meg maguknak Nápolyt. E házassági kapcsolat nemcsak az Anjouk igényét alapozta meg az Árpádok trónjára, hanem ismét teret nyitott a pápai beavatkozásnak. IV. Béla hasztalan fordult segítségért a nyugati keresztény uralkodókhoz. A pápa és II. Frigyes császár az egymással vívott harccal voltak elfoglalva. A pápa kijelentette, ; hogy csak akkor gondolhat Magyarország megsegítésére, ha a császárral már leszámolt. II. Frigyes — akinek a király még a Magyarország feletti hübéruraságot is hajlandó lett |j volna felajánlani, ha hathatós segítséget küld a mongolok [j ellen — arra biztatta IV. Bélát, hogy ne a tatár veszedelem- l mel törődjék, hanem csapataival együtt csatlakozzék hozzá íj Róma elfoglalására. A pápa a Magyarország megmentésére ;i szánt kereszteshadjáratra gyűjtött pénzeket is saját céljai- <i ra fordította. A veszedelem nőttön-nőtt s vele együtt növekedett a íj kunok elleni gyűlölködés is. Amikor az első tatár lovasok í feltűntek Pest alatt, a felizgatott lakosság megrohanta |i a kun udvart és fejedelmüket meggyilkolta. A kunok erre í felkerekedtek és pusztitva-rabolva elhagyták az országot. J. A tatár támadás egyik ága Lengyelország—Csehország • —Szilézia ellen irányult s a lengyel és német hercegek levej. rése után északnyugat felől zudult Magyarországra. A toil erő kelet felől tört hazánkba három hadoszlopban. A király i nagynehezen összeszedett csapataival a Sajó melletti Mohi- í pusztáig ment elébiik s ott ütött tábort. A tábort szekér- | várral erősítették meg. Emiatt a magyar csapatok szinte ; teljesen mozgásképtelenekké váltak, amikor a tatárok meglepetésszerűen rájuk törtek. A vereség megsemmisítő í volt (1241 április 11). IV. Béla az osztrák herceghez mene- ; kiüt, aki teljesen kifosztotta őt s megszállta a Dunántúl t nyugati részét. A pápa időszerűnek látta kereszteshadjáralj tot hirdetni Magyarországon — a császár ellen. Közben a í tatárok kirabolták a megszállt területeket, a lakosságot rab- íj szíjra fűzték. Már csak a Dunántúl tudta védeni magát — egy ideig. Amikor azonban beállt a tél s a Duna befagyott, | a tatárok ezt az országrészt is feldúlták. Csak néhány kő- ; vár és fallal körülvett város tudta tartani magát. IV. Béla í családjával Dalmáciába ment, majd, mikor a tatárok ide is í betörtek, az Adriai-tenger egyik szigetére menekült. Több mint egy esztendei dulás után a mongolok kivo- í nultak Magyarországról. Magyarország túlságosan messze ; esett szállásterületeiktől s összekötő vonalaikat az orosz tá- ; madások veszélyeztették. A tatárok rengeteg rablott kinti eset s a foglyok tízezreit hurcolták magukkal. A pusztítás, í melyet hátrahagytak, oly nagy volt, hogy egy német króni- í kás ezt jegyezte fel: “Magyarországot ebben az esztendőben ? háromszázötven évi fennállás után megsemmisítették a tail tárok.” A krónikás tévedett. A magyar nép nem pusztult el: íj nekiállt a munkának és helyreállította az országot. A pa- í! rasztok megkezdték újra a földek művelését, felépítették íj falvaikat. A nagy pusztítás után a jobbágyok sokkal szabadj dabban járhattak-kelhettek, mint azelőtt: a földesurtól vájj ló személyi függésük meglazult. Lassan az urak is vi&sza- t merészkedtek birtokaikra. A legyilkolt, elhurcolt nép pótlási sára megindult a telepítés. Parasztok, iparosok, bányászok ( költöztek be az országba. A király ismét behívta a kunokat, í! Megkezdődött a hadszervezet újjászervezése is. A tatárjárás : tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyepürendszer nem nyújt jj védelmet a támadások ellen. Megindult a várak építése. A ~ | várható újabb tatár roham sikeres visszaverése érdekében (j növelni kellett a korszerű, páncélos fegyverzettel ellátott loll vaska,tonák számát. A GÉP, AMELY OLVAS, TERVEZ ÉS FORDÍT
