Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-05 / 1. szám
January 5, 195b AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 AMIT SZABAD JUPITERNEK... VAGY MIRŐL BESZÉL ÉS HALLCAT A POLGÁRI SAJTÓ? A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla Vannak klienseim és ismerőseim, akik játszanak a tőzsdén. Azt ajánlom nekik hogy a tőzsdére ne menjenek. Senkisem nyerhet a tőzsdén, aki nem benfentes. Akik nyertek a tőzsdén, csak kölcsönt kaptak a szerencsétől, melyet hamarosan — kamatostól vissza fognak fizetni. A tőzsde nem szegény embereknek való. A mai tőzsde — igen sokban — lényegesen kü_ lönbözik a félszázad előtti értéktőzsdétől. Abban az időben Amerika adós állam volt, részvénytőkék csak milliókban voltak, nem százmilliókban, mint ma, nem volt felhalmozott (akkumulált) tőke. Ma az Egyesült Államok, hitelező állam, az egész világ hitelezője. (Már ezért sem vagyunk túl népszerűek a nagyvilágban.) Az országban óriási tőke vár elhelyezésre. A nagy biztositó intézetek, a nyugdíjalapok és trösztök billiói keresnek biztosított, jó kamatot hozó, elhelyezést. Erre legalkalmasabbak a városi ingatlanok és az ipari vállalatok részvényei. Mit is jelent az értéktőzsde egy tőkés gazdái, kodásu országban? Legjobban megvilágíthatjuk egy példával: tegyük fel egy magán ipari vállalatnak nagyobb tőkére van szüksége, gépekre és épületekre. Az ilyen hosszú lejáratú befektetés és adósság nem népszerű a bankoknál, mert azok állandóan szem előtt tartják, hogy jöhet egy válság, megrohanják a bankot és a hosszú lejáratú kölcsönt nem lehet hirtelen készpénzben visszafizettetni, pedig a bankok igen fontos törvénye •—, hogy vagyona igen rövid idő alatt folyósítható legyen (készpénzzé tehető). A nagvvállala. tok félnek a havi törlesztésektől és a kikötött kamatoktól. A legalkalmasabb tehát a részvény- tőke formája, melynek nincs időlejárata és a kamatot nem kell biztosítani — sőt a tőkét sem — és csak akkor kap a hitelező (részvénytulajdonos) valamit, ha van jó haszon és van elég pénz, hogy a vállalat osztalékot fizethet. Ez a gazdasági szükségszerűsége a részvényeknek és az ér. téktőzsde ilyen papírok nyilvános árusításával foglalkozik. A régi időkben, összeállhatott egy kis csoport és titokban lassanként összevásárolhatta egy részvénytársaság többségét. Ma, nincs olyan pénzügyi gazdasági hatalom, mely egy amerikai billiárdos vállalatot meg tudjon vásárolni. A rész- vénypapirok a hatalmas biztositó és más nagytőkés vállalatok — vagy milliónyi szervezetien, kis tőkések kezén vannak. A nagytőkések pénzügyi hatalma azért is' oly óriási, mert a kis részvény- r tulajdonosok nincsenek megszervezve, tudatlanok és nem törődnek mással, mint az osztalékkal. Az eredmény: az évi részvénytársasági ülésekre el ^ sem mennek, szavazó jogukat vagy kis, vezető klikk utján gyakorolják, vagy egyáltalán nem élnek jogaikkal. így az amerikai részvénytőke a bennfentesek hatalmába kerül és ezek legázolják a kis törpéket útjukban. A mai tőzsdén a papírok belső értékükkel szemben túl magasak és jövedelmük kb. 3.6%, ami megfelel a Federal Állam biztosította ugyne. vezett Federal Takarékpénztárak 3—3’á% kamatainak. Miért vásárolják hát mégis a részvényeket? Elsősorban igen sok amerikai hisz a gyors meggazdagodás lehetőségében, a játékban, és — a részvényárak emelkedése utján könnyű keresetre kíván szert tenni. Másodszor, ha a pénz veszíti értékét, a részvények árai emelkednek és igy a pénz devalválódása (elértéktelenedése) ellen biztosítékot lát a kistőke. Ez utóbbi rendszerint igaz — 1940 óta a dollár vásárló értékének leg. alább 60%-át veszítette el és a részvények árai még ennél is többel emelkedtek. A tőzsde azonban igen alkalmas a tőkés termelésre épített gazdaság megfigyelésére. Szeptember végén pl. az amerikai spekulánsok pillanatnyilag elvesztették bizalmukat a prosperitásban és kihasználva az elnök szívrohamát, a tőzsde értékek árfolyamai több ezer millió dollárral estek. A bizalom csökkenése beállott volna minden téren — ha nem is ilyen drámai módon, mint amelyet az elnök be. tegsége idézett elő. A tőzsérek különben szeretik a drámai, hirtelen fordulatokat, melyek a spekulánsok malmára hajtják a vizet. Ha valaki állandóan szemmel kívánja kisérni a tőzsdét, figyelje meg egy részvénytársaság naponkénti árfolyamát. Ajánlanám ilyeneknek a “Sears, Roebuck & Co. részvényeit, melyek' rendszerint visszatükrözik fogyasztás lehetőségeit, ami alapja a prosperitásnak. így a Még nem is olyan régen, csak néhány hónappal ezelőtt, kegyetlenül meghurcoltak és börtönbe vetettek olyan polgárokat, akik kongresszusi bizottságok által a hozzájuk intézett kérdések megválaszolásának megtagadását az alkotmány ötödik függelékére való hivatkozással okolták meg. Ezekre aztán ráfogták, hogy ezzel az alkotmányos cselekedetükkel “tiszteletlenséget” követtek el a kongresszus ellen és ezen a címen irgalmatlanul egyévi börtönre Ítélték tekintet nélkül arra, hogy iró, művész vagy munkás, tekintet nélkül feddhetetlen és büntetlen előéletükre. A kongresszusi bizottságok könnyű szerrel kiprovokálhatták az áldozatok “tiszteletlenségét”, mert Csak olyan kérdéseket kellett feltenniük, amelyekre az illetők lelkiismeretük és becsületérzésük, szeméremérzetük és tisztességük súlyos megsértése, erkölcsi lényük megsemmisítése nélkül nem felelhettek. A kérdések nem egyszer az emberi jogok talán Íratlan törvényei ellen elkövetett merényletek voltak s csak náciszellemü elemek részéről feltételezhetők. A “tiszteletlenség” vádját a bizottságok az igazságügyminisztériumhoz továbbították, ahol tudvalevőleg olyan tisztviselők ülnek, akik mindenkor készek lecsapni olyanokra, akik jogaikat az Egyesült Államok alkotmányának ötödik függelékével védelmezik. E jogok gyakorlásáért a wallstreeti “etika” börtönbüntetéssel fizet. Ma már azonban különös jelenségnek vagyunk tanúi. A kocka fordult egyet. Az Eisenhower- kormány néhány főembere, akit kongresszusi bizottságok elé idéztek, kezd hivatkozni alkotmányos jogaira, hogy megtagadja a válaszadást a bizottsági tagok által hozzájuk intézett kérdésekre. Pedig ezek a kérdések nem olyan természetűek, hogy a felelettel súlyos sebet ejtenének lelkiismeretükön, hanem csak az igazságot kell megmondaniuk, a köz érdekét szolgáló adatokat kellene kiszolgáltatniuk, amelyekkel a köz ellen elkövetett szélhámosságokat lepleznének le. Lewis Strauss, az atomenergiabizottság elnöke, és Rolland Hugues, a költségvetés igazgatója, megtagadták a választ a Dixon-Yates-panama- botrányt körülvevő titkolt tényekkel kapcsolatban. Mind Strauss, mind Hugues az atlkotmánv tekintélyére számit, amikor ujjat húz a Kefauver- bizott.sággal, amely meg akarja tőlük tudni a tényeket. Azzal érvelnek, hogy mint a végrehajtó hatalom képviselői, nem kényszeríthetők vallomástételre, mert az alkotmány értelmében a végrehajtói hatalom ágazata el van választva a törvényhozói hatalom ágazatától. A Kefauver-bi- zottság azt szeretné megtudakolni, milyen szerepet játszottak a Fehér Ház tiszviselői a DixonAz öregség problémáit kutatja a román — Romániai riport — Akinek reggelente nyolc óra körül dolga akad a román főváros legszebb negyedében, a fáktól és rózsabokroktól szegélyezett sugárúton, egészen bizonyosan találkozik a munkába siető Par. hon professzorral. Itt, ebben a festői villanegyedben, parkok, virágok, sétányok és évszázados fák között húzódik meg a C. I. Parhon nevét viselő kórház és tudományos intézet. Itt dolgozik évek hosszú sora óta a nagy tudós. A 81 esztendős tudós ma is fiatalos lendülettel, fáradhatatlanul kutat, tevékenykedik. A fiatal orvosok ebben a tekintetben is példát vehetnek róla. “Az öregség és kezelése” cimü népszerű munkáját több nyelvre — köztük magyarra is —lefordították. Parhon professzor e könyv előszavában a következőket mondja: “1925-ben tanulmányt adtam közre, amelyben igyekeztem összegezni az öregségre és a hanyatló kor elmebetegségeire vonatkozó akkori ismereteinket, különös tekintettel az öregedés mechanizmusára, .... 23 év eltelte után újabb eredmények birtokában szükségessé vált az 1925-ben kiadott munkáik áltnézése és kiegészítése”. Sears részvények árfolyama az elnök betegsége előtt kb. $1J6 volt, utána $104-re esett, ma még mindig csak 108-ra ment vissza. Yates-iigyben, amelyet megfogamzásától kezdve állandóan titkolódzás vett körül. Néhány hónappal ezelőtt politikai demagógok és az egypárti sajtó tajtékoztak az ötödik fiigge- lékes kommunistáknak bélyegzett polgárok miatt. Most azonban egészen másról van szó. Kimondták, hogy a Dixon-Yates-ügy a büntetőtörvénybe ütköző csalás. A kongresszusnak dollár- milliókat kellene leguberálni, hogy a Dixon-Ya- tes-szerződést végrehajtsák. Ha ebben a szerződésben csalás esete forog fenn, akkor a kongresszus kötelessége a tényeket kideríteni. Amikor a kongresszus egy vizsgálóbizottsága ilyen vizsgálat lebonyolításán fáradozik, több joga van-e Straussnak és Huguesnek alkotmányos jogaikra hivatkozni a vallomástétel megtagadására, mint azoknak, akik az ötödik függelékre hivatkoznak? De hol vannak most a politikusok és a sajtó, amelyek hónapokon keresztül csufolódtak az ötödik függelékes kommunisták felett? Hallott-e valaki valamit arról, hogy azt követelnék, vádolják tiszteletlenséggel a Dixon-Yates-ügy tanúit, amiért nem hajlandók tanúskodni s ezért börtönbe kell dobni őket? Az olaj a legény s csárdában A nagy olajvállalatok már erősen nyomják a gombot, hogy a legközelebbi kongresszus fogadja el a földgázról szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat el fogja törölni a szövetségi energiabizottság jogát, a gáz árának megszabására, amint a képviselőház már meg is szavazta s a “harc” most majd a szenátusban fog folytatódni, miközben a földgázt már vezetik be a newyorki lakásokba azzal a bejelentéssel, hogy a gázszámlák nagysága ezután is annyi lesz, mint eddig volt, holott nemrég még azzal szédítették a fogyasztóközönséget, hogy a számlák kisebbek lesznek. Ugyanakkor folyik a sajtóban és a televízióban a nagy reklámpampány, amelynek célja az olajérdekeltségeket kedvezőbb színben feltüntetni a közönség szemében. A “Time” magazin egyik nemrégi számában Lewis Douglas, volt angliai nagykövetünk, ma pedig a newyorki Mutual életbiztosító társaság főembere, odaáll az olajbanda élére és védi a nagy adókedvezményeket, amelyeket az olajérdekeltségek élveznek a nagy adóleengedés következtében. Ezeket a kedvezményeket az olajtartalékok apadása ürügyével ügyeskedték ki maguknak. A texasi olaj ma első helyre került a Wall Streeten és nagy politikai befolyásra tett Szert. Az egypárti sajtó egy árva kukkot sem szól olvasóinak az olajbanda politikai tevékenységéről. Maga ez a néma csönd sem egyéb, mint megve- tésreméltó népbolonditás. orvosprofesszor E tudományos dolgozatokról beszélgettünk, 3 a múlt egyes mozzanatait elevenítették fel a professzor régi munkatársai, amikor meglátogattuk az intézetet. jj — Kizárólag az öregség problémájával foglalkoznak az intézetben? — kérdeztük. — A belső elválasztásu mirigyek legkülönbözőbb betegségeit gyógyítjuk — felelte kísérőnk. S ahogy végigjártuk az intézetet, láttunk olyan betegeket, akik a mellékvese rendellenességei következtében a legsúlyosabb szervi elváltozásokban szenvedtek. Műtétet hajtottak végre rajtuk, s hamarosan gyógyultan hagyhatják el az intézetet. Megtekintettük azt az osztályt is, ahol — Romániában elsőizben — rádióaktiv jód segítségével próbálják gyógyítani a belső elválasztásu mirigyek rákját. Parhon professzor nagy gonddal foglalkozik egész intézetével. De talán mégis az úgynevezett öregséget kutató intézetre a legbüszkébb. Elméleti munkái itt válnak értékes gyakorlattá. — Az öregséggel járó legkülönbözőbb betegségek megszüntetésén dolgozunk — mondja Ana Aslan professzor, Parhon akadémikus egyik nagyszerű munkatársa. — Az öregedés és az idegrendszer kapcsolatait tanulmányozzuk itt, és ezen az utón próbálunk eredményeket elérni. A legkorszerűbben berendezett intézetben ragyogó példáit láttuk Parhon professzor gyógymódjának. Láttunk olyan 114 éves asszonyt, akit két évvel ezelőtt hoztak ide, s azóta visszanyerte emlékezőtehetségét, életkedvét, mozgékonyságát.
