Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-02 / 5. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 2, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., BO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Eubscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre S4. Minden más külföldi országban egy évre $9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő l" West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő Fetroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno ■ Tischler Lajos, lapkezelő Chicago, 111.: 1632 Milwaukee A\enue, 2nd fi. Chulay István, lapkezelő. Los Angeles, Calif.. L. A. Magyar Munkás Otthon, 3145 S. St. Andrews P.l — Pacier Flórián, lapkezelö Ügyvezető: Rosner Sándor <^g%a83 Az elnök nem olvasta Duties cikkét Amikor az újságírók Dulles hírhedt “mere­dély” kijelentésére vonatkozólag kérték Eisen­hower elnök véleményét a sajtókonferencián, Ei­senhower azt válaszolta, hogy nem olvasta a cik­ket, de Dullest a legkiválóbb külügyminiszternek tartja, akit valaha is ismert. Magától érthetődőleg senkisem várja el, hogy az elnök; elolvasson minden cikket ami külpoliti­kánkról az amerikai folyóiratokban megjelenik. Ámde Dulles cikke mégsem sorolható az átlagos újságcikkek közzé. Dulles végeredményben Eisenhower után a legmagasabb poziciót tölti be a kormányban, ö van megbízva külpolitikánk mindennapi vezeté­sével. Ténykedése elválaszthatatlanul össze van forrva Amerika és a világ ügyeivel, sőt életével. Nos, amikor az amerikai külügyminiszter sze­mélyes interjú keretében részletes és hivatalos leírását adja kormányunk külpolitikájának, az­zal az alig burkolt célzattal, hogy ezt a cikket a republikánus jelöltek a válsztási küzdenek fo­lyamán mint a kormány “nagyszerű” külpolitiká­jának bizonyítékát használják, ilyen dolgokról, véleményünk szerint tudni kellene az elnöknek. A Life magazin köztudomásúlag 20-25 millió amerikai kezébe kerül. Ha Eisenhower elnök, egészségére való tekintettel még a legfontosabb nyilatkozatok olvasásáról is kényszerül lemonda­ni, akkor ott van neki egy kb. 500 főnyi Fehér Házi személyzet, melynek bármelyike adhatott volna neki vázlatot Dulles cikkéről, annál is inkább, mert mire a sajtókonferenciát megtar­tották egész Amerika és az egész világ megdöb­benéssel, de mindenesetre példátlan érdeklődéssel vitatta pro és contra Dulles ‘művészi” cikkét ar­ról, hogy miképen vitte Amerikát egy év alatt háromszor a háború meredeke szélére. Ha az elnök ilyen körülmények között sem ké­pes lépést tartani ily fontos fejleményekkel, ak­kor valóban fel lehet és fel kell tenni az ujraje- löltetésére irányuló nyílt és burkolt törekvések méltányosságának, emberiességének és észszerii- sóésgének kérdését. A múl! heti lapszámunkról Olvasóink, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy lapunkban bizonyos meghatározott sor­rendben következnek egymásután lapunk külön­böző ‘department”-jei, mint például “Események nyomában, belpolitikai hirek, vezércikkoldal, “Ol­vasóink írják”, irodalmi rész, “Társadalmi Élet” stb. meglepődve vehették észre, hogy multheti lapszámunkban ez a szokot sorrend meglehető­sen össze volt kavarva. A dolog magyarázata a következő. Gépmeste­rünk és egy behívott gépszakértő jelentése sze­rint a múlt héten meglehetett kezdeni a lapunk­nak egyszerre — tehát nem kétszer nyolc olda­lon — való nyomását. Szerkesztőségünk tehát e szempontból állította össze a lapot. Amikor azon­ban meg kellett volna kezdenünk a nyomást, ki­derült, hogy egy viszonylag kicsiny defektus kö­vetkeztében az egyszerre 16 oldalon való nyo­ffFelbontatlanul a papírkosárba...” Volt idő, amikor olvasóink tucatjai, sőt százai szoktak hetenkint, főleg vasárnaponkint “sajtó- épitő” túrára kimenni. Házról-házra járták a na­gyobb városok magyarlakta negyedeit és igye­keztek uj előfizetőket szerezni lapunknak. Múltak az idők, a mi nagyszerű építőink bi­zony nem váltak fiatalabbakká az évek folyamán és ma már nem olyan könnyű nekik házról-házra járni, fel emeletekre, le emeletekről. Nagyobb központjainkban még ma is végzik e munkát leg­lelkesebb építőink, de nem annyian mint a múlt­ban. V Azonban alig van olyan olvasónk, aki nem igyekezne lapunkat ma is terjeszteni. Sokan, la­punk felhívására, elküldik hozzánk — néhány dollár kíséretében — olyan ismerőseik vagy ba­rátaik cimeit, akikről úgy vélik, hogy érdekelné őket lapunk, s akiknek jó szolgálatot tennénk a Magyar Szó küldésével. Ilyen módon sok száz uj előfizetőt szereztünk az elmúlt évek folyamán. Persze előfordul, nem is ritkán, hogy egy-egy ilyen olvasó jelöltet nem érdekli a Magyar Szó, vagy éppenséggel nem ért egyet világnézetével és akkor az illető megírja nekünk, hogy kérem, akárki rendelte is meg az újságot, nekem ne küldjék. Mi az ilyennek, természetesen azonnal beszün­tetjük a lapot. A mai napon azonban egy újfajta lerendelő le­velet kaptunk. Az illető N. György, Toronto, Ont.-i magyar lakos e sorokkal rendelte le a la­pot: “December 16-án kelt levelükre értesítem Önö­ket, hogy nekem nem lehet ‘barátom’ az, aki ne­kem kommunista propagandairatokat küld. Lap­juk minden száma felbontatlanul a papírkosárba kerül. Tisztelettel N -.. .György” Magától értetődőleg N.. . György torontói la­kosnak beszüntettük a lapot. De szükségesnek tartjuk, hogy leveléhez néhány megjegyzést fűz­zünk. Mr. N... propagandairatnak nevezi lapunkat.. anélkül, hogy valaha belenézett volna! Levelében határozottan kijelenti, hogy a lap minden száma “felbontatlanul a papírkosárba” kerül. E kijelentéséből kiviláglik, hogy Mr. N.. . má­sok megállapítása alapján mond véleményt a lapról. Lehetséges-e az, hogy Mr. N . nem bízik a saját ítélőképességében és azért nem akarta elolvasni egyetlen lapszámunkat? Lehetséges-e talán az, hogy Mr. N . FÉL a saját ítélőképességétől és azért nem MERI a lapot olvasni? Mi megértettük volna, ha Mr. N... azt irta volna, hogy “kérem én gyáros vagyok, engem nem érdekelnek munkáslapok, ne küldjék azt ne­kem”. Megértettük volna azt is, ha az illető azt irta volna, “kérem én kormányalkalmazott vagyok és miután a ‘szabad világ’ szolgálatában vagyok nem szabad mást olvasnám, mint amit előírnak vagy jóváhagynak nekem és különösen nem sza­bad ‘kontroverziális’ újságokat, könyveket, ma­gazinokat olvasnom, színdarabokat megnéznem, gyűléseket látogatnom.” Még azt is megértettük volna, ha az illető a fiára, családjára hivatkozott volna, — bár rámu­tattunk volna az ilyen struccpolitika hiábavalósá­gára. De Mr. N. . .nem nézett bele a lapba. OLVA- SATLANUL, felbontatlanul dobta a papírkosár­ba. mást mégsem lehet eszközölni. A lapot kétszerre, azaz két szekcióban kellett kinyomtatni. Techni­kai okok következtében azonban az ólom formá­kat csak bizonyos meghatározott sorrendben le­het a nyomógép alá helyezni, melynek következ­tében csaknem minden oldal más helyre került mint ahova szántuk. Ha az olvasóink a múlt heti lapunk oldalszá­mait kijavítanák az alantiak szerint és úgy rak­nák össze az újságot, meglátnák, hogy nézett volna ki a lapunk a szerkesztőségünk tervei sze­rint. Reméljük mostantól kezdve — több szeren­csénk lesz! íme a kulcs a múlt heti számunkhoz: A 9-ik oldal szám 3-ra változtatandó, a 10-ik 4-re, a 11-ik 7-re, a 12-ik 8-ra, a 13-ik 9-re a 14- ik 10-re, a 3-ik 11-re, a 4-ik 12-re, a 15-ik 13-ra, a 16-ik 14-re, a 7-ik 15-re és a 8-ik 16-ra. Nézzük csak mit dobott felbontatlanul a papír­kosárba december 22-ike óta. Mi volt a “propa- gandairat”-ban- ? Hogy csupán néhány Írást em­lítsünk meg: , A világirodalom három leghíresebb remekmű­vének összevont ismertetése: Dickens: Karácsonyi Ének Hugo Victor: A nyomorultak Cervantes: Don Quijote Az amerikai irodalomból közöltük Clement Clarke Moore halhatatlan versét a “Mikulás láto­gatásáét. A tudománytörténelemből közöltünk egy nagy­szerű eredeti életrajzot Pierre Curie-ről, a rádi­um társfeltalálójáról. A cikk írója: Dr. Morandi- ni Mihály losangelesi egyetemi tanár. Az orvosi és biológiai tudományok terén nagy­szabású tanulságos cikkeket közöltünk,! egyeta mi tanárok tollából, többek között a nyirokérrend szerről, a vérkeringésről, az elmebajokról. Napjaink legfontosabb közgazdasági kérdései­ről számos eredeti értekezést hoztunk, többek kö­zött Eörsi Béla, kiváló amerikai magyar közgaz­dász tollából. Ilyen volt az amerikai mezőgazda­ság és gyapottermelés mai állapotáról és problé­máiról szóló cikkei. Nagy cikkekben ismertette lapunk a világsaj­tót foglalkoztató leleplezéseket a Till ügyben, ép úgy mint Dulles hírhedt nyilatkozatát a “mere­dek szélen való táncolás művészetéről.” Közöltünk nyilatkozatokat amerikai és ma­gyarországi egyházi személyektől, köztük Beresz- tóczy kanonoktól, Péter János püspöktől, a new- yorki Churchmanból, Rev. Gross A. Lászlótól stb. A mi lapunk hozta a legrészletesebb beszámo­lót a magyarországi földrengésről ép úgy mint az óhazában végbemenő legújabb hírekről. Hoz­tunk eredeti riportokat, amelyek N.. .Györgyöt is bizonyára érdekelték volna, mint például Kö­ves Lajos riportja a hévízi gyógyfürdőről, az Ezeréves Falu Első Orvosáról és a ‘-Mágocsi La- kodalom”ról. -1 d Nem volt lapunkban egyetlen sor kommentár, amely ne tükrözte volna vissza az amerikai nép jelentékeny többségének érdekét vagy nézetét. Nem volt benne egyetlen sor kommentár, amely nem a béke fenntartásának a pápai, Eisenhower és Bulganyin által egyhangúan hangoztatott szükségességét támogatta volna. Hol itt a propaganda, Mr. N___? Hogy a lap a szocialista országokkal is foglal' kozik? Hát bizony nem igen akad olyan ameri­kai vagy kanadai újság, amely első oldalától kezdve az utolsóig ne kényszerüljön erre egyre gyakrabban, egyre nagyobb terjedelemben. Mert ami ott megy végbe, az ép annyira beletartozik napjaink történelmébe, mint ami bárhol másutt történik. A világ egy harmada, Mr. N.. ., ma már szocialista társadalmi rendben él és ezt min­denkinek, még Önnek is, tudomásul kell venni. Mr. N..., mi azt mondjuk Önnek, hogy aki olyan alapon utasit vissza egy újságot mint Ön, aki nem mer egy újságba belenézni, az feladta azt, ami az embert sok százezer éves biológiai és történelmi fejlődése folyamán a teremtés koro­nájává és büszkeségévé, a természet urává tette: az élet legnagyobb csodájának, az emberi észnek használatát! Ezzel nincs Önnek mit büszkélked­nie. Természetesen tudjuk, hogy azok, akik Ameri­kát, Kanadát és az egész világot oly nagy elősze- rettel viszik, egyre közelebb és egyre gyakrab­ban a hidrogénbombás meredek szélére, azok megbecsülik az olyan embereket, mint Ön, aki nem hajlandó a béketábor figyelmeztető szócsö­vét olvasni. Nekik olyan emberek kellenek, akik a béke saj; tóját olvasatlanul dobják a papírkosárba és az­tán hajlandók . •. behunyt szemmel követni a me redekmüvészeket ai meredek szélére.-, és talán a meredek. - fenekére! Deák Zoltán . . Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt nagyon érdekesnek és tudományos­nak találom. Sokat lehet belőle tanulni. Sajnos, hogy nem mindenkit érdekel a tudomány, mert ha az embereket érdekelné, akkor minden ma­gyarul beszélő családnál meglehetne a naptárt találni. Az Íróknak, valamint azoknak, akik a naptárt összeállították, csak elismerés jár az ol­vasóktól. L. N.

Next

/
Thumbnails
Contents