Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-02 / 5. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 2, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., BO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Eubscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre S4. Minden más külföldi országban egy évre $9, félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő l" West Side: Wlach Rudalf, lapkezelő Fetroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno ■ Tischler Lajos, lapkezelő Chicago, 111.: 1632 Milwaukee A\enue, 2nd fi. Chulay István, lapkezelő. Los Angeles, Calif.. L. A. Magyar Munkás Otthon, 3145 S. St. Andrews P.l — Pacier Flórián, lapkezelö Ügyvezető: Rosner Sándor <^g%a83 Az elnök nem olvasta Duties cikkét Amikor az újságírók Dulles hírhedt “meredély” kijelentésére vonatkozólag kérték Eisenhower elnök véleményét a sajtókonferencián, Eisenhower azt válaszolta, hogy nem olvasta a cikket, de Dullest a legkiválóbb külügyminiszternek tartja, akit valaha is ismert. Magától érthetődőleg senkisem várja el, hogy az elnök; elolvasson minden cikket ami külpolitikánkról az amerikai folyóiratokban megjelenik. Ámde Dulles cikke mégsem sorolható az átlagos újságcikkek közzé. Dulles végeredményben Eisenhower után a legmagasabb poziciót tölti be a kormányban, ö van megbízva külpolitikánk mindennapi vezetésével. Ténykedése elválaszthatatlanul össze van forrva Amerika és a világ ügyeivel, sőt életével. Nos, amikor az amerikai külügyminiszter személyes interjú keretében részletes és hivatalos leírását adja kormányunk külpolitikájának, azzal az alig burkolt célzattal, hogy ezt a cikket a republikánus jelöltek a válsztási küzdenek folyamán mint a kormány “nagyszerű” külpolitikájának bizonyítékát használják, ilyen dolgokról, véleményünk szerint tudni kellene az elnöknek. A Life magazin köztudomásúlag 20-25 millió amerikai kezébe kerül. Ha Eisenhower elnök, egészségére való tekintettel még a legfontosabb nyilatkozatok olvasásáról is kényszerül lemondani, akkor ott van neki egy kb. 500 főnyi Fehér Házi személyzet, melynek bármelyike adhatott volna neki vázlatot Dulles cikkéről, annál is inkább, mert mire a sajtókonferenciát megtartották egész Amerika és az egész világ megdöbbenéssel, de mindenesetre példátlan érdeklődéssel vitatta pro és contra Dulles ‘művészi” cikkét arról, hogy miképen vitte Amerikát egy év alatt háromszor a háború meredeke szélére. Ha az elnök ilyen körülmények között sem képes lépést tartani ily fontos fejleményekkel, akkor valóban fel lehet és fel kell tenni az ujraje- löltetésére irányuló nyílt és burkolt törekvések méltányosságának, emberiességének és észszerii- sóésgének kérdését. A múl! heti lapszámunkról Olvasóink, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy lapunkban bizonyos meghatározott sorrendben következnek egymásután lapunk különböző ‘department”-jei, mint például “Események nyomában, belpolitikai hirek, vezércikkoldal, “Olvasóink írják”, irodalmi rész, “Társadalmi Élet” stb. meglepődve vehették észre, hogy multheti lapszámunkban ez a szokot sorrend meglehetősen össze volt kavarva. A dolog magyarázata a következő. Gépmesterünk és egy behívott gépszakértő jelentése szerint a múlt héten meglehetett kezdeni a lapunknak egyszerre — tehát nem kétszer nyolc oldalon — való nyomását. Szerkesztőségünk tehát e szempontból állította össze a lapot. Amikor azonban meg kellett volna kezdenünk a nyomást, kiderült, hogy egy viszonylag kicsiny defektus következtében az egyszerre 16 oldalon való nyoffFelbontatlanul a papírkosárba...” Volt idő, amikor olvasóink tucatjai, sőt százai szoktak hetenkint, főleg vasárnaponkint “sajtó- épitő” túrára kimenni. Házról-házra járták a nagyobb városok magyarlakta negyedeit és igyekeztek uj előfizetőket szerezni lapunknak. Múltak az idők, a mi nagyszerű építőink bizony nem váltak fiatalabbakká az évek folyamán és ma már nem olyan könnyű nekik házról-házra járni, fel emeletekre, le emeletekről. Nagyobb központjainkban még ma is végzik e munkát leglelkesebb építőink, de nem annyian mint a múltban. V Azonban alig van olyan olvasónk, aki nem igyekezne lapunkat ma is terjeszteni. Sokan, lapunk felhívására, elküldik hozzánk — néhány dollár kíséretében — olyan ismerőseik vagy barátaik cimeit, akikről úgy vélik, hogy érdekelné őket lapunk, s akiknek jó szolgálatot tennénk a Magyar Szó küldésével. Ilyen módon sok száz uj előfizetőt szereztünk az elmúlt évek folyamán. Persze előfordul, nem is ritkán, hogy egy-egy ilyen olvasó jelöltet nem érdekli a Magyar Szó, vagy éppenséggel nem ért egyet világnézetével és akkor az illető megírja nekünk, hogy kérem, akárki rendelte is meg az újságot, nekem ne küldjék. Mi az ilyennek, természetesen azonnal beszüntetjük a lapot. A mai napon azonban egy újfajta lerendelő levelet kaptunk. Az illető N. György, Toronto, Ont.-i magyar lakos e sorokkal rendelte le a lapot: “December 16-án kelt levelükre értesítem Önöket, hogy nekem nem lehet ‘barátom’ az, aki nekem kommunista propagandairatokat küld. Lapjuk minden száma felbontatlanul a papírkosárba kerül. Tisztelettel N -.. .György” Magától értetődőleg N.. . György torontói lakosnak beszüntettük a lapot. De szükségesnek tartjuk, hogy leveléhez néhány megjegyzést fűzzünk. Mr. N... propagandairatnak nevezi lapunkat.. anélkül, hogy valaha belenézett volna! Levelében határozottan kijelenti, hogy a lap minden száma “felbontatlanul a papírkosárba” kerül. E kijelentéséből kiviláglik, hogy Mr. N.. . mások megállapítása alapján mond véleményt a lapról. Lehetséges-e az, hogy Mr. N . nem bízik a saját ítélőképességében és azért nem akarta elolvasni egyetlen lapszámunkat? Lehetséges-e talán az, hogy Mr. N . FÉL a saját ítélőképességétől és azért nem MERI a lapot olvasni? Mi megértettük volna, ha Mr. N... azt irta volna, hogy “kérem én gyáros vagyok, engem nem érdekelnek munkáslapok, ne küldjék azt nekem”. Megértettük volna azt is, ha az illető azt irta volna, “kérem én kormányalkalmazott vagyok és miután a ‘szabad világ’ szolgálatában vagyok nem szabad mást olvasnám, mint amit előírnak vagy jóváhagynak nekem és különösen nem szabad ‘kontroverziális’ újságokat, könyveket, magazinokat olvasnom, színdarabokat megnéznem, gyűléseket látogatnom.” Még azt is megértettük volna, ha az illető a fiára, családjára hivatkozott volna, — bár rámutattunk volna az ilyen struccpolitika hiábavalóságára. De Mr. N. . .nem nézett bele a lapba. OLVA- SATLANUL, felbontatlanul dobta a papírkosárba. mást mégsem lehet eszközölni. A lapot kétszerre, azaz két szekcióban kellett kinyomtatni. Technikai okok következtében azonban az ólom formákat csak bizonyos meghatározott sorrendben lehet a nyomógép alá helyezni, melynek következtében csaknem minden oldal más helyre került mint ahova szántuk. Ha az olvasóink a múlt heti lapunk oldalszámait kijavítanák az alantiak szerint és úgy raknák össze az újságot, meglátnák, hogy nézett volna ki a lapunk a szerkesztőségünk tervei szerint. Reméljük mostantól kezdve — több szerencsénk lesz! íme a kulcs a múlt heti számunkhoz: A 9-ik oldal szám 3-ra változtatandó, a 10-ik 4-re, a 11-ik 7-re, a 12-ik 8-ra, a 13-ik 9-re a 14- ik 10-re, a 3-ik 11-re, a 4-ik 12-re, a 15-ik 13-ra, a 16-ik 14-re, a 7-ik 15-re és a 8-ik 16-ra. Nézzük csak mit dobott felbontatlanul a papírkosárba december 22-ike óta. Mi volt a “propa- gandairat”-ban- ? Hogy csupán néhány Írást említsünk meg: , A világirodalom három leghíresebb remekművének összevont ismertetése: Dickens: Karácsonyi Ének Hugo Victor: A nyomorultak Cervantes: Don Quijote Az amerikai irodalomból közöltük Clement Clarke Moore halhatatlan versét a “Mikulás látogatásáét. A tudománytörténelemből közöltünk egy nagyszerű eredeti életrajzot Pierre Curie-ről, a rádium társfeltalálójáról. A cikk írója: Dr. Morandi- ni Mihály losangelesi egyetemi tanár. Az orvosi és biológiai tudományok terén nagyszabású tanulságos cikkeket közöltünk,! egyeta mi tanárok tollából, többek között a nyirokérrend szerről, a vérkeringésről, az elmebajokról. Napjaink legfontosabb közgazdasági kérdéseiről számos eredeti értekezést hoztunk, többek között Eörsi Béla, kiváló amerikai magyar közgazdász tollából. Ilyen volt az amerikai mezőgazdaság és gyapottermelés mai állapotáról és problémáiról szóló cikkei. Nagy cikkekben ismertette lapunk a világsajtót foglalkoztató leleplezéseket a Till ügyben, ép úgy mint Dulles hírhedt nyilatkozatát a “meredek szélen való táncolás művészetéről.” Közöltünk nyilatkozatokat amerikai és magyarországi egyházi személyektől, köztük Beresz- tóczy kanonoktól, Péter János püspöktől, a new- yorki Churchmanból, Rev. Gross A. Lászlótól stb. A mi lapunk hozta a legrészletesebb beszámolót a magyarországi földrengésről ép úgy mint az óhazában végbemenő legújabb hírekről. Hoztunk eredeti riportokat, amelyek N.. .Györgyöt is bizonyára érdekelték volna, mint például Köves Lajos riportja a hévízi gyógyfürdőről, az Ezeréves Falu Első Orvosáról és a ‘-Mágocsi La- kodalom”ról. -1 d Nem volt lapunkban egyetlen sor kommentár, amely ne tükrözte volna vissza az amerikai nép jelentékeny többségének érdekét vagy nézetét. Nem volt benne egyetlen sor kommentár, amely nem a béke fenntartásának a pápai, Eisenhower és Bulganyin által egyhangúan hangoztatott szükségességét támogatta volna. Hol itt a propaganda, Mr. N___? Hogy a lap a szocialista országokkal is foglal' kozik? Hát bizony nem igen akad olyan amerikai vagy kanadai újság, amely első oldalától kezdve az utolsóig ne kényszerüljön erre egyre gyakrabban, egyre nagyobb terjedelemben. Mert ami ott megy végbe, az ép annyira beletartozik napjaink történelmébe, mint ami bárhol másutt történik. A világ egy harmada, Mr. N.. ., ma már szocialista társadalmi rendben él és ezt mindenkinek, még Önnek is, tudomásul kell venni. Mr. N..., mi azt mondjuk Önnek, hogy aki olyan alapon utasit vissza egy újságot mint Ön, aki nem mer egy újságba belenézni, az feladta azt, ami az embert sok százezer éves biológiai és történelmi fejlődése folyamán a teremtés koronájává és büszkeségévé, a természet urává tette: az élet legnagyobb csodájának, az emberi észnek használatát! Ezzel nincs Önnek mit büszkélkednie. Természetesen tudjuk, hogy azok, akik Amerikát, Kanadát és az egész világot oly nagy elősze- rettel viszik, egyre közelebb és egyre gyakrabban a hidrogénbombás meredek szélére, azok megbecsülik az olyan embereket, mint Ön, aki nem hajlandó a béketábor figyelmeztető szócsövét olvasni. Nekik olyan emberek kellenek, akik a béke saj; tóját olvasatlanul dobják a papírkosárba és aztán hajlandók . •. behunyt szemmel követni a me redekmüvészeket ai meredek szélére.-, és talán a meredek. - fenekére! Deák Zoltán . . Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt nagyon érdekesnek és tudományosnak találom. Sokat lehet belőle tanulni. Sajnos, hogy nem mindenkit érdekel a tudomány, mert ha az embereket érdekelné, akkor minden magyarul beszélő családnál meglehetne a naptárt találni. Az Íróknak, valamint azoknak, akik a naptárt összeállították, csak elismerés jár az olvasóktól. L. N.
