Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 4. szám
January 26, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ V S Értékeli Or. Morandini cikkét Tisztelt Munkástársak! A múlt év dec. 15-iki Magyar Szóban (Tudomány és Társadalom) dr. Morandini U. Mihálv- tól “Lehet-e igazi béke” címen megjelent írás nagyon felkeltette érdeklődésemet. Még jobban megerősítette bennem a hitet a béke lehetőségében, mert ez a maga nemében olyan megmozdulás lesz, amilyen még nem volt. Szerettem volna, ha valaki irt volna róla kommentárt, aki jobban az olvasók elé tudta volna tárni annak nagy jelentősé.gét. Én csak annyit tudok hozzászólni, hogy ha sikerül, s ahogy én látom sikerülni fog — az meg fogja hozni a küzdelem gyümölcsét: a milliók által óhajtott békét. Ez azért lesz lehetséges, mert nemcsak nemzeti megmozdulás lesz, hanem egy nemzetközi szervezet, ahol a mi Morandininkhez hasonlók lesznek, akik igazán békét akarnak és szavuknak lesz is hatása. Én igaz szivemből kívánom kedves dr. Morandini, hogy az úgy legyen és sikerüljön, ahogy azt ön elképzeli. Mily nagy megnyugvás lenne az egész világ dolgozóinak, ha ennek az átkozott feszültségnek, bizonytalanságnak vége lenne. Kívánom, hogy sikerüljön ennek a világbizottságnak a létrehozása és ha létrejön, kívánom, hogy siker koronázza a munkáját. Holty AZ EGRI LEVÉLRŐL nem értünk egyet módszerével.. Téves eszméket nem lehet megcáfolni gúnnyal, nevek, jelzők használatával. Egri Gábor nézetei sok ezer, jobb sorsra érdemes amerikai magyar — és nemcsak magyar — nézetei. A pénzvilág urai csak azért tudják ezt a hatalmas, gazdag, áldott ország mérhetetlen természeti kincseit kisajátítani, tehetséges, nagy népét szinte korlátok nélkül kizsákmányolni, rájuk olyan politikát erőszakolni, amely nemcsak az ő életüket, hanem az egész emberiség életét veszélyezteti (lásd Dulles beismerését a háború meredekén való táncolás művészetéről) mert a nép többségét a birtokukban levő sajtó, rádió, stb. utján az Egri Gáborhoz hasonló nézetekkel itatják át. Mi ezeket a nézeteket gúnnyal meg nem cáfolhatjuk. Nekünk érveket és ismét érveket kell használnunk. Olyanokat, mint aminő- kel Petrás Pál és B. S. detroiti olvasónk válaszolt Egrinek.) A naptárról Tisztelt Szerkesztőség! Kérik a közönséget, Írják meg véleményüket a naptárról. Látom a bírálatok vegyesek, kétségtelen sok szép, jó, tanulságos cikk van a naptárban, de sok a hiba is. Én csak a hibákat sorolom fel, talán okulásra szolgál a jövőben. Az 55-ös világpolitikai történetben az utolsó fejezet (33. oldal) Eisenhower szívrohama 4 és fél sor, s ugyanezen headline alatt a magyar sportolók sikerei, stb. Tudom, nem szívügyük a President egészsége, de azért mégis több tisztelet járna a jelenlegi államfőnek, mikor beteg. Talán el lehetett volna csípni a Geréb József magasztalására szánt helyből, mire a nagy talpnyalás? Nekem semmi kifogásom Geréb ellen, derék, dolgozó munkástárs, de megszámolták-e Önök, hányszor szerepel a neve a naptárban? Ellenben hiányzik Hitetlen Tamás vagy E.H.N. humoros Írása, miért mellőzték ezeket a kedves munkatársakat ? Folytathatnám tovább is — rengeteg a sajtóhiba — de kapnak uiagiik elég kritikát, tudom hálátlan dolog az újság, naptárszerkesztés. Tisztelt Szerkesztőség! Los Angeles-i olvasó Mit lehet egy olyan embertől várni, aki 50 évig munkásgyülölő lapot olvas? Mr. Egri, én elolvasom a háborúra uszitó lapot is, de a Magyar Szó mellett maradtam, mert csak az az egyedüli munkáslap, amely az igazságtól nem áll félre. Én szereztem uj barátokat is, régit is, persze nem téritőket és nem szabaditókat. Azok a kétkula- csos lapok leintik a munkásokat azzal, hogy ártanak a jólétnek ha öt cent javítást kérnek és kimennek sztrájkba, ha nem kapják meg. De amikor a honatyák 15,000 dollárt egy-kettőre megszavaznak maguknak, akkor azt kürtölik, hogy joguk van hozzá. 3,000 dollár sem elég zsebpénznek, de sok 3—4 gyermekes család van, melyiknek egész évre nincs annyi jövedelme. Mr. Egri Gábor, én kívánok önnek hosszú életet, hogy még sokáig olvassa azt az igazságtalan lapot. Clevelandi öreg munkás ★ Az ezidei kalendáriumunk is nagyon jó, kifogástalan, felér sok-sok tudományos előadással, a kritizálásnak nincs semmi helye. Most még Egri Gábor ügyéhez is egy pár szót. Ahhoz, hogy lapunkat, a Magyar Szót értékelni, becsülni és szeretni tudjuk, legalább is kell egy kis értelmiség. Látnunk kell a mai napokban történő változásokat, meg kell hallanunk az uj idők szavát. Az ilyen Egri Gáborok 100 évvel vannak visszamaradva. Az a munkástárs, aki Egri Gábornak a lapunkat megindittatta, úgy járt, mint aki a jó magot rossz földbe vet el és elvész. Sajnos ilyen Egi'i Gáborok városomban is vannak jónéhányan, akik hűtlenek lettek ahhoz az osztályhoz, amelyből származnak. Á. J. HOL A HIBA? Tisztelt Szerkesztő munkástárs! Ami Egri Gábor “Szabadság”-szerető magyar honfitársat illeti, hát én csak azt válaszolnám neki, hogy nem lehet őt hibáztatni. Nem tehet róla szegény, hogy a természet őt — tévedésből — csak két lábbal áldotta meg négy helyett. P. S. New York (A szerkesztő megjegyzése: Közöltük P. S. munkástárs megjegyzését annak ellenére, hogy (A szerkesztő válasza: A Magyar Szó szerkesztői illő állampolgári tisztelettel viseltetnek az Egyesült Államok államfői hivatala és annak betöltője iránt. Lapunk Eisenhower betegsége alatt állandóan figyelemmel kisérte az elnök egészségi állapotát, szerkesztőnk sürgönyileg fejezte ki jó- kivánságait, amelyre az elnök válaszolt is. Los- angelesi olvasónk igaztalanul vádol bennünket azzal, hogy nem “szívügyünk” az elnök egészsége. Erről ennyit. Éppen ennyire igazságtalan az, amit Ön Geréb Józseffel kapcsolatban ir. Geréb József munkás- társ igenis pótolhatatlan és felbecsülhetetlen munkát végzett idei naptárunk elkészítésén. Ami neve említését illeti, az a mi hibánk itt a szerkesztőségben. Ö ugyanis meghagyta, hogy csak egy cikke alá legyen a neve írva. Amikor az általa irt vagy fordított cikkeket szedettük, oda kellett írni azonosítás végett, hogy kitől származik a cikk. A jelzést aztán elfelejtettük eltávolítani. Ami Hitetlen Tamás vagy EHN írásainak kihagyását illeti, ha a Tamás irt volna szívesen közöltük volna. EHN Írását ki is szedettük a naptár számára, de a tördelésénél ugv alakult a helyzet, hogy már nem tudtuk beiktatni és ezért a karácsonyi ünnepi számunkban közöltük.) ★ Kedves Szerkesztőség! Itt küldöm a naptár árát, amely nagyon jó, örülök, hogy Geréb munkástársat meg lehetett nyerni. De a papunknak a cikkei nagyon hiányoznak, értem a régi cikkeit, mert a mostani nagyon szitált, de azért jó volna belőle mindenegyes lapszámban. A lap kitnő, leszámítva egyes elbeszéléseket, melyek igazán a Szabadságba valók, nem a mi lapunkba. K. T. ★ Tisztelt Munkástársak! Itt küldök egy rövid, de egészséges kritikát lapunkról és a naptárról. Részemről úgy a lap, mint a naptár munkatársai csodát müveitek a munkások nevelése terén. Minden elismerést megérdemelnek. Persze akadnak, akik örökösen el vannak foglalva a kákán csomót kereséssel. Kosa B. KALIFORNIA MÁSIK KÉPE Tisztelt Szerkesztőség! Azt hiszem, hogy a Magyar Szó olvasói a polgári lapokban, a televízión, valamint a rádión is hallottak arról a nagy árvízkatasztrófáról, amely mostanában történt. Nemcsak 200 milliós kárról, hanem ötven emberáldozatról tettek a lapok jelentést. Az anyagi kár meg fogja haladni talán az egy, vagy két billiót is, mire a gazdasági élet kereke a normális kerékvágásba csúszik, amihez bizony kell legalább egy évtized. Mi, akik Kalifornia déli részén élünk, irigykedve hallgattuk az esőzésről ezóló jelentéseket, mert itt már harmadik éve, hogy tör bennünket a szárazság. Csak, amikor hallottuk, hogy az esőzés a szokottnál jobban megindult, sőt túlzásba is ment, akkor sajnálattal gondoltunk az észak és közép-kaliforniai testvéreinkre. Azonnal megkezdődött a gyűjtés. Ruhát, élelmet, sátorokat és ágyneműket tonnaszámra szállítottunk az áldozatok segítségére. Egynéhány nap alatt a támogatás rekordot ért el, ugyannyira, hogy az újságokon keresztül kellett tudomásukra adni a gyűjtőknek, hogy már elegendő mennyiségű holmit gyűjtöttek és hagyják abba. Mindazok, akik keveset tudnak Kaliforniáról, ugv fogják ezt a nagy csapást elkönyvelni, mint istenverését. Vizsgálatot talán nem indítanak, lépéseket nem tesznek, hogy valami módon elhárítsák az ilyen veszedelmet. így aztán az istent teszik felelőssé, vagy legfeljebb azt mondják majd, hogy ez az Isten akarat. (Act of God.) Bizonyára vannak, akik még emlékeznek arra, amikor a Roosevelt éra alatt lépéseket tettek, hogy megbirkózzanak a nagy természettel olyan módon, hogy gátakat építenek és duzzasztókat, s a duzzasztók segítségével a nép szolgálatába állítsák a kiöntő, áradó folyókat. A több kisebb- nagvobb folyó közül Eel, Feather és Russian folyók (az utóbbi nem az oroszoké) okozzák a legnagyobb veszedelmet. Ezek a folyók még a Sacramento folyót is kárhozatba viszik azáltal, hogy beleömlenek és még San Francisco környékén is komoly bajokat idéznek elő. A Truman-adminisz- tráció alatt azután komoly lépéseket tettek ebben az irányban. Oscar Chapman, az akkori belügyminiszter nyomására kezdett a kongresszus foglalkozni egy javaslattal, amely szerint ezeket az áradó és károkat okozó folyókat duzzasztókba szorítják. A pénzügyi oldalát pedig ugv akarták megoldani, hogy nagy villanyfejlesztőket állítanak a megszelídített vizek mögé, amely majd ellátja a környéket olcsó villannyal, ami persze idők múltán kifizeti önmagát, illetve az építési költségeket. Mivel azonban a Pacific Gas and Electric Company szemében ez szocializmust jelentett, el kellett hallgattatni mindent és mindenkit, aki e nagy társaság érdekeivel ellenkezik. A sajtó azonnal hozzáfogott az üvöltéshez, minden zugpolitikus arról beszélt, hogy Kaliforniában szocializmust, vagy kommunizmust akarnak felállítani a washingtoni vezetők. Washington elejtette az ügyet, vagyis jobban mondva átadta a kaliforniai politikusoknak. Ezek az urak meg nagyon értenek ahhoz, hogyan kell az ügyet hallgatással megölni. Az eredmény az lett, hogy a kaliforniaiak elestek az olcsó villanytól. Az a nagymennyiségű viz. amelyet megzabolázva hasznosíthattak volna öntözésre, elrontotta a termőföldeket, melyeket évtizedekig tartott termelőképessé tenni. A sokezer hajléktalanná és vagyontalanná vált farmer és városi szegény majd egy jó hosszú ideig könvöradományokból fog élni. Mire azután kiheveri ezt a nagy anyagi veszteséget, talán egy újabb katasztrófa pottyan a nyakába. Ha igazán nem fognak intézkedni, ha igazán nem tanította meg az urakat ez a nagy csapás egy kis becsületre és érzésre embertársaikkal szemben, akkor majd cselekvésre fognak kényszerülni a földönfutóvá vált polgárok. Dehát minden rossznak van jó oldala is —. mondják. A ‘jó’ ebben a rosszban az lesz, hogy a nagy pénzkölcsönzők jó üzleteket fognak csinálni. A nagy épitővállalatok még jobban megtollasod- nad. Akiknek van, vagy maradt pénzük, azok megússzák ezt a csapást. Akiknek nincs, azok úsznak majd a nyomorban, bizonytalanságban és adósságban. De ez csak addig lesz igy, amig Kalifornia jobbérzésü és gondolkodni tudó polgárai nem lépnek a cselekvés terére és egy kis házta- karitást nem csinálnak úgy Washingtonban, mint Sacramentóban. Már itt volna az ideje, hogy olyan politikusak ültessünk a kormány vezetésébe és a törvényhozó testületébe, akik nem egy kis érdekcsoportot képviselnek, hanem a nép, a polgárság nagy többségét. Minarik K. S------------------------------------------------OfuaóóinL írjál? . . . V_______________________________________^ ___5_
