Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 4. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 26, 1956 Az események nyomában Izrée! megdorgélása Múlt hét csütörtökén az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának mind a tizenegy tagja, beleértve USA-t és USSR-t is egyhangúlag megdorgálta Izraelt, amiért» december 11-én a Galileai tó közelében megtorló támadást intézett sziriai őrállomások ellen s a támadás során 56 sziriai és 6 izraeli életét vesztette. Az arab-izraeli összeütközések sorozatában ez a dorgálás volt a legsúlyosabb ítélet, amelyet» a UN eddigelé hozott. Ha magát az incidenst nézzük, nem emelhetünk kifogást a UN egyhangú döntése ellen. Annak a meggyőződésünknek már nem egyszer kifejezést adtunk, hogy az a politika, amelyet Izráel, ez az uj középkeleti állam folytat, nem helyes. Több- ízben felhívtuk olvasóink figyelmét e politika súlyos veszélyeire. Az is bizonyos, hogy ezzel az ítélettel távolról sem oldották meg az arab-izrá- eli ellenségeskedések problémáját. Ennek a magva sokkal mélyebben rejlik és sokkal bonyolultabb, semmint egy dorgálással tisztázni lehetne. Hogy pedig a probléma súlyos, jelzi Anthony Eden kijelentése is, amely szerint “a középkeleti ellenségeskedések egyetemes kirobbanást idézhetnek elő”. Nikita Hruscsov szovjet pártvezér kijelentette, hogy téves felfogás azt hinni, hogy a szovjet kormány Izráel-ellenes. Szerinte a szovjet politika azon a felfogáson alapszik, hogy úgy az arabokkal, mint Izraellel baráti viszonyban akar maradni, aminthogy a szovjetnek az a célja, hogy a világ összes népeivel rokonszenves kapcsolatban álljon. H szovjet és Déi-Amerika Nikoláj A. Bulganin szovjet miniszterelnök a múlt hét folyamán felkérte az összes délamerikai országokat, hogy létesítsenek gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval. Bulganin felajánlotta Latin-Amerikának, hogy mindenféle gépeket, mezőgazdasági felszerelést, olajipari berendezést, épüleJ»?át, cellulózét, olaj- és vegytermékeket, ezenföliil műszaki szakembereket szállít», ennek fejében a délamerikai köztársaságok mezőgazda- sági termékeket és ásványokat adhatnak el a Szovjetuniónak. A szovjet ajánlat meglehetősen váratlanul történt, de a State Department úgy tünteí-i fel a dolgot, hogy ez a szovjet lépés nem okozott neki meglepetést. A State Department szócsövei azt hangoztatják, hogy USA ellátta Latin-Amerikát minden műszaki segítséggel, amire csak szüksége volt és a jövőben is hasonlóképpen mog cselekedni. Hogy azonban mit mondanak majd a délamerikai országok szócsövei, az megint más kérdés. A szovjet nem véletlenül tette ezt az ajánlatot. A kezdeményezést a “Vision”, egy spanyolportugál nyelvű folyóirat adta meg és Bulganin e folyóiratban feltett kérdésekre válaszolt. A gazdasági éls! baroniéierjei Még mielőtt Eisenhower elnök hétfőn benyújtotta volna gazdasági jelentését a kongresszushoz, a múlt hét folyamán két nagy iparszervezet jelezte, hogy bizalommal viseltetik az ország ezévi gazdasági virágzása iránt. Az amerikai vas- és acélintézet közzétette, hogy az acélipar 15 millió tonnával — 11.7 százalékkal — emelni fogja termelőképességét. Ez az elkövetkező három év leforgása alatt 3 billió dollárba fog kerülni. A General Motors ugyancsak bejelentette, hogy 1956-ban 1 billió dollár befektetéssel fogja fokozni terjeszkedését és üzemi javítását. A nagytőkés közgazdászok általában véve azt jósolják — s ebben a jóslatban csak az hisz, aki akar —, hogy az 1956-os üzletév “jó” lesz (nekik minden esetre jó lesz. — Szerk.) talán az elmúlt 1955-ös év után a profit-történelem második legjobb esztendeje lesz, annak ellenére, hogy njabb pangásra van kilátás. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÁKOS ELŐFIZETŐ! ZAVARGÁSOK INDIÁBAN Múlt héten nyugtalanító hírek jelentek meg a sajtó első oldalain az indiai zavargásokról, melyek Bombay ban kezdődtek és átterjedtek az egész indiai alsó kontinensre. A bombayi tüntetések áldozatainak száma a rendőrségi jelentések szerint öl»ven, de más hivatalos Jelentések szerint a rendőrök 300—400 tüntetőt öltek meg. A zavargások oka a 3 millió lakost számláló Bombay város jövendő státuszának megállapítása. Bombay India legnagyobb városa, India kereskedelmi életének központja, tengeri kikötő és a textilipar székhelye, egyben Bombay-állam fővárosa. Külön kerületben, a hegyek tetején épülfc, virágos kertekkel övezett teraszos villanegyedben laknak a gazdagok, a kereskedők és gyárosok, lent a gyárvárosban pedig a napi 40—50 cent bérért robotoló munkások. Tavaly az indiai kormány úgy határozott, hogy az ország államainak határait tizennégy “nyelvcsoport” szerint fogja újra megvonni. A gazdag kereskedők, akik a gudzserátí nyelvcsoportba tartoznak, a maguk «számára követelik Bombayt, a munkások azonban, akiket a maharatti nyelv egyik változatát beszélik, igényt tartanak Bombay-államra Bom- bay-el, a fővárossal egyetemben. Az uj-delhi kormány külön akarta ugyan választani a területet két állammá, de úgy, hogy Bombay városából különálló szövetségi körzetet alkot. A kormány mindenekelőtt 400 munkásvezért letartóztatott. Emiatt tört ki a munkások felháborodása, amely zavargásokká fokozódott. A népharag láttára a gazdagok tömegestül elmenekültek. A zavargások átterjedtek Kalkuttába és Madraszba. A válság még tart. Malist? lelkész szembeszáll üldözőivel A brooklyni Holy Trinity protestáns episzko- pális templom kiváló lelkészét az egyházközségi tanács egy része szabálytalanul el akarja távolítani lelkészi hivatalából. Melish mögött áll a hívek túlnyomó része és a tanács három tagja. A tanács többi hat tagja ellene van. Ez a hat tag a kisebbség mellőzésével önhatalmúlag felfüggesztette Melisht állásából és uj segédlelkészt nevezett ki. Melish nem vett tudomást erről az erőszakoskodásról és továbbfolytatta működését. Két héttel ezelőtt aztán az történt, hogy a templomban mind a két pap egyidőben vezette a vasárnapi szertartást, mig a végén az uj segédlelkész feladta az áldatlan küzdelmet és elment. A felmerült vitában a protestáns egyházkerület püspökének van döntő szava. A püspök, James Pernette De Wolfe, szintén nem barátja Melish- nek s az uj lelkész kinevezéséig helybenhagyta az uj segédlelkész kinevezését. Csakhogy ám az egyházközségi tanács nem töi’vényesen járt el az uj pap kinevezésénél, s a kisebbségi tanácstagok távolléte miatt nem is volt határozatképes. A tanácstagok többsége polgári bíróság elé vitte az ügyet, a biróság azonban január 31-ig függőben tartja a döntést, amig úgy a többséget, mint a kisebbséget meg nem hallgatja. A döntésig Melish marad a templom lelkésze és ő látja el hivatalát. 1955 és 1956 JANUÁRJÁNAK prosperitása közt nagy különbség van. 1955 kezdetén kezdtünk kijönni az 54-es visszaesésből. Az autógyárak bemutatták uj modelljeiket nagy beharangozással a termelés hirtelen óriásra felszökött. Soha nem létezett kereslet volt lakóházakra. A nagyüzlet és a börze rekordmagasságba emelkedett. 1956 január prosperitása: 8 millió eladatlan autó. Egy millió háromszázezer uj ház egy évvel idősebb lett. Az autóközpontokban sok-sok ember keres munkát és nem a munka keresi az embereket, mint tavaly. Uj lakóházakra kevesebb a kereslet. Következetesen kevesebbet építenek. Nem csak azért, mert nehezebb lett a jelzálogkölcsön szerzése, hanem az építők nem építenek, mert sok az eladatlan ház. Javult a helyzet polgárjogi ügyekben Az American Civil Liberties Union most bocsátotta ki 35. évi jelentését, mely szerint 1955-ben némi javulás állt be a főbb polgárjogi kérdésekben, amennyiben a szövetségi törvényszékek ügyeltek a korrekt jogi eljárásokra és az egyenlő bánásmódra. Többek közt ez áll a jelentésben: “A közönség lelkiismeretének általános felébredése arra, hogy milyen kárt tettek a nép alkotmányos jogaiban, továbbá a szövetségi törvényszékek irányitó szelleme és sok felelős törvényhozó és kormánytisztviselő bátorsága élesen rávilágított a veszélyre, amely fenyeget bennünket.” A jelentés szerint “a kongresz- szus nem tett semmit” ugyan polgárjogi törvények hozatala tekintetében, de tett bizonyos előkészítő lépéseket, amennyiben megszavazott egy pénzalapot az állandó Bill of Rights-bizottság céljaira és feljogosított egy országos pártonki- vüli bizottságot, hogy tegye fölülvizsgálat tárgyává a “biztonsági” programot. ( rövidek 1 A KREML BEVÉTELE: A bevonuló hadsereg 15 ezer kacagó, éneklő gyermekből állott, akiknek részére 10 napi “open house” volt ott. Bohócok, bűvészek, akrobaták és egyéb mutatványok mulattatták a jókedvű gyermeksereget. —» A Szent György teremben, ahol nem is olyan régen csak a mindenható cári család tartotta mulatságait, az óriási terem közepén 75 láb magas fényesen, sok színben kivilágított karácsonyfa állott. — Mindez az újévi ünnepségeknek volt egy része, amelyeken 150 ezer ember vett részt, akik között több kisebb-nagyobb csoportban a különféle nemzetiségű követségek és konzulátusok személyzete volt látható. Ez nagyon helyes. Végre is azért lettek oda küldve, hogy figyeljék mi történik Oroszországban. De jó lesz nekik vigyázni, mert ha megírják haza, hogy ott ilyesmi is történik és azok a vörös muszkák nem mind emberevők, majd még bajba kerülnek, mikor hazatérnek. ★ BRICKER szenátor Ohioból társtulajdonos egy nagy ügyvédi irodában, amely óriási összegeket kap a Pennsylvania Railroad Co.-tól különböző ügyekben való képviseletért». Ugyanez a Bricker annak a szenátusi bizottságnak volt elnöke, amely a vasutak törvényes szabályozásának ügyében döntött és természetesen mindig a Penn, vagy egyéb vasúttársaság javára döntött. Mi a különbség Bricker és Talbott» között, aki mint repülésügyi miniszter, saját, privát cégének adta a rendeléseket magasabb árért, mint ahogy más cégek ajánlatokat tettek annak betöltésére??
