Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-28 / 26. szám

Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 26. Thursday, June 28, 1956 Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act oi 1879, at the P. O. of New York, N. Y. A KRUSCSOV-BESZÉD LEGÚJABB VISSZHANGJAI Hruscsov beszéde, amelyet a szovjet KP moszkvai feb­ruári huszadik pártkongresz- szuson mondott el — idegen nemzetiségű pártvezérek ki­zárásával, történelmi fontos­ságú visszahatásokat váltott ki minden országban. A múlt héten elkezdődött az erélyes tiltakozások és ellenbirálatok példátlan pergőtüze. A, támadást Palmiro Tog­liatti, az olasz KP vezére, kezdte meg. Ezt rövidesen követte a francia KP vezéré­nek, Thoreznek bírálata. Leg­utóbb vasárnap került nyil­vánosságra Pieti'o Nenni-nek, az olasz baloldali szocialista párt vezérének, válasza, majd az angol KP reagálása s vé­gül hétfőre megjelent az amerikai KP vezetőségének kritikája. Már jelentettük, hogy Tog­liatti élesen kritizálta a je­lenlegi szovjet “kollektiv ve­zetőséget” és azzal vádolta, hogy tagjai jobbadán ma­guk voltak azok, akik elhi­tették a világgal Sztálin nagyságát és eszközök voltak az ő “személyi kultuszának” kiépítésében. Ugyancsak je­lentettük Thorez erélyes til­takozását amiatt, hogy Hrus­csov korszakváltozást jelentő beszédét nem első kézből, ha­nem a polgári sajtó közvetí­tése utján tudta meg a világ közvéleménye s vettek tudo­mást róla a különféle orszá­gok kommunista pártjai. Alenni kritikája Nenni, aki egyébként maga is a Sztálin-féle békedij ki­tüntetettje, élesen birálja Kruscsovot, amiért nem adott “marxista elemzést” arról, hogy “miképpen változott meg a szovjet hatalom Sztí- lin kezei közt.” Nenni bírála­ta pártjának folvóiratábao, a “Mondo Oneraio”-bao jelent mez. így többek közt kijelen­ti, hogy még “nincs garancia a demokratikus életre” a Szovjetunióban. N°nni sperrt a proletáriátus diktatúrájá­ból eló'bb “a KP diktatúrája lett” és aztán “Sztálin sze- mélves diktaturáia: nekünk pedig nem mondták meg sem azt, hogv hogyan, sem azt, hogy miért történhetett ez meg.” Felsorolva a Szovjetunió óriási teljesítményeit háború­ban és békében és szembeál­lítva ezeket Sztálin “megálla­pított tévedéseivel”, azt kér­dezi az olasz pártvezér: “Kik vezették hát a bolsevikieket, hnwv kongresszusaik, közpon­ti bizottságaik. Dolithiiróiuk, a szovjetek, lépésró'l-lépésre eltűrték, hogv megfosszák őket több mint húszéves el­lenőrző jogaiktól és kezdemé­nyezési joguktól?” Maid elé­gedetlenségének adva kifeje­zést, azokkal az “orvoslások­kal” szemben, amelyeket K’-uscsov ajánl, jelesen a “le­nini elvek” visszaállításával kapcsolatban, Nenni kijelenti, hogy “egy évszázad múltával most újra át kell gondolni és ! újabb megfontolás tárgyává j kell tenni a proletáriátus dik­tatúrájának fogalmát olyan társadalommal kapcsolatban, amelyben a proletáriátus és a munkások befolyása és sú­lya döntő szerephez jutott a közéletben és amelyben az ál- 'lam a demokratikusan és ♦ár- sadalmilag előrehaladott or­szágokban visszatükrözteti az osztályhelyzetek folytatóla­gos fejlődését”, miközben “Sztálin túltette magát a szo­cializmus megalapítóinak jós­latain és fogalmain.” V isszahatás Angliában Az angol KP politikai bi­zottsága is magyarázatokat követel a szovjettől a szovjet demokrácia és a pártdemok­rácia lezüllésének okairól: “Sztálin szerepének megfele­lőbb felértékelése szükséges úgy pozitív, mint negativ ol­daláról tekintve”, jelentették ki az angol kommunisták, ők is Kruscsovék szemébe lob- bantják, hogv kellő időben nem közölték Krusesov beszé­dét. Majd beismerik, hogv “a Sztálin alatt történt visz- szaesések ellenére, a Szovjet­unió kimagasló eredményeket ért el a szocializmus megte­remtésében. a nácik leverésé­ben és a háború pusztításai­nak helyrehozásában.” Az amerikai KP nyilgtkozata Ilyen előzmények után ju­tott el a különféle ingadozá- i sokkon és tétovázásokon át- | vergődött amerikai KP a kér- jdés teljes és tüzetes átvizs­gálásához a vasárnapi rendes gyűlésen kiadott nyilatkoza­tában. Ez alkalommal má»- ki- k ri sté 1 vosodott állá sfogl alás - sal a hangsúlyt a helvzet m- zitiv felmérésére vetik. Kije­lentik, hogy “a Sztálin ver­tese alatt ártatlan emberek ellen elkövetett bűncselekmé­nyek ténylegesen idegenek a szocializmustól. Ezek tűrhe­tetlen akadályai voltak a szo­cializmus előhaladásának. A szocializmust annak szentel­ték. hogy az emberiséget fel­szabadítsa a társadalmi igaz­ságtalanságok alól és szabad­dá tegye képességeit az em­beriség felvirágoztatásának érdekében. Ez megköveteli, az egyre teljesebb demokrá­ciát. az emberi szabadság és személyes s z a badsáy •«•»•ok gyarapodását, olyan feltéte­lek kifejlesztését, amHvek végső soron ki fogják küszö­bölni az erőszak használatát az emberek közt. “Mi mindenütt a szocializ­mus büszke támogatói vol­tunk és leszünk. Harcoltunk és fogunk is harcolni a nagy­tőke erőfeszítései ellen, ame­lyekkel rágalmazza és ócsá­rolja a Szovjetuniót és más ‘ szocialista országokat. | “Nem osztjuk azt a néze­tet, hogy a szóbanforgó kér­dések, bármily kínosak és vissza!aszitóak, kizárólag a ■ szovjet belügyeit alkot ják. : Az a szerep, amelyet a Szov- ! Jet unió* játszott világügvek- | ben az utolsó negyven évben, | és szocialista vívmányainak amerikai és már országokbeli munkások által végzett védel­me. ezeket a kérdéseket min­denütt egyetemes kérdésekké tette. “Nem fogadhatjuk el ilyen : súlyos tévedésék elemzését, I amely szerint egyetlen sze- | mély szeszélyes eltévelvedé- ! sei okozták a bajt, bármily önkémes hatalom bitorlását j is tették neki lehetővé. Én- penolyan helytelen a szocia­lista elv minden hibáját és megszegését egyetlenegy sze­mély rovására irai, mint ami­lyen módon helytelen volt ja­vára írni a szocialista haladás minden eredményét és nagy­ságát a Szovjetunióban. Krusesov elhallgatta a zsidóüldözéseket “Véleményünk szerint az ] | elkövetett hibák elsősorban a Szovjetunióban elfő gadott jhelytelen politika és foga'msk eredményei voltak, amelyek ! részben abból a tényből kö- \ vetkeztek, hogy a Szovjetunió a szocializmus úttörő orszá­ga volt és évtizedeken át el­lenséges tőkés világ vette I körül. * “Mélven zavarnak beuniin- ; két a Le*mye!o-szánrb<M érk«>- : ző értesülésekből kibontakozó tények, hogy a zsidó kultúra szerveit és eszközeit sommá­san feloszlatták és számos zsidó vezetőt kivégeztek. Ez ellenkezik a Szovjetunió tör­ténelmi hozzájárulásaival a zsidó kérdéséhez. Az, hogy Hruscsov elmulasztotta ezek­nek a S7égven<eljes cselekmé­nyeknek megtárgyalását és hogv a szovjet vezetők nv>g mindig csak hallgatnak felő­le. magyarázatot kíván. “Az amerikai KP-nak né. hány súlyos következtetést kell mindebből levonnia. Mert mi felelősek vagyunk saját I országunk dolgozóosztályá­nak és népének. Előttük pedig őszintén beismerjük, hogy kritika nélkül igazoltuk i Szovjetunió sok külföldi ?«■ honi műszerét, amelyekről most hebizonyosodott, hogy helvtelenek voltak. “Megkezdtük korábbi túl­ságosan leegyszerűsített és helytelen felfogásunk átvizs­gálását azoknak a kaocsola- toknak dolgában, amelyeknek fenn kell állniuk különféle or­szágok marxistái között, bele­értve a szocialista országo­kat. Ezeknek a kapcsolatok­< Folytatás a 13-ik oldalon) ISTEN SZOLGÁI, VAGY MOLOCH ÜGYNÖKEI Irta: PETRAS PÁL Ez év májusában tartotta az Amerikai Református Egyesület a pennsylvaniai Ligonier-ban, 60 éves jubi­leumi közgyűlését. Nem sok tudósítást hoztak a lapok arról, hogy miképpen óhajtanak gondoskodni elörege­dett tagjaikról, de annál többet írnak a Ferenc Jóska és a letűnt Horthy-rendszer vissza hozatalának ábránd­járól. Ezt igen szeretnék visszaimádkozni. Ki is fejez­ték ezt a magyar néphez intézett üzeneteikben. Az amerikai magyar papság mit sem tanult a két világháborúból. A vallást ma is kufárok és farizeusok módjára kezelik. Az elöregedett, segítségre szoruló ta­gokról majd az Ur gondoskodik. A református tagok élete, sorsa világi esemény, de az egyháznak arra nincs sok gondja. Sok a munkanélküli, egyre többen vesztik el kis otthonaikat, földjüket az elöregedettek, ez nem fontos. A világi helyzet csak annyiban érdekli őket. amennyiben a régi teológia szelleme ezt megengedi. A népek jóléte, a világbéke kérdése miért is lenne fontos, dacára, hogy még a római j^ípa is a világbéke mellett nyilatkozott, pedig ez az elátkozott “kommunista” or­szágok vezetőivel hozza össze a békekövetelésben. Az amerikai magyar papság csak azt üzeni a magyar nép­nek, hogy gondoskodjanak, hogy a “szabad és függet­len uj Magyarország életformája krisztusi értelmezésű, az embert önmagáért »megbecsülő demokrácia legyen.” Ez az üzenet a szép frázisba burkolva azt az óhajt foglalja magában, ami ellen a világ népe harcol. Benne van a harmadik világháború kitörésének reménysége, a régi, agyonsanyargatott paraszt és munkásnyuzó ki­zsákmányoló rendszer, csendőr és katonai szuronyok mellett fenntartott hatalmasok óhaja. Gyűlölet, rága­lom és gyalázás a magyar nép ellen. Ha megindul a szabad hazautazás, az idevándoroltak saját szemükkel látják majd. hogyan élnek munkástestvéreik otthon, még számonkérhetik papjaik félrevezető ‘szolgálat’-ait. Nézzük meg ezzel szemben, hogy hogyan is gondol­kozik az óhazai papság? Az 1947 májusában összeült zsinaton a következőképpen nyilatkoztak: “HITVAL­LÁST TESZÜNK ARRÓL, HOGY AZ UJ MAGYAR- ORSZÁG ÉLETFORMÁI SZIVÜNKTŐL NEM IDE­GENEK ÉS BENNÜK EGY IGAZABB ÉS BOLDO­GABB MAGYAR ÉLET ISTENTŐL RENDELT KE­RETEIT FEDEZTÜK FEL. A SZOCIÁLIS FORRA­(Folytatás a 9-ik oldalon) A baloldal győzött Izlandon Átütő választási győzelmet aratott vasárnap a progresszív és szocialista pártok koalíciója, az a csoport, amely az amerikai csapatok eltávolítására tett fo­gadalmat. Minden attól függ. elég nagy többsége lesz a győz­teseknek a parlamentben a kor­mányhatalom átvételére. Szemet, szemért Nicosziából jelentik, hogy két cipruszi hazafi rálőtt Bemard Vidal Shaw angol biróra, aki hat görög cipruszi lázadót ha­lálra Ítélt. Mindkét golyó a bi- ró nyakába fúródott. A merény­lők elmenekültek. Kós Péter — Hammarskjóidnál Magyarország újonnan kine­vezett állandó megbízottja a UN-ben, Kós Péter, bemutatta megbízólevelét Hammarskj óid­nak, a UN vezértitkárának. Bajok Guatemalában Guatemalában a rendőrök be­lelőttek az egyetemi diákok kö­zé, akik újabb polgári jogok el­törlése ellen tüntettek. Legalább j három diákot megöltek és tizen- I kilencet megsebesítettek a vá- iros főutcáján. EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Single Copy 15 cents

Next

/
Thumbnails
Contents