Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-07 / 23. szám

Thursday, June 7, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 A "CHEROKEE’-BOMBA Miért kell abbahagyni a hidrogénbomba kísérleteket? Irta: Geréb József Hónapokig tartó készülődés és beharangozás után május ‘21-én végre a kis Namu sziget felett mégis csak felrobbantották a nagy hidrogénbom­bát, noha tiz napon keresztül a kedvezőtlen idő­járás miatt napról-napra el kellett halasztani. Hogy a laikus világ némi fogalmat nyerjen arról, hogy milyen látványt nyújt egy ilyen bombarob­banás, az erre a célre speciálisan kiképzett újság­írók olyan szavakat és kifejezéseket használtak, hogy azt érdemes eredetiben leközölni: “It was a savagely shattering terrific, stupen­dous, gargantuan, cataclysmic, awesome, hel­lish, ghastly apocalyptic convulsion.” Ne ijedj meg nyájas olvasó, nem kísérlem meg a gyönyörű mondat lefordítását, — hiszen úgy sem tudnám; — biztosra veszem, hogy igy is megérted. És ha nem, azt se olyan nagy baj. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy az ilyen mondatok nem szálldogálnak a levegőben sült ga­lambok módjára, amiket egyszerű szájnyitással elfoghatunk. Nem bizony! Az ilyen mondatok éppenugy évek hosszán át tartó kísérletek és fej­lődések eredményei, mint maga az a hidrogén­bomba, amelynek borzalmas látványát igyekszik lefesteni. Mert az atombombával folyó ijesztgetéssel párhuzamosan fejlődött az a “szak-n\’elv” is, amit a* ilyen tudomány, szakma, propaganda vagy pontosabban mondva: a hidegháború meg­követel. Ezért van az, hogy az atombombával kapcsola­tos minden nagy titkolódzás dacára is nyilvános­ságra hoznak annyit, ami éppen elegendő a la­kosság oly megrémitésére. hogy szó nélkül tűrje a militarizmus egyre növekvő “terrific, stupen­dous, hellish, etc. etc.” terheit. 7SO Hiroshima bomba Most is megtudtuk például, hogy ebben az egyetlen bombában több robbanó erőt összponto­sítottak, mint amennyit kifejtettek a második világháborúban a mindkét oldalról kilőtt lövegek- kel és bombákkal együttvéve. De kapunk még másféle információkat is, amiket röviden igy le­het összefoglalni: A Hirosima városra dobott atombomba 20 ki- loton erejű volt. A “kilo” magyaru 1000-ret je­lent. Kiloton tehát ezer tonna. Ennek megfelelő- leg a Hirosima-atombomba robbanóereje azonos volt 20,000 tonna TNT (nitro-glicerin) robbanó­erejével. Egy “megaton” millió tonnát jelent, vagyis 50 Hirosima bomba foglal magában egy megaton robbanóerőt. Az a hidrogénbomba, amit Namu sziget felett robbantottak fel és amelynek a “Cherokee” ne­vet adták, a nyilvánosságra hozott információk szerint 10—20 megaton erejű volt. Vegyük tehát a közepest s mondjuk, hogy l'5 megaton volt, ami azt jelenti, hogy 750 Ilirosima-atombombával volt azonos értékű. Mármost ha meggondoljuk, hogy ha már a Hirosima-bomba is majdnem tel­jesen elpusztította a 100,000 lakosú várost, ak­kor mindenki elképzelheti, hogy micsoda “hel­lish” vagy “ghastly” pusztítást és gyilkolást le­het egy ilyen hidrogénbombával elérni? A réteges bomba Azoknak, akik kiváncsiak egy kis technikai in­formációra is, elmondották, hogy a “Cherokee” nem “fission” és nem “fusion” (hasadó, egyesü­lő) bomba, hanem a “fission—fusion—fission” hármas átalakulás eredménye. Ez a bomba ugyanis három rétegből készül. Az első (külső) réteg közönséges robbanó anyag, valószínűleg TNT, melynek robbanása “kritikus állapotba” (fission) hozza a mellé helyezett kö­rülbelül 33 fontnyi plutonium vagy más hasonló anyagot. Ez 30 százalékos effektus mellett 100 ezer tonnányi TNT-nek felel meg. A külső robbanó anyag tehát (fission) meg- hasadást okoz a plutonium atomoknál, mire any- nvi hőenergia szabadul fel, hogy 300 millió Cel- zius keletkezik, amelyben megindul a szemecskék (particles) láncreakciója, mire a második réteg­ben tárolt lithium (körülbelül 528 font) “fusion” (mag-egyesülés) utján héliummá válik, miköz­ben még nagyobb mennyiségű energia (hő) sza­badul fel. Ez a kiszámíthatatlan nagy hő aztán a belső rétegben elhelyezett uránium 238, kobalt, vagy más hasonló elemek “fission”-ját okozza. Egy másodperc igen kevés idő. Ha az ember nyugodtan számolni kezd: egy, kető, három,'. .. jól kiejti a számokat, akkor minden számjegy kimondására kell egy-egy másodperc. Ki tudja elképzelni ennek a piciny időköznek a század ré­szét? Hát még az ezi'ed részét? És ime, az atom­tudósok mégis azt mondják, hogy a fenti szakasz­ban elsorolt “fission-fusion-fission” robbanás mindössze 1.3 milliomod másodperc alatt megy végbe. Időmérés A másodperc milliomod része?! Ugyan ki tud ilyesmit elképzelni? Az atomtudósok, hogy segít­senek egy kicsit a képzelődésben, ezt a tanácsot adták: Indulj el úgy, hogy minden másodperc­ben teszel egy lépést és haladj egy vonalban szünet nélkül, tehát nappal és éjjel egyaránt 15 teljes napon át és akkor az igy megtett utat ha­sonlítsd össze az első lépéseddel. Fiz az első lépés a teljes ut 1.3 milliomoda lesz. (És aki még ez­után sem tudja elképzelni ezt a kis időt, csak magát okolja érte.) Nos, hogy most már ismerjük a bomba szer­kezetét, tanuljunk valamit a robbanó, jobban mondva a pusztító hatásáról is, amire a követ­kező adatokat kaptuk: A 10 megaton erejű bomba 6.4 mérföld kör­zetben mindent elpusztít, még az acélvázu épü­leteket is. (A Cherokee esetében tehát 9.6 mér­föld.) Súlyosan megrongál minden épületet 19.2 átmérőjű körzetben. (A 15 megatonos bombánál tehát 28.6 mérföld körzetben.) És végre a nagy hő és a radiáció megöl minden élő lényt 24 mér- földes körzetben; a Cherokees esetében 36 mér­föld az átmérő. Persze a rádióaktiv felhők és a rádióaktiv hamu a szelek irányának megfelelő­ig még több száz mérföldnyi távolságra is ha­lálos veszedelmet jelentenek. Az ajkunkra tóduló első kérdés, hogy vajon lehet-e védekezni az ilyen Cherokee-bombák el­len? A válasz nem nagyon megnyugtató dacára annak, hogy a napokban ugyancsak nagy publi­citás közepette lőttek ki 6 darab bomba-gyilkoló “Nike” irányítható löveget. Azzal kapcsolatban tudtunkra adták, hogy a radár készülékekkel a közelgő ellenséges lökhajtásu bombázó gépeket 2—300 mérföld távolságból már észre lehet ven­ni. Az ilyen gépek legjobb esetben is csak 5— 600 mérföld sebésséggel haladnak, a Nike azon­ban 1,500, sőt 1,800 mérföldet is elér és olyan furfangos műszerekkel van felszerelve, hogy el­csípi és felrobbantja a bombázót, bármint manő­vereznek is azzal. Másoknak is van Persze bárhol robban is fel egy ilyen Cherokee bomba, azon a vidéken óriási pusztítást okozhat. De még ennél is nagyobb baj, mint ahogyan a légierő generálisai elismerték, az hogy atom-, vagy hidrogénbombát már a Nike meg a hozzá hasonló “Honest John” nevű irányítható lövegek- hen is el lehet helyezni és akkor persze már egyik a másikat nem tudja elfogni. A másik baj az, hogy a mi politikusaink és militarista vezéreink állandóan hangoztatják, hogy a “Cherokee”, a “Nike,” a “Honest John” és egyéb hasonló borzalmas fegyvereket mind az oroszok ellen készítik és állandóan fenyegetik azokkal a Szovjetuniót és az azzal szövetséges népköztársaságokat. Ezért egészen természetes, hogy az oroszok is-csinálják az ő Nike-jaikat meg Honest John-jaikat, habár nem is dicsekszenek azokkal úgy, mint itt. De ha csakugyan vannak az oroszoknak is ilyen fegyvereik, — mondta az Air-Force egyik generálisa — akkor egyszer csak megtámadhat­nak bennünket, ha mostanában nem is mutatnak rá hajlandóságot. Ennélfogva az Egyesült Álla­moknak még jobban ki kell fejleszteni a fegyve­reit, még több atombomba .kísérletet kell végre­hajtani, (noha a Cherokee maga vagy 50 millió dollárba került), vagy pedig lehetetlenné kell tenni, hogv a potenciális ellenség is igy fejlessze fegyvereit. EZ NYILVÁNVALÓAN CÉLZÁS A MEGELŐZŐ HÁBORÚRA. Amit eddig elmondottam nem uj dolog, csak rendszeresebb összefoglalása az eddig közzétett adatoknak. Az uj dolog, amit most fogok monda­ni, ami természetesen csak az én elgondolásomat, nézetemet tükrözi vissza. A kollektiv vezetés Az oroszok éppenugy dudják és látják a jelen­legi nagy fegyverkezésben rejlő óriási veszedel­met, mint mi. Ennélfogva rájöttek arra, hogy az őrületes fegyverkezésnek véget kell vetni mi­előtt a végleges nagy katasztrófa az emberiségre szakadna. Ezért indítványozták azt, hogy abba kell hagyni a további hidrogénbomba kísérlete­keiek, amit Amerika habozás nélkül visszautasí­tott. De azt is látták az oroszok már régen, hogy ezt a végzetes harmadik világháborút csak a végletekig elkeseredett^ vagy a teljesen őrült ember indítaná el. Ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy az oroszok áttértek AZ EGYÉ- NI VEZETÉSRŐL A KOLLEKTIV VEZETÉS­RE. Az egyéni vezetésnél egy ember elindíthat ja az atombomba dobálást, a kollektiv vezetésnél az ilyesmi alapos tanácskozás tárgyát képezi. És amig az oroszok áttértek a kollektiv veze­tésre, addig itt mindent elkövettek, hogy a hábo­rú elrendelésének jogát kivegyék a kongresszus kezéből és az elnökre ruházzák. Egy hajszálon múlt, hogy azt a kongresszuson keresztül nem hajszolták. Mert hiába jelentette ki Eisenhower, hogy ő a javaslat elfogadása dacára sem indíta­ná el a háborút a kongresszus megkérdezése nél­kül, de hátha például egy Nixon kerülne a White Houseba? Az utóbbi időben a polgári sajtó nagyon eré­lyesen kutatja, hogy az oroszok miért tértek át oly drámai módon a kollektiv vezetésre és mi­ért aknázzák alá annyira az egyéni vezetést? Ugv vélem, hogy a helyes választ az atomfegy­verekben találják meg. Először is azért, mert éppen az atomfegyverek miatt már nem kell annyira tartaniok a tőkés világ támadásától; másodszor pedig azért, mert az ilyen .borzalmas fegyvereket nem lehet, nem szabad egy emberre bízni, bárki is legyen az. AZ EGYIK hírhedt bölcs törvényhozónk, aki McCarthy névre hallgat, találkozik egy régi ba­rátjával: “Jöjj át kedden a szenátusba, e<'V na­gyon fontos beszédet fogok tartani”, mondja ne­ki. “Miről?” kérdi érdeklődve a jóbarát. “Még nem tudom”, feleli az okos szenátor. TERJESSZÜK A “SPRINGTIME ON THE GANUBE’-GT! Minden eladott leitet egy-egy tégla, az amerikai-magyar barátság építéséhez! Ezernyi akadály, nehézség leküzdésével kiad­tuk az első és egyetlen könyvet, amely hűséggel, szeretettel ismerteti az amerikai nép előtt ma­gyar szülőhazánk múltját és jelenét. Minden ol­vasónk maradandó érdemet szerezhet magának, ha hozzájárul egy vagy több kötet eladásához. A könyvből háromezer példányt nyomtattunk. Minden erőnket megfeszítjük, hogy a könyvből amerikai téren minél többet eladjunk. De vállal­kozásunk sikere attól függ, hogy fog-e akadni olvasótáborunkban legalább 100 olyan munkástárs, aki vállalkozik 4 (négy) példány rendelésére, illetve családja tagjai, (gyermekek, unokák, rokonok, stb.) valamint amerikai ismerősei között való terjesztésére. A könyv ára példánvonkint $1.50, négy könyv 5 dollárért. Ki jelentkezik elsőnek a “Könyves Gárdá”-ba.' Kérem azokat az olvasókat, akik készek e téren benünket támogatni, hogv leveleiket, rendelései­ket intézzék közvetlen hozzám. Munkástársi tisztelettel: DEÁK ZOLTÁN Aki segíteni akar, használja az alanti szelvényt: Deák Zoltán 130 East Kith Street New York 3, N. Y. Kedves Deák Munkástárs! Tudatom, hogy énrám is számit hat a “Spring­time on the Danube” terjesztésében. Csatolva küldök .............. dollárt................. példányért. Név: ..................................................................... Cim: . ...........................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents