Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-07 / 23. szám
Thursday, June 7, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 A "CHEROKEE’-BOMBA Miért kell abbahagyni a hidrogénbomba kísérleteket? Irta: Geréb József Hónapokig tartó készülődés és beharangozás után május ‘21-én végre a kis Namu sziget felett mégis csak felrobbantották a nagy hidrogénbombát, noha tiz napon keresztül a kedvezőtlen időjárás miatt napról-napra el kellett halasztani. Hogy a laikus világ némi fogalmat nyerjen arról, hogy milyen látványt nyújt egy ilyen bombarobbanás, az erre a célre speciálisan kiképzett újságírók olyan szavakat és kifejezéseket használtak, hogy azt érdemes eredetiben leközölni: “It was a savagely shattering terrific, stupendous, gargantuan, cataclysmic, awesome, hellish, ghastly apocalyptic convulsion.” Ne ijedj meg nyájas olvasó, nem kísérlem meg a gyönyörű mondat lefordítását, — hiszen úgy sem tudnám; — biztosra veszem, hogy igy is megérted. És ha nem, azt se olyan nagy baj. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy az ilyen mondatok nem szálldogálnak a levegőben sült galambok módjára, amiket egyszerű szájnyitással elfoghatunk. Nem bizony! Az ilyen mondatok éppenugy évek hosszán át tartó kísérletek és fejlődések eredményei, mint maga az a hidrogénbomba, amelynek borzalmas látványát igyekszik lefesteni. Mert az atombombával folyó ijesztgetéssel párhuzamosan fejlődött az a “szak-n\’elv” is, amit a* ilyen tudomány, szakma, propaganda vagy pontosabban mondva: a hidegháború megkövetel. Ezért van az, hogy az atombombával kapcsolatos minden nagy titkolódzás dacára is nyilvánosságra hoznak annyit, ami éppen elegendő a lakosság oly megrémitésére. hogy szó nélkül tűrje a militarizmus egyre növekvő “terrific, stupendous, hellish, etc. etc.” terheit. 7SO Hiroshima bomba Most is megtudtuk például, hogy ebben az egyetlen bombában több robbanó erőt összpontosítottak, mint amennyit kifejtettek a második világháborúban a mindkét oldalról kilőtt lövegek- kel és bombákkal együttvéve. De kapunk még másféle információkat is, amiket röviden igy lehet összefoglalni: A Hirosima városra dobott atombomba 20 ki- loton erejű volt. A “kilo” magyaru 1000-ret jelent. Kiloton tehát ezer tonna. Ennek megfelelő- leg a Hirosima-atombomba robbanóereje azonos volt 20,000 tonna TNT (nitro-glicerin) robbanóerejével. Egy “megaton” millió tonnát jelent, vagyis 50 Hirosima bomba foglal magában egy megaton robbanóerőt. Az a hidrogénbomba, amit Namu sziget felett robbantottak fel és amelynek a “Cherokee” nevet adták, a nyilvánosságra hozott információk szerint 10—20 megaton erejű volt. Vegyük tehát a közepest s mondjuk, hogy l'5 megaton volt, ami azt jelenti, hogy 750 Ilirosima-atombombával volt azonos értékű. Mármost ha meggondoljuk, hogy ha már a Hirosima-bomba is majdnem teljesen elpusztította a 100,000 lakosú várost, akkor mindenki elképzelheti, hogy micsoda “hellish” vagy “ghastly” pusztítást és gyilkolást lehet egy ilyen hidrogénbombával elérni? A réteges bomba Azoknak, akik kiváncsiak egy kis technikai információra is, elmondották, hogy a “Cherokee” nem “fission” és nem “fusion” (hasadó, egyesülő) bomba, hanem a “fission—fusion—fission” hármas átalakulás eredménye. Ez a bomba ugyanis három rétegből készül. Az első (külső) réteg közönséges robbanó anyag, valószínűleg TNT, melynek robbanása “kritikus állapotba” (fission) hozza a mellé helyezett körülbelül 33 fontnyi plutonium vagy más hasonló anyagot. Ez 30 százalékos effektus mellett 100 ezer tonnányi TNT-nek felel meg. A külső robbanó anyag tehát (fission) meg- hasadást okoz a plutonium atomoknál, mire any- nvi hőenergia szabadul fel, hogy 300 millió Cel- zius keletkezik, amelyben megindul a szemecskék (particles) láncreakciója, mire a második rétegben tárolt lithium (körülbelül 528 font) “fusion” (mag-egyesülés) utján héliummá válik, miközben még nagyobb mennyiségű energia (hő) szabadul fel. Ez a kiszámíthatatlan nagy hő aztán a belső rétegben elhelyezett uránium 238, kobalt, vagy más hasonló elemek “fission”-ját okozza. Egy másodperc igen kevés idő. Ha az ember nyugodtan számolni kezd: egy, kető, három,'. .. jól kiejti a számokat, akkor minden számjegy kimondására kell egy-egy másodperc. Ki tudja elképzelni ennek a piciny időköznek a század részét? Hát még az ezi'ed részét? És ime, az atomtudósok mégis azt mondják, hogy a fenti szakaszban elsorolt “fission-fusion-fission” robbanás mindössze 1.3 milliomod másodperc alatt megy végbe. Időmérés A másodperc milliomod része?! Ugyan ki tud ilyesmit elképzelni? Az atomtudósok, hogy segítsenek egy kicsit a képzelődésben, ezt a tanácsot adták: Indulj el úgy, hogy minden másodpercben teszel egy lépést és haladj egy vonalban szünet nélkül, tehát nappal és éjjel egyaránt 15 teljes napon át és akkor az igy megtett utat hasonlítsd össze az első lépéseddel. Fiz az első lépés a teljes ut 1.3 milliomoda lesz. (És aki még ezután sem tudja elképzelni ezt a kis időt, csak magát okolja érte.) Nos, hogy most már ismerjük a bomba szerkezetét, tanuljunk valamit a robbanó, jobban mondva a pusztító hatásáról is, amire a következő adatokat kaptuk: A 10 megaton erejű bomba 6.4 mérföld körzetben mindent elpusztít, még az acélvázu épületeket is. (A Cherokee esetében tehát 9.6 mérföld.) Súlyosan megrongál minden épületet 19.2 átmérőjű körzetben. (A 15 megatonos bombánál tehát 28.6 mérföld körzetben.) És végre a nagy hő és a radiáció megöl minden élő lényt 24 mér- földes körzetben; a Cherokees esetében 36 mérföld az átmérő. Persze a rádióaktiv felhők és a rádióaktiv hamu a szelek irányának megfelelőig még több száz mérföldnyi távolságra is halálos veszedelmet jelentenek. Az ajkunkra tóduló első kérdés, hogy vajon lehet-e védekezni az ilyen Cherokee-bombák ellen? A válasz nem nagyon megnyugtató dacára annak, hogy a napokban ugyancsak nagy publicitás közepette lőttek ki 6 darab bomba-gyilkoló “Nike” irányítható löveget. Azzal kapcsolatban tudtunkra adták, hogy a radár készülékekkel a közelgő ellenséges lökhajtásu bombázó gépeket 2—300 mérföld távolságból már észre lehet venni. Az ilyen gépek legjobb esetben is csak 5— 600 mérföld sebésséggel haladnak, a Nike azonban 1,500, sőt 1,800 mérföldet is elér és olyan furfangos műszerekkel van felszerelve, hogy elcsípi és felrobbantja a bombázót, bármint manővereznek is azzal. Másoknak is van Persze bárhol robban is fel egy ilyen Cherokee bomba, azon a vidéken óriási pusztítást okozhat. De még ennél is nagyobb baj, mint ahogyan a légierő generálisai elismerték, az hogy atom-, vagy hidrogénbombát már a Nike meg a hozzá hasonló “Honest John” nevű irányítható lövegek- hen is el lehet helyezni és akkor persze már egyik a másikat nem tudja elfogni. A másik baj az, hogy a mi politikusaink és militarista vezéreink állandóan hangoztatják, hogy a “Cherokee”, a “Nike,” a “Honest John” és egyéb hasonló borzalmas fegyvereket mind az oroszok ellen készítik és állandóan fenyegetik azokkal a Szovjetuniót és az azzal szövetséges népköztársaságokat. Ezért egészen természetes, hogy az oroszok is-csinálják az ő Nike-jaikat meg Honest John-jaikat, habár nem is dicsekszenek azokkal úgy, mint itt. De ha csakugyan vannak az oroszoknak is ilyen fegyvereik, — mondta az Air-Force egyik generálisa — akkor egyszer csak megtámadhatnak bennünket, ha mostanában nem is mutatnak rá hajlandóságot. Ennélfogva az Egyesült Államoknak még jobban ki kell fejleszteni a fegyvereit, még több atombomba .kísérletet kell végrehajtani, (noha a Cherokee maga vagy 50 millió dollárba került), vagy pedig lehetetlenné kell tenni, hogv a potenciális ellenség is igy fejlessze fegyvereit. EZ NYILVÁNVALÓAN CÉLZÁS A MEGELŐZŐ HÁBORÚRA. Amit eddig elmondottam nem uj dolog, csak rendszeresebb összefoglalása az eddig közzétett adatoknak. Az uj dolog, amit most fogok mondani, ami természetesen csak az én elgondolásomat, nézetemet tükrözi vissza. A kollektiv vezetés Az oroszok éppenugy dudják és látják a jelenlegi nagy fegyverkezésben rejlő óriási veszedelmet, mint mi. Ennélfogva rájöttek arra, hogy az őrületes fegyverkezésnek véget kell vetni mielőtt a végleges nagy katasztrófa az emberiségre szakadna. Ezért indítványozták azt, hogy abba kell hagyni a további hidrogénbomba kísérletekeiek, amit Amerika habozás nélkül visszautasított. De azt is látták az oroszok már régen, hogy ezt a végzetes harmadik világháborút csak a végletekig elkeseredett^ vagy a teljesen őrült ember indítaná el. Ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy az oroszok áttértek AZ EGYÉ- NI VEZETÉSRŐL A KOLLEKTIV VEZETÉSRE. Az egyéni vezetésnél egy ember elindíthat ja az atombomba dobálást, a kollektiv vezetésnél az ilyesmi alapos tanácskozás tárgyát képezi. És amig az oroszok áttértek a kollektiv vezetésre, addig itt mindent elkövettek, hogy a háború elrendelésének jogát kivegyék a kongresszus kezéből és az elnökre ruházzák. Egy hajszálon múlt, hogy azt a kongresszuson keresztül nem hajszolták. Mert hiába jelentette ki Eisenhower, hogy ő a javaslat elfogadása dacára sem indítaná el a háborút a kongresszus megkérdezése nélkül, de hátha például egy Nixon kerülne a White Houseba? Az utóbbi időben a polgári sajtó nagyon erélyesen kutatja, hogy az oroszok miért tértek át oly drámai módon a kollektiv vezetésre és miért aknázzák alá annyira az egyéni vezetést? Ugv vélem, hogy a helyes választ az atomfegyverekben találják meg. Először is azért, mert éppen az atomfegyverek miatt már nem kell annyira tartaniok a tőkés világ támadásától; másodszor pedig azért, mert az ilyen .borzalmas fegyvereket nem lehet, nem szabad egy emberre bízni, bárki is legyen az. AZ EGYIK hírhedt bölcs törvényhozónk, aki McCarthy névre hallgat, találkozik egy régi barátjával: “Jöjj át kedden a szenátusba, e<'V nagyon fontos beszédet fogok tartani”, mondja neki. “Miről?” kérdi érdeklődve a jóbarát. “Még nem tudom”, feleli az okos szenátor. TERJESSZÜK A “SPRINGTIME ON THE GANUBE’-GT! Minden eladott leitet egy-egy tégla, az amerikai-magyar barátság építéséhez! Ezernyi akadály, nehézség leküzdésével kiadtuk az első és egyetlen könyvet, amely hűséggel, szeretettel ismerteti az amerikai nép előtt magyar szülőhazánk múltját és jelenét. Minden olvasónk maradandó érdemet szerezhet magának, ha hozzájárul egy vagy több kötet eladásához. A könyvből háromezer példányt nyomtattunk. Minden erőnket megfeszítjük, hogy a könyvből amerikai téren minél többet eladjunk. De vállalkozásunk sikere attól függ, hogy fog-e akadni olvasótáborunkban legalább 100 olyan munkástárs, aki vállalkozik 4 (négy) példány rendelésére, illetve családja tagjai, (gyermekek, unokák, rokonok, stb.) valamint amerikai ismerősei között való terjesztésére. A könyv ára példánvonkint $1.50, négy könyv 5 dollárért. Ki jelentkezik elsőnek a “Könyves Gárdá”-ba.' Kérem azokat az olvasókat, akik készek e téren benünket támogatni, hogv leveleiket, rendeléseiket intézzék közvetlen hozzám. Munkástársi tisztelettel: DEÁK ZOLTÁN Aki segíteni akar, használja az alanti szelvényt: Deák Zoltán 130 East Kith Street New York 3, N. Y. Kedves Deák Munkástárs! Tudatom, hogy énrám is számit hat a “Springtime on the Danube” terjesztésében. Csatolva küldök .............. dollárt................. példányért. Név: ..................................................................... Cim: . ...........................................................................................
