Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-24 / 21. szám
May 24, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ XL, A tudomány világából KIS ÁLLATOK Ki látott már szabad szemmel egysedjtüeket? Az ember azt hinné, hogy e parányi lényeket csak mikroszkóppal fölfegyverzett szem pillanthatja meg a laboratóriumok világtól elzárt csendjében... 1798-ban Napoleon Egyiptomban partra szállt. Serege Kairónál ütközött meg a ma- meluk lovassággal. Világhírű csata ez, mert itt mérte össze erejét a feudális lovasság és a polgári néphadsereg gyalogsága, s a feudalizmus hadereje megsemmisítő veretéget szenvedett. Napoleon aki szerette a nagy szólamokat, az ütközet előtt a következő, hires szavakkal buzdította a franciákat: “Katonák, negyven évszázad tekint le rátok a piramisok csúcsairól”. Napoleon azonban tévedett: az egyiptomi piramisok olyan mészkőből épültek, amely főleg egysejtűek mészvázaiból keletkezett. Ezek az egysejtűek kereken 20 millió évvel azelőtt éltek. így hát Napóleon katonáira nem negyven, hanem kétszázezer évszázad tekintett alá a piramisokról. Ezeknek a 20millió esztendeje élt egysejtüeknek a megpillantásához igazán nem kell mikroszkóp. Nem kell — először — azért, mert roppant tömegeik a szó szoros értelmében hegyeket alkotnak; s nem kell — másodszor — azért sem, mert a piramisokat alkotó mészkő egysejtű állatai közt lencse nagyságúak is voltak. A piramisok mészkőkockáit felépítő állatkákat foramini- íeránák nevezik. A foramini- íerák ma is ott élnek a tengerekben, ahogyan ott éltek 500 millió esztendővel ezelőtt is. A különbség csak annyi,( hogy időről időre más-más fajok éltek ott, s éppen ennek ismeretében határozható meg az illető kőzet kora a benne található foraminifera fajok vázainak alapján. A tengerben óriási tömegben élnek egysejtűek. A tenger felszínén 1 liter vízben 10,000 egysejtű is található. Ezek közül például a mész- vázas foraminiferak hullái szakadatlanul leülepednek a ienékre, s ott mind vastagabb létegekben felhalmozódnak.^ E rétegek a földkéreg gyűrődései során fokozatosan fölemelkedve szárazra kerülhetnek. Ez történt a piramisok épitéséhez bányászott mészköve] is, amely 20 millió esztendeje ülepedett le. Az egysejtűek „íelentösége nemcsak abban áll, hogy kőzetté alakuló roppant üledéktömegeket alkothatnak. Egysejtű állatokból és növényekből él a tenger lakóinak nagy része, ha nem közvetlenül, hát közvetve. Rengeteg egysejtű találhaNAGY VILÁGA tó az édesvizekben is. Az óhazai szikes tavakkal előfordul, hogy néha megvörösö- lik a vizük: “vérré válnak”. Ezt a jelenséget is egy egysejtű faj rendkívüli elszaporodása okozza. A talaj legfelső 5 centiméterében is tömegesen élnek egysejtűek. 1 gramm talajban 10,000 is található. De nemcsak vízben, földben élnek egysejtű állatok, hanem az élő szervezetekben is. A legelterjedtebb emberi fertőző betegséget, a maláriát éppúgy egysejtűek okozzák, akár az álomkórt vágy'a lovak tenyészbénaságát stb. Az egysejtűek birodalma végtelenül változatos. Vannak közöttük akkorák, hogy csak a milliméter ezredrészeivel mérhetők, s vannak több centiméteresek is. Vannak teljesen alaktalanok, s vannak szilárd vázuak. Mindegyikre jellemző azonban, hogy teste kocsonyás anyagból : protoplazmából és a protoplazmától elkölönülő magból áll. A magon és a plazmán kívül az egyes egysejtű ‘mjóknak táplálkozásra, vizki- választásra, mozgásra stb. szolgáló, igen sokféle “sejtszerveik” lehetnek. Meddig él az egysejtű? E kérdésre azért nem köny- nyü felelni, mert az egysejtűek számtalan faja másmás módon él. De azért sem könnyű a válasz, mert sok függ a viszonyoktól is. Azt hihetnek, ha jól megy a soruk, hosszú életűek; ha bajban vannak, rövid életűek. A valóság azonban rácáfol elképzeléseinkre. Sok — különben egy-két napig élő — egysejtű, ha kedvezőtlen viszonyok közé kerül, különös változáson megy át. Elveszti sejtszerveit, legömbölyödik, és tokot alakit maga körül. így beto- kozódva, szárazon, hidegben sokáig megmarad, az élet jelei nélkül. Elpusztult? Beletelhet több esztendő, mig az egysejtű ismét kedvező körülmények közé jut; s lám, a tok eltűnik, az egysejtű újra él. Ki vállalkozna rá ezután, hogy meghatározza az ilyen uj életre ébredt egysejtű Rip van-Winklék korát.? Lássunk egy másik példát, a papucsállatkáét, amely alakjáról kapta nevét. Ez a kis állat szinte az egész Földön elterjedt. Meddig él a papucsállatka ? Kedvező visz- szonyok közt egyszer <Jsak ketté osztódik: k$t uj állat lesz belőle. így szaporodik. Ha egy állatból kettő lesz, a két uj születése nem egyéb, mint az anyaállat halála. Minthogy e halál után holttest nem marad, azt szokták mondahi, hogy a papucsál- latkák halhatatlanok. A valóságban szó sincs halhatatlanságról. Az egyén szempontjából mindegy, úgy hal-e meg, hogy teste hullaként felbomlik, vagy uj egyedek alkotója lesz. Még érdekesebb, hogy a papucsállatka egyedi élettartama szintén csak a körülményektől függ. Ha elegendő tápláléka van, 0 C fokon !3 naponként következik be egy- egy osztódás. 25—30 C fok hőmérséklet esetén 6—11 óránként. A papucsállatka baktériumokkal táplálkozik. Fejadagja óránként 100,000 • koli baktérium. Ha csökkentjük élelmezésüket, osztódásuk is meglassul. Ily módon sikerült' papucsállatkákat már 120 napig i^ életben tartani. Emberi arányokra átszámítva ez annyi, mintha egy ember életkorát 8000 évre hosz- szabbitanók meg. A papucsállatkák élettartamát tehát éppen a kedvezőtlen körülmények nyújtót-, ták meg. Egy másik sejtféleségnek, az amőbának az életét 130 napra sikerült megnyujtani azzal, hogy testéből mindig, levágtak egy kicsit, s ezzel megakadályozták az osztódását. E példák azt mutatják, hogy az egysejtűek világában, ha a faj virágzik és a szaporodás folyik, az egyedek rövid életűek, ha viszont a faj sínylődik, az egyedek élettartama megnyúlik. Ez a megfigyelés valójában csak egyes fajokra érvényes. Az egysejtűek világa a legnagyobb változatosságot mutatja; nehéz minden fajra érvényes általános törvényeket találni. Az élők világában az egysejtűek .ma élő fajai hasonlítanak leginkább a legősibb formákra. Az egysejtűek azonban korántsem egyszerű szervezetek, s jelentőségük—• roppant számukra való tekintettel igen nagy. Ákos Károly ’ Mindennapi gyümölcsünk, az alma ősidők óta szüntelen szerepel az alma az emberi eledelek közt. Csakhogy a tápláló- j értékéről nem mindig vélekedtek egyformán. Az ősember ugyan kedvelte, de már ■ a civilizálódás történetében j bizony olyan időszakok is adódtak, amikor nosszabb- rövidebb időre, részben vagy | teljesen szakítottak a gyümölcs élvezésével. Olykor helyenként a nyers gyümölcsöt az egészségre káros éteknek tartottak. Hiszen nem is olyan régen, még pár évti- jzeddel ezelőtt is, több helyt ; alig becsülték valamire, s csak olyan mellékes üdítő ele- ! delnek vélték. Honnét eredt ez a téves nézet? Alighanem J onnét, hogy a vegyi vizsgálatok aránylag kevés táplálóanyagot mutattak ki bennük. A szervezet sejtjeit fölépítő fehérjéből alig található a gyümölcsben, legtöbbjük még a “fűtőanyagot” szolgáltató cukorból és keményítőből is édeskeveset tartalmaz. Viszont annál több bennük a viz, általában 9(Pszázalék körül. így, terjedt el aztán szél- tében-hosszában az a nézet, hogy a gyümölcsöt csakis kellemes ize és üdítő hatása miatt érdemes fogyasztanunk, mert nem egyéb élve- izeti cikknél. Manapság az újabb kutatások eredményeként merőben másképp vélekedünk a gyümölcsökről. Úgy tartjtik: nem baj, hogy kevés bennük a fehérje s a szénhidrát. Annál több más, az egészségünk fenntartásához szükséges, tehát nélkülözhetetlen táplálóanyagot tartalmaznak, minők a különféle vitaminok, erjesz- tők, avagy a temérdek ásványi sófajta. A fehérjét, szén- I hidrátot, valamint zsírt tar- | talmazó eledeleket a gyümölcs I gazdag só- és vitamintartalmával egészíti ki. így válik változatosabbá az étrendünk. S igy befolyásolja kedvezően az anyagcserét a gyümölcs- fogyasztás. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk az alma. Világszerte mindenütt szives-örömest fogyasztják. Ha ez igy van — aminthogy igy -vám —, okkal és joggal kérdezhetik olvasóink: miért éppen az alma emelkedik ki a gyümölcsök sorából? Miért terjedt el ez a gyümölcs jobban a többinél? Hi-- szen összetétele nem különbözik jelentősebb mértékben gyümölcstársaitól. Ha e kér-. jdés nyitját szorgosabban ke- jressük, hamarosan megkapjuk a magyarázatot. Az alma egyik nagy előnye kiváló tárolhatósága. Nemcsak érése idején fogyaszthatjuk, miként sok más gyümölcsöt. Alkalmas helyen és megfelelő módon éltévé ősztől akár a következő év nyaráig, vagy éppen az újig eláll. Ugyancsak előnye, hogy temérdek, egymástól eltérő izü almafajta között válogathatunk. Van édes, savanyu, borizü, kesernyés, ananászizü alma, s igy módunkban állhat a fajták válogatásával kellemesen élénkítenünk étrendünket. így az almát hosszú ideig naponta ehetjük, mégsem unjuk meg. Hogyan hasznosítjuk legjobban az alma értékeit? Az almában levő táplálóanyagok ugv értékesülnek a leghasznosabban, ha éhgyomorra fogyasztjuk. így reggel fölkeléskor együnk egy almát. De jól rágjuk meg, hogy a benne levő tápláló- i anyagok -— többek között a j különféle savak, sók, vitaminok — könnyen felszivódja- jnak. Lehetőleg sohase há- I mozzuk meg az almát, hanem inkább jól megmosva fogyasszuk. A héjában ugyanis fölöttébb értékes táplálóanyagok halmozódnak fel, s ezek a fölösleges hámozással elvesznek. Almaevéskor megindul az egészséges nyálképződés* gyomornedvtermelés, s igy a gyümölcsevést követő reggeli táplálóanyagai is jobban értékesülnek. De szerepeljen az alma a nap tővábbi étkezéseiben is. Az almában levő tápláló- anyagok közül a legértékesebbek egyike a C-vitamin. Igaz, hazai gyümölcseink egyike-másÍKa sokkal több C-vitamin c tartalmaz, csakhogy ezek legtöbbjét bajos tárolni. Az alma C-vitamin- tartalma a faijlák szerint változik. Tíz deka alma átlag 6—8 milligrammot tartalmaz. De némely téli aranv- parmenben akár a kétszeresét is megkapjuk. Átlagos napi 50 milligramm C-vita- min szükségletünket ugyan kizárólag almával aligha fedezhetjük. De ha minden nap fogyasztunk kettőt-hármat, már megközelítjük a szükséges napi előírást. Szerfölött érdekesek ama külföldi vizsgálatok, amelyek a különféle módon elkészített alma C-vitamintartalmát határozzák meg. Jóllehet nem vitás, hogy a friss nyers gyű-/ mölcs tartaljnazza a legtöbb C-vitamint, mégis néha, a változatosság kedvéért más alakban is fogyaszthatjuk. A rövid ideig tartó főzés-sütés ugyanis nem pusztítja el teljesen a hatóanyagot. így az aszalt almában az eredeti C- vitamintartalomnak 50 százaléka, a főttben 40, a pároltban 60, a sültben 30 százaléka megmarad. , j Az almában a C-vitaminon kívül még némi karotin is található, s ez a szervezetünkben A-vitaminná alakul. A különféle sókról is meg kell emlékeznünk, amelyeket az almában földerítettek. Kö- izöttük szerepel a mész, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a kálium s egy kevés tóa növekedésben levő, vérvas is. Ezért is igen ajánlha- szegény gyermekek számára(Folytatjuk) Öreg ember nem vén ember J. D. Manis, De Witt, Árkán— sasban betöltötte 104-ik évét, Harmadik feleségével most ünnepelte házasságuk egy éves évfordulóját. Tudja miképpen kell megőrizni a házibékét. “Nem avatkozom feleségem dolgaiba” mondta. “Megpróbálok azt vásárolni amit az aSZ- szony akar.” A “menyecske'® 64 éves. i
