Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-24 / 21. szám
02 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 24, 1956 Mi újság az óhazában? Negyvenezer lakosú uj városrész épül a Mária Valéria-telep barakkjai helyén — Magyarországi riport — Budapesten az utóbbi időben uj, nagy lakótelepek építkezése idult meg. Az így kialakuló uj városnegyedek városrendezési terveiről Prei- sich Gábor, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalati főépítésze a következő nyilatkozatot adta: » —A második ötéves tervben nagy, több ezer lakásból álló lakónegyedek építésére térünk át. —Több helyen épül ilyen nagy lakótelep. Csepel déli részén, Zuglóban és a Lágymányoson alakul ki egy-egy uj városrész, a legnagyobb lakótelep azonban az Üllői ut két oldalán, az egykori Mária Valéria-telep helyén és az azt környező üres területeken épül a második ötéves terv éveiben. Nem túlzás azt mondani, hogy uj város épül itt, hiszen a hatalmas lakótelep bérházaiban negyvenezer lakos talál otthonra, csaknem kilencezer uj lakásban. —A városrendezési terveket a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, a magasépítési terveket a Lakóépülettervező Vállalat építészei készítik el. —Az uj lakótelep város- rendezési tervének alapja az, hogy öt körzetre osztja a telepet. Minden körzetnek megvannak a maga közintézményei: iskolái, óvodái, bölcsődéi és üzletközpontjai. Az egséz lakótelep központjában épül a gimnázium, a kórház, a rendelőintézet, a mozi. —Az uj városrészt miniden oldalról parksáv veszi körül, a parkok benyúlnak a 'telep közepéig. A parksávban kapnak helyet a sporttelepek. Az épületek a parkoktól övezve helyezkednek el. A lakótelep üllői ut menti részén öt- és hatemeletes, esetleg hétemeletes épületek [emelkednek majd, a lakótelep i belsejében inkább háromemeletes házakat építenek. Az egyes körzetekben az épüle- j tek belső kertek köré cso- ! portosulnak, ezenkívül meglesz minden körzetnek a ma- {ga nagyobb zöldterülete, : gyermekjátszóterekkel —A Mária Valéria-telep ^barakkjai helyén épülő uj vá- j rosnegyed építkezése már i megindult. Az Üllői ut északi * oldalán már folyik a munka, közmüvekkel látják el a területet s csaknem ezer lakás van építés alatt. Épül a nyíregyházi sporttelep Nyíregyházának a felszabadulás idején mindössze egy valamirevaló sportpályája volt. A 40-es évek 2-ik felében, mint mindenütt az országban, Nyíregyházán is fejlődésnek indult a sportélet és a rossz pályaviszonyok egyre sürgetőbben követelték egy korszerű sporttelep létesítését; Az első ötéves tervben, 1951-ben meg is kezdődött égy minden igényt kielégítő sporttelep építése. Vajon mi történt az elműt öt év alatt Nyíregyházán, s hogyan is áll a több mint 20 ezer nézőre tervezett sporttelep építése? Jelenleg készen van a labdarugó-pálya, talaja azonban nem kifogástalan, mert az altalaj fölé rakott humuszréteg egyenlőtlen. A futópálya a közelmúltban készült el: kifogástalan és igy bizonyára sok örömet szerez majd a közel félszázezres város atlétáinak. Elkészült a beton lelátó is, valamint a pálya locsolásához szükséges vízvezeték hálózat, a vízmennyiséget biztosító kutakkal együtt. Eddig közel 3 millió forintba került a sporttelep, s .ebben az évben a további munkálatokra 1,700,000 forintot kapott a város. Ebből az ösz- szegből biztosítják az öltözők megépítését, az atlétikai pályák teljes befejezését, a belső választó korlátok megépítését és a felvonulási tér rendezését. 50,000 forintot berendezési tárgyak beszerzésére (gátak, mércék, kalapácsvetőketrec, hangszórók) fordítanak. A megyei tanács is jelentős segítséget nyújtott tartalék keretéből. “Szívügye” a sporttelep megépítése, hiszen az uj sporttelep által a megye sportja színvonalasabb lesz és bizonyára az eddiginél is nagyobb tömegek kedvelik meg a sportolást. Nyíregyháza sportoló fiatalsága már nagyon várja a sporttelep megnyitását. KI TUD RÓLUK? AZ alanti egyyéneket igen fon- ^ tos családi egyéni vagy örökö- i sódéi ügyekben sürgősen kere- j sik óhazai hozzátartozóik. Akik tudnak hollétükről, hívják fel as illetők figyelmét arra, hogy ma- j gyarországi hozzátartozóik keresik őket. Minden további felvilágosításért forduljanak a Magyarok Világszövetségéhez, Budapest 62. P. O. B. 292 özv. Kálmánchey Elekné szül Czinü Mária, Uj fehértó, Szolnok vm. lakos keresi testvérét, Czinü Istvánt, aki 1914-ben vándorolt ki az USA-ba Ujfehértó- 'ról. Apja: Czinü Mihály, anyja j Hilóczki Mária. Czinü István ! állítólag New Yorkban lakott jállandóan. Felesége, Ujfehértói í származású Menyhért Johanna nevű volt, aki meghalt. m ‘ I Szirbik György, anyja neve is Szabolcs-Szatmár - a nagy gyümölcsöskert Külföldi üdülésre megy 300 ipari tanuló BUDAPEST. — A Munka- erőtartalékok Hivatala megszervezi az ipari tanulok külföldi üdülését. Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban háromszáz ipari tanuló tizenöt napot tölt" a nyáron. • Uj légijárat indul Berlin — Prága — Budapest — Szófia, illetve Berlin — Prága — Budapest — Bukarest útvonalán. Az első já- jrat május 15 -én érkezett Budapestre. Figyelem Newark és környéki magyar testvérek! UZSONNA DÉLUTÁN BOUND BR00K0N A Bound Brooki Munkás Otthonban MÁJUS Hó 27-ÉN, VASÁRNAP DÉLUTÁN kellemes társasösszejövetelt rendezünk Finom házilag készült sütemények, szórakoztató program! A BOUND BROOKI MAGYAR KULTUR OTTHON NŐI KÖRE------------;—7——--------------v, A Magyar Védelmi Bizottság CSALÁDI KIRÁNDULÁST tart a kies EDENWALD ERDŐBEN, (Seton Park) május 27*én, vasárnap egész nap Kitűnő enni- és innivalók lesznek. — Esős idő esetén a Magyar Házban, 2141 Southern Blvd. alatt lesz megtartva. ÚTIRÁNY: IRT White Plains Rd. subwayval a 1-80-ik utcai állomásig, ott átszállni a Dyre Ave. shuttlera az utolsó állomásig. Onnan rövid séta a parkig. — Magyarországi riport — “Öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is” — olvassuk ■ a második ötéves terv irányelveiben, amelyeket a párt megvitatásra a dolgozók elé bocsátott. Lássuk, hogyan tudja kivenni a részét ebből a munkából Szabolcs-Szatmár megye, amelyet nagy gyümölcsöskertnek szoktak nevezni. Öt esztendővel ezelőtt tízezer hold gyümölcsösünk volt.- Azóta még tizezer holdat telepítettünk és ennek egy része az idén már terem is. Jelenleg tehát 20.000 hold a gyümölcsösünk, ebből 14,000 hold alma. Ezenkívül van még körülbelül 6000 hold szórványgyümölcsös, egy része a Szamos-Tisza menti ártéri területen levő úgynevezett “dzsungel”, kiöregedett, sürü térállásu szilvások és diósok, jobbára egyéni kezelésben. Az elmúlt öt évben [többet telepítettünk, mint a j felszabadulás előtt húsz év alatt, s nagy részét futóhomokon, amelyet igy hasznosítottunk legcél§zeriiben. Most az a tervünk, hogy a következő öt évben újabb 12.000 holdat telepitünk. Hogy ez mit jelent a termelés növelésében,azt szemléltető példa magyarázza meg. 1960-ban már tiz-tizenötezer vagonnal több almát tudunk adni a fogyasztóknak. Ha ezt a mennyiséget egy vasúti szerelvénybe raknánk be, a vagonsor Nyíregyházától Buda- j pestig érne. Az uj telepítéseket elsősorban a nyírbátori, nagykál- lói, baktalorántházi és keme- csei járás futóhomokjára, valamint a kisvárdai járás alsó területeinek és a vásá- [rosnaménvi, mátészalkai já- jrás homokjára szánjuk. Ezeken a helyeken főként télialmát, Ujfehértó, Érpatak, Nagykálló és őr körzetében meggyet, a fehérgyarmati járásban diót és szilvát, ‘ Nyíregyházán és környékén bogyós és szemcsés gyümölcsöt telepitünk. A kötött talajokon elsősorban a megle- ivő gyümölcsösök pótlását és I felújítását végezzük el. A [csengeri, fehérgyarmati, vá- sárosnaményi és kisvárdai járásban — ahol szükséges — a fák ifjitásával, ritkításával felújítjuk a gyümölcsösöket A gyakorlatilag nem hasznos ártéri “dzsungelt” is fokozatosan rendezzük: évenként 1000—1200 holdat átállítunk belőle. Mi igy gondoljuk elérni a második ötéves tervben kitűzött célt. Ehhez azonban Tokai Julia, New Yorkba vándorolt ki az előző sorokban szereplő Juhászékkal. számba kell venni a reális előfeltételeket. A nagyarányú telepítéshez nagymennyiségű oltványra van szükség: ’százholdanként átlag 600-ra. Az oltványokat nagyobbrészt központi készletből várjuk, de helyben is termelünk. Ebben a tekintetben nincs különösebb gondunk, mert az állami faiskolák termelése két éven belül már akkora lesz, hogy korlátlanul kielégíti kívánságainkat. A növényvédelem, azonban alapos javításra szorul — mint az irányelvek is kimondják —, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztésével. Mai gépparkunk kevés a korszerű növényvédelemhez. Ezzel a gépparkkal egy-egy permetezést 8— 12 nap alatt lehet végrehajtani, holott az eredményes védekezéshez az kellene, hogy [három-négy nap alatt befejezzük. A most következő gazdasági évben ötven darab 80—100 hektoliteres napi teljesítményű motoros gépre van szükségünk. Mivel a telepítések során a gyümölcsösök területe egyre növekszik, a továbbiakban már évi 100 motoros géppel és kétezer batériás hátigéppel kellene I gyarapítani a gépállományt. Vegyiparunk az uj ötéves terv szerint nagymértékben fejlődik A gyárak ügyeljenek arra, hogy mindig jó növényvédő szert kapjunk, mert bizony nem egyszer kifogásolható a minősége. fi. termelés növelése során egyre inkább szükségessé válik. hogy itt nálunk mielőbb évi 1000 vagon kapacitású I konzervüzemet állítsanak fel gyümölcsíz, folyékony gyümölcs és pulp készítésére, j Később, 1960-ban már legalább 2000 vagon gyümölcs ipari feldolgozására számíthatunk. A tiszamenti községekben pedig szilvaaszalókat kell épiteni, mert a szilva- aszalvány jó exportcikk. Ezzel eljutottunk elsőrendű problémánkhoz, az exporthoz. A külföld csak teljesen hibátlan gyümölcsöt vesz át. Ha kivitelünket növelni aftarjuk — márpedig akarjuk is, tudjuk is —, akkor a központi begyüjtőhelyeken: Mátészalkán, Csenge- ren, Fehérgyarmaton, Nyíregyházán 1000—1000 vagon befogadóképességű hütőhá- zat kell épiteni, de a gyümölcstermelő szövetkezetek is gondoskodjanak tároló és csomagoló színekről. A helyzet ugyanis az, hogy megfelelő tárolóhely hiánya miatt az idén több száz vagon alma esett ki az exportszállításból, s második ötéves tervünk végrehajtása során ennek már nem szabad megismétlődni. Nagy Sáncjor megyei kertészeti felügyelő
