Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 2. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 12, 1956 Mi újság az óhazában? ?.-■ - - — -- -------- ....... ------------------- — 1 ' ----------- ■= A magyar ipar fejlődése 1955-ben ■— Magyarországi riport — Ha számot akarunk adni a búcsúztatott esztendőről, elsősorban a munkáról, becsületes munkával szerzett uj javainkról, gyarapodásunkról, eredményeinkről kell beszélnünk. A sok közül például arról, hogyan értük el 1955- ben-a legújabb szocialista város alapjainak lerakását Ti- szapalkonya mellett, vagy a 25,000 tehergépkocsi, a 75 uj gyár születését a megtervezett esztendők kézfogásában. Az első ötéves terv idő-> szakában gyáriparunk fejlő-I dési üteme az 1929—1938. évek közötti átlagnövekedést tfyolcsorosan múlta felül. Gépipar A nehézipar szive, a gépipar december 23-án befejez- té termelési tervét. Sok esztendő után 1956 lesz az első olyan év, amikor már az év első napjától kezdve teljes lendülettel, felkészültséggel láthatnak munkához gépipari üzemeink. Zavartalanul dolgoznak, hogy korszerű, uj gépekkel erősítsék tovább nehéziparunkat, fogyasztásra termelő könnyűiparunkat, fejlesszék mezőgazdaságunk gépesítését s megtermeljék az újabb 3760 traktort és egyéb mezőgazdasági gépek ezreit a szocialista átalakulás felé nagy léptekkel haladó falunak. Megelőzőleg dec. 20- án befejezte, sőt túlteljesítette exporttervét is a gépipar, aminek a jelentőségét csak akkor mérhetjük fel teljességében, ha tudjuk, hogy hazánkban milyen nagy szerepe van a külkereskedelemnek a szocializmus alapjai lerakása, a szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesítése, az általános jólét növekedése szempontjából. A jelentőségében megnőtt nehézvegyipar ugyan csak túlszárnyalta évi tervét, és jövő évi készleteit is biztosította. A korszerű műanyag-ipar megteremtése irányában haladó iparág fejlődésének idei kiemelkedő állomása volt a péti rekonstruklió befejezése, a már műtrágyát adó Sajó- menti Vegyikombinát üzembehelyezése és a Tisza vidéki Vegyikombinátnak, a népjó- lét emelése újabb gigászi müvének alaplerakása. Bányászat A szénbányák gépesítésében hatalmas eredményeket értünk el: 1949-ben szénbányáinkban mindössze 700 folyóméter gumiszalag és 4700 folyóméter kaparószalag működött — 1954-ben ez a szám 66870, illetve 52.000 folyóméterre nőtt. Az idén még fokozódott a gépi szállítás, a szénjövesztés és rakodás gépesítése. Ma már sok olyan bányánk van, mint a mizserfai Pálhegy II. akna, ahol a Kóta-féle millszekundom o s robbantási eljáráson kívül SZ-153-as rakodógépek is könnyítik a termelékenységet. Ennek ellenére a szénbányászatban az év utolsó napjáig is az adósság törlesztéséért folyik a küzdelem. Most, esztendő végén beszámolhatunk arról, hogy sikeresen megvalósítottuk a kenyérgabona és a főbb kapás- növények termésének növelésére vonatkozó 1955. évi terveinket, sőt a mezőgazdaság jó néhány területén túl is teljesítettük. Gyarapodott szarvasmarha- és sertésállományunk. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben csaknem 100 százalékkal több gyümölcs termett hazánkban, mint tavaly, szőlőtermésünk idei átlaga pedig 60 százalékkal múlta felül a tavalyit. Végeredményben mezőgazdaságunk összhozama az előirányzottnál nagyobb mértékben növekedett, ami természetesen elősegíti népünk jövő évi jobb ellátását T ermelö- szövetkezetek A most záruló évben végzett munkánk egyik legnagyobb sikere', hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés színvonala nőtt az előbb ismertetett mértékben, hanem számottevően tovább erősödtek termelőszövetkezeteink is és a dolgozó parasztok újabb tízezreivel gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok tábora. A termelőszövetkezeti gazdálkodás egyre növekvő mértékben bizonyítja a nagyüzemi társasgazdálkodás fölényét a kisparcella-gazdálko- dással szemben. A termelő-! szövetkezetek átlagos termelési eredményei is jelentősen felülmúlják az egyéni parasztgazdaságokét. 1955,-ben búzából 1, 6, őszi árpából és kukoricából egyaránt 1.2 cukorrépából 18, burgonyából 7 mázsával termeltek többet átlagosan holdanként, mintamennyi az egyéni paraszt- gazdaságok országos átlaga. Nem ilyen nagyarányú, de igen lényeges a termelőszövetkezeti állattenyésztés idei fejlődése .is. Közös tehénállományuk 22 százalékkal nőtt az idén s az egy tehénre jutó évi tej hozam 210 literrel volt nagyobb 1955-ben, mint, tavaly. A termelőszövetkezetek idei eredményei azt is mutatják, hogy a közös szövetkezeti vagyon, 'ami a nagyüzemi társas gazdaságok további erősödésének és a ta- >rok jólétének biztos alapja, ebben az évben tovább gyaBármily fontosak is egyenként, részletesen nem elemezhetjük itt az egyes ipari minisztériumok munkáját, de a | legutóbbi napok jelentéseiből kitűnik, hogy többségük — az Építőipari, a Vegyi- és Energiaipari, a Könnyűipari, az Élelmiszeripari Minisztérium — sorra teljesítette termelési tervét. pédig a múlt évihez képest mintegy 23 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek or- szágseerte megmutatkozó fölénye, egyre javuló gazdasági eredményei igen kedvezően hatnak a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának alakulására. Akármerre I járunk az országban, azt ta-J pasztáijuk, hogy bár a szór- ! galmas, egyénileg dolgozó | parasztok is jól megtalálták számításukat, egyre inkább ki tudják elégíteni megnőve-, kedett anyagi és kulturális j igényeiket, a jól működő termelőszövetkezetek' tagjainak nagyobb a jövedelme, mint! az egyénileg dolgozó parasztoké. Ebből következik, hogy többet tudnak fordítani házépítésre, tatarozásra, bútor-j vásárlásra, ruház kodásra,! szórakozásra, mint az egyéni dolgozó parasztok. Nyilván- ; való, hogy látják, tudják ezt a még egyénileg dolgozó pa- i rasztok is. S mindaz, amit a termelőszövetkezeti családok életéről ők maguk tapasztalhatnak és tapasztalnak is, egyre közelebb viszi őket a j nagyüzemi társasgazdálkodáshoz. Ez az alapvető oka annak' is, hogy ebben az évben j 86,488 dolgozó parasztember | 1 szakított a régivel és válasz- j tóttá az az újat, a termelőszö- í vetkezetek Az idén a nagyüzemi társasgazdálkodásra lépett dolgozó parasztcsaládok 392.618 hold földdel léptek be már működő termelő- j szövetkezetekbe, vagy alaki-; 1 tottak uj szövetkezeteket. Ez. j a fejlődés, a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű gyarapodása ezekben a he-1 teliben is folytatódik s nem kétséges, hogy egyre újabb sikereket hoz. A mezőgazdaságunk egyéves fejlődéséről alakított kép nem lenne hü, ha elhallgatnánk azokat a hibákat, 1 amelyek az eredmények mellett előfordultak és fontos tanulságul szolgálnak a jövőre nézve. Ilyen mindenekelőtt, az, hogy még nem terjedtek el elég- széles körben a jól bevált termelési módszerek. , Ennek egyik oka, hogy nem teljes a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat kapcsolata. Nem sikerült kellőképpen lsökkenteni az önköltséget sem s még szocialista nagyüzemeinkben sem érvényesül' eléggé az észszerű takarékos- : ság. Nem alkalmazzuk és; A magyar mezőgazdaság egy esztendeje-Magyarországi riport 88 országgal van kereskedelmi kapcsolata Magyarországnak Beszélgetés Incze Jenővel, a magyar külkereskedelmi . miniszter helyettesével BUDAPEST, január 2. —I Hazánkat az első ötéves | terv, a nagyszabású iparosítás eredményei agráripari; országból ipari agrár ország-I gá változtatták. A változás jelentősen megnövelte külkereskedelmünk méreteit is.* 1 Magyarország ma a szocialista tábor országain kívül több mint nyolcvan kapitalista országgal folytat külkereskedelmet. Exportunk növekedő- j se a hazai termelés növelésé- j re és az életszínvonal emelésére egyaránt kihat. Minél keresettebek a magyar áruk és minél előnyösebb ezeknek a cseréje a nemzetközi piacon, annál nagyobb a lehetőségünk, hogy egyre jelentősebb tartalékokra építhessük népgazdaságunk k ü 1 f ö Idi áruval való giztonságos ellátását. A külkereskedelem gazdasági fontossága mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ápolása és szélesítése a leghatásosabban segíti a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés elmélyítését. Kérésünkre Incze Jenő, a külkereskedelmi min iszter első helyettese az alábbiakban tájékoztatja lapunk olvasói t külkereskedelmünk idei eredményeiről és a jövő évi lehetőségekről, tennivalókról. — Melyek voltak ennek a folyamatnak legjellemsajátqssággai az 1955-ös évben? — Elsősorban az, hogy mind az import, mind az export vonalán kiszélesítettük külkereskedelmünket, uj országokkal vettük fel a kapcsolatot. Erről később még részlesebben beszélek. Az idei évet még egyéb kiemelendő sajátosságok is jellemzik, amelyek bizonyítják, hogy a cél, amit magunk elé tűztünk — a termelés tervszerű1 növelése a nehézipar elsődlegességének biztosítása utján, az életszínvonal fokozására — helyes politika volt. Iparunk 1955-ben jobban termelt a külkereskedelem számára — gyakorlatilag a késedelmes szállításokból eredő hiányosságok megszűntek. Persze, akad még elég tennivaló e téren is. Éppen az előző év hibái miatt nem számolhatunk be ugyanilyen sikerről nem használjuk ki a gépeket a mezőgazdaságban lehetőségeinkhez képest. Termelőszövetkezeteink, de állami gazdaságaink eredményei is jobbak lehettek volna, ha a nagyüzemi termelés alapos megszervezéséhez több segítséget adnak erre hivatott szervek, szakemberek. i a nagyrészt híradástechnikai ; termékeket felvevő Kínával kapcsolatban. Tény azonban, : hogy a késedelmesség meg- I szüntetésében gyökeres fordulatról beszélhetünk. | . — A forgalom növekedésének üteme hol volt nagyobb: a népi demokratikus, vagy a tőkés országok viszonylatában? j — Ez is egyik jellemző sajátossága az idei évnek: a kapcsolatok kiszélesítése a ; tőkés országok javára volt most erősebb ütemű — bár kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal is igen számottevően fejlődtek. Konkrétabban válaszolva a feltett kérdésre: Ausztriára, NyugatNémetországra, Franciaországra, Görögországra, Finnországra, Törökországra és — a kapcsolatok ujrafelvéte- le után — Angliára gondo- j lók. És nemcsak Európával erősödnek kapcsolataink, hanem Indiával, Egyiptommal, Brazíliával, Indonéziával is.. I * * — Ezek régebbi vásárlóink, j Vannak újak is? —A legújabb á Délafrikai Unió, Burma, Malaya, Ceylon, Chile, Paraguay. Uj ki- rendeltségeket létesítettünk az utóbbi időben Belgrádban, a'kapitalista országokban pedig Athénben, Rio de Janei- róban, Damaszkuszban, Bom- bayban. Ezekkel az országokkal a következő évek folyamán tovább akarjuk erősíteni kapcsolatainkat. — Mit tesz saját hatáskörében a Külkereskedelmi Minisztérium az exportra dolgozó ipar támogatásáért? — Mindenekelőtt uj módon fogtuk meg a külkereskedelemnek az iparral való kapcsolatát. A kiküldetések során jelentős számban utaztatunk ipari szakembereket is, hogy gyümölcsöztessék tapasztalataikat, beszámoljanak a külföldi piacokon tett észleteikről. I — Milyen nagyobb megrendeléseket kaptunk az egyes országoktól? — Egyiptomtól Diesel hidraulikus mozdonyokra, hidak és hőerőművek készítésére és építésére, Indiától gőzmozdonyokra, Finnországtól tehergépkocsikra. autóbuszokra, motorkerékpár <ra, Görögországtól autóbuszokra, motorkerékpárokra, kombájnokra, Törökországtól malomberendezésekre, vizierő- müvekre, Argentínától szerszámgépekre, hengereltárukra, szárazföldi jármüvekre, Brazíliától Diesel kalorikus gépekre kaptunk megrendelést.
