Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-29 / 13. szám
March 29, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A NÉGER NÉP HELYZETE AMERIKÁBAN MA A DÉLI ORSZÁGRÉSZEK POLITIKAI HATALMA Vita Sztálin történelmi szerepe körül (Folytatás az 1-ső oldalról) Ez volt, többek között az oka annak, hogy az amerikai magyarságot és általában az egész amerikai népet oly váratlanul érték a Szovjetunióban nyilvánosságra hozott súlyos vádak Sztálin ellen, Mik ezek a vádak? A zárt ülésen tett jelentésében Kruscsev részletes elemzés alá vette Sztálin egész életpályáját, különösen az 1934-iki pártkongresszus óta. E jelentésen a jelenlegi Központi Bizottság minden valószínűség szerint csaknem három évig — a Sztálin halála óta eltelt időszak folyamán — dolgozott. Kruscsov tárgyilagosan elemezte Sztálin történelmi érdemeit a polgárháborúban, a trockiz- mus elleni küzdelemben, az ország iparosítása és a földmivelés kollektivizálása terén. De ép oly részletes elemzés tárgyává tette Sztálin tévedéseit és hibáit is. Rámutatott arra, hogy miként hatolt be az egyén felmagasztalása a Szovjetunió népe és a párt életébe, hogyan szűnt meg a kollektiv vezetés és hogy mily roppant veszélyeket hozott ez magával. Rámutatott arra is, hogy miként torzították el te légkörben a történelmet, miként helyezte magát Sztálin a párt felé, miként tekintett el a kollektiv vezetés alkalmazásától. Ez a magatartás súlyos hibákra, tévedésekre és igazságtalanságokra vezetett. Az egyik ily súlyos tévedés, amely könnyen végzetessé válhatott volna nemcsak a szovjet népre, hanem az egész emberiségre, az, hogy Sztálin az 1940—41- es időszakban nem hitt a korai náci támadásban és ennek következtében a szovjet hadsereg nem volt rá megfelelő módon felkészülve. Köztudomású, hogy amikor a nácik megtámadták a Szovjetuniót, az első hónapokban nagy győzelmeket arattak és képesek voltak mélyen behatolni a Szovjetunió területére. Igaz, a szovjet hadsereg később megállította és legyőzte őket, de csak mérhetetlen véráldozat árán. E Eroppant vérveszteség egy része, mint most kiderült, elkerülhető lett volna, ha Sztálin alkalmazta volna a kollektiv vezetést, ha hallgatott volna kollegáira, sőt ha hallgatott volna akár Churchillre, akár az akkori moszkvai angol követre, Sir Stafford Scrippsre (ez utóbbi közismert szovjetbarát szocialista vezér volt) akik heteken, hónapokon keresztül figyelmeztették Sztálint arra, hogy Hitler készül a támadásra. Még talán ennél is súlyosabb következményekkel járt az egyéni kultusz, az igazságszolgáltatás terén. A világ első szocialista államában a törvény nem bizonyult megfelelő védelemnek az átlagos polgár számára! Hamis, koholt vádak alapján tartoztattak le és börtönöztek be szovjet munkásokat és polgárokat. A Központi Bizottság az elmúlt három év folyamán számos ilyen kétes esetet vizsgált felül, és megállapította róluk, hogy hamis volt a vád. igazságtalan az ítélet, szóval “frame up”-ok voltak! Intézkedések történtek és vannak folyamatban, hogy az igazságszolgáltatás biztosítva legyen ilyen visszaélésektől. Az igazságtalanul elítélt polgároknak (köztük azoknak is, akiket a -trockizmus elleni küzdelem ürügye alatt ellenségnek nyilvánítottak) elégtétel szolgáltatott, Visszaállították a párt és a kormány teljes el- jenőrzését a rendőrség és az államvédelmi hatóság felé. Helyreállították a Felülvizsgáló Törvényszék jogkörét is, amelyet eddig alig hagytak működni. A fentiekben természetesen csak rövid összegezését adhattuk annak az átértékelésnek, amely jelenleg a Szovjetunióban és másutt is folyamatban van Sztálin működését és történelmi szerepét illetőleg. Ez az összegezés, ép úgy mint a polgári lapokban megjelent hírek e témáról számos kérdést és hozzászólást fog kiváltani olvasóink köréből. Lapunk szívesen fogad minden kérdést és hozzászólást e roppant horderejű és az emberek százmilióit érdeklő ügyben. Minden bizonnyal felmerül majd a kérdés, hogy ha a jelenlegi szovjet vezetők ennyire tisztában vannak az “egyéni kultusz” veszélyeivel, íennyire tisztán látják Sztálin hibáit, tévedéseit, mért nem jöttek ki kritikájukkal akkor, amikor Sztálin élt? Mért vártak addig, amig Sztálin meghalt és most kritizálják Sztálint, amikor már nem tud a kritikákra válaszolni? A kérdésre természetesen az a válasz, hogy pontosan azért jjitt ki a kritika most, mivel ad- ■Mg, amig Sztálin élt, nem lehetett alapvető kérésekben őt kritizálni, a legsúlyosabb következmények nélkül! Irta: W. E. B. Dubois Milyen hatással van a négerek választójogának megvonása a demokráciára US-ben? Ez országos fontosságú kérdés. Ez nem körzetekre korlátozható irigységen vagy a polgárháború keserű emlékein nyugszik. Ez nem faji elfogultság, vagy a négerek iránti szeretet vagy a velük szemben érzett gyűlölet kérdése. Ez a demokratikus kormány gyakorlati kérdése az Egyesült Államokban. Arról van szó itt, hogy a közvéleményt, ne pedig a magánvagyont, engedjük úrrá válni hazánkban. A jelenlegi tényállás szerint a népességen nyugszik a kongresszusban való képviselet. Ha a népesség bármelyik részének nem engedik meg, hogy szavazzon, akkor a kongresszusban a képviseletnek nem volna szabad erre a választójogától megfosztott országrészre alapulni. Törvény, hogy a négerek amerikai állampolgárok és meg kell számolni őket, hogy a kongresszusban való képviseletük alapja gyanánt tekintsék. Minden körzet vagy állam, amely a néger népességet megszámlálja, hogy alapja legyen a kongresszusi képviseletnek és aztán nem engedi meg ezeknek a polgároknak, hogy szavazzanak, nemcsak lefokozza a négereket, hanem az ország más részeitől is elveszi azt a hatalmat, amely azokat megilleti. Ezt a hatalmat áthelyezi a választójogától megfosztott körzetre. Hatalommal jutalmazza a törvénytelenséget. Eltorzítja és tönkreteszi a de, mokráciát. Hat meg hat, de . . . Mississippinek és Kansasnak 1950-ben körülbelül ugyanannyi népessége volt és mindegyiknek hat képviselője ült a kongresszusban ennek a népességnek alapján. Kansasnak azonban 600- ezer szavazóra volt szüksége, hogy beválassza hat képviselőjét a kongresszusba, mig Mississippinek csak 150,000 szavazóra volt szüksége. Ez annyi, mint hogy minden szavazó mississippibeli polgár négy szavazattal a kezében ment a szavazóhelyiségbe, mig a kansasi polgár csak eggyel. Pedig hát Mississippi a legirástudatlanabb és legtörvénytelenebb államok egyike az Unióban, Kansas pedig a legértelmesebbek és legtörvénytisztelőbbek egyike. Miért van Mississippinek ilyen nagy politikai hatalma? Azért, mert megvonja a választójogot a néger népességétől és sok fehér polgárától is, és mégis ugyanezt a választójogától megfosztott népességet tekinti kongresszusi képviseletének alapjául. A demokrácia ellen elkövetett bűnét azzal jutalmazzuk, hogy négyszer akkora politikai hatalmat ruházunk rá, mint amennyit megérdemel. Mit lehet tenni a demokrácia emez érvénytelenítése körül US-ben olyan államok részéről, amelyek közel egy évszázada nem hajlandók engedelmeskedni a nemzeti akaratnak? a. ) Csökkenthetjük képviseletüket a kongresz- szusban, vagy az ilyen államból való képviselők bármelyikétől megtagadhatjuk a mandátumot. b. ) Bátorítást adhatunk a demokráciában vaTegyük fel, hogy a központi bizottság egy része vagy többsége nyíltan fellépett volna Sztálin elen. Sztálinnak a reputációja akkora volt, nem beszélve az államvédelmi hatóságok fölötti kontroljáról, hogy egy ily összecsapás, egy ily súlyos ellentét polgárháborúvá válhatott volna, ami a szovjet állam fennmaradását tette volna kockára esetleges külföldi beavatkozás keretében. Ilyesmire a központi vezetőség tagjai a világháború alatt természetesen nem is gondolhattak, se a hitlerizmus terjeszkedése korszakában. Ez maradt a helyzet a II. világháború után, amikor az országot a romokból kellett újraépíteni. Felmerülhet az a kérdés is, hogy ha a Szovjetunióban nem is lehetett a szocializmus e korcs kinövéseit kritizálni, mért nem kritizálták azokat más országok szocialistái, progresszivjei? Ez olyan kérdés, amellyel kapcsolatban baloldali körökben minden országban széles és mélyreható vita indult meg. Nem akarunk e vitáknak elébe vágni. Meg vagyunk győződve a vita szükségességéről és arról, hogy annak következtében csak erősödni fog a szocialista eszme ereje, épugy mint a haladás és béke táborának politikai súlya minden tőkés országban. ló részvételre úgy, hogy a leadott szavazatokat, nem pedig a népességi alapon leadott szavazatokat vesszük a kongresszusi képviselet alapjának. c.) A szövetségi kormány maga intézheti a szövetségi választásokat és számlálhatja meg a szavazatokat és ne bízza azokat a helyi politikusok kényére-kedvére, akik saját hatalmukat megnövelhetik a szövetségi törvény félrevetésével vagy olyan állami törvények felhasználásával, amelyek ellentmondanak a szövetségi törvénynek. Semmiféle más nemzet e földtekén nem engedte át a saját választásai feletti hatalmát, amiképpen US, olyan közegeknek, akik felett nem gyakorol ellenőrzést. Egy jelölt sem beszél Miért nem említi soha egy demokrata vagy republikánus jelölt sem, vagy pláne miért nem teszi vita tárgyává, ezt a kérdést ? Hogyan engedheti meg Eisenhower vagy Stevenson, hogy nem teszik szóvá a néger választójog megvonását^ Miért nem veti fel vagy válaszolja meg soha jelölt vagy jelöltségre pályázó a következő szembeszökő kérdéseket: 1.) Megengedheti-e egy állam, hogy ne engedelmeskedjék az amerikai alkotmánynak? 2) . Elutasithat-e magától egy állam a Supreme Court által hozott döntést? 3) . Fog-e hinni nekünk a világ, ha mi eltűrjük a demokrácia ilyetén való érvénytelenítését? Erre lehet ugyan azt felelni, hogy a választójog megvonása fokozatosan megszűnik a déli országrészekben. Igaz, de meddig igaz? Nincsenek hivatalos számadatok és egy államot sem lehet arra kényszeríteni, hogy ilyen számadatokat gyűjtsön össze vagy tegyen róluk jelentést. Egyetlen csalhatalan mértékünk e tekintetben a leadott szavazatok száma, de még ez is teljesen attól függ, mit mondanak az állami közegek. A szövetségi kormányzatnak nincs szerve, amely ellenőrizné ezeket a jelentéseket. A nemzet tehetetlenül áll itt. Ha a déli négerek szavazhatnának, az államoknak nagyobb esélyük volna, hogy engedelmeskedjenek a nemzeti akaratnak. Csakis nemzeti akció mentheti meg a nemzeti demokráciát. Idehallgassatok balektársak: Miért legyen a déli országrészeknek, amelyek ki akarnak válni és erőszakot használni a nemzeti törvény érvénytelenítésre, miért legyen a déli országrészeknek hat és félmillió szavazattal 92 törvényhozójuk, mig a távolnyugatnak 8 millió szavazattal mindössze 52 törvényhozója van? A múlt négy évben a 25 ezer dolláron felüli bevé- letü farmok 27 százalékkal szaporodtak. A 12,000 dolláron aluli bevételüek pedig 27 százalékkal fogytak. Ennek a titka az, hogy a nagy farmok, amelyek segítség nélkül is létezhettek volna, a kormánytól kapott segitségpénzen kivásárolták a kisebb farmokat, amelyek tulajdonosainak szükségük lett volna a segítségre, de nem kaptak és kénytelenek voltak eladni farmjaikat. Egyelőre csak annyit szögezünk le, hogy Sztálin átértékelési vita folyamán ne essünk abba a helyzetbe, hogy ne lássuk a fáktól az erdőt. Sztálin történelmi átértékelése egy olyan Szovjetunióban van folyamatban, amelyben a szocializmus építése egyre hatalmasabb méreteket ölt, amely iparilag kezdi utolérni a tőkés világ legnagyobb ipari óriását, az Egyesült Államokat, amelynek külpolitikája egyre szélesebb néptömegek helyeslésével találkozik a világ minden országában, amely következetesen kovácsolja az 1500 milliós béketömköt. Hogy ma ilyenek a nemzetközi erőviszonyok, abban szerepe volt Sztálinnak. Akármi lesz a vita kimenetele, Sztálin ezzel kapcsolatos érdemeit el fogják ismerni. A Sztálin vita nyomán a gazdasági szabadság mellett helyreáll a Szovjetunióban a politikai szabadság is, tisztultabb lesz a politikai légkör nemcsak a Szovjetunióban, hanem nemzetközi téren is és megjavulnak a kilátások a nemzetközi munkásmozgalomban 1917-ben bekövetkezett szakadás megszüntetésére, a munkásmozgalom egyesítésére. Deák Zoltán
